Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIK«! NIPILIP 1990. JANUÁR 26., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 22. SZÁM Tarthatatlan a zsúfolt program Indulatoktól fűtött szócsata a földtörvény módosításáról % Befejeződik ma a Parlament ülésszaka? Kilenc óra után néhány perccel az elnöklő Horváth Lajos megnyitotta az Or­szággyűlés januári üléssza­kának harmadik munkanap­ját. Az előzetes jelzés elle­nére nem az Állami Va­gyonügynökségről és az ál­A szerdaihoz hasonló mó­don most sem kapta meg az elfogadáshoz szükséges mi­nősített, kétharmados szava­zati többséget a különleges eszközök alkalmazását enge­délyező személyre tett két javaslat egyike sem. Ekkor állt fel Németh Miklós miniszterelnök, és a kormány nevében egy újabb javaslatot tett. Azt indítvá­nyozta, hogy arra az átme­neti időre, amíg az új Par­lament elfogadja a nemzet- biztonsági törvényt, az igaz­ságügy-miniszter legyen az, aki engedélyt adhat a kü­lönleges eszközök alkalma­zására. Mivel merőben új javas­lat hangzott el, az elnök a házszabályok szerint szüne­tet rendelt el, s a kérdést kiadta megvitatásra a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságnak. A szünet után Fodor Ist­ván vette át az elnöklést, s — mivel úgy vélte, elhúzó­dik a bizottság ülése — ja­vasolta, hogy folytassák a munkát az állami vállala­tokra bízott vagyon védel­méről, valamint az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslatok vitájával. Az általános és a részle­tes vitát követően a Polgári Törvénykönyv egyes rendel­kezéseinek módosítása került l'amd vagyon védelméről szó­ló törvényjavaslatok vitájá­val, hanem a titkosszolgálati eszközök és módszerek en­gedélyezésének átmeneti sza­bályozásáról szóló törvény- javaslat határozathozatalával folytatták a munkát. a képviselőtestület elé. Ro- szik Gábor (Pest m., 4. vk.) önálló indítványáról, vala­mint az igazságügyi tárca módosító javaslatairól kel­lett dönteniük a képviselők­nek. A gödöllői képviselő a Ptk. alapítványokra vonat­kozó rendelkezéseinek mó­dosítására tett javaslatot, miszerint: szűnjék meg az alapítványok államigazgatási felügyelete. Az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését László Jenő államtitkár is­mertette, hangsúlyozva; a Ptk. rendelkezéseinek módo­sítását az teszi indokolttá, hogy az elmúlt ülésszakon Ezután a képviselők rá­tértek az 1989. évi állami költségvetés hiányának át­meneti finanszírozásáról szó­ló országgyűlési határozat- tervezet megvitatására. A kormány nevében Bé­kési László pénzügyminisz­ter fűzött szóbeli kiegészí­tést az előre kiküldött írásos előterjesztéshez, a miniszter emlékeztetett arra: 1989 lesz az első olyan esztendő, ami­kor a IV. negyedévi állami elfogadott új lakásgazdálko­dási koncepcióhoz kell iga­zítani a Polgári Törvény- könyv ide vonatkozó pasz- szusait. # A két előterjesztésről együttesen határozott a Tisz­telt Ház, és mind Roszik Gábor, mind az igazságügyi tanács idítványát elfogadta. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek mó­dosításáról szóltír törvényja­vaslat elfogadása után a plénum a Kossuth-díjról szó­ló törvény tárgyalásával folytatta munkáját. Több ja­vaslatot és ellenjavaslatot követően elhangzott: válasz­szák ketté a díjat, s a volt Állami-díjat minősítsék át Széchenyi-díjjá, ez jobban kifejezi az elismerés tartal­mát is. Glatz Ferenc művelődési miniszter ezzel a kompro­misszumos megoldással ér­tett egyet. A törvényjavaslat részle­tes vitájában senki sem kért szót. Az elnöklő Fodor Ist­ván a névváltoztatásra vo­natkozó javaslatot vélemé­nyezésre kiadta a kulturális bizottságnak. költségvetést terhelő kamat­kiadások már nem húzódnak át a következő évre. A cso­magtervben jóváhagyott 21 milliárdos hiánnyal szemben ez a negyedéves áthúzódás körülbelül 30-33 milliárd fo­rintos többlethiányt fog 1989-re jelenteni. A végső elszámolásra természetesen a költségvetési zárszámadás keretében kerülhet sor, va­lamennyi vállalati, illetve költségvetési szerv mérleg- beszámolójának ismeretében, ami a szokásoknak megfe­lelően, valamikor az év kö­zepe táján kerülhet a Par­lament elé. Addig azonban gondoskodni kell a költség- vetés finanszírozásáról, a likviditás megőrzéséről. Most tehát nem az 1989. évi költ­ségvetés előzetes hiányának jóváhagyásáról van szó — mondta a miniszter —, ha­nem a kormány ahhoz kér felhatalmazást, hogy a zár­számadás törvényének vég­leges elfogadásáig átmeneti­leg felhatalmazást kapjon rövid lejáratú jegybanki hi­tel finanszírozásához. A Parlamentet e felhatalmazás megadására kérte. A decemberben hangozta­tott 49-50 milliárdos költség- vetési hiány, illetve a most bejelentett 53-54 milliárdos hiány közötti különbséget az is előidézte — folytatta Bé­kési László a magyarázatot —, hogy december utolsó két hetében 26,5 milliárd forin­tot tett ki a kédvezményes lakáshitelek * egy összegben való törlesztése; ennek 45 százaléka azonban a költ­ségvetést terhelte. Bár még nincs meg a végleges zár­számadás, az már biztos, hogy a Parlament álltai is elfogadott 21 milliárd forin­(Folytatás a 3. oldalon) Ismét eredménytelen szavazás — újabb javaslat B költségvetési hiány átmeneti finanszírozása «rád megyei küldöttség Békéscsabán Jószomszédi viszonyra törekednek Arad és Békés megye kö­zött hosszú ideig virágoztak a gazdasági, kereskedelmi, kulturális és sportkapcsola­tok. Ám pár éve e kapcso­latok lassú sorvadásnak in­dultak, s csaknem teljes ku­darcba fulladt minden, a két szomszédos megye együtt­működését célzó kezdemé­nyezés. Márpedig — az új politikai helyzetben ezt mindkét fél hamar belátta — kölcsönös érdek a jó­szomszédi viszony. « Az első lépések megtétele után tegnap mérföldkőnek számító találkozóra került sor Békéscsabán, a megyei tanács épületében, ahol dél­előtt Murányi Miklós, a me­gyei tanács elnöke egy hét­tagú Arad megyei küldött­séget fogadott. A találkozó célja az volt, hogy feleleve­nítse a két megye kapcso­latát, s új tartalmat adjon annak. A romániai delegá­ciót Voitila Valentin, az Arad megyei Nemzeti Meg- mentési Front elnöke vezet­te. Tagjai közt volt Mihail Radu, az Arad Megyei Ta­nács elnöke. A vendéglátók köszöntő szavai után Voitila Valentin kifejtette, hogy látogatásuk­kal elsősorban a további kapcsolatokat szeretnék megalapozni. Tisztázni kí­vánják mindazokat a nézet- eltéréseket, melyek a román és a magyar nép között élő­(Folytatás a 2. oldalon) Murányi Miklós köszöntötte a román delegációt, melyet Voi­tila Valentin vezetett (képünkön balról a második) Fotó: Fazekas Fereno flz MSZP szóvivőjének sajtótájékoztatója A Magyar Szocialista Párt a maga részéről le kívánja zárni az „SZDSZ keltette belbiztonsági botrányt”. Mind­azonáltal a párt emlékeztet arra, hogy az SZDSZ kép-' viselői az MSZMP-vel folytatott korábbi konzultáció­kon nem szorgalmazták a nemzetbiztonsági törvény gyors megalkotását (bár annak tervezete már hónapok óta készen áll). A kétoldalú konzultációkon az SZDSZ annak a véleményének adott hangot, hogy az állambiz­tonsági szervezet „politikai irányítás nélküli magára hagyása” nagyobb veszélyt jelentene a békés átmenetre, mintha az MSZMP kormányzópártként, illetve parla­menti pozíciójánál fogva felelősséget vállalna annak munkájáért — hangoztatta Polgár Viktor, a Magyar Szocialista Párt szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján. A szóvivő emlékeztetett ar­ra, hogy ez a kérdés már a politikai egyeztető tárgyalá­sokon is szóba került, azon­ban a békés átmenet úgyne­vezett sarkalatos kérdései akkor háttérbe szorították a nemzetbiztonsági törvény előkészítő munkálatait. A tárgyalásokon született egyetértés nyomán az a meg­állapodás született, hogy a nemzetbiztonsági törvényről már a szabad választások után létrejövő új Országgyű­lés döntsön. Az MSZP egyébként a kü­lönféle belügyminisztériumi jelentésekből csak annyit kapott meg, amennyit a kor­mányzati munkáért, a nem­zetbiztonságért felelősséget vállaló párt vezetése bárhol a világon megkap. 1989. ok­tóber 23. — a Magyar Köz­társaság kikiáltása — óta az inkriminált III/III. ügyosz­tály dokumentumait közvet­lenül politikai célokra, ille­tőleg kampányfogásként csak egyetlen párt, a Sza­bad Demokraták Szövetsége használta fel — hangoztatta az MSZP szóvivője, egyben közölte: pártja kezdeménye­zi, hogy az ügyben főszere­pet játszó Végvári József őr­nagy törvényes védelmét, biztonságát az arra'illetékes szervek garantálják. Polgár Viktor véleménye szerint ugyanis egy jogállam kere­tei között nem engedhető meg, hogy egy párt — az SZDSZ — gondoskodjon vé­delméről. A szóvivő elmondta, hogy csütörtök délelőtt Budapes­ten tanácskozást tartottak az MSZP tulajdonában levő megyei lapkiadók, lapok helyzetéről, A minden érin­tett fél részvételével meg­tartott értekezleten úgymond tisztázni kívánták az egy­más meg nem értéséből fa­kadó félreértéseket. Az MSZP vijágosan kifejtette álláspontját, 'miszerint a tu­lajdonában levő kiadóválla­latok, illetve az ezek körébe tartozó lapok tulajdonjogá­hoz ragaszkodik. Az MSZP annyit kíván, mint bármely vállalkozó: tulajdonának arányában részesedni akar a nyereségből. A tulajdonjog fenntartása azonban nem je­lenti azt, hogy az egyes szer­kesztőségeknek pártpolitikai célokat kellene követniük. Az MSZP azt tartja kívána­tosnak, hogy a lapok a he­lyi lakosságot érdeklő kér­dések tisztességes, objektív közvetítői legyenek. Álarcos rabló, sebesült libatolvajok és... Dinárrá változott márka A megyében az utóbbi időben történt bűncselek­ményekről tartottak tegnap sajtótájékoztatót a megyei rendőrkapitányságon. A bűn­ügyek (sajnos) bő tárházá­ból válogattunk néhányat. Nem sokáig érezhették gazdag márkatulajdonosok­nak magukat azok a becsa­pott honpolgáraink, akik bedőltek négy bolgár mesés ajánlatának. Bár az áldoza­tok egy pillanatra még a ke­zükben is tarthatták az ér­tékes bankjegyeket, de örö­mük nem sokáig tartott. A bolgárok ugyanis egy gyors mozdulattal kicserélték a kötegeket, és az átadott új pénzcsomagban a legfelső bankón kívül már csak di­nárok bújtak meg. A békéscsabai Sörbár vé­céjében lebonyolított üzlet ugyan nem hozta meg a várt siliei ükét, mert a jó szemű vevő rájött a turpisságra. Állítása szerint azonban 47 ezer forintja így is eltűnt a nagy kavarodásban. A bol­gárok másodszor a Békés­csaba és Szarvas közötti Kis Tölgyfa csárdában próbál­koztak. Csalafinta húzásuk­kal itt „lepaliztak’’ egy va­lutára vágyó magyart, de gyors elillanásukkal szinte leleplezték magukat. A vevő sebesen megnézte az átvett köteget, és a 2900 márka he­lyett csak dinárt talált. Nyomban értesítette a rend­őrséget, és a bolgárokat még aznap elfogták. Ugyancsak rendőrkézre került az a fiatalkorú — még 16 éves sincs — álarcos rabló, aki Békéscsabán kés­sel felfegyverkezve állított be egy lakásba. Bátorságot adott neki még az is, hogy tudta, a családfő nem lesz otthon. Mindenesetre a la­Érdemes lenne figyelem­mel kísérni: a nadrágszíj- húzás politikája hogyan be­folyásolja a bűnügyi statisz­tikákat. Elkerülhetetlen ilyenkor ugyanis, hogy bi­zonyos bűncselekményfajták felvirágzásáról ne gondos­kodnának a zavarosban ha­lászok. Ha csak az elmúlt napok, hetek megyei rend­őrségi krónikáit böngész­kásban tartózkodó feleséget és kisgyermeket tettleg bán­talmazta. majd késsel fenye­getőzve pénzt követelt. A megkapott 129 ezer forinttal nem sokáig járhatta a vá­rost, ugyanis a rendőrség hamar elfogta. A házi igazságszolgáltatás nevelő hatásáról sokat tudna mesélni az a két dobozi li­batolvaj, akit a ház ura csí­pett fülön. A kutyaugatásra ment ki az ólhoz, és hallotta, hogy ott idegenek „tevé­kenykednek”. A libatolva­jok olyan alapos verést kap­tak a gazdától, hogy még a libák látványától is örökre elment a kedvük. (nyemcsok) szűk, láthatjuk, a betörések, a rablások meglehetősen elő­kelő helyre rukkoltak, s nemcsak városainkban, vi­déken is. Az újkígyósi vas- műszaki boltra tavaly évvé­gén például igencsak rájárt a rúd. Talán emlékeznek még ol­vasóink, december 19-i la­(Folytatás a 2. oldalon) „Nagyrámolás” csúzlival

Next

/
Oldalképek
Tartalom