Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-20 / 17. szám
NÉPÚJSÁG 1990. január 20., szombat Megállapodás a pártokkal, szervezetekkel a választások időszakára flz MSZP országgyűlési képviselőjelöltjei A Békés Megyei Népújság szerkesztősége a választások alkalmából minden olyan párt és szervezet számára, amely a választáson részt vesz, programja ismertetéséhez és jelöltje bemutatásához esélyegyenlőséget biztosít. Hasonlóképpen jár el a pártokon és a szervezeteken kívül induló független jelöltekkel is, A szerkesztőség a választások idejére önálló munkacsoportot hoz létre. Minden párt kijelöl egy személyt, aki a választási propagandáért felelős és a lappal tartja a kapcsolatot. A választási előkészületek során a szerkesztőség a következő alapelvek szerint végzi munkáját: 1. Az országos eseményekről a Magyar Távirati Iroda anyagai alapján számol be. 2. A megyei eseményekről (jelölőgyűlések, nagygyűlések stb.) előzetesen kapott meghívók alapján a szerkesztőség munkatársai hetente egy alkalommal — a (Folytatás az 1. oldalról) te, a kölcsönös megértés és megbecsülés szellemében kívánják újjáteremteni a megyék együttműködését. Vasi lé Dán megköszönte a forradalom idején Magyarországról kapott biztatást, hazánk azóta is nyújtott segítségét, mely igazi, becsületes, őszinte munkához nyújt a inptot. Mindkét részről igen sok javaslat hangzott el az együttműködés kidolgozására. Abban valamennyien egyetértettek, hogy nemcsak a hivatalos, de a közvetlen intézményi és egyéni kapcsolatok létrejöttét is elő kell segíteni. Bár a véres ptártok javaslatai alapján — maximum 60 gépelt sor terjedelemben hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön tárgyilagos tudósításokban számolnak be. A tudósító újságíró személyére a pártok javaslatot tehetnek. 3. A választásokon résztvevő pártok és szervezetek rendezvényeit előzetesen a híroldalon közöljük, ha az erről szóló értesítést az esemény előtt legalább három nappal megkapjuk. 4 .Politikai hirdetéseket a megfelelő tarifa ellenében fogadunk; amennyiben a szöveget megjelenés előtt öt nappal megkapjuk. 5. A szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy a választási harc során tapasztalt, jogilag, illetve a pártok választási kódexe szerint elmarasztalható jelenségeket megírja, de lehetőséget nyújt az érintett pártnak, hogy tárgyszerű, rövid nyilatkozatot tegyen. 6. A választási előkészületek első szakaszában (január 22.—február 22.) minharcok Aradot sem kerülték el. nem kívánt az ottaniaktól jelentős emberáldozatokat. a kulturális intézmények sem sérültek meg, így a megye nem is elsősorban azonnali segítséget vár, hanem mint Cristian Moi- sescu tanár, a bizottság tagja megállapította, hogy „kinyújtsuk egymás felé kezünket”. Az aradiak elismeréssel szóltak a gyulai iskolában látottakról. Mint mondták, magyar nyelvű általános iskolát és líceumot szeretnének indítani, ezért fontos lenne, hogy iskoláink minél hamarabb együttműködjenek. például a magyar szakos tanárok képzésében, az oktatás fellendítéden párt egy-egy nyomtatott oldal terjedelmet használhat fel programja ismertetésére, jelöltjei népszerűsítéséhez a szerkesztőség által e célra biztosított különszámokban. Az egy lapszámban megjelenő pártok és szervezetek betűrendi sorrendben szerepelnek. Anyagtorlódás esetén a szerkesztőség külön egyeztet az adott párt által kijelölt képviselővel. A második szakaszban (február 22.—március 17.) a szerkesztőség a pártok összes jelöltjének bemutatására helyet biztosít, egyenként 15 gépelt sor - és egy egyhasábos fotó erejéig. A független képviselőjelöltek az egy képviselőre számított terjedelmet kapják. A választást megelőző héten (március 19—22.) a második szakasszal azonos feltételekkel választási összefoglalóhoz biztosítjuk a terjedelmet. A választások második fordulója előtt (március 27. —április 7.) a megállapodást aláíró felek ismét meghatározzák az arra az időszakra vonatkozó terjedelmet. kapcsolat sében, könyvek cseréjében. A két ország történelmének, irodalmának manipulációktól mentes megismerésében ugyancsak jó szolgálatot tehetnek a könyvek, folyóiratok. A résztvevők kölcsönösen javasolták csoportos, majd egyéni képzőművészeti kiállítások rendezését, szorgalmazták a színházak, köztük a bábszínházak vendégelőadásait, a múzeumok, könyvtárak együttműködését, például a múlt kutatásában. az olvastatás és könyvbeszerzés segítésében. Zenei együtteseink közös koncerteket adhatnának, a filmek és fotók területén ugyancsak kiállításokat, közös alkotótáborokat, amatőr Újjászülető testvérmegyei Kulturális delegáció Arád megyéből Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Szétosztani vagy felosztani? Mit akar az FKGP? - Szakszervezetek Városi Szövetsége alakul Békéscsabán - Nem csalódtam, de... Tényleges tulajdonref ormot. Az 1947-es telekkönyvi állapot szerint visszajuttatni a tulajdont tulajdonosának vagy azok örököseinek. Jelentheti ez a mai termelőszövetkezetek erőszakos szétdúlását, szétosztását? Semmiképp sem. Mi semmilyen körülmények között nem akarunk anarchiát, a nemzetet még nagyobb tragédiába sodorni, veszélyeztetni az ellátási színvonalat, a ténylegesen meglevő exportárualapokat. Ezt csak ellenfeleink, a termelőszövetkezet mai vezetői hangoztatják. Szándékaink fél- r ema gy a rázásává 1, rossz h iszem ű értelmezésével riadalmat akarnak kelteni az emberek között. Ezzel el akarják terelni a figyelmet arról, hogy valójában ők azok, akik fel akarják osztani az üzemeket, mindenre tekintet nélkül, önös érdekeiknek elsőbbséget biztosítva. Ki akarják rekeszteni a jogos tulajdonosokat, szembeállítva egymással a lakosság különböző rétegeit. Ezzel szemben mit akarunk mi? A termelőszövetkezetek, gazdálkodó egységek vagyonát nevesíteni kell. Az erőszakkal elvett, vagy beviteli kötelezettség alapján a termelőszövetkezetbe került földeket vissza kell adni jogos tulajdonosának, vagy örököseinek. A fennmaradó vagyont részjegyek formájában fel kell osztani a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók között, a munkában töltött idő arányában, függetlenül attól, hogy vitt-e be földet vagy sem. Az így keletkezett részjegyek örökölhetők. átruházhatók. Döntési jog kizárólag a tulajdonosokat illeti meg. Szabadon dönthessen abban a kérdésben, hogy felveszi-e az esedékes' osztalékot, vagy eshe- tőleg eredménytelen forgatása,, g a z d á'l k odás a er ed mén y e k ént veszteséget szenved. Csak így képzelhető el, hogy a jelenlegi bérmunkásból, tényleges tulajdonos legyen. Csak így. és nem másként valósítható meg a valódi anyagi érdekeltség, a termelés hatékonyságának ugrásszerű növelése. A tulajdonos szabadon döntsön abban a kérdésben, hogy termelőszövetkezeti tag vagy egyéni gazdálkodó akar-e lenni. Vagy valóságos szövetkezetét alakít, társas vállalkozásba kezd. Az elosztás alapja nem lehet más, mint a végzett munka aránya, és a tőkehozadék. Csak a tulajdonosra, tulajdonosokra tartozik, hogy a fogyasztás és a felhalmozás között milyen arányt állapítanak meg. A tényleges szövetkezetekből földijével, részjegyével bármikor ki lehet lépni, új szövetkezetét alakítani. Ez a megoldás vezet az emberi értékek felszínre hozásához, az igazi f el vi rágzáshoz. mindnyáj u n k boldogulásához. Ez bizonyítja, hogy ki-ki tényleges értékei alapján boldoguljon. Mindenki számára biztosítani kívánjuk a jog és esély egyenlőségét, az önmegvalósítás: lehetőségét. Maczkai József, a Független Kisgazda Párt mezőkovácsházi elnöke * * * Tájékoztatjuk a tisztelt olvasókat, hogy a szakszervezetek városi bizottsága jogutódjaként a Dél-alföldi Tégla- és Cserép- ipari Vállalat, az Un ikon, a Békéscsabai Állami Gazdaság, a Hajtómű- és Felvonógyár, a Pedagógus Szakszervezetek, a Bókot. a Békés Megyei Földhiva- tal (helyi szakszervezeti csoportjai) és a szórakoztató zenészek alapszervezetei létrehozták a Szakszervezetek Városi Szövetségét. Az elfogadott programban célként került megfogalmazásra a szakszervezeti összefogás és szolidaritás városi feltételeinek megteremtése, a szövetségben tömörült alap- szervezetek és1 tagságuk képviselete érdekében. A szövetség nyitott, melynek következtében' több alapszervezet megfigyelőként vesz részt munkánkban. A szövetség tisztségviselői, elnök: Tábor Antal, helyettesek: Lovas Györgyné, Karkalik András. A szövetség székhelye: Békéscsaba, Kiss Ernő u. 8. Az 1990. január 18-án ülésező titkári tanács az alábbi döntésieket hozta: a városi szövetség csatlakozik a hazafias választási koalícióhoz és: az egyéni választókerületi jelöltként támogatja Kutyej Pál lelkészt. A választási koalícióban szak- szervezeti lelöltet állít a megyei listára. Jelöltünk: Sztankó András, a BHG esztergályosa, szb-titkár. Személyében látjuk garantálva a szakszervezeti, munkavállalói érdekek őszinte és határozott képviseletét. Szakszervezeti tagok! A választásokon a lövőnkről döntünk. Ne hagyjuk magunkat félrevezetni a politikai és pártérdekeket hangoztató nyilatkozatoktól. Pártoktól független, hiteles egyéniségeket javaslunk', amelyhez várjuk megtisztelő támogíatásukat. Ameny- nyiben a hazafias választási koalíciót és jelöltjét támogatják. a Szakszervezetek Városi Szövetségének szakszervezeti jelöltjét is segítik. Szakszervezetek Városi Szövetsége, Békéscsaba * * * Megnyugvással olvastam a január 17—i számban ,,A szeghalmi demonstráció után” címen megjelent rövid közleményt a múlt hét végén szervezett szeghalmi „demonstráció” értékeléséről. amit a Csepel Autógyár 4. számú gyáregységének szak- szervezeti intézőbizottsága tett közzé. Ebben — feltehetően az A pártok által leadott írásokat a szerkesztőség nem cenzúrázza, azon nem változtat. A tisztességes politikai küzdelem érdekében azonban a következőket kérjük és tekintjük magunkra nézve is 'követelménynek; — ezeket az oldalakat saját nézeteik ismertetésére és ne más pártok, szervezetek becsmérlésére használják fel; — kerüljék a személyeskedést, sértegetést; — a ■ szövegek ne politikai reklámok, hanem igényes, kulturáltan megfogalmazott cikkek legyenek, szerepelhet minden műfaj, fotó, rajz. Minden ilyen oldalon feltüntetjük, hogy a cikkek nem a szerkesztőség álláspontját képviselik, hanem a pártokét, amelyeket a lap csupán közvetít. A szerkesztőség csak kulturált hangvételű írások közlését vállalja. A felek kérik, hogy a megyében működő más orgánumok is hasonló szellemben vegyenek részt a választási munkában. Békéscsaba, 1990. január 19. filmfesztiválokat szervezhetnénk. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a két nép történelmi emlékhelyeit — itt és ott — a maga helyén ápolhassa. Végül Oroszhegyi Károly, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége Arad megyei szervezetének vezetőségi tagja beszélt célkitűzéseikről, határokon belül és kívül románok és magyarok között vállalt hídszerepükről. Indítványára a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek a forradalom mártírjaira. Délután a- kulturális szakemberek külön szekciókban pontosították az elhangzott javaslatokat. Megegyeztek abban, hogy ezek írásba foglalása után hamarosan hivatalosan is aláírják a két megye közötti kulturális együttműködési megállapodást. Az aradi delegáció ma utazik el megyénkből. Sz. M. ig-azsag érzet és nem a „félelem” hatására — közlik. hogy a tüntetés „nem teljesen az eredeti célnak megfelelően zajlott le.” Elismerem és támogatom a dolgozóknak — köztük a szeg- halmi munkásoknak — azt a jogát, hogy védekezzenek, ha valamilyen „nyomorba döntő” politikai, szociális, vagy munkahelyi sérelmet tapasztalnak. Ha a szakszervezetek' vezetői — érdekvédelmi és érdekképviseleti meggondolásból — úgy döntenek, hogy tüntetéssel kell tiltakozniuk ,.a kormány gazdaságpolitikája és az áremelés ellen”, ez is saját joguk, ugyanakkor tudniuk kell, hogy a szabad választások előtt nagy a felelőssége azoknak, akik a meglevő elégedetlenséget táplálják, és a tömegeket az utcára viszik. Az említett esemény azonban nem vált tömegtüntetéssé — a némileg túlzó becslések ellenére sem —. ami azt mutatja, hogy a dolgozók többsége már a szándéktól is elhatárolta margát. Igen tiszteletreméltó az isi. hogy a szervezők utólag úgy érzik, hogy nekik is el kell határolniuk magukat a „demonstráció többi résiztvevőitől”, illetve „az elhangzott politikai követelésektől. a személyi vádaskodásoktól”. Köszönöm, hogy nem csalódtam a munkások józanságában, jövőért vállalt felelősségérzetében. A tüntetésen elhangzott felvetések egy része — pl. az arzéné® ivóvíz — a megyei és városi tanács számára hosz- sízabb idő óta megoldandó feladat. de ennek regionális), váll- la la ti és pénzügyi összefüggéseit ismeri a lakosság. Más „követelések” — amelyeket az SZDSZ helyi ügyvivője a tanács elnökének címzett —, pl. a „korábbi visszaélések kivizsg állása és a vétkesek felelősségire- vonására történő javaslattétel” az ügyészség hatáskörébe tartozik. ha a bejelentés alapos. Végezetül Kossuth Lajos Cassandra levelének egy mondatát ajánlom megfontolásra az indulatok elszabadulása előtt: „Ne vidd azon pontra a nemzetet. amelyről többé a jövőnek nem lehet mestere!”. Varga István né, ' Szeghalom tanácselnöke A Magyar Szocialista Párt Békés megyei koordinációs tanácsa csütörtöki ülésén a választókerületi pártszervezetek döntése alapján ismertette és bemutatta az egyéni választókerületekben induló országgyűlési képviselőjelölteket. Az MSZP Békés megyei képviselőjelöltjei a következők: 1. választókerület (Békéscsaba): dr. Simon Imre (MTA Földrajzkutató Intézete, igazgató); 2. választókerület (Gyula): dr- Árpási Zoltán (Békés Megyei Népújság, igazgató főszerkesztő); 3. választókerület (Békés): dr. Jánky Béla (egyesített egészségügyi intézmények, igazgató főorvos); 4. választókerület (Szeghalom): (a jelölt személyéről később születik döntés); 5. választókerület (Szarvas): Kovács Péter (Galycoop, tiszteletbeli elnök-vezérigazgató, az Agrárszövetség, a szövetkezeti mozgalom és a szocialista párt közös jelöltje); 6. választókerület (Orosháza): Olajos Imre (Kardoskúti Rákóczi Tsz, elnök); 7. választókerület (Mező- kovácsháza): dr. Vastagh Pál (Magyar Szocialista Párt, vidéki titkár). Dőlt betűvel Kopogtató Azokról a kis cédulákról van szó, amelyeket a jövő héten csúsztatnak be levélszekrényeinkbe, jelezvén, új időszámítás kezdődik Magyarországon. Eldördül a start- pisztoly, s rajtol a képviselői székekért versengő mezőny. A kilátások nagy látványt ígérnek, tvalamiféle amerika- nizált kampányt plakátháborúval, hirdetésdömpinggel, jól időzített politikai bombákkal és ki tudja még mi mindennel. Ezt a látványosságot sejteti egyébként a szocialista párt kacérkodása egy amerikai kormányirodával, és más szervezetek politikusainak felkészítése a nyugateurópai pártok segítségével. Akárhogy is, sorsdöntő hónapok elé nézünk. Most derül majd ki, milyen pártokat, szervezeteket, illetve ikiket támogat, igazol vissza a társadalom. Választ kapunk arra is, lesz-e működőképes törvényhozás, amely képes folytatni a társadalom átalakításának másfél éve megkezdett programját. Aztán az is eldől, lesz-e, aki programot ad, egyáltalán, lesz-e program. Mert jól látható: fogytán a türelem. Nagyotmondásokkal, ígéretekkel pedig tele a padlás. Több kellene. Több a fokozódó kommunistaelle- nességnél, a gyűlölködésnél, a felelősök elszámoltatásánál, az illúziók tartományába futó látszatprogramoknál, az újabb és újabb leleplezéseknél. Félreértés ne essék, fontos, jó és kell ez a nyíltság. De több kell ennél. Igazi, hétköznapi, földönjáró program. Hiszen aki egyik napról a másikra él, azt aligha izgatja bármi is jobban, mint a másnapi falat kenyér. Az ország sorsa dől most el. Lesz-e kormányzóképes háza a hazának, vagy anarchiába fullad minden. Folyik-e tovább ez a csendes forradalom, vagy felül kerekedik az iszapbirkózás, és sorozatos kormányválságok erodálják szét ezt az egyre törékenyebb nyugalmat. Románia intő példa lehet. Ott szinte órák alatt söpörték el a diktatúrát (mégpedig a legszervezettebb és leghátborzongatóbb diktatúrát), de ahogy alább hagyott a győzelmi mámor, vészt jósló jelek röppentek az égbe: továbbra is katasztrofális az energia- és élelmiszerhiány, nő a Nemzeti Megmentés Frontja tanácsaival szembeni bizalmatlanság, és újra izzani látszik a nemzetiségi ellentétek parazsa. Nálunk egyetlen pofon sem csattant el az utóbbi másfél esztendő forradalma alatt. S jó, hogy nem csattant el, mert ki tudja, hány pofon követte volna még. Rajtunk is múlik, hogy folytatódik és mivé válik ez a forradalom. Esztelen pofozkodássá, vagy kulturált politikai küzdelemmé, és nemzetmegváltó párbeszéddé. Amelyben az én felfogásom szerint — sokakkal ellentétben — mindenkinek helye (van, aki segíteni tud és persze akar is. Talán erre, vagy inkább erre is intenek ezek a jövő héten érkező kopogtatócédulák. Különben találó e cetlik elnevezése. Ügy is mondhatnám: ötletdíjas. Eleganciát, udvariasságot sejtet. Megengedi, szabad lesz, bemehetünk, meghívhatjuk — efféléket. Nekem egy új világ képét is előrevetítik. Olyan világét, amelyben a Itisztelet, az erkölcs, az udvariasság és az elegancia nemzeti rangra emelkedik. Nos, ezért bátorkodom most a szó jelentésén egy kicsit elmélkedni és ennek apropóján személyes dolgokkal előhozakodni. Kopogni, kopogtatni ugye csak az ajtón befelé menet szokás. Kifelé menet csak véletlenül. En most mégis ezt teszem. Elkopogtatom magam. Vagyis elmegyek. Ezzel a 133. dőlt betűs írásommal •— legalábbis egy időre — abbahagyom. Az ok egyszerű. Amint lapunk is hírt adott róla, jelöltként nekem is szerepem lesz a választási küzdelemben. A tisztesség azt kívánja, hogy egy időre félreálljak, s ne követeljek, várjak el nagyobb nyilvánosságot annál, amit iapunk más jelölteknek biztosítani tud. Hasonló megfontolásból a választások végéig a lap szerkesztését is átadom egy szerkesztőbizottságnak. Szerkesztőségünknek eltökélt szándéka, hogy hitelesen, részrehajlás nélkül tájékoztat a választási küzdelmekről. Döntésemmel ehhez próbálok hozzájárulni. Köszönöm, hogy meghallgattak, hogy dőlt betűs soraimat elolvasták, hogy hétvégéjükből pár percet rám is szántak. Megtisztelő figyelmükért hálás vagyok. Minden jót kívánok. A viszontlátásra. ___I