Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-20 / 17. szám

NÉPÚJSÁG 1990. január 20., szombat Megállapodás a pártokkal, szervezetekkel a választások időszakára flz MSZP országgyűlési képviselőjelöltjei A Békés Megyei Népújság szerkesztősége a választások alkalmából minden olyan párt és szervezet számára, amely a választáson részt vesz, programja ismertetésé­hez és jelöltje bemutatásá­hoz esélyegyenlőséget bizto­sít. Hasonlóképpen jár el a pártokon és a szervezeteken kívül induló független jelöl­tekkel is, A szerkesztőség a válasz­tások idejére önálló mun­kacsoportot hoz létre. Min­den párt kijelöl egy sze­mélyt, aki a választási pro­pagandáért felelős és a lap­pal tartja a kapcsolatot. A választási előkészületek so­rán a szerkesztőség a követ­kező alapelvek szerint végzi munkáját: 1. Az országos események­ről a Magyar Távirati Iro­da anyagai alapján számol be. 2. A megyei eseményekről (jelölőgyűlések, nagygyűlé­sek stb.) előzetesen kapott meghívók alapján a szer­kesztőség munkatársai he­tente egy alkalommal — a (Folytatás az 1. oldalról) te, a kölcsönös megértés és megbecsülés szellemében kí­vánják újjáteremteni a me­gyék együttműködését. Va­si lé Dán megköszönte a for­radalom idején Magyaror­szágról kapott biztatást, ha­zánk azóta is nyújtott segít­ségét, mely igazi, becsületes, őszinte munkához nyújt a in­ptot. Mindkét részről igen sok javaslat hangzott el az együttműködés kidolgozá­sára. Abban valamennyien egyetértettek, hogy nemcsak a hivatalos, de a közvetlen intézményi és egyéni kap­csolatok létrejöttét is elő kell segíteni. Bár a véres ptártok javaslatai alapján — maximum 60 gépelt sor ter­jedelemben hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön tárgyi­lagos tudósításokban számol­nak be. A tudósító újságíró személyére a pártok javas­latot tehetnek. 3. A választásokon részt­vevő pártok és szervezetek rendezvényeit előzetesen a híroldalon közöljük, ha az erről szóló értesítést az ese­mény előtt legalább három nappal megkapjuk. 4 .Politikai hirdetéseket a megfelelő tarifa ellenében fogadunk; amennyiben a szöveget megjelenés előtt öt nappal megkapjuk. 5. A szerkesztőség fenn­tartja a jogot arra, hogy a választási harc során ta­pasztalt, jogilag, illetve a pártok választási kódexe szerint elmarasztalható je­lenségeket megírja, de lehe­tőséget nyújt az érintett pártnak, hogy tárgyszerű, rövid nyilatkozatot tegyen. 6. A választási előkészüle­tek első szakaszában (ja­nuár 22.—február 22.) min­harcok Aradot sem kerül­ték el. nem kívánt az otta­niaktól jelentős emberáldo­zatokat. a kulturális intéz­mények sem sérültek meg, így a megye nem is elsősor­ban azonnali segítséget vár, hanem mint Cristian Moi- sescu tanár, a bizottság tag­ja megállapította, hogy „ki­nyújtsuk egymás felé ke­zünket”. Az aradiak elisme­réssel szóltak a gyulai isko­lában látottakról. Mint mondták, magyar nyelvű ál­talános iskolát és líceumot szeretnének indítani, ezért fontos lenne, hogy iskoláink minél hamarabb együttmű­ködjenek. például a ma­gyar szakos tanárok képzé­sében, az oktatás fellendíté­den párt egy-egy nyomtatott oldal terjedelmet használhat fel programja ismertetésére, jelöltjei népszerűsítéséhez a szerkesztőség által e célra biztosított különszámokban. Az egy lapszámban megjele­nő pártok és szervezetek be­tűrendi sorrendben szerepel­nek. Anyagtorlódás esetén a szerkesztőség külön egyeztet az adott párt által kijelölt képviselővel. A második sza­kaszban (február 22.—már­cius 17.) a szerkesztőség a pártok összes jelöltjének be­mutatására helyet biztosít, egyenként 15 gépelt sor - és egy egyhasábos fotó erejéig. A független képviselőjelöl­tek az egy képviselőre szá­mított terjedelmet kapják. A választást megelőző héten (március 19—22.) a második szakasszal azonos feltételek­kel választási összefoglaló­hoz biztosítjuk a terjedel­met. A választások második fordulója előtt (március 27. —április 7.) a megállapodást aláíró felek ismét meghatá­rozzák az arra az időszakra vonatkozó terjedelmet. kapcsolat sében, könyvek cseréjében. A két ország történelmének, irodalmának manipulációk­tól mentes megismerésében ugyancsak jó szolgálatot te­hetnek a könyvek, folyóira­tok. A résztvevők kölcsönö­sen javasolták csoportos, majd egyéni képzőművé­szeti kiállítások rendezését, szorgalmazták a színházak, köztük a bábszínházak ven­dégelőadásait, a múzeumok, könyvtárak együttműködé­sét, például a múlt kutatá­sában. az olvastatás és könyvbeszerzés segítésében. Zenei együtteseink közös koncerteket adhatnának, a filmek és fotók területén ugyancsak kiállításokat, kö­zös alkotótáborokat, amatőr Újjászülető testvérmegyei Kulturális delegáció Arád megyéből Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Szétosztani vagy felosztani? Mit akar az FKGP? - Szakszervezetek Városi Szövetsége alakul Békéscsabán - Nem csalódtam, de... Tényleges tulajdonref ormot. Az 1947-es telekkönyvi állapot szerint visszajuttatni a tulaj­dont tulajdonosának vagy azok örököseinek. Jelentheti ez a mai termelőszövetkezetek erőszakos szétdúlását, szétosztását? Sem­miképp sem. Mi semmilyen kö­rülmények között nem aka­runk anarchiát, a nemzetet még nagyobb tragédiába sodor­ni, veszélyeztetni az ellátási színvonalat, a ténylegesen meg­levő exportárualapokat. Ezt csak ellenfeleink, a ter­melőszövetkezet mai vezetői hangoztatják. Szándékaink fél- r ema gy a rázásává 1, rossz h iszem ű értelmezésével riadalmat akar­nak kelteni az emberek között. Ezzel el akarják terelni a fi­gyelmet arról, hogy valójában ők azok, akik fel akarják osz­tani az üzemeket, mindenre te­kintet nélkül, önös érdekeiknek elsőbbséget biztosítva. Ki akar­ják rekeszteni a jogos tulajdo­nosokat, szembeállítva egymás­sal a lakosság különböző réte­geit. Ezzel szemben mit akarunk mi? A termelőszövetkezetek, gazdálkodó egységek vagyonát nevesíteni kell. Az erőszakkal elvett, vagy beviteli kötelezett­ség alapján a termelőszövetke­zetbe került földeket vissza kell adni jogos tulajdonosának, vagy örököseinek. A fennmaradó va­gyont részjegyek formájában fel kell osztani a termelőszövetke­zeti tagok, állami gazdasági dolgozók között, a munkában töltött idő arányában, függetle­nül attól, hogy vitt-e be földet vagy sem. Az így keletkezett részjegyek örökölhetők. átru­házhatók. Döntési jog kizárólag a tulajdonosokat illeti meg. Szabadon dönthessen abban a kérdésben, hogy felveszi-e az esedékes' osztalékot, vagy eshe- tőleg eredménytelen forgatása,, g a z d á'l k odás a er ed mén y e k ént veszteséget szenved. Csak így képzelhető el, hogy a jelenlegi bérmunkásból, tényleges tulaj­donos legyen. Csak így. és nem másként valósítható meg a valódi anyagi érdekeltség, a ter­melés hatékonyságának ugrás­szerű növelése. A tulajdonos szabadon döntsön abban a kér­désben, hogy termelőszövetke­zeti tag vagy egyéni gazdálkodó akar-e lenni. Vagy valóságos szövetkezetét alakít, társas vál­lalkozásba kezd. Az elosztás alapja nem lehet más, mint a végzett munka aránya, és a tő­kehozadék. Csak a tulajdonosra, tulajdo­nosokra tartozik, hogy a fo­gyasztás és a felhalmozás kö­zött milyen arányt állapítanak meg. A tényleges szövetkezetek­ből földijével, részjegyével bár­mikor ki lehet lépni, új szö­vetkezetét alakítani. Ez a meg­oldás vezet az emberi értékek felszínre hozásához, az igazi f el vi rágzáshoz. mindnyáj u n k boldogulásához. Ez bizonyítja, hogy ki-ki tényleges értékei alapján boldoguljon. Mindenki számára biztosítani kívánjuk a jog és esély egyenlőségét, az önmegvalósítás: lehetőségét. Maczkai József, a Független Kisgazda Párt mezőkovácsházi elnöke * * * Tájékoztatjuk a tisztelt olva­sókat, hogy a szakszervezetek városi bizottsága jogutódjaként a Dél-alföldi Tégla- és Cserép- ipari Vállalat, az Un ikon, a Bé­késcsabai Állami Gazdaság, a Hajtómű- és Felvonógyár, a Pe­dagógus Szakszervezetek, a Bó­kot. a Békés Megyei Földhiva- tal (helyi szakszervezeti cso­portjai) és a szórakoztató zené­szek alapszervezetei létrehozták a Szakszervezetek Városi Szö­vetségét. Az elfogadott prog­ramban célként került megfo­galmazásra a szakszervezeti összefogás és szolidaritás városi feltételeinek megteremtése, a szövetségben tömörült alap- szervezetek és1 tagságuk kép­viselete érdekében. A szövetség nyitott, melynek következtében' több alapszervezet megfigyelő­ként vesz részt munkánkban. A szövetség tisztségviselői, el­nök: Tábor Antal, helyettesek: Lovas Györgyné, Karkalik And­rás. A szövetség székhelye: Bé­késcsaba, Kiss Ernő u. 8. Az 1990. január 18-án ülésező titkári tanács az alábbi dönté­sieket hozta: a városi szövetség csatlakozik a hazafias válasz­tási koalícióhoz és: az egyéni választókerületi jelöltként tá­mogatja Kutyej Pál lelkészt. A választási koalícióban szak- szervezeti lelöltet állít a me­gyei listára. Jelöltünk: Sztankó András, a BHG esztergályosa, szb-titkár. Személyében látjuk garantálva a szakszervezeti, munkavállalói érdekek őszinte és határozott képviseletét. Szakszervezeti tagok! A vá­lasztásokon a lövőnkről dön­tünk. Ne hagyjuk magunkat félrevezetni a politikai és párt­érdekeket hangoztató nyilatko­zatoktól. Pártoktól független, hiteles egyéniségeket javas­lunk', amelyhez várjuk meg­tisztelő támogíatásukat. Ameny- nyiben a hazafias választási koalíciót és jelöltjét támogat­ják. a Szakszervezetek Városi Szövetségének szakszervezeti je­löltjét is segítik. Szakszervezetek Városi Szövetsége, Békéscsaba * * * Megnyugvással olvastam a ja­nuár 17—i számban ,,A szeghal­mi demonstráció után” címen megjelent rövid közleményt a múlt hét végén szervezett szeg­halmi „demonstráció” értékelé­séről. amit a Csepel Autógyár 4. számú gyáregységének szak- szervezeti intézőbizottsága tett közzé. Ebben — feltehetően az A pártok által leadott írá­sokat a szerkesztőség nem cenzúrázza, azon nem vál­toztat. A tisztességes politi­kai küzdelem érdekében azonban a következőket kér­jük és tekintjük magunkra nézve is 'követelménynek; — ezeket az oldalakat sa­ját nézeteik ismertetésére és ne más pártok, szervezetek becsmérlésére használják fel; — kerüljék a személyes­kedést, sértegetést; — a ■ szövegek ne politikai reklámok, hanem igényes, kulturáltan megfogalmazott cikkek legyenek, szerepelhet minden műfaj, fotó, rajz. Minden ilyen oldalon fel­tüntetjük, hogy a cikkek nem a szerkesztőség állás­pontját képviselik, hanem a pártokét, amelyeket a lap csupán közvetít. A szerkesz­tőség csak kulturált hangvé­telű írások közlését vállalja. A felek kérik, hogy a me­gyében működő más orgá­numok is hasonló szellem­ben vegyenek részt a vá­lasztási munkában. Békéscsaba, 1990. január 19. filmfesztiválokat szervez­hetnénk. Lehetővé kell ten­ni azt is, hogy a két nép történelmi emlékhelyeit — itt és ott — a maga helyén ápolhassa. Végül Oroszhegyi Károly, a Romániai Magyarok De­mokratikus Szövetsége Arad megyei szervezetének veze­tőségi tagja beszélt célkitű­zéseikről, határokon belül és kívül románok és magyarok között vállalt hídszerepük­ről. Indítványára a résztve­vők egyperces néma felál­lással emlékeztek a forra­dalom mártírjaira. Délután a- kulturális szak­emberek külön szekciókban pontosították az elhangzott javaslatokat. Megegyeztek abban, hogy ezek írásba foglalása után hamarosan hivatalosan is aláírják a két megye közötti kulturális együttműködési megállapo­dást. Az aradi delegáció ma utazik el megyénkből. Sz. M. ig-azsag érzet és nem a „féle­lem” hatására — közlik. hogy a tüntetés „nem teljesen az ere­deti célnak megfelelően zajlott le.” Elismerem és támogatom a dolgozóknak — köztük a szeg- halmi munkásoknak — azt a jogát, hogy védekezzenek, ha valamilyen „nyomorba döntő” politikai, szociális, vagy mun­kahelyi sérelmet tapasztalnak. Ha a szakszervezetek' vezetői — érdekvédelmi és érdekképvise­leti meggondolásból — úgy dön­tenek, hogy tüntetéssel kell til­takozniuk ,.a kormány gazda­ságpolitikája és az áremelés el­len”, ez is saját joguk, ugyan­akkor tudniuk kell, hogy a szabad választások előtt nagy a felelőssége azoknak, akik a meglevő elégedetlenséget táp­lálják, és a tömegeket az ut­cára viszik. Az említett esemény azonban nem vált tömegtüntetéssé — a némileg túlzó becslések ellenére sem —. ami azt mutatja, hogy a dolgozók többsége már a szándéktól is elhatárolta mar­gát. Igen tiszteletreméltó az isi. hogy a szervezők utólag úgy érzik, hogy nekik is el kell ha­tárolniuk magukat a „demonst­ráció többi résiztvevőitől”, illet­ve „az elhangzott politikai kö­vetelésektől. a személyi vádas­kodásoktól”. Köszönöm, hogy nem csalód­tam a munkások józanságában, jövőért vállalt felelősségérzeté­ben. A tüntetésen elhangzott felvetések egy része — pl. az arzéné® ivóvíz — a megyei és városi tanács számára hosz- sízabb idő óta megoldandó fel­adat. de ennek regionális), váll- la la ti és pénzügyi összefüggé­seit ismeri a lakosság. Más „követelések” — amelyeket az SZDSZ helyi ügyvivője a ta­nács elnökének címzett —, pl. a „korábbi visszaélések kivizsg ál­lása és a vétkesek felelősségire- vonására történő javaslattétel” az ügyészség hatáskörébe tar­tozik. ha a bejelentés alapos. Végezetül Kossuth Lajos Cas­sandra levelének egy mondatát ajánlom megfontolásra az in­dulatok elszabadulása előtt: „Ne vidd azon pontra a nem­zetet. amelyről többé a jövőnek nem lehet mestere!”. Varga István né, ' Szeghalom tanácselnöke A Magyar Szocialista Párt Békés megyei koordinációs tanácsa csütörtöki ülésén a választókerületi pártszerve­zetek döntése alapján ismer­tette és bemutatta az egyéni választókerületekben induló országgyűlési képviselőjelöl­teket. Az MSZP Békés megyei képviselőjelöltjei a követke­zők: 1. választókerület (Békés­csaba): dr. Simon Imre (MTA Földrajzkutató Intéze­te, igazgató); 2. választókerület (Gyula): dr- Árpási Zoltán (Békés Megyei Népújság, igazgató főszerkesztő); 3. választókerület (Békés): dr. Jánky Béla (egyesített egészségügyi intézmények, igazgató főorvos); 4. választókerület (Szegha­lom): (a jelölt személyéről később születik döntés); 5. választókerület (Szarvas): Kovács Péter (Galycoop, tiszteletbeli el­nök-vezérigazgató, az Ag­rárszövetség, a szövetkezeti mozgalom és a szocialista párt közös jelöltje); 6. választókerület (Oroshá­za): Olajos Imre (Kardoskúti Rákóczi Tsz, elnök); 7. választókerület (Mező- kovácsháza): dr. Vastagh Pál (Magyar Szocialista Párt, vidéki titkár). Dőlt betűvel Kopogtató Azokról a kis cédulákról van szó, amelyeket a jövő héten csúsztatnak be levélszekrényeinkbe, jelezvén, új időszámítás kezdődik Magyarországon. Eldördül a start- pisztoly, s rajtol a képviselői székekért versengő mezőny. A kilátások nagy látványt ígérnek, tvalamiféle amerika- nizált kampányt plakátháborúval, hirdetésdömpinggel, jól időzített politikai bombákkal és ki tudja még mi min­dennel. Ezt a látványosságot sejteti egyébként a szocia­lista párt kacérkodása egy amerikai kormányirodával, és más szervezetek politikusainak felkészítése a nyugat­európai pártok segítségével. Akárhogy is, sorsdöntő hónapok elé nézünk. Most de­rül majd ki, milyen pártokat, szervezeteket, illetve ikiket támogat, igazol vissza a társadalom. Választ kapunk arra is, lesz-e működőképes törvényhozás, amely képes foly­tatni a társadalom átalakításának másfél éve megkezdett programját. Aztán az is eldől, lesz-e, aki programot ad, egyáltalán, lesz-e program. Mert jól látható: fogytán a türelem. Nagyotmondásokkal, ígéretekkel pedig tele a padlás. Több kellene. Több a fokozódó kommunistaelle- nességnél, a gyűlölködésnél, a felelősök elszámoltatásá­nál, az illúziók tartományába futó látszatprogramoknál, az újabb és újabb leleplezéseknél. Félreértés ne essék, fontos, jó és kell ez a nyíltság. De több kell ennél. Igazi, hétköznapi, földönjáró program. Hiszen aki egyik napról a másikra él, azt aligha izgatja bármi is jobban, mint a másnapi falat kenyér. Az ország sorsa dől most el. Lesz-e kormányzóképes háza a hazának, vagy anarchiába fullad minden. Folyik-e tovább ez a csendes forradalom, vagy felül kerekedik az iszapbirkózás, és sorozatos kormányválságok erodálják szét ezt az egyre törékenyebb nyugalmat. Románia intő példa lehet. Ott szinte órák alatt söpörték el a diktatúrát (mégpedig a legszervezettebb és leghátborzongatóbb dik­tatúrát), de ahogy alább hagyott a győzelmi mámor, vészt jósló jelek röppentek az égbe: továbbra is kataszt­rofális az energia- és élelmiszerhiány, nő a Nemzeti Meg­mentés Frontja tanácsaival szembeni bizalmatlanság, és újra izzani látszik a nemzetiségi ellentétek parazsa. Nálunk egyetlen pofon sem csattant el az utóbbi más­fél esztendő forradalma alatt. S jó, hogy nem csattant el, mert ki tudja, hány pofon követte volna még. Rajtunk is múlik, hogy folytatódik és mivé válik ez a forradalom. Esztelen pofozkodássá, vagy kulturált politikai küzde­lemmé, és nemzetmegváltó párbeszéddé. Amelyben az én felfogásom szerint — sokakkal ellentétben — mindenki­nek helye (van, aki segíteni tud és persze akar is. Talán erre, vagy inkább erre is intenek ezek a jövő héten ér­kező kopogtatócédulák. Különben találó e cetlik elnevezése. Ügy is mondhat­nám: ötletdíjas. Eleganciát, udvariasságot sejtet. Megen­gedi, szabad lesz, bemehetünk, meghívhatjuk — efféléket. Nekem egy új világ képét is előrevetítik. Olyan világét, amelyben a Itisztelet, az erkölcs, az udvariasság és az ele­gancia nemzeti rangra emelkedik. Nos, ezért bátorkodom most a szó jelentésén egy kicsit elmélkedni és ennek ap­ropóján személyes dolgokkal előhozakodni. Kopogni, kopogtatni ugye csak az ajtón befelé menet szokás. Kifelé menet csak véletlenül. En most mégis ezt teszem. Elkopogtatom magam. Vagyis elmegyek. Ezzel a 133. dőlt betűs írásommal •— legalábbis egy időre — ab­bahagyom. Az ok egyszerű. Amint lapunk is hírt adott róla, jelöltként nekem is szerepem lesz a választási küz­delemben. A tisztesség azt kívánja, hogy egy időre fél­reálljak, s ne követeljek, várjak el nagyobb nyilvános­ságot annál, amit iapunk más jelölteknek biztosítani tud. Hasonló megfontolásból a választások végéig a lap szer­kesztését is átadom egy szerkesztőbizottságnak. Szerkesztőségünknek eltökélt szándéka, hogy hitelesen, részrehajlás nélkül tájékoztat a választási küzdelmekről. Döntésemmel ehhez próbálok hozzájárulni. Köszönöm, hogy meghallgattak, hogy dőlt betűs soraimat elolvasták, hogy hétvégéjükből pár percet rám is szántak. Megtisz­telő figyelmükért hálás vagyok. Minden jót kívánok. A viszontlátásra. ___I

Next

/
Oldalképek
Tartalom