Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-13 / 37. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990., FEBRUAR 13., KEDD Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Foglalkoztatási alap: a 8 milliárdból? Mire futja A munkaerő-szolgálati szervezetek még nincsenek 'kellően felkészülve a. múlt évi 20-30 ezrest esetleg többszörösen meghaladó munka- nélküliségre. A megyei, városi szolgálati irodák, területi kirendeltségek összesen 240 dolgozóval rendelkeznek az egész országban. Egy jelentősebb munkanélküliség esetén ez az intézményrendszer nem lenne képes kellő hatékonysággal működni — mondotta Munkácsy Ferenc, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai és területi főosztályának vezetője az MTI érdeklődésére. — Még a munkanélküli- segély megfelelően ellenőrzött elosztására sem maradna idejük, erejük, nemhogy a szervezésre, új munkahelyek felkutatására. Csak a passzív munkaerő-szolgálati módszerek kerülnének előtérbe; lényegében egyedül a segélyezésre maradna idő, s energia, viszont munkahelyteremtésre, átképzésre, s a többi, valóban megoldást jelentő támogatási forma alkalmazására — nem. A Foglalkoztatási Alap tervezésénél körülbelül 50 ezer munkanélkülivel számoltunk. Az idei 8 milliárd forintos Foglalkoztatási Alapból munkaügyi célokra mintegy 5 milliárd forint használható fel, kétszerese a tavalyinak. —• 1989-ben az 1,1 milliárd forint támogatásból 7500 új munkahely létesült. A legnagyobb tétel: 1990-ben is a munkahelyteremtő beruházások támogatása. Ha nem kényszerülünk a továbbiakban az anyagiak soron kívüli átcsoportosítására, úgy erre a területre körülbelül 1,6 milliárd forint jut, a legnagyobb gondokkal küszködő megyékre összpontosítva. A Foglalkoztatási Alapból az idén már elkülönítünk 1 milliárd forintot a kritikus foglalkoztatási körzetekben adható kiegészítő juttatásokra. Pécs és vonzáskörzete már megkapta ezt a státuszt, jelenleg vizsgálják, hogyBá- tonyterenye, Egercsehi, Recak, valamint Ózd bekerülhet-e ebbe a kategóriába. Eredetileg 500 millió forintot terveztünk az újraÚj folyóirat: az Erdélyi Magyarság A Magyar Világ Kiadó Kft. gondozásában február elején negyedéves folyóirat jelenik meg, az Erdélyi Magyarság. A lap egyelőre 25 ezer példányban kerül ki a nyomdából, 64 oldal terjedelemben, színes borítóval: felét itthon, a többit külföldön terjesztik. Az Erdélyi Magyarság mindazokhoz szólni kíván, akik felelősséget éreznek és vállalnak a magyar nemzetért, a határainkon belüli és kívüli magyarság jelenéért és jövőjéért. Ilyen értelemben a nemzeti egybetarto- zás eszméjének ápolására: az államalkotó, a nemzetiségi és a nyugati magyarság közötti szolidaritás ébrentartására és erősítésére törekszik. Ugyanakkor hozzá kíván járulni a Közép-Euró- pát nyomasztó nemzetiségi probléma megoldási lehetőségeinek kimunkálásához. (Folytatás a 3. oldalon) Czinege Lajos: D kutyát felváltja a technika? Láthatáron a mozgatható betörésjelző Nem tudom, hogy betörésre hajlamos honfitársaink mennyit tanulnak a nyugati bűnügyi filmekben szereplő „kollégáiktól”, de gondolom, egy-egy hasznosítható trükköt mélyen elraktároznak fejükben. Általában ezeket aztán nem is nehéz a hazai gyakorlatukba átültetni, ugyanis a vagyonvédelem nálunk igencsak gyerekcipőben jár. Egy-egy kezdő tolvajt talán még terve megváltoztatására kényszerít egy hangosan csaholó kutya, de a rafináltabb, vagy éppen merészebb betörő már könnyen hatástalanítja az ilyen „élő riasztót”. Talán ez járhatott néhány Békés megyei áfész, takarékszövetkezet és áruház vezetőiének a fejében, amikor anyagiakkal csatlakozott a megyében tavaly októberben, a rendőr-főkapitányság kezdeményezésére létrehozott Vagyonvédelmi Alapítványhoz. Az alapítvány választott kuratóriuma tegnap délután számolt be eddigi munkájáról, valamint a későbbi terveiről Békéscsabán, az Állami Biztosító igazgatóságán. Az alapítvány célja a vagyonvédelem színvonalának emelése, a kármegelőzés segítése. Persze, mindehhez technikai eszközökre van szükség, amihez viszont pénz kell, nem is kevés. Az alapítvány kasszájába eddig mintegy 2 millió 100 ezer forint érkezett be. Dénesi Miklós, a kuratórium elnöke elmondta, hogy az a pénz egy átfogó védelmi rendszer kiépítésére még nem elég, de új típusú, mozgatható betörésjelző berendezésekre jut belőle. Ezeket egyelőre a legveszélyeztetettebb helyekre kapcsolják be. Azt tervezik, hogy így legalább sikerülhet a betörőket gyorsan — szerencsés esetben — a helyszínen nya- koncsípni. Az ülésen részt vevők különféle vállalkozásokról is szóltak. Mostanában például igen sok fejtörést okoz a vállalatok vezetőinek a pénzszállítmányok őrzése. Sokszor fiatal, védtelen hölgyek hordozzák a pénzt reklámszatyorban, nem sejtve, mennyi veszély leselkedik rájuk. Az alapítvány tervezi, hogy felkérésre — természetesen nem ingyen — megszervezi a fegyveres őrzést. Az elképzelésekben szerepel a lakások, butikok védelme is. Még az is fel*- vetődött, hogy a rendőrkapitányság előtt legyenek trezorok, amelyekben elhelyezhetnék értéktárgyaikat azok. akik szeretnek nyugodtan aludni, és nem betörővel álmodni. Az elmondottakat támogatták a hozzászólók, hiszen például az Univerzálból egy év alatt 900 ezer forint értékű. míg a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ boltjaiból egy hét alatt 600 ezer forint értékű áru tűnt el. Az ülés végén. Péli István a kuratórium titkára elmondta, hogy az alapítvány egy folyóirat megjelentetését is tervezi, aminek első próbaszáma májusban jelenne meg. (nyemcsok) Ne csak rajtam verjék el a port Czinege Lajos szerint valótlanok azok az állítások, amelyek azt sugallják, hogy mindenért csakis az ő személyét terheli felelősség. A feltevéseket be is kell bizonyítani, s ez eddig nem történt meg. Egyebek között erről beszélt a volt honvédelmi miniszter, az egykori miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés honvédelmi vizsgálóbizottsága előtt, amely immár másodszor hallgatta meg Bokor Imre Kiskirályok mundérban című, nagy visszhangot kiváltott könyve kapcsán. A betegségéből most felépült Czinege Lajos kérdésekre válaszolva igyekezett eloszlatni az ellene felhozott vádakat. Közölte, hogy bérleti szerződés alapján, jogfolytonosan maradt az Endrődi Sándor utcai honvédségi szolgálati lakásban, mint nyugalmazott miniszter. A ház alagsorát valóban átépíttette, így jelenleg feleségével ketten lakják az immár kilenc szobás lakást. A felmerülő költségeket a Honvédelmi Minisztérium fedezte. Czinege Lajos szólt arról, hogy szándékában áll, lelépési díj fejében kiköltözni onnan leányfalui házába. Az összeget közelebbről nem részletezte, nagyságrendileg 3 millió forintra becsülte az általa befektetett pénzt. A bizottság tagjai kételkedtek abban, hogy Czinege Lajos egyáltalán jogszerűen lakja-e a budai viliét, (Folytatás a 3. oldalon) Tandíj helyett tanulópénz? Álmunk, vágyunk látszik teljesülni mostanában. Szinte egymásra taréjzó hullámokban keresik fel megyénket a külföldi — elsősorban olasz — üzletemberek. Az együttműködés élénkítését személyes és pártkapcsolatok segítik, a megyei tanács pedig rendíthetetlen tennir akarással ülteti tárgyalóasztalhoz gazdasági vezetőinket. Mégis tele vagyok aggodalommal. Minél több megbeszélésen veszek részt, annál inkább. Menedzsereink (?) jórésze ugyanis a tárgyalások végeztével rendre azzal csapja össze jegyzetfüzetét, hogy a külföldi partnerek csak húzódoznak, s talán nem is akarnak komoly üzletet kötni. Az önigazoló zsörtölődés azonban ez esetben színtiszta önámításnak tetszik. A kívülálló — aki elől ugyan könnyen rejtve maradnak a mélyebb gazdasági ösz- szefüggések — olyan visszásságokra is felfigyelhet a tárgyalásokon, amelyeken a szakemberi önbizalom nagyvonalúan átlép. Több jóindulatot elvárni egy külföldi vállalkozótól, mint hogy szimpátiából éppen bennünket keres fel, _ s ezt el is mondja, aligha lehet. Ezen túl már minden üzlet, amelynek szigorú — írott és íratlan — szabályai vannak. A tárgyalá- ok kezdetén kitapintható az az összpontosítás, amellyel a külföldiek felmérik partnereiket. S ezzel kezdetét is veszi a bizalomvesztés, ök ugyanis feltételezik, hogy a velük szemben ülők felkészülnek lehetőségeik legjobb és leggyorsabb kiaknázására. S valóban: van aki igen, de van, aki nem. Kezdjük apróságokkal: a külföldi* urak többnyire sötét öltönyben feszítenek, a túloldal sportzakóban,, nyakkendő nélkül (vagy felerészben pulóverben, s kopott farmernadrágban). A „magyar sor” feje úgy mozog, mint egy pingpongmeccsen: hol az idegent, hol a tolmácsot figyelik, minthogy anyanyelvükön kívül csak mosolyogni tudnak. (Egy- egy kivétel le is aratja a- személyes kapcsolatteremtés babérjait.) Nem elég, hogy névjegy, termékismertető nélkül állítanak be magyarjaink, a kifejezett kérés ellenére sem elképzelésük tényszerű alapjairól, javaslatuk számokkal és adatokkal kifejezhető jellemzőiről, hanem cégük történetéről, vállalati szervezetükről szólnak. A szegény külhoniak örömest be- gyűjtenék a nemzetközi üzleti életben számításba vett nyelvek valamelyikére lefordított szándéknyilatkozatokat, de legtöbbször az ilyenek készítésére utaló szándékkal sem találkozhatnak. Az egyik sajtkészítő azzal kezdi: ha szükséges, majd küld kóstolót termékeiből (azt hihetnénk, hogy biztos, ami biztos alapon magával hozta). Az olaszok bólintására futár száguld fürgén az üzembe. S amin máig is töprengek: az exportképes portékákat forgalmazó áfész-asztalnál ülő elnöke helyett (nem minden meghívottnak jutott körülötte szék), a végszó előtti pillanatokban, saját elhatározásából, a megyei tanács elnöke sorolta fel a szövetkezet kínálatát. Nyilvánvaló, hogy a megbeszélések ilyén körülmények között is eredményeket hoznak számunkra. De korántsem mindegy, hogy mennyit és mikor. Ugyanis a tárgyalásokon tíz-, sőt százmillió dolláros üzleti lehetőségekről szóltak a külföldiek. Talán még nem késő vállalatainknak. szövetkezeteinknek némi tandíj fejében kitaníttatni embereiket az üzletkötés csínjára-bínjára. Mert, ha a lehetséges százmilliók nem is, azok, amelyektől elesünk, bizonnyal kiütik majd szemünkből az álmot... Zavarok a létesítmény-nyilvántartásban Nyomozást rendeltek el a megszüntetett Munkásőrség több vezetője ellen A legfőbb ügyész nyomozást rendelt el a megszüntetett Munkásőrség több vezetője ellen — hangzott el hétfőn délelőtt a Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón, amelyen Gruber Nándor miniszteri biztos adott tájékoztatást a Munkásőrség vagyonának felszámolásáról. Elmondta, hogy a leltározás közben számos vagyonátmentési akciót, valamint a szolgálati lakásokkal való pénzügyi visszaélést fedeztek fel, a részletekről azonban csak a vizsgálat befejezése után adnak tájékoztatást. Gruber Nándor elmondta, hogy befejeződött a Munkásőrség vagyonának felmérése. Eszerint az ingó vagyon értéke 2,7 milliárd, a 130 ingatlané pedig 5,5 milliárd forint. Az ingatlanoknak még csak egy kisebb részére írtak ki pályázatot, mert a leltározás során kiderült, hogy a megszüntetett testület létesítmény-nyilvántartása meglehetősen hiányos, zavaros volt. Az iratok rendezésére, s a vagyon hasznosítására vagyonkezelő és -hasznosító intézményt hoztak létre. A munka során olyan anomáliákat fedeztek fel, hogy például egyes ingatlanok a Munkásőrség nyilvántartásában szerepeltek, pedig nem is voltak azok a testület kezelésében. Találtak olyan ingatlant is, amelyet egyházi tulajdonú telekre építettek, a telekkönyvezési pedig elmulasztották. A miniszteri biztos arról is tájékoztatást adott, hogy a Munkásőrség tavalyi 960 millió forintos költségvetési támogatásból október végéig 840 milliót költött el. A megmaradt 120 millió forintot a felszámolási feladatok elvégzésénél használják fel. Ez a pénz azonban erre a célra kevés, ezért 260 millió forint kölcsönt vettek fel a költségvetéstől. Az (Folytatás a 3. oldalon) Elindította választási kampányát a Hazafias Választási Koalíció Süli Bertalan: „Család, munka, becsület” Mindössze néhány, kézzel írt plakát hirdette Újkígyóson a Hazafias Választási Koalíció Békés megyei 7-es számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje, Süli Bertalan bemutatkozó választási gyűlését. Mindezek, valamint a szokatlan időpont — nemigen vagyunk szokva még a munkaidőn túli, különösen nem a vasárnap kora délutáni gyűlések időpontjához — ellenére meglepően sokan jöttek el az újkígyósi művelődési házba. Tulajdonképpen ezzel a gyűléssel kezdődött a megyében a Hazafias Választási Koalíció választási kampánya. A Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke, Bozó József (nyugdíjas tsz- tag) megnyitójában azzal kezdte: „Szónokként még soha nem vettem részt választási gyűlésen, pedig megettem már életem kenyerének javát. Hogy most mégis miért vállaltam? — tette fel a kérdést, amire rögtön válaszolt is: — Mert rendkívül fontosnak tartom, és valamennyiünk érdekének, hogy sikerüljön a-békés átmenet, amihez szerény eszközeimmel magam is szeretnék hozzájárulni. Bár —tette hozzá némi pesszimizmussal — ez nemigen sikerült a világtörténelem során.” Szólt még — nemhiába, az agrárágazatban dolgozott — a napjainkban oly sokat vitatott földtulajdonról, az ezzel kapcsolatos helyi elképzelésekről, tervekről. Hangsúlyozta: valós, igazi szövetkezetre van szükség hazánkban, amelyekben a döntő szempont a tulajdonosi érdek. A megnyitót követően kezdte bemutatkozó „kortesbeszédét’’ a körzet országgyűlési képviselőjelöltje, aki a Hazafias Választási Koalíció színeiben indul. A 43 esztendős tervezőmérnök, Süli Bertalan nem volt ismeretlen Újkígyóson, már csak azért sem, mert a község szülöttje, bár most a szomszédban, Szabadkígyóson lakik. Soha nem volt párttag, politikai „múltja” annyi, hogy a falujában élő emberek gondját, baját magáénak is érzi, ezért vállalta az elnöki tisztet a helyi népfrontbizottságban. Egy kislány és egy fiú édesapja. A Hazafias Választási Koalíció országos programja mellett beszélt a saját «Elképzeléseiről, hangsúlyozva, hogy tisztességesen, becsülettel képviselné választóit és érdekeiket, ha bejuttatják szavazataikkal a Parlamentbe. Hogy mit ír zászlajára? Elsősorban a család, a munka és a becsület hármas szentségét. A gyűlés résztvevői hozzászólásaikban egyértelműen támogatásukról biztosították a Hazafias Választási Koalíció helyi országgyűlési képviselőjelöltjét, Süli Bertalant. B. O.
