Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 10. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JANUAR 12., PÉNTEK Ars: 4,30 torlnt XLV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM Minden! elfogadtak Ülésezett a megyei tanács ötvenkét megyei tanács­tag megjelenése láttán meg­erősödhetett azok bizakodá­sa, akik a megye hányatott sorsú, ez évi költségvetési tervezetének határozattá emelését várták a tegnapi tanácsüléstől. A helyszín, a szereplőik a december 21-i félbemaradt tanácsülésével megegyező volt, ám az elő­terjesztett költségvetési ja­vaslat . alapos változáson ment át. A korábban „me­gyeközponti” felhasználásra tervezett összegből mintegy 184 milliót — feladattal együtt — a helyi tanácsok­hoz, 14 milliót a megyei intézményekhez utalt a ter­vezet, 60 milliót pedig fede­zet hiányában véglegesen el­hagytak. Murányi Miklós megyei tanácselnök szükségét látta megmagyarázni a helyi ta­nácsoknak ígért előzetes egyeztetés elmaradásának okát. — Ne hozzuk egymást olyan helyzetbe, hogy a rendszeridegen alkumecha­nizmus mellett törjünk lánd­zsát — mondotta. — Elkép­zelhetetlen, hogy teljesen rendszeridegen féket te­gyünk be, azaz a kormány­tól induló normatív elosztás helyett, évtizedes beidegző­dést alkalmazzunk. (Csak emlékeztetőül: a bí­rált megoldást a tegnapi tervezet előfutárául szolgá­ló, december 21-i hármas számú változatban éppen a tervet előterjesztők ajánlot­ták a testület figyelmébe.) Kovács Mihály megbízott pénzügyi osztályvezető el­mondta, hogy a ténylegesen döntést igénylő korábbi 800 millió forint helyett 920 millió sorsáról határozhat­nak a tanácstagok, ezzel az ez évi teljes költségvetés meghaladja a 10 milliárd fo­rintot. S ebben nincs benne a vízminőség-javító program 220 milliárd ja, illetve az egészségügy, oktatás, a köz­ségi és nagyközségi tanácsok dolgozóinak béremelése. (Az oktatásban, egészségügyben tevékenykedők január 1-jei hatállyal nemcsak a már kö­zölt 16 százalékos, hanem to­vábbi 14 százalék béreme­lésre is számíthatnak, s köz­ponti bérfejlesztéshez jut­nak a szociális területen (Folytatás a 3. oldalon) A belügyminiszter rendelete a választási eljárási határnapokról A március 25-ére kitűzött országgyűlési képviselővá­lasztás naptár szerinti ha­tárnapjainak megállapításá­ról a belügyminiszter rende­letet bocsátott ki, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez. A választójogi tör­vényhez kapcsolódó rendelet a törvény egyes szakaszai­nak és paragrafusainak megfelelően rendelkezik. Határnapokat szab a válasz­tási szervekkel, a jelöléssel, a választási kampány lefoly­tatásával kapcsolatban, il­letve egyéb határidőket is megállapít. A választási szervekkel összefüggően a rendelet rög­zíti: az egyéni választókerü­leti választási bizottságok tagjait — az országgyűlési képviselői egyéni választó- kerületek megállapításáról hozott minisztertanácsi dön­tést követően — haladékta­lanul meg kell választani. A pártok és a független jelöl­tek február 23-áig bejelen­tik, hogy kit delegálnak a választási szervekbe. A sza­vazatszámláló bizottságok választott tagjait a helyi ta­nácsok február 23-áig vá­lasztják meg, illetőleg egé­szítik ki új tagokkal. Ugyan­csak február 23-án erősítik meg az elnököt vagy válasz­tanak újat a választási szer­vek. Már január 24-én az egyéni választókerületi vá­lasztási bizottságok hirdet­(Folytatás a 2. oldalon) Nincs szó cenzúráról Az utóbbi napokban több szervezet is a nyilvánosság előtt adott hangot a tévé és a rádió felügyelőbizottságá­nak összetételét, illetve Pozs- gay Imre e nemzeti médiá­kat felügyelő szerepét érintő kifogásainak. Szilvásy György, a felügyelőbizott­ság titkára is kérte az MTI-t, hogy kifejthesse ezzel kap­csolatos álláspontját. A Minisztertanács közvet­lenül, testületileg gyakorol­ja a kinevezési jogkört, eb­ben a kérdésben tehát a fel­ügyelőbizottságnak nincs döntési joga, legfeljebb ja­vaslatokat tehet. Az állam­miniszter, jelen esetben Pozsgay Imre, kizárólag szer­vezeti, működési ügyekben felügyeli a rádiót és a tele­víziót, semmiféle beleszólási joga nincs személyi kérdé­sekbe, és nem tartozik, nem ’tartozhat hatáskörébe az sem, hogy a választásokkal összefüggő feladatokat irá­nyítsa, befolyásolja. A bi­zottság és az államminiszter között nincs szervezeti kap­csolat, így alá- és föléren­deltségi viszony sem. A napokban létrehozott televízióelnökséggel kapcso­latban Szilvásy György, a felügyelőbizottság titkára elmondta, hogy ezt a belső szakmai irányítótestületet — a felügyelőbizottság javas­latára — a Minisztertanács nevezte ki. Minden szakmai, műsorpolitikai, személyi kér­désben az elnökség dönt, a kormány és a felügyelőbi­zottság ezekbe a döntésekbe nem avatkozik be, tehát nincs szó arról, hogy cen­zúráznák a tévé munkáját. Kamionok Székelyudvarhelyre Ma hajnali 3 óra óta ül­nek a volán mögött azok a kamionsofőrök, akik a Szé­kelyudvarhelynek szánt se­gélyszállítmányt viszik Bé­késcsabáról a határon túlra. Várhatóan a kora esti órák­ban érkeznek meg. Miből is áll ez a rakomány? — Többször jártunk oda­át — válaszolta Pető László, a Békéscsabai Városi Ta­nács osztályvezetője. — Igye­keztünk olyasmiket gyűjte­ni, amire ott szükség van. Mindenekelőtt gyógyszert, egy hűtőkamionban barom­fiárut küldünk, körülbelül 4-500 ezer forint értékben. A másik kamion és egy ki­sebb kocsi tartós élelmiszert, konzerveket, gyermektáp­szert. száraztésztát szállít. Viszünk még könyveket és folyóiratokat is. A megye- székhelyen összegyűlt pénz­adományokból újságíráshoz, fotózáshoz szükséges kisgé­peket vásároltunk. Elmond­hatom. egész Békéscsaba megmozdult a felhívásunk­ra. Körülbelül 60 vállalat, iskolák és magánszemélyek hozták folyamatosan ado­mányaikat a napközistá­borban levő gyűjtőhelyre. A továbbiakban is szeretnénk segíteni, elsősorban úgy, hogy szorgalmazzuk a bé­késcsabai és a székelyud­varhelyi vállalatok, intéz­mények közötti kapcsolat felvételét. Fotó: Fazekas Ferenc Gyalog járunk, vagy többet fizetünk Mennyivel nőnek a személyszállítási és távbeszélődíjak? Most aztán merre? Örvények Örménykúton A fiatal tanárnő alig né­hány hónapos munkaviszony után beadta a felmondását. Ezzel elült a falu „forradal­ma”. A maratoni szülői ér­tekezlet után — aholis a ta­nárnő bejelentette elhatáro­zását —, sűrűn csengett a telefon szerkesztőségünkben. A szülők, akik néhány nap­ja még kitartóan küzdöttek a „barikádokon”, most meg­fáradtán és összetörtén je­lentkeztek. — Nagyon szerettük vol­na, ha Szvathné tanárnő marad — mondta egyikük. — Az aláírásgyűjtést is azért kezdeményeztük, mert mi az ő munkájával és eredményeivel jobban meg voltunk elégedve, mint a többi pedagóguséval... Saj­nos, a szülők többsége meg­hátrált. Ehhez nyilván hoz­zájárult, hogy a szülői ér­tekezletet megelőző elöljá- rósági ülés úgy döntött: ma­rad az igazgató is, meg a helyettese is. Szóval nem si­került a visszahívás ... Még az elöljárósági döntés el ott. né Szalay Márta tanárnő.) (Balról Dankó Ervin igazgató, a kis képen dr. Szvath­Fotó: Gál Edit Január első hetében ugyanis, 22 örménykúti szü­lő aláírásával levél érkezett Frankó Jánoshoz, a Csaba- csüdön székelő közös tanács elnökéhez, hogy a falu nincs megelégedve a helyi általá­nos iskola nevelőinek mun­kájával, ezért kezdeményezi az iskola két vezetőjének, Dankó Ervin igazgatónak és Szebegyinszki Jánosné igaz­gatóhelyettesnek a visszahí­vását. Mielőtt az ügy az A Minisztertanács határo­zata alapján 1990. február 1-jétől változnak a személy- szállítási díjak, valamint a távbeszélő-szolgáltatás tari­fái — erről számolt be Ud­vari László államtitkár, a Közlekedési-, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön. A vasúti személyszállítás átlagosan 20 százalékkal, ezen belül a személyvonat díjai átlagosan 26 százalék­kal, a gyorsvonat díjai át­lagosan 16 százalékkal növe­kednek. A menetrend sze­rinti távolsági autóbusz-köz­lekedés 20 százalékkal, a he­lyi tömegközlekedés pedig átlagosan 45 százalékkal lesz drágább. Az áremelkedés mértéke Budapesten eléri az 55-60 százalékot, Debrecen­(Folytatás a 2. oldalon) elöljáróság elé került volna, jó néhány szülővel beszél­gettem. Közülük többen is aláírták az említett levelet. Másoknak a gyerekei már kirepültek a faluból, jelen­leg középiskolások. Vala­mennyien arról informáltak, hogy az örménykúton tanító pedagógusok keze alól kike­rülő gyermekek tudása nem megfelelő, a középiskolák­ban nem állják meg a he­lyüket. A pedagógusok több­sége Szarvasról jár ki, s hogy munkaidejüket minél rövidebbre fogják, csak öt­perces szünetekkel dolgoz­nak. Ám ha a tanáriban egy- egy beszélgetés elhúzódik, elfelejtenek idejében csen­getni. (Ugyanis „kézi vezér­léssel” történik a csengetés.) Ilyenkor aztán akár húsz-hu­szonöt percesre is megnyú­lik a szünet. Amit persze él­veznek a gyerekek, de — minthogy nincs megfelelő felügyeletük — gyakran sú­lyos következményekkel já­ró verekedés, sőt késelés (?) (Folytatás a 3. oldalon) II telefonfosztogató Szükség fülkét ront? / * — Rohadjon le a keze annak, aki tönkretette ezt a telefont — csapja be dérrel-dúrral a fülke ajtaját egy fiatal nő. — A férjemnek akartam szólni, hogy hozzon gyógyszert, mert belázasodott a kisfiam. Most honnan telefonáljak? Hasonló jelenet Gyulán még öt telefonfülkében leját­szódhatott volna. (Ennyit fosztottak ki rövid idő alatt) Valaki garázdálkodik a városban. (Cikkünk a 3.' oldalon) BÉKÉS MEGYEI II Békéssámsonban Hol van a kutya elásva, avagy ki a sóher? — ezekre a kérdésekre keres választ a 8. oldalon található írá­sunk. Persze, nem kell megijedni: a sámsoniak részéről nem fenyegeti veszély a derék négylábúakat; mindösz- sze azt kutatjuk, hogy a helyi futballcsapat az idén mi­ért adta lejjebb a mércét — mi az oka gyászos szerep­lésének a labdarúgó-bajnokság megyei II. osztályának nyugati csoportjában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom