Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

o 1990. február 15., csütörtök Részsiker a MRTO- és a VSZ-államok külügyminisztereinek tanácskozásán Fontos részsikerekkel, de­rűlátó légkörben fejeződött be kedden este a NATO- és a VSZ-álflíamok külügymi­nisztereinek tanácskozása. A kanadai fővárosban megál­lapodás született airról, hogy a négy nagyhatalom a két német állammal együttmű­ködve alakítja 'ki a német egyesülés európai biztonsági kereteit. ­Az ülésen jelentették be, hogy a Szovjetunió elfogad­ta az amerikai javaslatot európai csapatainak csök­kentésére. Mindkét hatalom 195 000 főnyi haderőt álló­in ásozstathat a két német ál­lamban, egyúttal a Szovjet­unió elfogadta, hogy továb­bi 30 000 amerikai katona állomásozhasson más (nyu- gat-)európad országokban. A váratlanul gyors kompro­misszumok még valószínűb­bé teszik, hogy idén összeül a 35 helsinki állam csúcsér­tekezlete, s aláírják a had­erő-csökkentési megállapo­dást. Jó remény van arra is, hogy májusban - Budapesten megszületik a szerződés a „Nyitott égbolt” elnevezésű bizalomépítő katonai repü­lésekről. A 23 külügyminisz­ter eredetileg az utóbbi egyezményre vonatkozó tár­gyalások megnyitására érke­zett Ottawába. A két nap igen beható megbeszélésein azonban kialakultak a né­met újraegyesüléssel kapcso­latos, rendkívül jelentős kompromisszum körvonalai a Nyugat .és a Szovjetunió között. A két német állam a márciusi NDK-beli válasz­tások után megkezdi az egyesülés gyakorlati kérdé­seinek kimunkálását, egyút­tal kettejük, s a négy nagy­hatalom folyamatos és egy­re magasabb szintű tanács­kozásain kidolgozzák a rendszabályokat, a döntése­ket, amelyek eleget tesznek Németország szomszédai, el­sősorban a Szovjetunió jo­gosként elismert biztonsági igényeinek. A kiadott közlemény sze­rint a miniszterek egyetér­tettek abban, hogy a hagyo­mányos fegyverzet korláto­zásáról Bécsben folyó tár­gyalásokat, ahol „már ki­alakultak az egyezmény lé­nyeges elemei”, fel kell gyor­sítani, és mielőbb meg kell oldani a fennmaradt kérdé­seket. Elvi egyetértés volt abban is, hogy idén mielőbb megrendezzék a helsinki fo­lyamat 35 államának csúcs­találkozóját, ahol aláírják a haderő-csökikentési egyez­ményt. * * * Horn Gyula külügyminisz­ter este kanadai kollégájá­val a konferenciaországok képviselőjeként tájékoztatta a sajtót. Horn rövid nyilat­kozatában kiemelte, hogy a szerződés mandátumának lé­nyegét megfogalmazták, de a szakértőknek a viszonylag rövid idő alatt jó néhány kérdést kell tisztázniok. A miniszter üdvözölte a szovjet-t-amerikai bejelentést európai csapataik csökken­téséről. A döntés különösen fontos Magyarország és Csehszlovákia számára, mon­dotta, hiszen immár e meg­állapodás is alátámasztja a két ország igényét, hogy te­rületükről kivonják a szov­jet csapatokat. Horn Gyula, aki tanács­kozott Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügy­miniszterrel is, kedden haza­repült. HÁLÓZSÁKOT KAPNAK A REPÜLŐGÉP UTASAI Két szingapúri légitársa­ság elhatározta, hogy azok­nak az utasoknak, akiknek késés esetén nem sikerül szállodai szobát biztosítani, hálózsákot bocsát a rendel­kezésükre. Erre természete­sen csak végső esetben ke­rül majd sor, de Szingapúr ismert arról, hogy kevés szíáiilOdai szobával rendel­kezik. KIRÁLYI CSALÁD — ÁLNÉVEN Az angol nők közkedvelt hetilapjának Brüsszelben megjelenő francia nyelvű kiadásában olvashatjuk, hogy az angol királyi csa­lád tagjai magánéletükben gyakran használnak álnevet, így például a walesi her­cegi pár útiokmányai Mr. és Mrs. Hardy névre.' szólnak. York hercege és felesége in­kognitóban a Cambridge család nevét vette fel. De York hercege azokban az időkben, amikor a szépséges Koo kisasszonynak csapta a szelet (sok botrány is lett a sztriptízsztárral való kap­csolatból), gyakran álruhá­ban, közlekedési rendőrnek vagy tejkihordónak öltözve iparkodott a fotósok éber­ségét kijátszani. GYÓGYSZERTÁRI FOSZTOGATÓ • A fiatalember, aki fölött a Ipganói bíróság mondott ítéletet, a szó szaros értel­mében visszaeső bűnös. Hu­szonnégy bírósági ítélettel száznegyvenhat elismert be­törés van a számláján. A bíróság ezúttal mégis ke­gyesnek mutatkozott a visz- szaeső bűnössel szemben: legutóbb kapott két és fél éves börtönbüntetését föl­függesztette, és olyan zárt intézetbe küldte, ahol szigo­rú kábítószer-elvonást al­kalmaznak. A szóban forgó betörő ugyanis mind a száz­negyvenhat esetben Svájc gyógyszertárait látogatta meg, s kábítószereken kívül más értéket nem vitt ma­gával. TÁNCOLTAK A TEMETÉSEN — AZ ELHUNYT EMLÉKÉRE Egy brit társaság' olyan szervezet létrehozását hatá­rozta el. amely a temetése­ken a társadalmi szertartás elterjesztését kívánja meg­honosítani. A brit humanis­ta szövetség ez. Több száz jelentkezőre számít: nem vallási jellegű szertartások lebonyolítására képezi majd ki őket. Becslések szerint egy-egy ilyen* szertartás 25 fontba kerülne — ez termé­szetesen nem a temetés tel­jes költsége; ez a sokszoro­sa ennek az összegnek. A szövetség abból indul ki, a vallási szertartás során az elhunyt személyiségről gyakran nem emlékeznek meg, előfordul, hogy még a nevét sem mondják ki. A társadalmi szertartáson vi­szont a búcsúbeszédben fel­elevenítik a halott életének legfontosabb mozzanatait. Természetesen az ilyen te­metéseknél is fordultak már elő furcsa dolgok. Megtör­tént például, hogy így te­mettek el egy férfit, aki nagy táncos hírében állt, és gyászszertartáson a gyá­szolók táncoltak — az el­hunyt emlékére... Csehszlovákia: Magyar egyelem A ' szlovákiai magyarság egyetemének megalapítását szorgalmazza a csehszlová­kiai magyar nemzetiség kul­turális szervezete, a Csema- dok. A komáromi Jókai Mór Egyetem alapítására vonat­kozó törvényjavaslatot a múlt hét végén juttatta el a csehszlovák szövetségi gyűlés elnökéhez Sddó Zol­tán, a Csemadok elnöke. Az indítványt aláírta a szlová­kiai magyarság jogainak is­mert védelmezője, Duray Miklós, valamint Popely Gyula is. A Csemadok veze­tői e hét elején tárgyaláso­kat ■ folytattak Ladislav Ko- vac oktatásügyi miniszterrel is, akinek szintén előterjesz­tették a komáromi Jókai Mór Egyetem megalakításá­ra vonatkozó igényüket. Sidó és a Csemadok veze­tő titkára, Neszméri Sándor hétfőn találkozott Ladislav Kovac szlovák oktatásügyi miniszterrel. A Csemadok képviselői a miniszternek kifejtették, hogy a szervezet támogatja a korábban össze­vont alapiskolák önállóso­dását, az óvodai hálózat bő­vítését. Hangoztatták: fon­tos lenne felülvizsgálni a középiskolák helyzetét, a közös, szlovák—magyar igazgatóság alá vont iskolá­kat ismét szét kellene vá­lasztani, a szakmunkáskép­ző iskolákban pedig növelni kellene a magyar tannyelvű osztályok számát. A Csemadok vezetői le­szögezték: a nemzetiségi ki­sebbség Oktatásügyének irá­nyítását önálló főigazgató­ságra kellene bízni. Sidó és Neszméri felhív­ták a figyelmet arra, hogy az elmúlt tizenöt évben tel­jesen elhanyagolták a ma­gyar pedagógusképzést, mi­nek következtében az ezred­fordulóig mintegy kétezer magyar pedagógus fog hiá­nyozni a szlovákiai magyar iskolákból. Nincs nyugalom Űjabb rendbontások vol­tak szerdán délelőtt Dusan- béban, Tádzsikisztán fővá­rosában, miközben a hely­zet normalizálásáról ta­nácskozott a Tadzsik KP KB plénuma. A tadzsik belügyminiszté­rium legfrissebb adatai sze­rint, a keddi zavargások nyomán a halottak száma 11-re nőtt, s 143-an sebe­sültek meg a három napja tartó villongásokban. Az ösz- szecsapások során 51 rendőr megsebesült. A Trud hely­színi beszámolója szerint a rendőrség és a szélsőségesek közötti tűzpárbajban két rendőr is életét vesztette, s az eltévedt golyók két nő és gyermek halálát okozták. A helyi rádióban és tele­vízióban nyugalomra intő felhívások hangzanak el, s több nyelven beolvasták a KB közleményét, amely sze­rint a városban tartózkodott összes örményt elszállították. REKORDHOSSZO GÖNGYÖLTHÜS. Kétszázötven kiló marhahúsból készül az igyekvő hen- testanoncok szorgos munkája nyomán a 41 méter hosszúságúra tervezett göngyölt húskü­lönlegesség a Francois Vitai szakközépiskolában MTI-teleiotó „Trianon igazsága” — Romániában Brit szakértő a magyar—román viszonyról „A jelen feladata, hogy igazi békét teremtsen Tria­non fájó emléke helyett. Ezért szabad és ezért kell Trianonról beszélnünk” — írja a romániai Magyar Szó „Trianon igazsága” címmel. A lap annak kapcsán veti fel a trianoni kérdést, hogy Mitterrand francia köztár­sasági elnök egyik legutób­bi kijelentése a román saj­tóban a puskaporos hordó robbanásaként hatott. Azt vették zokon, hogy Mitter­rand így fogalmazott: az el­ső világháború előtti Ma­gyarországot a trianoni dön­tés „megfosztotta területé­nek kétharmad részétől”. A román hírügynökség erre reagáló nyilatkozata szerint azonban „Magyarország semmiféle • területet nem vesztett el”, hanem a szét­hulló Osztrák—Magyar Mo­narchia népei hajtották vég­re az akaratukat, „jóvátéve egy századok óta tartó igaz­ságtalanságot”. „Sajnos e sértődöttség mö­gül az elmúlt évtizedekből oly nagyon ismert nemzeti totalitarianizmüs felhangjai sejtenek át, amelyek telje­sen idegenek a romániai for­radalom első napjaiban meg­hirdetett nemzeti megértés gondolatától, és alapjában megrengetik a baráti egy­másra találás jövőjét” — ír­ja a lap, amely így ismer­teti a tényeket: Az 1920. jú­nius 4-én Magyarország ál­tal is aláírt trianoni béke- szerződés igazságot szolgál­tatott csaknem hárommillió románnak, de ugyanakkor nem sokkal kevesebb, mint három és fél millió magyar került idegen uralon> alá, s ebből a legtöbb Romániá­hoz. „Mi, magyarok, belerok­kantunk abbéli állandó és túlzott igyekezetünkbe, ne­hogy a bennünket mélysé­gesen megalázó és néha* ha­lálos sebeket ejtő csapások félemlítése megsértse az uralkodó nemzet önérzetét. Egyszer és mindenkorra tu­domásul kell vennie min­denkinek, hogy az önbecsü­lés és a tiszta önérzet nem valami' kivételes jog, amely csak a hatalmat gyakorló többséget illeti meg. Bátran kimondhat juk, mert végre ki kell mondanunk a nyíltság jegyében, amit mi eddig is tudtunk és magunkban érez­tünk, hogy Magyarország szétd arabolása, amit a győ­zelemben osztozó nemzetek — köztük kimagasló felelős­séggel’ Franciaország — a nemzetiségi elvre való hi­vatkozással hajtottak végre, de a valóságban minden nemzetiségi szempontot ki­rívóan mellőztek. A politi­kai szempontok felülkereke- déséből közvetlenül követ­kezett a magyarság kollek- 1 tív felelősségre vonása, kí­méletlen és igazságtalan megbüntetése”. A cikk a továbbiakban rá­mutat: korabeli dokumentu­mok bizonyítják, mennyire a nagyhatalmi területszerzés volt az osztozkodó ha­talmak célja, és nem az igazságos nemze­tiségi elv. A háborúban el­foglalt pozíciókra és straté­giailag fontos természetes határokra hivatkozva Romá­nia a többi között a Tisza vonaláig követelt részt ma­gának. „Érthető, hogy Trianont nem lehetett és nem lehet megemészteni. Trianon idő­szerűsége viszont nem az el­múlt történelmi események értelmezésében vagy újraér­telmezésében van, hanem az akkor kialakult konfliktus­helyzet máig megoldatlan állapotában. Trianon vágta sebeinket nemcsak gyógyí- tatlanul hagyták a felületes és tüneti kezelések, hanem nagyon sokszor újra felsza­kították őket. Alaptételként kell leszögeznünk: Trianon revíziója semmi esetre sem lehet területi vonatkozású. Minden megoldás kizárólag csak a mai Románia terü­leti épségének és állami szu­verenitásának tiszteletben tartásával képzelhető el. Trianon revíziójának első­sorban szelleminek kell len­nie” — írja a lap. A kedden megtartott ma­gyar—román külügyminisz­teri megbeszélések kapcsán a kétoldalú viszonyban mu­tatkozó újabb feszültségeket és ezek levezetésére tett erő­feszítéseket elemzi a The Guardian szerdai számában Jonathan Eyal, a Brit Kirá­lyi Fegyveres Erők Egyesi-' tett Kutatóintézetének igaz­gatóhelyettese. „A probléma az az ellent­mondás, amely minden ro­mán egyenlőségének biztosí­tása és a magyar kisebbség különleges jogállásának meg­adása között feszül. A ro­mán hatóságok a decemberi forradalom után mindkettőt megígérték, de a magyar ki­sebbség azt gyanítja, hogy ezeket az ígéreteket nem fogják betartani. Két nagy sajtóbirodalom Ke- let-Európáért indított háború­jának kezdeteként számol be a Financial Times a Magyar Hírlap és Bobért Maxwell Mir- ror-lapcsoportja közötti meg­állapodásáról. Kiemeli: a brit fél­nek 40 százalékos részvénypa­kettet biztosító szerződés alá­írására alig három héttel az­után került sor, hogy Rupert Murdoch News International cé­ge véglegesítette a Reform és a Mai Nap feles tulajdonjogáról szóló megállapodást. A Finan­cial Times budapesti tudósítója A továbbiakban a Buda­pest és Bukarest közötti „za­varó tényezőként” említi, hogy az új román kormány megerősítette pozíciójában azt a külügyi tisztviselőt, aki a Ceausescu-rezsim ide­jén a magyar—román ál­lamközi kapcsolatokkal fog­lalkozott. Kiemeli, hogy ha­sonlóképpen visszatetszést kelt a magyar nyelvű köz­oktatás kérdésében mutatko­zó román késlekedés. Utal az Erdélyben lezajlott ma­gyar és román tüntetésekre, s megállapítja: „mindennek megfelelően lehűltek Ma­gyarország és Románia kap­csolatai”." Jonathan Eyal úgy véli, hogy a magyar—román ket­tős állampolgáfságról hozott budapesti döntés bonyolítja a helyzetet. „Aligha lehet beszámol arról Is, hogy magyar ellenzéki körökben nem látják szívesen a magyar média nyu­gati „elözönlését”. „Mind Robert Maxwell, mind Rupert Murdoch csupán a ke­let-európai terjeszkedő első lé­pésének tekinti a magyarorszá­gi befektetést” —yirja az üzleti körök lapja. Megjegyzi, hogy a 800 ezer font sterlinges összeg, amellyel a Mlrror-csoport „be­szállt a magyar piacra, rop­pant olcsó befektetés”. Rupert Murdoch egymillió font sterlin­gért vásárolta meg a két újság felét. bármi is destabilizálóbb ha­tással a román—magyar vi­szonyra, mint az otthont adó államhoz és egy nemzetiségi csoporthoz való hűség tekin­tetében támadt zavar’’, írja. „Valószínű, hogy a két or­szág közötti viszony még hosszú ideig sérülékeny lesz, hiszen az erdélyi magyarok ügye szorosan kapcsolódik mindkét ország belpolitiká­jához. Semmilyen magyar kormány sem hagyhatja fi­gyelmen kívül ezt a kisebb­séget, és a május 20-án ese­dékes választásokra készülő egyetlen román párt sem kockáztathatja meg azt a vádat, hogy lábbal tapossa Románia nemzeti prdekeit. A türelem továbbra is ju­talmat érdemlő ritkaság ma­rad Kelet-Európábán”, véli Jonathan Eyal. A lap budapesti tudósítója szerint, „elkerülhetetlenül vitá­kat fog provokálni Magyaror­szágon a nyugati sajtómágná­sok prominens szerepe. A leg­nagyobb eUenzékl párt, a kon­zervatív Magyar Demokrata Fó­rum máris bírálja a Murdoch- féle Sky tv-csatornát, amely szerintük Iealacsonyltólag hat a magyar kultúrálls életre. Az egyik legnagyobb napilap rész­vényeinek olcsó kiárusítása alá­támasztja az ellenzéki politi­kusoknak azt az érvelését, hogy a magyar elsőszülőttségl jogo­kat elkótyavetyélik, külföldek­nek Juttatják” — Írja a Finan­cial Times tudósítója. Kelet-európai sajtóháború kezdete

Next

/
Oldalképek
Tartalom