Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
1990. január 6., szombat Génsebészek Gödöllőn Ha tíz embert megkérdeznénk a tudomány körül állók közül, hogy véleményük szerint az elkövetkező néhány évtizedben melyik az a tudományág, amelynek eredményei húzóerővé válhatnak az egész gazdaságban, szinte biztos, hogy legalább nyolcán a biotechnológiát említenék... Ennek Okai között lehet, hogy az utóbbi évek biológiai szakirodaimában szembeötlő a biotechnológiai tárgyú közlemények nagy száma. Az intenzív kutatómunkával párhuzamosan a tudomány történetében szokatlanul gyorsan mennek át az eredmények alapkutatási szintről a gyakorlatba. Az államok és a magánvállalatok világszerte nagy összegeket fordítanak a konkrét gazdasági célú biotechnológiai alap- és alkalmazott kutatások finanszírozására. Szakértők véleménye szerint a biotechnológia és a biológiai iparok a 21. században olyan átütő erejű fellendülést fognak hozni a tudományos és gazdasági életben, mint amelyhez hasonlót századunkban a mikroelektronika területén tapasztaltunk. Még csekély a lemaradás Ez a fejlődés egyúttal versenyfutás is: kormányok és nagy világcégek szállnak versenybe az elsőbbségért. Ebben a mezőnyben mindenkinek, így a tőkeszegény Magyarországnak is nagyon meg kell gondolnia, melyik irányba indul. És ami eddig még sohasem volt, bekövetkezett. A közelmúltban átadták rendeltetésének Gödöllőn a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontot, akkor, amikor a biotechnológia még a legfejlettebb országokban sem jutott a csúcsra, amikor a fejlődés lendülete még töretlen, amikor még csak egykét év (vagy annyi sem) a lemaradásunk a nemzetközi mezőnytől. Ezért igazán örvendetes az új intézmény felépítése és a működésre való átgondolt felkészülés. Gyógyszeripar és mezőgazdaság Miért olyan fontos, hogy Magyarország időben kapcsolódjék be a biotechnológiai kutatásba? Azért, mert a biotechnológia várható legperspektivikusabb területe a gyógyszeripar és a mezőgazdaság — és hazánkban mindkettő a viszonylag sikeres ágazatokhoz tartozik (még inkább tartozott). A másik fontos tényező a kiművelt emberfők száma. Elsősorban a Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának jóvoltából, ebből Magyarországon nincs hiány; néhány, éppen a mezőgazdasági biotechnológiához közelálló területen kutatóink az élvonalban vannak. A harmadik tényező az eredmények eljuttatása a gyakorlatba, a technológiai* transzfer; ezen a területen állunk, sajnos, a leggyengébben. A döntés még 1984-ben született meg a biotechnológiai központ létesítéséről. Kézenfekvő volt, hogy Gödöllőre esett a választás, hiszen itt működik az Agrártudományi Egyetem és jó néhány kutatóintézet, mindezek biztos hátteret adnak. Az alapítás szándéka szerint a biotechnológiai központ több célú: egyaránt foglalkozik kutatással, oktatással és a szakterület tárcán belüli koordinálásával. Érdekes — és hazánkban példa nélküli — a létesítmény megvalósítása. Először megfogalmazták a tudományos programot, és ehhez tervezték meg az épületet. Példaként a legkorszerűbb külföldi intézmények szolgáltak: a biotechnológia gyors fejlődése miatt flexibilis, gyorsan átalakítható labortereket alakítottak ki. A második feladat a kutatógárda megszervezése volt. Az intézmény munkájának beindításáig 50-60 fiatal kutatót kellett kiképezni, pontosabban a leendő profilnak megfelelően továbbképezni. A pályázat eredményeként felvett fiatal szakembereket 13 hazai és 12 külföldi egyetemen, illetve kutatóintézetben helyezték el, előírva teendőiket: egy-két éves laboratóriumi munkát, egyetemi előadások vizsgaköteles hallgatását, nyelvtanfolyamot, számítógépes tanfolyamot. Csak ezen előkészítő tevékenységek megoldása után kezdődött el az épület kivitelezése. Nyugatnémet— osztrák kivitelező nyerte a versenytárgyalást, és a 430. munkanapon — határidőre — megtörtént a kulcsátadás. Érdekesség, hogy a külföldi cég megbízásából magyar vállalat végezte a kivitelezést — időre, hibátlanul. Három év helyett kettő A kutatóközpont négy intézetet foglal magában. A molekuláris genetikai és a biokémiai intézet az alapkutatáshoz és az oktatáshoz, a növénybiotechnológiai és az állatbiotechnológiai intézet a termeléshez létesít kapcsolatot. A molekuláris genetikai intézet tervei között elsősorban olyan témák szerepelnek, amelyeket „génsebészet” címszó alatt foglalhatunk össze. A lényeg: valamely élőlény sejtjébe idegen gén beépítése. Az idegen gén valamely új, eddig nem létező tulajdonságot visz be az élőlénybe. Az már megoldott probléma például, hogy baktérium- sejttel inzulin hormont termeltetnek, amelyet egyébként tudvalévőén az emlősök hasnyálmirigyének bizonyos sejtjei termelnek; hiányában lép fel a cukorbetegség. Ma ez az út drágább még, mint az ipari előállítás, de nem zárható ki, hogy később ez lesz az előnyösebb mód. A gödöllői intézet tervei között szerepel a transzgenikus rizs előállítása, amely tulajdonképpen a búza gliadin génjével javított rizst jelent, vagy a transzgenikus ponty előállítása, amely gyorsabb növekedése révén nem három-, hanem kétnyaras korában lesz piacképes. Nem kell ecsetelni, 'hogy ez gazdaságilag mit jelentene. És a génsebészet-technikával még nagyon sok hasznos dolog oldható meg a növénytermesztés és az állattenyésztés számára: tulajdonképpen csak a fantázia végessége szab határt a lehetőségeknek. De a többi intézet tervei között is hasonlóan érdekes témák szerepelnek: újszerű fehérjék tervezése, az úgynevezett in vitro fertilizáció megoldása, vagyis vágóhídi petefészkekből nyert petesejtek megtermékenyítése révén tömeges embriónyerés, embriók mélyhűtéses konzerválása, új tulajdonságok bejuttatása a jelenlegi kultúrnövényekbe. Ezekről — és ehhez hasonló — kérdésekről remélhetőleg a nem távoli jövőben mint kutatási eredményekről számolhatunk be. H. J. A Swissair napszemüveges járata, Zürich: napszemüveget kapott a DC—10-es Swissair repülőgép abból az alkalomból, hogy először landol a napfényes Los Angelesben Oj telefon magyar—lengyel együttműködéssel. Radom, Lengyelország: falra szerelhető, konstrukciójában és küllemében egyaránt új telefonkészülék, amelyet a helyi telefongyárban * kezdenek meg gyártani magyar—lengyel együttműködés keretében HÉTFŐ 9 Dénes KEDD 10 Gedeon SZERDA 11 Brigitta CSÜTÖRTÖK Í2 Miksa PÉNTEK 13 Kálmán, Ede SZOMBAT 14 Hetén VASÁRNAP Teréz 8 9 10 ✓ r* 11 Ősszel nő az erő! Ha valakit mostanáig kételyek gyötörtek volna, megkönnyebbülhet: eldőlt a vita arról, hogy mikor ajánlatos a szex. Az Ázsia és Afrika című szovjet lap tibeti szakvélemények alapján feltárta az egészséges nemi élet titkait. Eszerint nyáron kéthetente egyszer, ősszel minden harmadik napon, télen viszont amikor csak lehet, nyugodtan ajánlható a szex. A bionaptár a Himalája környékén szerzett ősi tapasztalatok alapján állt össze: z ember életereje ősszel növekszik, hogy aztán télen jusson el a csúcspontra. Tavasszal viszont fokozatosan csökken, s igy érkezik el a nyárhoz, amikor is pang az élet. Figyelemre méltó az a tibeti megállapítás is, hogy az évszakok bioritmus-változásainak megfelelően az ősszel és télen fogant gyerekek életrevalóbbak a többieknél. A tibeti tapasztalatok korántsem szűkíthetők az évszaknaptárra, elismerik például, hogy a szexuális teljesítő- képesség nem független a táplálkozástól, és nem utolsósorban a lelki beállítottságtól. Ami pedig a húzódozást illeti, a lap szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az évszakok nem csak a tibetiekre vonatkoznak, tél mindenütt van, ott is, ahol azt vallják, hogy nincs... Casanova ablakot mos és... Látványos botrány lengi körül'a londoni jobb köröket. A főszereplő: Edward Trotter egykori ablaktisztító. Aki is egy népszerű újság hasábjain közreadta vallomását. Bár kalandjainak társszereplőit nem adta ki. Egyelőre. Elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt kezdett el dolgozni, a legkisebb reklamáció nélkül. Munkája során szerinte légalább ötszáz, a férje által elhanyagolt asszonyt kellett kielégítenie. A jól megtermett volt ablaktisztító azt is bevallotta, hogy több időt töltött a hálószobákban, mint az ablakoknál. A háziasszonyok munka közben egy ideig csak figyelték, aztán behívták. Volt, aki azonnal a hálószobába invitálta. Dolga végeztével megint az ablak külső oldalán foglalt állást, de már csinos összeggel a zsebében. Az ellenállhatatlan Ted szeretői közül senki sem kérdezte a nevét, és ő sem faggatta ilyen kérdésekkel a megrendelőket, nem tudakolta telefonszámukat. A hölgyek végül is csak kevés időre vették igénybe szolgáltatását. Ted úriember volt, titokban szerezte meg kuncsaftjainak nevét és címét. Ha.most úgy döntene, hogy ezeket kiadja, lavinát indítana el. Nem tette, ám oly részletesen leírta vallomásaiban a környezetet, hogy számos asszony néz álmatlan éjszakák elé. Nem is beszélve a férjekről, akik ott is felismerni vélik az ablaktisztítót, ahol nincsenek is ablakok. A döntő után gyeptéglánként eladják Vb-pályát vegyenek! A labdarúgó-vb nyitánya lezajlott, tudjuk, hogy ki kivel játszik és hol. A sors véletlennek nem mondható szeszélye folytán már ismert az utójáték is. Az olasz lapok ugyanis megírták, hogy az NSZK üzleti ügyben érintett képviselői tárgyalásokat kezdtek arról, hogy megveszik és elszállítják a döntő egyik kézzel fogható relikviáját, a római stadion gyepét. A terv szerint a földarabolásra rögtön a döntő után, vagyis 1990. július 8át követően kerülne sor. E szokatlan ajánlat, meglehet, azok számára meglepő, akik elfelejtik, hogy a Nagy Játékkal együtt jár az üzlet is. Mi több, meg is előzi. Az ügyben illetékes olasz szervezet szóvivője mindenesetre azt válaszolta a hír kapcsán: „Tény, hogy kaptúnk ilyen ajánlatot, de miért ne kaphattunk volna, hiszen nincs benne semmi rossz. A németek megkerestek bennünket, hogy megveszik a pálya füves talaját, feldarabolják, és emlék gyanánt eladják. Nekünk egyébként is fel kell újítanunk a pályát.” Az üzletet lebonyolító szervezet 30 százalékot kapna, 70 százalék pedig elegendő arra, hogy új talajt és gyepszőnyeget kapjon a már most is itt-ott megkopott pálya. A kérdés most már csak az lehet, hogy ki vesz majd szuvenírt a diadalittas vagy éppen vereségszagú római fűből. Ránk, magyarokra, semmi esetre se számítsanak! Új év — új élet? Az új esztendő hajnalán majd’ minden esendő ember megfogadja, hogy mostantól jó útra tér. Az újév a fogalmak és újrakezdések időszaka. Felmerül a kérdés, miért kell újrakezdeni, és miért éppen most. Minden, embernek vannak hibái, rossz szokásai, nem mindent úgy csinál, ahogy kellene. Jó részük (mondhatjuk úgy is, ,hogy jobbik részük) belátja ezt, és szabadulni szeretne a hibáktól; egészségesebben, szebben, jobban szeVetne élni. Ehhez változni, változtatni kell — amit nem könnyű elhatározni, elkezdeni. Az emberi természet olyan, hogy igényli a kereteket, a biztos viszonyítási pontokat, fogódzókat. Ezek a pontok térbeliek is lehetnék (erre mondják, hogy valaki „csak a kályhától tud elindulni”, ez persze átvitt értelemben is érvényes). Hasonló „fogódzó” az íróasztal vagy a polc megnyugtató rendje, ha az ember mindig mindent ott talál, ahova tette. A viszonyítási pontok időben is fontosak. XJj dolgokat hétfői napon kezd a legtöbb ember: kisebb változtatásokat ek$ korra időzít, hétfőn hívja fel az ügyintézőt, új módszereket ekkor vezet be. A háztartási költségvetést elsejétől számítjuk, még ha a fizetés más napra esik is. Nagyobb kiadásokat vagy munkálatokat még a magánember is hajlamos negyedévekre időzíteni. A szeptember elseje igen sok családban fordulópont, az iskolakezdéssel megváltozik a napi időbeosztás (nemcsak az iskolás gyermekeké), a lazább nyarat a feszesebb, dolgos ősz követi. Üj szokások bevezetése lehet a születésnap, a házassági évforduló is. Mégis, mind közt a legelterjedtebb és leghatásosabb „új élet kezdési időszak” az esztendőforduló. Nem egyénileg választott időpont, környezetünkben mindenkire vonatkozik, minden honfitársunkra, sőt, a határokon túl is érvényes sorsfordító dátum. (Kivéve persze azokat az embereket, akik nem éreznek magukban hibát, akik nem akarnak megváltozni, vagy pedig ezt csak azért is máskorra időzítik.) A fogadalmak általában valami gyökeres változtatásra irányulnak. Káros szenvedélyek abbahagyása, kellemes dolgokról való lemondás, nehéz feladatok vállalása — csupa olyan cselekedet, melyek elhatározásához is, még inkább kivitelezéséhez erős akarat szükséges. Ha az akaraterejét nem érzi az ember elég biztosnak vagy tartósnak, akikor ezt „megtámogathatják” az említett térbeli és időbeli keretek. A változtatáshoz Ikell tehát a kezdeti nekibuzdulás, az első lökés — de ez egészen biztos, hogy nem elég. Folytatni kell a hétköznapok hosszú során át erős akarattal, szívós kitartással, másképp nem lesz belőle semmi. Nemcsak újévkor, nemcsak elsején és nemcsak hétfőn kell megújulni, hanem minden reggel, az új nap kezdetén, sőt, talán délután a munkából hazatérve újra. A mindennapos újrakezdésekkel maga az ember is kicsit „újabb”, rugalmasabb, fiatalabb marad. Dr. Ignácz Piroska
