Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-16 / 40. szám

BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. FEBRUAR 16., PÉNTEK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM A laktanyákból száműzték a politikát Rettegj arzén, kész a program! Jobb vizet a pohárba! DEMISZ kontra FIDESZ Két válasz már van — és az igazi? Lapunk február 14-i számában „És az aradiak mit mon­danak” címmel közöltük Bodor Tibor, a Demisz Békés Me­gyei Szervezete titkárának levelét, amelyben azt állítja, hogy Fülöp Zoltán, a Fidesz politikai tanácsadó testületé­nek tagja az aradi Madisz-fiatalokat arra kérte, hogy se­gítsenek nekik jelölöcédulákat gyűjteni a felajánlott ado­mányok ellenszolgáltatásaként. Közöltük Fülöp Zoltán so­rait is, aki visszautasította a Demisz-titkár sorait. Tegnap, február 15-én pecsétes levél érkezett Aradról, a Madisz vezetősége elnökének aláírásával. De! Szerkesztősé­günket a délutáni órákban telefonon hívta fel Kenderesi Attila, hogy ne a levélben leírtakat tegyük közzé, hanem az általa lediktált sorokat. Az eset enyhén szólva visszás­nak tűnik, ezért azt tartjuk leghelyesebbnek, ha olvasóink elé tárjuk mindkét reagálást, hogy késedelem nélkül tájé­kozódhassanak. A két levél azonban olyan ellentmondó, hogy további utánjárást igényel, ezért holnapi lapunkban még visszatérünk a fejleményekre. (Folytatás a 3. oldalon) Pártok és tüzelték párbeszéde Tizenhárom pártot, vagy ' pártszerűen működő szerve* zetet hívott meg a Békés Megyei Tűzoltó-parancsnok­ság azzal a céllal, hogy azok megismerjék tevékenységü­ket, gondjaikat. A hívó szó­ra tegnap délelőtt a békés­csabai tűzoltólaktanyában a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum, a Ma­gyar Néppárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Politikai Foglyok Szövetsé­ge képviselői jelentek meg. Kovács János alezredes, megyei parancsnok először az állami, önkéntes és vál­lalati tűzoltóságok feladatát, tevékenységét, munkakörül­ményeit ismertette. Az or­szágos kép megrajzolásával megerősítette a Magyar Hír­lap minapi számában dr. Héra Attila vezérőrnagy, or­szágos parancsnok által el­mondottakat, ugyanakkor több érdekes, megyei vonat­kozású adatot is szóba ho­zott. Megtudtuk, hogy két éve vár arra a tűzvédelmi tör­vénytervezetre, hogy az or­szággyűlés színe elé kerül­jön. Érzékeltette a megye tűzoltóságainak gazdálkodá­si nehézségeit, a fejlesztés eredményeit. Nehezményez­te, hogy a vállalatok nem érdekeltek a tűzvédelem fej­lesztésében, ráadásul min­den tűzvédelmi eszköz ál­talános forgalmi adóval ter­helt. Feltárta ^z állami tűz­oltók szociális gondjait, hangulatromlásának okait. Megnyugtatta a pártok kép­viselőit, hogy a laktanyák­ból száműzték a politikát. Dudaszeg József tűzoltó alhadnagy, a Független Tűz­oltó Szakszervezet Országos Vezetőségének tagja beszá­molt szervezetük létrejötté­ről, működéséről. Elmondta, hogy a megye hat helyi tűz­oltó-parancsnoksága közül eddig négyben vetették meg lábukat. Reményét fejezte ki, hogy a többi helyen nem az olyan parancsnoki kije­lentések miatt nem jött lét­re csoportjuk, amilyet pz ország egyes helyeiről visz- szahallanak: „Repül, aki be­lép a szakszervezetbe.” A meghívottak módot kaptak a kérdezésre. Dr. Ferdinándy Kond nemzetkö­zi összehasonlítást kért, s a szakszervezet mozgásteréről kérdezett. Selmeczy László a tűzoltóság országos és me­gyei költségvetését firtatta, s a megfizetetlen tűzoltók hivatástudatának állapotára volt kíváncsi. Szokolay Zol­tán a tűzoltóság BM-hez va­ló sok évtizedes kötődésé­nek mai hatását kívánta megismerni, illetve a tech­nikai fejlesztés, a bérezés elmaradásának okait kutat­va megkérdezte: mit tettek korábban a tűzoltóság kü­lönböző szintű parancsnokai (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Zsíros Géza Körösnagyharsányban A kisgazdák bojkottal fenyegetőznek Dr. Zsíros Géza, a Füg­getlen Kisgazdapárt megyei szervezetének elnöke, az 1- es számú választókerület (Békéscsaba) képviselőjelölt­je szerda este előadást tar­tott a körösnagyharsányi művelődési házban. Prog­ramismertető jellegű beszé­dének elején elmondta, még sosem járt a község­ben. Mindenekelőtt ezért bemutatkozott a hallgató­ságnak. Mint kiderült, a békési kisgazdák első számú embe­re 1946. október 9-én szüle­tett, mégpedig kulák család­ban. Három egyetemi okle­velet szerzett, valamennyi a mezőgazdasággal kapcsola­tos. Ütja a magánvállalko­zásig a Békéscsabai Kon­zervgyáron, a Zöldségter­mesztési Rendszeren és a Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalaton keresztül veze­tett. Eleddig nemigen fog­lakozott politikával, a szü­lői. nagyszülői példa nyo­mán minden energiáját a gazdálkodás kötötte le. Életútjának rövid ismerte­tését követően a kisgazda- párt programjáról, jelenlegi helyzetéről ejtett néhány szót. Kifejtette, megyénkben 5 ezernél is több tagot szám­lál már a kisgazdapárt, s ezt az eredményt nem úgy érte el, hogy egyfajta falu­járással tagtoborzókat tar­tott. Az a vélemény alakult ki ugyanis a párton belül, hogy addig, amíg egy kö­zösség nem akarja saját sor­sának irányítását a kezébe venni, hiábavaló minden agitáció. Azért sem ragaszt­ják tele a falvakat plaká­tokkal, jegyezte meg, mert tartanak attól, hogy a nyil­vánosság szélesítése bume­rángként csapódna a kisgaz­dák arcába — az emberek nem mernének elmenni gyű­léseikre. A kisgazdapártot nem az északkeleti szél hozta ide, folytatta gondolatmenetét, belőlünk, a magyar paraszt gondolatvilágából fakadt. A gazdálkodás alapja évszáza­dokon át a család volt, ezért hangzik így a párt jelmon­data: „Isten, haza, család!”. Mindamellett nemcsak a me­zőgazdaságban dolgozók, ha­nem általában az egyén ér­dekeit védelmezi, annak fon­tosságérzetét hivatott erősí­teni. Teljes neve — Füg­getlen Kisgazda-, Földmun­kás- és Polgári Párt — is erre utal: a Barneválnál dolgozó munkással is meg akarja értetni, hogy a gyár az övé, s ha annak vezetője nem végzi a dolgát rende­sen, akkor el kell onnan za­varni. A kisgazdapárt a gyá­rakban és az üzemekben sem bérmunkást akar látni, hanem tulajdonost. (Folytatás a 2. oldalon) Tüntetésből megfélemlítés Támadás Grósz Károly ellen A megyei vízminőség-ja­vító, vagy más néven arzén­mentesítő programról tartot­tak tegnap délután műszaki tanácskozást Békéscsabán, a Garzon Szállóban. Az ülés házigazdája Murányi Mik­lós, a megyei tanács elnöke volt. Először Sprőber József, a megyei tanács műszaki osz­tályának vezetője tájékoz­tatta a megjelenteket, az 1989-ben végzett munkákról, az úí vízbázis létesítésének, valamint a távvezetékek építésének állásáról. Ezután, az idei év beruházási fel­adatairól szólt. Elmondta, hogy a sarkadi ágat — ahon­nan Méhkerék, Kötegyán, és Űjszalonta is kapja majd a jobb minőségű ivóvizet —> várhatóan július elsején he­lyezik üzembe. A Szeghalom és Füzesgyarmat környéki kistérségi vízmű kiépítésé­nek első ütemét augusztus 1-jéig szeretnék befejezni. 1991. elejéig kiépítik a Bé­késcsaba és Mezőberény kö­zötti távvezetéket is, ahon­nan Murony és Mezőberény is jobb vízhez juthat. A be­ruházásokra az idén 225 millió forintot fordítanak, ebből 175 milliót a kormány, 50 milliót pedig a megyei tanács és különböző vállala­tok adnak. A tervek szerint elsősor­ban azt a 14 települést kí­vánják mihamarabb jobb ivóvízzel ellátni, ahol az arzéntartalom jóval maga­sabb a szabványnál. (Van, ahoi ez kétszerese, három­szorosa a megengedettnek.) A tanácskozáson szó esett Gyula vízellátásának javítá­sáról is. Amíg itt a vízmi­nőség-javító beruházások nem kezdődnek meg, az el­látást Elekről behozott víz­zel kívánják pótolni. Csak- hát a munkák befejezéséhez hiányzik a pénz. Á jelenlé­vők foglalkoztak a vízkész­let-védelemmel is. Egyetér­tettek abban, hogy a szük­séges minimális védelmi fel­adatokat mindenképp el kell végezni. A napirendről természete­sen nem hiányozhatott a ta­sakos ivóvíz sem. A részt­vevők szerint a települése­ken nem értékelik kellően ezt a segítséget, é* kevésbé viszik a vártnál. Elhangzott, hogy a lakosságot felvilágo­sító munkával kell meggyőz­ni. Természetesen, ahol el­készül az új vízvezeték, ott a tasakos víz kikerül a for­galomból. A tanácskozást az érde­keltek eredményesnek érté­kelték, és megállapodtak ab- jban, hogy egy év múlva ta­lálkoznak újra. Ny. L. Az ' MDF tiszaszederkényi (Leninváros) szervezete el­határolja magát a Grósz Ká­roly jelenléte elleni szerda esti tüntetést követő esemé­nyektől, pontosabban a tö­meg indulatának megnyilvá­nulási formáitól. Ezt közölte csütörtökön az MTI munka­társával Timmer László, a tiszaszederkényi MDF-szer- vezet elnöke. Mint elmondta, az MDF által szervezett demonstrá­ció csupán este 6—fél 7-ig tartott; a résztvevők tilta­koztak Grósz Károly jelen­léte ellen, ám ugyanakkor kinyilvánították, hogy a he­lyi televízió estére tervezett stúdióbeszélgetésén vitába szállnak a volt főtitkárral. Ezért fél hétkor felszólítot­ták a tömeget, hogy hagy­ják el a teret. A rendőrsé­get is többször értesítették a helyszínen uralkodó álla­potokról, ám az emberek háromnegyed nyolcig. Grósz Károly érkezéséig sem vo­nultak el. Az MTI tudósítói más pár­tok vezetőinek véleményét is megkérdezték a jelenlegi po­litikai küzdelmek esemény- krónikájában eddig példát­lan megnyilvánulásról. Magyar Bálint szabadde­mokrata-ügyvivő ugyancsak a végül elmaradt demokra­ta fórum-tüntetés tv-vita- szereplője lett volna: —Saj­nálom, hogy nem kerülhe­tett sor a Grósz Károllyal tervezett vitámra. A demok­rata fórum tüntetése meg­akadályozta azt; hogy a kör­nyék lakossága nyílt vitában szerezhessen tudomást a ré­gi rendszer bűneiről, és azokról a tervekről, ame­lyek megoldhatják az égető gondokat. A személyek elle­ni tüntetés nem lehet a de­mokratikus átalakulás esz­köze, s különösen nem a fi­zikai félelemkeltés. (Folytatás a 3. oldalon) „Karmester is van, koncert is lesz, remélem, botrány nélkül” Válasz N. A. „Botrányféle a Balassiban?” címmel feb­ruár 14-én közzétett írásá­ra: A Békéscsabai szimfoni­kus zenekar március l-jén Békéscsabán, ’ március 5-én Szarvason lép fel. Mindkét hangversenyt Cser Miklós, a Magyar Állami Operaház karmestere vezényli. A koncertek műsora: Er­kel Ferenc: Hunyadi László — nyitány, Király László: Suite Concertante két cim­balomra és vonószenekar­ra és Beethoven: VIII. szim­fónia — F-dúr. A zenekart Cser Miklós készíti fel a számunkra is igen fontos kulturális ese­ményre. A Népújságban is közölt „elbizonytalanodás” oka az, hogy az előző karmester, Nagy Zsolt szerződése a sze­zon közepén, december 31- én járt le. Előzetes szóbeli ígéretét — mely szerint a zenekar ve­zetését 1990 június végéig vállalta — külföldi megbí­zatásai miatt nem tudta tel­jesíteni. Ezért döntöttünk úgy — a zenekar tudtával —, hogy az évad hátralévő hangversenyeire a minden­kori vezénylő karmester ké­szíti fel a zenékart. Cser Miklós egy NSZK- turnéről február 11-én' ér­kezett haza, így első próbá­ját 14-én tudta megtartani a zenekarral. Dr. Pap István, a megyei művelődési központ igazgatója Kevermesi kemény fiúk — kaszával, kapával Házikó a falu szélén. La­katos Róberték lakják. Bent a kis konyhában van­nak vagy tízen. — Akinek nincs dolga itt, menjen haza — kéri a „tö­megtől” Baki Lajos rendőr zászlós. Szó nélkül, sorban hagyják el a helyiséget. — Gyerekes dolog volt az egész — summázza a „miér­tet” Lakatos Róbert, aki egy díványon üldögél és nagy nyugalommal cigaret­tázik. öccse, a 11 éves Gyuri fát aprít a konyha közepén. Nagy fekete szemeivel néz ránk, aztán meg nem állja szó nélkül: — Én mindent láttam, ott voltam. Ajtai Józsi bement a gödörbe, felvett egy üve­get, összetörte, osztán meg­vágta az ujjait, hogy ráfog­ja a bátyámra: ő csinálta. Mondaná tovább öccse el­Kezdett történetét Robi, ami­kor nyílik az ajtó és nagy dérrel-durral belép Lakatos Zoltán. Meglátja a két rend­őrt és üvölteni kezd: —Pa­rancsnok úr, ha maguk nem, én kapom el a gyilkost, azt a betelepült piszkos oláh ci­gányt ... — a rendőr csití- ta.ná, mindhiába. — Miért nem vette elő a pisztolyát, parancsnok úr? Mán a rend­őrök is félnek? — Ez nem állapot — kont­ráz Lakatos Károlyné, Robi édesanyja, aki addig a falat támasztotta, és hallgatta a párbeszédet. — Jön haza a férjem, és ukmukfukk leütik? Kéne mán, hogy valaki itt rendet csináljon! Mi nem vagyunk bosszúállók, de akkor a rendőrség tegye a dolgát — fejezi be Lakatosné egy- szuszra. Krimi, képernyőn kívül! De tartsunk sort. A törté­net a következő: A repülő tejeskanna — Február 14-én Kever- mesen Baki Lajos rendőr zászlós és Bugyi Zoltán rendőr törzsőrmester teljesí­tett szolgálatot. Fizetési nap és tsz-közgyűlés volt a köz­ségben. A jó üzlet reményé­ben a Patex előterében kis­kereskedők pakolták ki por­tékáikat — kezdte tájékoz­tatóját Gáspár Lajos őrnagy, a mezőkovácsházi rendőrka­pitányság vezetője. — Beje­lentés érkezett, hogy az egyik kereskedőtől elloptak 10 farmernadrágot. A két szolgálatot teljesítő rendőr a helyszínre sietett. Intéz­kedniük azonban nem kel­lett, mert addigra a tulajdo­nos visszaszerezte a nadrá­gokat. Nem tétlenkedhettek azonban a rendőrök, mert ugyanebben az időben Ko­csis Ferencné kért tőlük se­gítséget, azért, mert az ABC-ből lopják a pálinkát. Az ABC vezetője azt ecse­telte, hogy többen kosarakat rugdostak, kiabáltak, ricsa- joatak és pálinkát vittek el. Mire azonban a két rendőr megjelent, eltűntek a ran­dalírozók. Nem túl messze az ABC-től, hét-nyolc vere­kedő férfival találkoztak, Bugyi Zoltán és Baki Lajos csendre, nyugalomra intet­ték őket — hiába. Ajtai Jó­zsef (20 éves) az árokból egy üveget kapott fel és azzal hadonászott, hogy megvágja Róbertét. Olyan nagy hang­gal voltak, hogy talán hal­lani sem hallották a rendőri felszólítást. Ajtai annyira beleélte már magát a vere­kedésbe, hogy a vendéglő előtt a leláncolt kerékpárt akarta felkapni, hogy majd azzal üssön. Miután ez nem sikerült, leemelte a biciklin (Folytatás a 3. oldalon) y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom