Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 10. szám

1990. január 12., péntek Mindent elfogadtak Ülésezett a megyei tanács Most aztán merre? Örvények Örménykúton (Folytatás az 1. oldalról) foglalkoztatottak: is.) Mint­hogy viszonylag szűk körű csoport végezte a kiegészítő állami támogatás elosztását, az osztályvezető részletesen ismertette ennek rendezőel­veit, nem titkolva, hogy két­milliárdot meghaladó igény­re tekintettel csak az idei átmeneti költségvetés vál­ságkezelő megközelítését tűz­hették célul. Kéttucatnyi hozzászólás pergőtüzét kellett kiállnia a tervezetnek, ám a tanácsta­gok refrénszerűen annak a véleményüknek adtak han­got: tudják, hogy a költség- vetést tiszta lelkiismerettel nem lehet elfogadni, de mégis megszavazzák, mert költségvetés hiányában meg­bénul a tanácsok, települé­sek élete. Szapulták ugyan a Békés­csabai ' Tanítóképző Főiskola tornatermének építését („Mi­ért Okoz nehézséget a hall­gatóknak egy út túloldalára — a sportcsarnokba — át­menni?” — kérdezte dr. Goda Péter), értetlenkedtek a versenysportot kiszolgáló sportrendezvény-iroda tete­mes támogatása miatt, s ki­ki „elővezette” választói körzete kivétel nélkül jogos­nak tűnő igényeit. Más kér­dés, hogy amikor az ülést levezető tanácselnök az ere­detileg előterjesztett költ­ségvetési javaslatot szava­zásra bocsátotta, sem neki, sem a tanács tagjainak nem jutott eszébe, hogy menet közben a koncepciót módo­sító hozzászólások, kifogá­sok, javaslatok hangzottak el, melyek részhatározat hí­ján pusztába kiáltott sza­vakká váltak... A vita során „csodafegy­verként” került szóba, hogy — a pénzügyminiszter ígé­rete szerint — jövőre majd ismét a tanácsokhoz folyik be a földadó. Balogh László országgyűlési képviselő — aki a Békési László erre vo­natkozó személyes ígéretét is bírja —, nem kevés való­ságérzettel jegyezte meg: „Ha egyáltalán miniszter lesz még, hogy teljesíthesse, amit vállalt”. Végül is Békés megye ta­nácsának 1990. évi költség- vetését a testület egy ellen- szavazattal, tartózkodás nél­kül elfogadta. A megyei tanács — még a költségvetési napirend előtt — megválasztotta az egyéni választási kerületek választási bizottságainak tit­kárait és további négy-négy tagját. A hét bizottság a ké­sőbbiekben még kiegészül az adott kerületben jelöltet ál­lító pártok delegáltjaival. A bizottságok tagjai a közeljö­vőben esküt tesznek. A tanácsülés lejárt határ­idejű határozatokról szóló jelentéseket fogadott el, meg­erősítette Békés megye rész­vételét az alföldi megyék szövetségében, illetve beje­lentéseket hallgatott meg. Győri Imre szóvá tette a megyei tanács épülete bőví­tésének luxuskivitelezését (úgy tudja, hogy az elnöki blokk — amelyet Murányi Miklós nem is vett igénybe — kialakítása 3,5 millió fo­rintba, a tanácsterem füg­gönyei 200 ezerbe kerültek). Bár a zsúfolásig telt terem­ben néhányan a bagollyal példálózó közmondást dör- mögték el bajszuk alatt, a felszólalás kapcsán Murányi Miklós bejelentette, a követ­kező tanácsülésre írásos je­lentést terjeszt be a felújí­tásról. A megyei tanács elnöke tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy Arad megye ál­lami vezetőivel a közelmúlt­ban felvették a kapcsolatot, s várhatóan a jövő héten népes aradi delegáció érke­zik megyénkbe. A tanács ál­lást foglalt Békés és Arad megyék kapcsolatainak meg­újítása mellett, s megbízta a tanács vezetését ennek megvalósításával. A testület határozatba foglalta köszö­netét, amellyel a román nép, a romániai magyar nemzeti kisebbség megsegítésében ta­núsított példaadó helytállá­sát kívánta elismerni a me­gye lakosságának, pártjai­nak, szervezeteinek, vállala­tainak, szövetkezeteinek és intézményeinek. K. A. J. (folytatás az 1. oldalról) is előfordult közöttük. Volt gyerek, aki egy ilyen vere­kedés miatt másfél hónapig kórházban feküdt. A szülők­ből szinte ömiött a panasz, a sok-sok, eddig magukba zárt, jelentősebb vagy je­lentéktelenebb iskolai törté­net. Többen már azt is meg­kockáztatták, hogy ameny- nyiben nem sikerül a visz- szahívás, az összes gyereket (55 tanulóról van szó) átírat­ják majd valamelyik kör­nyékbeli iskolába. És akkor le is út, fel is út, tantestü­let... De nézzük, mit szólnak ehhez a pedagógusok! Velük még szintén az elöljárósági ülés előtt sikerült szót vál­tanom. Néma, döbbent csend fogadott az emeleti kis ne­velői szobában, amikor el­mondtam a szülőktől hallot­takat. Nem értették, miért tőlem kell értesülniük ezek­ről a vádakról és „rágal­makról”, ahogy ők nevezik. A visszahívásról és az alá­írásgyűjtésről persze min­denki tudott, de már azt sem értették... Lassan oldódott a feszült­ség, s Szenes János pedagó­gus az iskola múltjáról kez­dett beszélni. Arról, hogy mennyi eredményt tudott már felmutatni ez a kis ne­velői gárda, mennyi szak­kört, kirándulást szerveztek, csakhogy a vidékiség hátrá­nyát tompítsák örménykú- ton. Az igazgató a fejét rázta, mint aki még most is azt hiszi, csak álmodja az egé­szet. — Miért nem jött hoz­zám egyetlen szülő sem, hogy gondja, problémája van? — ismételgette. Szebegyinszki Jánosné, az igazgatóhelyettes, egyen­ként jegyezte fel füzetébe a vádakat, nehogy bármi is megválaszolatlanul marad­jon. A keze még remegett, ám a hangja higgadt ma­radt, miközben pontról pontra megcáfolta az álta­lam közvetítetteket. S hogy miként kapcsoló­dik dr. Szvathné Szalay Már­ta felmondása e történetbe? Talán úgy, hogy az alig több mint tíz nevelőből álló tan­testület egyetlen tagja volt, aki jó néhány kérdésben a szülőket igazolta a tantestü­lettel szemben. A fiatal ma­tematika—fizika szakos ta­nárnő szeptember óta taní­tott az iskolában. Egyetemet végzett, jól ismeri a középis­kolai követelményeket, szakmailag pontos, követke­zetes és roppant szigorú. Ám a falu csakhamar meg­szerette, hiszen a gyerekek 'hozzászoktak a magas szin­tű követelményeihez, a szü­lők pedig látták, csemetéik szívesen tanulnak és tudnak is ... Az ifjú kolléga azon­ban nem bírt a tőle elvár­tak -szerint alkalmazkodni új környezetéhez. Ezért a tantestület és a tanárnő kö­zött hétről hétre nőtt a sza­kadék. Olyannyira, hogy utóbb Szvathné már a ne­velői szobába se járt be. Az aláírásgyűjtő szülök mindezt úgy ítélték meg, hogy a tantestület kiközösí­tette a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező ta­nárnőt. Szvathné Szalay Márta találkozásunkkor mindezt így helyesbítette: — Inkább én közösítettem ki saját magam. Azt hiszem, a legfőbb gond az volt, hogy nem találtam meg a helyem a tantestületben kialakult hierarchiában... Frankó János tanácselnö­köt és dr. Herczeg Ferencet, a Szarvasi Városi Tanács művelődési osztályvezetőjét a zártkörű elöljárósági ülés és a viharos szülői értekez­let után kerestük meg. Tő­lük tudtuk meg az „ered­ményt”: az iskola igazgatója és helyettese marad. A dön­tést azzal indokolták, hogy az alkalmatlanság megálla­pításához alapos indok, il­letve bizonyíték kell. Ez pe­dig nincs. A szülőktől érke­zett levélben több a túlfű­tött indulat, mint a tény. A tanácselnök azt is elmondta, hogy a tantestület megyei szaktanácsadóktól kér szak­mai felülvizsgálatot az ügy mielőbbi megnyugtató ren­dezése érdekében. Herczeg Ferenc még hozzátette: — Részt vettem a rend­kívüli tantestületi értekezle­ten, beszéltem a pedagógu­sokkal -külön is, de megmon­dom őszintén, még mindig nem értem világosan, mi volt a gond. Szülői értekez­leten — ahogy hallom —, a szülők sem nyilatkoztak egybehangzóan. Én úgy lá­tom, sok-sok apró-cseprő sé­relmet halmozott fel min­denki magában, ami most kibukott. De vajon miért nem Jehet ezeket folyamato­san megbeszélni, rendez­ni...? Magyar Mária Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások „Ma mindenkit várunk tüntetésünkre” - ÁVÚ? Securitate? Nem! állambiztonság! — „Nem a végrehajtói állomány a felelős” — Tiltakozzunk együtt! Mi, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei szabad de­mokraták, ma, január 12-én, 16.00 órakor békés tüntetésit akarunk a megyei rendőrkapi­tányságok előtt. Országos csat­lakozásra hívunk fel minden szabad demokratát! Sorainkba várunk minden egyetértőt! Ak­ciónk célja, hogy a társadalom megszabaduljon e tevékenység szégyenétől. A magánember biz­tonsága nélkül az állam sem le­het biztonságban. * * * Követeljük: 1. Váljék nyilvánossá a me­gyei rendőrség részletes költ­ségvetése, különös tekintettel az Állambiztonsági Szolgálat tevé­kenységére fordított összegekre. Hozzák nyilvánosságra a köz­rendőr és az állambiztonsági apparátus tagjainak jövedelmi viszonyait! 2. Hozzák nyilvánosságra a rendőrség tevékenységét szabá­lyozó titkos jogszabályokat! 3. Hozzák nyilvánosságra az Aliambiztonsági Szolgálat appa­rátusának megyei létszámát és vezetőinek nevét! 4. Az Aliambiztonsági Szolgá­lat szervezetileg és helyileg is váljon el ia megyei rendőrség­től! 5. Szűnjön meg az Aliambiz­tonsági Szolgálat III/III. (belbiz­tonsági) ügyosztálya, országos és megyei szinten egyaránt! 6. Mutassák meg a nyilvános­ságnak a postai küldemények törvénytelen BM-ellenőrzésének helyszíneit — és haladéktalanul szűnjön meg ez az illegális te­vékenység ! 7. Mutassák meg a nyilvános­ságnak a telefonlehallgatás hely­színeit, műszaki apparátusát és archívumait t— és haladéktala­nul szűnjön meg a telefonle­hallgatás ! 8. Hozzák nyilvánosságra azok névsorát, akiket az elmúlt évek során megfigyeltek, lehallgattak, akiknek leveleit felbontották! Magyar rendőrök! Határoljátok el magatokat a múlt ügynökeitől! Tartsatok ve­lünk, tartsatok a magyar nép­pel! Gondoljatok személyes jö­vőtőkre és megújuló hazátok jövőjére! Szükségünk van rá­tok! Egy az utunk! A Szabad Demokraták Szövetsége, a Pofosz, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság és a Fidesz Békés megyei szervezetei * * * Találkoztunk azokkal a pla­kátokkal, felhívásokkal, ame­lyek tüntetésre szólítanak fel ma Békéscsabám, a megyei rendőr-főkapitámyság előtt. A tüntetésire felszólító szervezetek az egyéb, általuk kiadott pro- pagandaamyag okban azonosítja az Allaimbiztonsági Szolgálatot a rossz emlékű Securitatéval. El­határoljuk ettől magunkát, til­takozunk az összehasonlítás el­len. mivel a mi szervezetünk felépítésében: és eszközrendsze­rében alapvetően eltér attól a szervezettől, amelyet a civili­zált világ mély megvetéssel sújt. A Békés megyei állomány ki­emelt feladatának tekintette ezen, szervezet elleni elhárító­műnkét, melyet nemzetünk biz­tonsága érdekében^ végzett. Szer­vezetünk ugyan munkáját belső parancsok és utasítások szerint végzi, ami a demokratikus vi­lágban is jellemzője minden tit­kosszolgálatnak. Nyíltan vállal­tjuk, hogy fiatal állományúink sem érzelmi leg, stem módszeré­ben nem kötődik egy sztálinii típusú titkosszolgálathoz. Tevé­kenységünket az új Alkotmány szelleme és a békés átmenet biztosítása határozza meg. Eb­ben mindenekelőtt a megelőzés­re törekszünk, és mint a me­gyei rendőr-főkapitányság szer­vezetébe integrált egység össz- rendőri feladatokat is ellátunk. A párán,csők és utasítások alap­ján doLgozó végrehajtó szolgá­latunk támogatja és sürgeti a biztonsági törvény mielőbbi megalkotását, mely munkánk­hoz a jogállamiságnak megfele­lő kereteket ad. Mindezt tevékenységünk hite­lesebb megismerése érdekében tettük közzé, ismét hangsúlyoz­va, hogy kategorikusan elhatá­roljuk magunkat a diktatúra ál­tal vezetett titkosszolgálattal való azonosítástól. Kijelentjük, hogy nem harcolunk politikai nézetek elleni, nem üldözünk eszméket és pártokat. Nemze­tünk biztonságának megőrzése érdekében: kérjük a megye tár­sadalmának támogatását és se­gítségét A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Aliambiztonsági Szolgálatának állománya * * * Ml, a Békéscsabai Független Rendőrszakszervezet tagjai el­határoljuk magunkat a Belügy­minisztériummal kapcsolatban felmerült visszaélésektől. Szük­ségesnek tartjuk leszögezni: nem a végrehajtói állomány fe­lelős azért, hogy a Belügymi­nisztérium belső biztonsági szolgálata a régi parancsoknak, utasításoknak, beidegződések­nek megfelelően végezte a mun­káját A BM vezetése belső uta­sításokban és a közvélemény előtt egyaránt többször dekla­rálta a rendőrség tevékenységé­nek politikamentességét, ennek ellenére a nyilvánosság elé tárt dokumentumok ennek az ellen­kezőjére utalnak. Egyetértünk azzal, hogy ala- v pos és elfogulatlan vizsgálat tisztázza a történteket, állapítsa meg a felelősöket, és ennek megfelelően kerüljön sor a sze­mélyi konzekvenciák levonásá­ra. Az Országgyűlés és a kor­mány teremtse meg a garanciá­kat a hasonló esetek elkerülésé­re. Ennek érdekében követeljük, hogy soron kívül alkossanak törvényt a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatról. A törvénytervezetek szövegét mi­előbb bocsássák társadalmi vi­tára. Szükségesnek tartjuk ki­nyilvánítani, hogy a világ egyetlen rendőrsége sem nélkü­lözi a nemzet biztonságának a védelme, a bűnözés elleni harc eredményessége érdekében a törvényben szigorúan szabályo­zott, feltételekhez kötött titkos eszközök és módszerek alkal­mazását. A növekvő szervezett bűnözés, a kábítószer-kereske­delem, a nemzetközi terroriz­mus elleni határozott fellépés e módszerek és eszközök nélkül nem biztosítható. Mi a magyar nép rendőrsége vagyunk. Felesküdtünk a Ma­gyar Köztársaság alkotmányára. Eskünkhöz, népünk bizalmához hűen szolgáljuk hazánkat. Nem kívánunk politikai, választási csatározások középpontjába ke­rülni. Kérjük a pártokat, min­den magyar állampolgárt, hogy tisztességes munkavégzésünk­höz békés úton biztosítsák a feltételeket. Békéscsabai Független Rendőrszakszervezet tagjai * * * Nem ml vittük csődbe Ma­gyarországot, hanem az MSZMP politikája! Az utódpárt és kor­mánya most mégis velünk akar­ja megfizettetni a . válság árát. Tiltakozzunk együtt! Követeljük, hogy szüntessék meg a veszteséges nagyvállala­tok támogatását! Tiltakozunk a kedvezményes lakáshitelek utólagosan kivetett kamatadója ellen! A nemzet vagyona legyen a nemzeté, ne kótyavetyélhessék el a volt kommunista pártirra- ságok! A rendszerváltás elitváltással is jár! Igazságos nyugdíjrendszert akarunk! Arányos közteherviselést! Felhívünk minden békéscsabai polgárt, aki s^ndékainkkal egyetért, hogy jöjjön velünk egy békés tiltakozó tüntetésre! Találkozunk 1990. január 15- én, hétfőn li7 órakor a mozi mellett, a Domokos József té­ren, ahonnan a megyei tanács épülete elé vonulunk. Aki magyar, velünk tart! A Magyar Demokrata Fórum békéscsabai szervezete 1 telefonfosztogató Szükség fülkét ront? (Folytatás az 1. oldalról) Igencsak feltűnő, ha vala­ki ezekben a lélekfagyasztó napokban hajnali 4-kor sé­tálgat az utcán. Márpedig január 8-án két szolgálatban levő járőröző rendőr a sö­tétségbe burkolózó Erkel té­ren egy tébláboló férfiba üt­közik. Az igazoltatásánál előke­rül egy méretes, ám nyelet- len csavarhúzó és egy ben­zinlámpa. — Mit akar ezekkel itt és ilyenkor? — kérdezik D. Já­nostól, aki első ijedtségében azt dünnyögi, hogy a csa­varhúzó önvédelmi eszköz, ha netán valaki megtámad­ná!(?) A lámpa pedig alkal­mi fűtőberendezésül szolgál. Bárki beláthatja, szükséges ebben a kutyahidegben. Alig telik el pár perc és változik a vallomás: a lámpával tu­lajdonképpen robbantani akart, öngyilkossági szán­dékkal. A magyarázat nem nyerő! A középkorú férfi viselke­dése több mint zavart. Nem is kell sokat nyomozni, ki­derül, hogy a hajnali ba­rangoló lelkét Gyulán öt te­lefonfülke megrongálása ter­heli. ínae három rövid hó­nap mérlege: 1989 októberében a Né­metvároson kiszerelte az egyik fülkéből a készüléket, hazavitte, szétverte. „Nyere­ménye” 400 forint. A „kifa­csart” készüléket bedobta az Élővíz-csatornába. Novem­berben a Volán-pályaudva­ron levő fülkét fosztotta ki. Ezer forintot talált. A MÁV- állomás következett. Az it­teni zsákmány 1200 forint, a készülékek sorsa pedig ugyanaz lett, mint a koráb­biaké: a csatorna mélye. Novemberben még egy 500 forintos „fogása” volt. ösz- szes bevétele 3100 forint. És a tönkretett készülékek ér­téke? Megközelíti a 150 ezer forintot. Az erkölcsi kárról nem is beszélve! Alacsony, szemüveges fér­fi a telefonbetyár. Szelíd- szolid kinézetű. Azt hinné az ember, kettőig sem tud szá­molni. Zavartan gyűrögeti a bércéduláját. — Csókolom, tessék meg­nézni, mennyi a havi kere­setem. ötezer forint. Elvál­tam, van egy gyerekem. Al­bérletben lakom ezer forin­tért. Tessék számolni, marad négyezrem. Kéthetente jön a 6 éves gyerekem. Egy alka­lommal ráköltök 500 forin­tot. És ekkor már csak há­romezrem marad. Ebből még egy falatot sem ettem. Évek óta egy ruhát sem vettem. Kibuggyan a könnye. El­nézést kér, lehúzza a cipő­jét. 10 fillér nagyságú lyuk tátong a lábbelin. (A férfi valamikor jól ke­resett. Asztalos a szakmája. Elvégezte a technikumot, le­érettségizett. Aztán egy sze­rencsétlen balesetnél lefűré­szelte a bal keze négy uj­ját!) — Két helyen is jelent­keztem, hogy több fizetésért dolgozhassak. ígérték, segí­tenek. Nem lett belőle sem­mi. Tíz napja nem fűtök. Nem tudom megvenni az olajat... Hát ezért... Béla Vall V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom