Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-22 / 18. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JANUAR 22., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 18. SZÁM flz értelmiségieknél is betelt a pobár Vezetőváltásért sztrájkol a TIT Ott valóban probléma le­het, ahol már az értelmiség hirdet sztrájkot — mint utolsó fegyverét használva —, tiltakozva a rátelepülő vezetés módszerei ellen. Er­re a lépésre szánta el magát a TIT Békés Megyei Szerve­zetének valamennyi főállá­sú dolgozója. Levelet írtak dr. Kertész Mártonnak, a TIT Békés Megyei Szerveze­tének társadalmi elnökéhez, melyben a megyei titkár, dr. Krupa András felmentését kérik. — önök — a megyei szer­vezet dolgozói — a levélben kérik dr. Krupa András fel­mentését. Mi ennek az oka? — kérdeztem az egyik mun­katárstól, aki félve a követ­(Folytatás a 3. oldalon) Téli vásár —■ 1990 Nemzetbiztonsági kormánybiztost neveznek ki illést tartott a Minisztertanács Vasárnap ülést tartott a Minisztertanács. A késő es­tébe nyúló kormányülés saj­tótájékoztatójára a szokásos­nál jóval többen voltak kí­váncsiak: a hazai és a kül­földi sajtó nagy számban megjelent munkatársai ér­deklődésének középpontjá­ban elsősorban a Duna-gate néven közismertté vált ügy állt. Bajnok Zsolt szóvivő ezért azonnal a nemzetbiz­tonsági feladatok ellátásával összefüggő kérdéskörre tért rá, utalva arra, hogy a té­ma jogi, szervezeti kérdé­seit és a megoldásra váró feladatokat négy előterjesz­tés formájában tekintette át a kormány. A testület min­den tagját felszólalásra kész­tető, konzultációs jellegű ta­nácskozáson a belügyminisz­ter és a legfőbb ügyész tett jelentést a nemzetbiztonsági területen kialakult helyzet­ről. s rendezésére irányuló javaslatokat fogadott el. A kormány előtt szereplő, a feladatok ellátását rendsze­rező törvénytervezet további konzultációt, egyeztetést igé­nyel, ezért a Miniszterta­nács kész a pártok képvise­lőivel eszmecserét folytatni a tervezetről. A kormányzat a január 23-án kezdődő or­szággyűlési ülésszakon tájé­koztatást ad a Parlament­nek a kialakult helyzetről, az elrendelt vizsgálatok eredményeiről. Elhangzott az is, hogy a Minisztertanács 1973-ban, il­letve 1975-ben három kor­mányhatározattal és egy mi­niszterelnök-helyettesi utasí­tással felhatalmazást adott az állambiztonsági szervek­nek titkos eszközök és mód­szerek alkalmazására. Ezek a dokumentumok már szü­letésükkor sem voltak össz­hangban az akkor érvényes alkotmány rendelkezéseivel: a régi pártállam megnyilvá­nulási formái voltak, hiszen az MSZMP közvetlenül irá­nyította a Belügyminiszté­riumot, az állami tevékeny­ség szervezése pedig e terü­leten a kormány kiiktatásá­val, illetve honvédelmi bi­zottságának formális bevo­násával történt. Az alkot­mányos rendünknek meg nem felelő határozatokat, utasításokat a Miniszterta­nács most hatályon kívül he­lyezte. Az új alkotmányos rendnek megfelelő jogi sza­bályozás. s az azzal szink­ronban levő gyakorlat kiala­kítása megkezdődött. Amiga jogszabály elkészül, átmene­ti intézkedésekre kerül sor. Ennek jegyében a kormány megtiltotta az operatív tit­kosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazását, s egyetértett azzal, hogy a Belügyminisztérium 3/3-as csoportfőnöksége január 18-i hatállyal megszűnt. Teendő­it — a nemzetbiztonsági ér­dekek érvényesítése szem­pontjából változatlanul szük­séges hatáskörök gyakorlá­sával — a BM kémelhárítá­si csoportfőnökségére bízta. Iratai szigorúan zárt anyagként, a jogszabályban meghatározott leghosszabb védettségi idővel levéltárba (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Gazdasági Ka­mara belkereskedelmi tago­zata a ruházati tagvállala­tokkal egyeztetve 1990. ja­nuár 22-étől javasolja az ez évi téli vásár megrendezé­sét. A tagozat mérlegelte a vállalati készletek nagysá­gát, valamint felbecsülte a vásárlóerőt és a keresletet, s ezek után nem tett javas­latot a vásár befejezésének időpontjára. A leendő vásárlók számá­ra kedvező, hogy az árukí­nálatban nemcsak a téli szezonáruk szerepelnek; a vevők találhatnak benne ta­vaszi, sőt a szezontól füg­getlenül használható termé­keket is. Az ez évi téli vá­sár jellemzője, hogy ará­nyaiban lényegesen több lesz a női, és férfikonfekció kínálata. A termékek közül elsősorban kabátokat, pan­tallókat, pulóvereket, lábbe­liket, méterárukat, darab­árukat, divatárukat, kisebb mennyiségben bőr- és szőr­meárukat, lakástextíliákat árusítanak ki. Várható, hogy az idei té­li vásáron átlagosan 20-30-40 százalékos árengedménnyel árusítják a termékeket. Kisorsolták a pártok és szervezetek rádió- és tévébeli bemutatkozásának időpontjait A Minisztertanács hivatalának helyiségében sorsolták ki vasárnap azokat az időpontokat, amikor a pártok és szerve­zetek programjaikkal bemutatkozhatnak a rádióban, illetve a televízióban a választási kampány során. A Magyar Rádió január 24-től február 23-ig a Kossuth adón hétfőtől péntekig, napi négy alkalommal biztosít mű­soridőt. A Jó reggelt! című műsor keretében 6 óra 20 és 6 óra 25, valamint 7 óra 20 és 7 óra 25 perc között, továbbá 12.30—12.35 között és az Esti magazint követően 19.15 és 19 óra 20 között kapnak időt a pártok. Azokon a napokon, amikor az Országgyűlés ülésezik, az utóbbi műsoridő idő­pontja 19.25—19.30 között lesz. A műsorok tartalmát a pár­tok alakítják ki; ugyancsak az illetékes párt joga, hogy a műsor szereplőit megválassza. A Magyar Rádió vállalta, hogy technikai, szakmai segítséget nyújt a műsorok elkészí­téséhez. Biztosít stúdiót technikai személyzettel, zenei szer­kesztőt, bemondót, továbbá rendelkezésre bocsátja a kívánt zenét vagy a szabad felhasználással rendelkezésre álló ar­chív felvételieket. A televízió egyelőre kevésbé felkészült, mint a rádió, mint ez kitűnt Baló György szavaiból, aki szintén jelen volt a sorsoláson. Elmondta: a televízió a legkorábban január 29-én tudja műsorba iktatni a pártok bemutatkozását, előre láthatóan a Tv-híradó első kiadását követő reklámblokk után, illetve az esti főműsor után. A részleteket azonban még nem dolgozták ki. Mivel a január 18-án közzétett felhívásra a mintegy 50 párt és szervezet közül összesen 39-en jelentkeztek a sorso­lásra, a résztvevők arról is határoztak, hogy a pártközi egyeztető bizottság hétfői ülésén megtárgyalja, miként biz­tosíthatják az esélyegyenlőséget azoknak a pártoknak is, amelyek esetleg az elkövetkezendő napokban jelentkeznek. Választási MSZMP-nagygyülés Békéscsabán Thiirmer Gyula: Magyarországot a polgári restauráció veszélye fenyegeti Meg kell őriznünk a szocialista értékeket Fotó: Gál Edit Bemutatkoztak a Magyar Néppárt jelöltjei Tisztességgel, becsülettel a politikai célokért Fábián Gyula: „Új szemlélettel meg kell teremteni a család­gazdálkodást” Fotó: Gál Edit Üj vezetés, új program, új arculat — mondta tegnap délelőtt Thürmer Gyula, az MSZMP országos elnöke, Békéscsabán, a MÁV-kul- túrotthonbam megtartott me­gyei választási nagygyűlé­sen. A termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt kifejtette: azért tudott meg­újulni a párt, mert elhatá­rolta magát a múltban el­követett hibáktól és bűnök­től. Ugyanakkor arra is rá­mutatott, ahol a bürokrácia túlburjánzott, ott éppen a szocializmus hiányzott. Az MSZMP december 17-ei kongresszusán már olyan szervezeti szabályzatot fo­gadtak el a küldöttek, amely révén a legfontosabb kérdé­sekben a tagság mondhatja ki a döntő szót. Jellemzőnek tartotta, hogy a központi bi­zottság tagjainak túlnyomó része vidéki. Az elmúlt hetek, hónapok legnagyobb értékeként jelöl­te meg a munkásmozgalom­ba visszatérő közösségi ér­zést, tiszteletet és szeretetet. Aki ma belép az MSZMP- be, mindennek nevezhető, csak karrieristának nem — jegyezte meg. A jelenlegi politikai helyzetről szólva el­mondta: a decemberi párt- kongresszus váratlanul érte a kommunisták ellenfeleit, mert ők arra számítottak, hogy az MSZMP szétesik, vagy legalábbis egy ultra­baloldali párt jön létre. Tak­tikájuk ma ennél fogva az, hogy hallgatással veszik kö­rül a pártot — a sajtóban nem jelenhetnek meg az MSZMP állásfoglalásai. Ezek mellett azt sugallják az állampolgároknak: csak né­hány hónap kérdése, és szél­sőséges. szektáns párttá ala­kul át az MSZMP. — A belpolitikai életet egyre inkább a jobbratoló- dás jellemzi, nyílt kommu­nistaüldözés folyik az or­szágban — jelentette ki többször is Thürmer Gyula. Nyíltan kimondta: „— Ma­gyarországot a polgári res­tauráció veszélye fenyege­ti.” Pártja ennek ellenére vállalja eszmeiségét; napo­kon belül megjelenik — vö­rös fejléccel és a Világ pro­letárjai, egyesüljetek! jel­szóval —, a Szabadság, sa­ját hetilapja. Véleménye sze­rint az ellenzéki pártok fo­kozatosan a kezükbe ve­szik a politikai élet irányí­tását, és ennek kiteljesedé­sét csak a baloldali erők összefogása révén lehet meg­akadályozni. Az országgyű­lési képviselőválasztások legégetőbb kérdése ezért az, hogy kellő számban kerül­nek-e be a Parlamentbe a baloldali értékeket felvál­laló politikusok. Nem ki­sebb a tét, mint az; befeje­ződik-e a tőkés rendszer visszaállításának folyamata, vagy pedig megáll. Az MSZMP óvja a ma­gyar társadalmat a tőkés restaurációtól1, mert: a mun­kanélküliség azonnal növe­kedne; a pénz uralma hat­(Folytatás a 3. oldalon) A népi-nemzeti gondolat, ugyanúgy, mint Veres Péter, Németh László, Illyés Gyu­la, Erdei Ferenc vagy Bibó /István idejében, ma is él a Magyar Néppárt híveinek programjában, eszméjében. Nem változtatott ezen az sem, hogy az egykori Pa­rasztpárt ma néppártként szerepel a politikai színté­ren. A szó hagyományos ér­telmében vett paraszt? osz­tályt 1948-tól fokozatosan szétzúzták, jelentős részüket megfosztották tulajdonuktól. Kénytelenek voltak elhagyni földjeiket, bérmunkássá vál­tak az ipari üzemekben, el­veszítették hagyományaikat, paraszti mivoltukat. Ezért volt szükség a párt nevének megváltoztatására, felvállal­va a nagy múltú előd értéke­it. Bevezetőjében többek kö­zött ezekről is beszélt Bal­lal Pál, a néppárt Békés me­gyei elnöke, tegnap Békés­csabán, a megyei művelődé­si központ székházában, majd bemutatta a párt egyé­ni országgyűlési képviselője­löltjeit. Ily módon a Ma­gyar Néppárt megyei szerve­zete az 1. választókerületben (Békéscsaba) dr. Ferdinandy Kandót (békéscsabai kórház, osztályvezető főorvos, az or­vostudományok kandidátu­sa, címzetes egyetemi do­cens) ; a 4. választókerület­ben (Szeghalom) Miklya Je­nőt (Sárréti Múzeum, nyug­díjas igazgató, muzeológus); az 5. választókerületben (Szarvas) dr. Hanyecz Vin­cét (Öntözési Kutatóintézet, munkatárs, okleveles köz­gazda, mezőgazdasági szak­mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa); a 6. választókerületben (Oros­háza) Páli Mihályt (Puszta­földvári Lenin Tsz, nyugdí­jas főagronómus) indítja a választásokon. A névsor vár­hatóan bővül még, hiszen a többi választókerületben je­lenleg is tárgyalnak a lehet­séges jelöltekkel. A fórumon elhangzott Fe­kete Gyulának, a Magyar Néppárt nemrégiben megvá­lasztott elnökének üzenete is, többek között az: bíznak benne, hogy a magyar nép szellemi legjobbjait sikerül tömöríteniük a pártban. A találkozó vendége, Fá­bián Gyula, a néppárt or­szágos elnökségének tagja, a Szabad Szó című hetilap fő- szerkesztője (akiről egyéb­ként kiderült: Békés megyei kötődése is van, . hiszen Geszten nőtt fel, első irodal­mi élményeit pedig Bihar- ugrán szerezte) a párt prog-v rámájáról beszélt, elsőként ki­emelve az egyetemes ma­gyarság érdekeit, mint elsőd­leges célt. Hasonlóképpen fontos a belső politikai szö­vetségesek megszerzése. A Magyar Néppárt — mint el­hangzott — nem tartozik az ígérgetők közé, a tisztesség, a becsületesség alapján kí­ván politizálni. Az értékek védelmében határozottan fellépnek, s e körben elsőd­legesen a szellemi értékekre koncentrálják figyelmüket. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom