Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám

1990. január 24., szerda IgUilDUiTd a belügyminiszter Lemondott (Folytatás az 1. oldalról) felhívott minden pártot az eszmecserére és az együtt­működésre. Váldalta, hogy a szabad választásokig úgy kormányozza az országot, hogy a rendkívül súlyos helyzet ellenére a gazdaság működőképes maradjon, a plurális demokrácia pedig békés úton, jogi garanciák­kal védve létrejöhessen. A miniszterelnök a továb­biakban leszögezte — Kor­mányom két dolgot vállalt, és tudta, hogy az nem ke­vés: a gazdaság működőké­pességének megőrzését, és az átmenet, a rendszerváltás békés jellegének biztosítá­sát. Arra számítottunk — mégpedig sokoldalú konzul­tációk alapján —, hogy a hatalomért kezüket kinyújtó pártok és más társadalmi szervezetek ehhez partnerek lesznek és nem ellenségek. 0 helyzet igen súlyos Németh Miklós kifejtette: a fizetőképesség, illetve a külső finanszírozás folyama­tossága alapfeltétele a mű­ködőképességnek. Helyze­tünk pedig olyan, hogy eh­hez ma nélkülözhetetlen a Nemzetközi Valutaalappal megállapodásra jutni. Nincs mit tagadni, a feltételeket nem mi határozzuk meg, ha­nem azok helyzetünkből és a feltétlenül követendő cé­lokból fakadnak. — A helyzet igen súlyos, és a kormány azt egyáltalán nem dramatizálta túl a de­cemberi költségvetési vita során, vagy azt megelőzően. A működőképességhez hoz­zátartozik egy szakmailag felkészült, erkölcsileg szi­lárd, a mindenkori kormány­hoz lojális, és magáit bizton­ságban érző államigazgatási, köziigazgatási szakembergár­da. Ennek léte nemcsak a mai, hanem a mindenkori kormányzás eredményes mű­ködésének is alapfeltétele. Szólt a belbiztonsági mun­ka válságáról, és ezzel ösz- szefüggésben a titkosszolgá­lat helyzetéről is. Igazán csak a magyar ál­lam növekvő függetlensége és a kormány növekvő ön­állósága, a pártállam lebon­tása tette lehetővé, hogy a kormányzat érdemben fog­lalkozzon a belügyi munka koncepcionális kérdéseivel. R szovjet csapatok kivonása Horváth István belügy­miniszter lemondását érint­ve a kormányfő kijelentet­te: az adott helyzetben el­kerülhetetlen volt. Monda­nivalójához hozzáfűzte, hogy mint reformpolitikus, jelen­tős szerepet töltött be ab­ban, hogy hazánkban az alkotmányos rend alapján békés úton megy végbe a demokratikus átmenet. Ér­demeiért köszönet illeti. Mint ahogy azért is, hogy a belbiztonsági válságból fa­kadó következtetéseket sze­mélyére vonatkozóan is le­vonta. A továbbiakban bejelen­tette: a Minisztertanács — a kialakult helyzetre is te­kintettel — egyetért azzal, ha az állambiztonsági szer­vek tevékenységének vizsgá­latára az Országgyűlés kü­lönbizottságot hoz létre. Cél­szerűnek tartaná, ha a bi­zottság vezetője független képviselő lenne, és a bizott­ság tükrözné az Országgyű­lés politikai összetételét. Természetesen a bizottság­nak a vizsgált téma külön­leges voltához igazodóan kell majd végeznie munkáját. ' A hazánkban tartózkodó szovjet csapatok kivonásá­val kapcsolatos kormányza­ti álláspontra térve rámu­tatott: a kormány — a köz­vélemény és a Parlament támogatását élvezve — aktí­van szorgalmazza a Magyar- országon állomásozó szovjet csapatok teljes kivonását. Rizskov miniszterelnökkel tárgyalva egyetértettek ab­ban, hogy a szovjet csapa­tok magyarországi állomá- soztatása egy korábbi, ma már minden tekintetben meghaladott politikai és ka­tonai koncepció következ­ménye, s ma már sem poli­tikai. sem katonai szem­pontból nem indokolt. Lelkiismereti is vallás- szabadság A miniszterelnök felszóla­lását követően Kulcsár Kál­mán igazságügyminiszter emelkedett szólásra. A mi­niszter a lelkiismereti és vallass zabad Ságról, valamint fez egyházakról szóló tör­Van egy jó receptem Parlamenti mozaik Képviselőink véleménye: „0 belügyminiszter hibát követett el” Horváth István belügyminiszter bejelentette lemon­dását. A Békés megyei képviselők közül megkérdez­tünk néhányat, hogy a jól ismert előzmények után mi a véleményük a miniszter döntéséről. Németh Ferenc: — A köztársaság kikiáltásakor célul tűztük ki a demokratikus, többpártrendszerű társadalom megvalósítását. A belügyijen azonban a feladatok vég­rehajtását — legalábbis a napvilágot látott ügyben — nem a kellő ütemben hajtották végre. A miniszternek ezért minden jogállamban távoznia kellene a bársony­székből. Scbesi Lászlóné: — Horváth István erre a dologra nem figyelt kellően, hibát követett el. Lemondott, de visszautasította a gyanúsítást, hogy szándékosságról volt szó. Egyetértek bejelentésével. Hankó Mihály: — Először részletes tájékoztatást vár­tunk és ennek függvényében a döntést. Az előzetes le­mondással lehet, hogy szegényebbek lettünk néhány fontos információval. Ennek ellenére bízom abban, hogy a honatyák megfelelő tájékoztatást kapnak a le­hallgatási botrányról. Magyar Pál: — A miniszter felelős tárcája dolgai­ért, mennie kellett. Persze a lemondás előzményeiből kiderül, hogy az ügy egyfajta támadás a kormány el­len. Ha ez valóban csak arra irányult, hogy a lehallga­tásokra fény derüljön, akkor rendben van. De ha a ..buli” csak azért volt, hogy az ország bélbiztonságát ily módon tegyék labilissá, és veszélyeztessék, akkor ezt én határozottan elítélem. Titkosszolgálati eszközök, módszerek engedélyezése A lehallgatási botrány miatt az Országgyűlés jogi bi­zottsága kora délelőttől késő délutánig tárgyalt. Elké­szítették a különleges titkosszolgálati eszközök és mód­szerek átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatu­kat. Dr. Iványi Lajos gyomaendrődi képviselő, a bizott­ság tagja rögtön a munka végezte után tájékoztatta lapunkat: — A kormány azonnali hatállyal felfüggesztette a bot­rány kapcsán ismertté vált eszközök használatát! A vo­natkozó törvényerejű rendeletet hatályon kivfil helyez­ték- Ma ilyen eszközöket ezért használni nem lehet hazánkban! A jogi bizottság javaslata kizárólag az ál­lamvédelmi, bűnüldözési és nemzetvédelmi kötelezettsé­gekre vonatkozik. — Van-e garancia arra, hogy a belügyminisztérium nem használja föl a szűk lehetőségeket is esetleges po­litikai célokra? — A jogi bizottság javaslatának éppen az a lényege, hogy minden ilyen jellegű munkát törvénnyel tilt. Sőt, ezt a fajta tevékenységet kiveszi a belügyminisztérium hatásköréből és külön egyszemélyi engedélyezést ír elő. Két alternatívát javaslunk, az elsőben a legfőbb ügyész kapná meg ezt a jogkört, a másodikban pedig a Par­lament által megválasztott országgyűlési biztos. A jogi bizottság, személy szerint én is az elsőt tartanám cél­szerűbbnek. Békés megyeiek Király Zoltán: „lavasoljuk a köztársasági elnök közvetlen megválasztását!” Király Zoltán és dr. Raffay Ernő képviselők módosító javaslatot tettek az alkotmány egyik passzusára, ne­vezetesen a köztársasági elnök közvetlen megválasztá­sára. Király Zoltán szóbeli kiegészítését azonban többen többféleképpen értették. Kérésünkre a képviselő össze­foglalta mondadója lényegét: — A politikai egyeztető tárgyalásokon született meg­állapodások szellemében az alkotmányban rögzítette a Parlament, hogy ezentúl a köztársasági elnököt az Or­szággyűlés választja meg. De időközben volt egy nép­szavazás Magyarországon. Ezen kiderült, hogy több mint 2 millió választópolgár a közvetlen elnökválasztást sze­Mikrofonpróba. Felszólalás előtt a miniszter. vényjavaslatot ismertette a fcéip viselőkkel. A törvényjavaslat rögzíti: a lelkiismereti és vallássza­badság az embert születésé­től fogva megillető, alapve­tő szabadságjog, amelyet nem az állam vagy más ha­talom adományoz. Ezektől senki nem fosztható meg, és mindenkit — bármilyen fel­tétel és jogi, nemzetiségi, nyelvi vagy más megkülön­böztetés nélkül — megillet. E jogok gyakorlásának ke­retében mindenkinek joga van ahhoz, hogy vallását vagy más lelkiismereti meg­győződését szabadon, min­den kényszer nélkül megvá­laszthassa. A javaslat szerint vallása, meggyőződése és azok ki- nyilvánítása, illetve gyakor­lása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet, és sem­miféle előny nem illet meg. Nagyon fontos előírás az is, hogy állami, hatósági nyil­vántartásba, vallási és más meggyőződésre vonatkozó adatot nem szabad felvenni. A törvényjavaslatról ma határoz a Parlament. A tudósításokat készítette Lovász Sándor. Fotó Gál Edit. retné. Azóta a kerületünkben élők is megerősítették, s hogy a túlnyomó többség így gondolkozik. A népszava­záson formálisan csak a választás időpontjáról szavaz­tak az emberek. Szerintünk ezért az időpont nem köti ’ a Parlamentet a módosításban. Javaslatunk lényege: változtassuk meg az alkotmányt úgy, hogy mindig a nép válasszon közvetlenül köztársasági elnököt! És itt s jön a bökkenő. A népszavazáson feltett kérdéshez a Parlament magyarázatokat fűzött. A kiegészítő szöveg sokak szerint a módosításra is vonatkozik, tehát ebben 1 is döntött a nép. Nem szeretnénk törvénytelenséget | elkövetni, ezért kértem, hogy a legilletékesebbek ítéljék | meg ezt a dolgot. Ha az alkotmánybíróság a mi elkép- ] zelésünk helyességét igazolja, akkor tiszta szívvel fel- | vethetjük a népszavazás alkotmányba rögzítését! Várjuk | a választ és ha ez kedvező lesz, akkor előterjesztem a j javaslatunkat. Vállalkozik az egyház? Az Országgyűlés megkezdte a vitát a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkot­mányerejű törvényjavaslat felett. Bár a tervezet tár- || gyalása nem fejeződött be az első napon, valószínűsít- ■ hető, hogy a képviselők által tett kisebb módosító ja- ■ vasiatok megszavazása után elfogadják az új törvényt. % Dr. Kocsis Elemért, a magyarországi református egyház ’j zsinatának lelkész elnökét arról kérdeztük, hogy meg- j ítélése szerint a törvény jelent-e új alapot, lehetőséget * a magyarországi egyházak felvirágzásához, avagv erre j nem alkalmas? — Feltétlenül új startesélyt, kedvező induló helyzetet < jelent, tudniillik megszűnik az egyház jogbizonytalan- j sága! — válaszolt az egyházi vezető. — Rendkívül fon- ! tos, hogy jogi garanciákat kaptunk a szabad vallásgva- í korlásra. A törvényjavaslat másik vívmánya, hogy fel­hatalmazást ad az egyháznak a széles körű társadalmi | munkára. Ami az elmúlt negyven évben kivétel volt. az { általánossá válik. Lehetőséget kaptunk, hogy újra vál- I lalkozzunk, visszakapjuk régi iskoláinkat, kórházainkat, | épületeinket, szociális intézményeinket. Természetes, I hogy itt olyan folyamatról van szó, amely az ország | teherbíró képességének függvénye. Mindezek azonban p feltétlenül szükségesek lesznek a vallásos élet működé- i sébe.z, ahhoz, hogy elfoglalhassuk méltó helyünket egy | egészségesen funkcionáló társadalomban. — Sokak szerint szerencsésebb lett volna ezt a tör- 1 vényt az új Országgyűlés elé vinni. — Van benne részigazság, de fontos volt a törvény ; m.ihamarébbi elfogadása. Nem most, hanem évekkel ez- ■ előtt kellett volna szentesíteni ezeket a jogokat. A val­lásügyi tanácsban ugyancsak sokat vitatkoztunk erről a - kérdésről, de szóba kerül ez a gondolat az ellenzéki pántokkal való tárgyalásainkon is. A törvényt lehet l majd módosítani, jobban kibontani. Valóban nem töké- \ letes. de nekem meggyőződésem, hogy minden lehetőség j adott a továbbépítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom