Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-27 / 23. szám
1990. január 27., szombat o A módosított sajtótörvény Hosszas vita után végül is a Parlament döntött a földtörvény módosításáról. Több képviselő, így Tallóssy Frigyes és Vassné Nyéki Ilona azt javasolták, hogy fagyasz- szák be a földek adásvételét, illetve valamennyi — vagyis a már megváltott — szövetkezeti föld tekintetében állítsák helyre az eredeti tulajdonviszonyokat. Mindezt azzail indokolták, hogy igazságot kell szolgáltatná annak a több százezer embernek, akitől a szövetkezetek megváltás gyanánt a piacinál lényegesen alacsonyabb áron vásárolták meg a földeket. A kormány egyetértett azzal, hogy kártérítést fizessenek a túl alacsony áron megváltott földekért. Ám erre egyelőre a költségvetésnek nincs pénze. A kártérítés kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a forrást biztosítani tudják. A kormány — s ezzel a Parlament egyetértett — azt javasolta, hogy a már megváltott földek maradjanak szövetkezeti tulajdonban, és azokról a tsz közgyűlése rendelkezhet. Vagyis a földforgalmat nem fagyasztották be, a termelőszövetkezetek lehetőséget kaptak arra, hogy ezeket a földeket bevigyék gazdasági társaságba, vagyoni hozzájárulásként. Ehhez a közgyűlésen megjelent, szavazásra jogosult tagok kétharmadának egyetértése szükséges. A szövetkezeti földeknek viszont az a része, amelyet még nem váltottak meg, és a tag tulajdonában maradt, más elbírálás alá esik. E tekintetben a kormány azt javasolta, hogy a szövetkezeti tagok kvázi tulajdonosból valódi tulajdonossá válhassanak. A törvény módosítása ezért lehetővé tette, hogy a tulajdonos vagy örököse önmaga dönthesse el, mit csinál a földjével. Jogot kapott arra, hogy azonnal kiléphessen a szövetkezetből, és kivegye a földjét. Ebben az esetben a bevitt földdel azonos értékű földet kell részére kiadná. De dönthet másképp is, a földet vételire felajánlhatja a szövetkezetnek, illetve földjáradék ellenében továbbra Is a szövetkezet közös használatában hagyhatja tulajdonjogának fenntartása mellett. Ezzel együtt megszüntették azokat a szabályokat, amelyek korábban a föld- megváditásra vonatkoztak. A tag és a szövetkezet közötti adásvétel esetében a föld árát szabadon szabhatják meg, az az eladó és a vevő alkujában alakul ki. A sajtószabadság gyakorlása A határozathozatal után a sajtótörvény módosítására benyújtott javaslat megtárgyalásával folytatták munkájukat a képviselők. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter elmondotta: a beterjesztett törvénymódosítás három kérdéskört érint. A javaslat korszerűbben, a polgári és a politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával összhangban vonja meg a sajtószabadság korlátáit. Eszerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A javaslat lehetővé teszi, hogy természetes személy is alapíthasson időszaki lapot, helyi jellegű önálló rádió-, televízióműsor készítésére alkalmas stúdiót. A továbbiakban a személyhez fűződő jogok erősítéséről részletesen szólt az igazságügy-miniszter. Elmondotta, hogy a javaslat átmeneti megoldásként a Polgári Törvénykönyv nem vagyoni kárra vonatkozó rendelkezésének módosításáig a sajtóban a személyhez fűződő jogok megsértése esetén közérdekű célra fordítható bírság kiszabását kívánta lehetővé tenni. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy indokoltabb lenne ebben az esetben, ha a bíróság által kárpótlásként megítélt összeget az a személy kapná meg, akit a személyiségi jogaiban megsértettek. Kié a vidéki sajté? A vitában elsőként Király Zoltánnak (Csongrád megyei képviselő) adott szót az elnök. A televíziós újságíró bevezetőjében arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Párt tulajdonában vannak a megyei és városi napilapot kiadó vállalatok. A fejlécek alól és itt-ott az impresszumból eltűnt ugyan a lapgazda neve — mondotta —, ám a birtokon belül csak is az MSZP van, mint vagyonos oligarchia a védett kerítések mögött. A képviselő abszurdnak tartotta, hogy a megyei és városi napilapok zöme magát függetlennek, vagy legalábbis nem egy párt elkötelezettjének vallja, ugyanakkor a nyereség — politikai és gazdasági értelemben egyaránt — az MSZP kasszájába vándorol. Feltette a kérdést: kié a sajtó, különösen a 8 milliós vidék sajtója? Kiemelte: a romániai forradalom megmutatta. hogy a tömegtájékoztatás egy nemzet sorsát döntheti el. Ezek alapján javasolta, hogy most, amíg nem késő, az Országgyűlés döntsön az MSZP-napilapok jövőjéről, a lapkiadók legyenek állami vállalatok. Király Zoltán hangsúlyozta: sem pártkoalíciós, sem pedig szakértői felügyelő bizottságokra nincs szükség, mert a szakmát azok tudják a legjobban, akik művelik, rájuk kell ezt bizni. Az esélyegyenlőség garanciáit abban látja, ha a párTe, Gyula, ez igaz? PRRLHMENII MOZAIK „Sosem voltam ávós” A közvélemény — úgy vélem — nagyon jól ismeri dr. Südi Bertalan nevét. Számtalan publicisztikai, elemző és egyéb újságcikkek szerzője, több újság levelező szerkesztőségi munkatársa. Am, úgy látszik, a sors nem kegyes hozzá, még mindig (ma már nyugdíjasként) harcolnia kell. Most éppen a Bácskapocs (Bács-Kiskun megyei ellenzéki hetilap) és a Világ hasábjain megjelenít, személyét támadó bírálatok ellen. A fentiekről nyilatkozik lapunk számára: — Kérem, az a sajtóhadjárat, ami ellenem indult, szemenszedeit hazugság. Bár nem ért váratlanul. Tavaly nyáron, illegális módon (az informátor nem nevezte meg magát) közölték velem: „Vigyázzak, mert szándékosan lejáratnak”. De nem vettem komolyan, mert én nem követtem el semmilyen bűnt ezért nincs máért szégyenkeznem! A haragosaimat a hatalomtól szenvedő emberekért felemelt szavaimnak köszönhetem. Vannak jó néhányan, s akik ezért gyűlölnek, most a múltamban turkálnak. Hátha fel lehet hozni valamit ellenem. Nekem a múltam is tiszta, például sosem voltam ávós. Bátran, emelt fővel nézek az emberek szemébe, a rágalmakra pedig nem reagálok. Téesztag véleménye a földtörvényről Ancsin Károly, megyénk 4-es számú választókörzetének képviselője a következőképpen vélekedik a ma reggel elfogadott új földtörvényről: — Ha az átmeneti időszak politikai feszültségeit veszem figyelembe, akkor a ma reggel elfogadott törvény megnyugvást hozhat a mezőgazdaságban dolgozók számára. Különösen azért, mert esélyt ad a magán-, illetve a szövetkezeti szektor együttes létének. Korábban a föld szövetkezetből történő kivitelét a termelőszövetkezet közgyűlésének kétharmados többsége döntötte el, vagy hozzájárult, vagy megtagadta a kiadást. Az elfogadott törvény a közgyűlés ezen jogát megszüntette. Az új törvény hatályba lépésének időpontjától minden termelőszövetkezet köteles a földet a régi jogos tulajdonosának kiadni, ha az erre vonatkozóan igényit nyújt be. — Bízom abban, hogy a visszaigénylőknek méltányos megegyezés alapján mérik ki a földjüket. Lehetőleg ugyanolyan, vagy hasonló aranykorona-értékben, mint amilyen a bevitt földje volt. — Fontosnak tartom a megváltás intézményének a megszüntetését is, hiszen eddig a földforgalomra béní- tólag hatott. — Természetesen a ma szentesített törvény csak átmeneti jellegű, a végleges formába öntése a tulajdon- íreform végrehajtása után következhet be. — A tsz-ek felszámolását nem kívánjuk, de szerkezetűik átalakítása elkerülhetetlen. A tagokat tulajdonossá kell tenni. Gondterhelten az ülésteremben. Balról dr. Eleki János, Békés megyei képviselő Kilóra mérték a napirendet tok és a megyei városi lapok írásbeli egyezséget kötnek a választási kampány, idejére. A sajtó helyeztessék pártérdekek fölé — zárta hozzászólását a tévériporter képviselő. Ezt követően Hámori Csaba, országos listán megválasztott képviselő reagált.Király Zoltán — véleménye szerint nem e témához tartozó — indítványára. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportjának vezetőjeként alkotmányellenesnek minősítette az MSZP tulajdonában levő megyei lapkiadó vállalatok esetleges „elkobzását”. Amennyiben ama polgári társadalomban, mely felé hazánk halad, a tulajdont tisztelik, akkor nagyon meg kell gondolnia mindenkinek az államosítás szót! Ez politikai célzatú, nem az esélyegyenlőséget szolgálja, hanem a Szocialista Párt ki- semmizését. Kevés olyan megye van ma már — mondotta —, ahol ne lenne önmagát függetlennek valló lap, ám úgy vélte, ez a függetlenség a legtöbbször a szocialista párttól való függetlenséget demonstrálja. Marx Gyula, Zala megyei képviselő Hámori Csabának kívánt válaszolni, amikor hangsúlyozta: ők is ellenzik az államosítást, Király Zoltán valószínűleg rossz kifejezést használt. Azt viszont igenis szeretnék, hogy a megyei lapok a megyei tanácsokhoz kerüljenek, és ilyen értelemben váljanak függetlenné. Ezzel a törvényjavaslat ál- , talános vitája lezárult. A várakozással ellentétben a plenum munkája nem a részletes vitával folytatódott. Az elnöklő Jakab Róbertné ugyan utalt rá: a televízióban is elhangzott, hogy nehezen követhető az Ország- gyűlés munkája, mégis az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslatról szóló döntés került sorra. A mostani ülésszakon Idő hiányában nem tárgyalt törvénytervezetek megvitatására jövő héten — szerdán és csütörtökön — ismét összeül a Tisztelt Ház. A tudósításokat készítette: Papp János. Fotó: Gál Edit. B pénz, a pénz Békés megyeiek véleménye a képviselők jövendő javadalmazásáról : Németh Ferenc: — Mi még nem érezzük, milyen lesz a főállású képviselők munkája. Egy biztos, tavasztól folyamatosan ülésező Parlamentben kell gondolkodni. Ehhez a feladatihoz azonban megfelelő anyagi háttérre van szükség. Szerintem ezt a kérdést ma és itt kell eldönteni. Az én javaslatom: az országos nettó átlagkereset háromszorosa. Ennyit ‘kapjon egy képviselő havonta. Magyar Pál: — A javadalmazásról ne ez a Parlament döntsön, de ha mégis nekünk kell állást foglalnunk, akikor mindkét javaslatot soknak tartom, hiszen „a koldus gondját nem érzi az, aki palástban jár”. Maróthi Pál: — Nem értek egyet azzal, hogy a képviselőik fizetést kapjanak. Szerintem ne a pénzért legyen valaki tagja a Parlamentnek. Gusztustalannak tartom ezt a vitát. Szarvas Andrásné: — Ketté kell a javaslatot választani. Mi, jelenlegi képviselők, szerintem csak a képviselői jogállásról döntsünk, az új Parlament pedig a fizetésükről. Az viszont biztos, hogy ezt a munkát csak anyagi gondok nélkül lehet végezni. És ne felejtsük el, a képviselőiknek a családjukról is gondoskodniuk kell. Személy szerint az országos átlag háromszorosáról szóló javaslattal szimpatizálóik, ha mégis ma dől el a kérdés. Hankó Mihály: — Szerintem sok a havi 50 ezer forintos fizetés is, meg a nettó országos átlagkereset háromszorosa is. Mindkettő közel egyforma összeget jelentene, és nagysága messze elrugaszkodna egy átlag állampolgár egy hóra eső nettó bérétől. Ügy gondolom, ez a Parlament a javaslat anyagi részével ne foglalkozzon, csak a képviselők jogállásával.
