Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-13 / 11. szám

1990, január 13., szombat Szellemes játékkal Bcs. Elére Sp—Borsodi B. 31—18 (12—10) Kner Kupa női kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 100 néző, V.: Kliment, Papp. Békéscsaba: Thaiszné — Homonnalné 1, Salamon 5 (1), Hochrajter 3, HANKÖNÉ 6 (3), KOVÁCS T. 9 (1), KLsuczki 3. Csere: Gyöngyösi (kapus), Fülöpné 2, Bohus 1, Sávolt U Hege- dűsné. Edző: Szabó Károly. Borsodi Bányász: Demeter — Kovács I., Nagyné 5 (3), Lukács 2, Hollóné 2, Vinczéné 3, Enginé 1. Cse­re: Hildebrand'(kapus), Kondiné 1, Vismeg 1, Tóth 1. 3 (3). Edző: Berzsenyi Mária. Kiállítások: 2, ill. 4 perc. Hétméteresek: 5/5, 11L 7/0. SPORT SPORT SPORT SPORT A M0B közgyűlése elé Napirenden: a támogatás elvei és a Sportbíróság létrehozása Második közgyűlését rendezi meg az újjáalakult Magyar Olimpiai Bizottság ma a Budapest Kongresszusi Központ­ban. Azaz az újjáalakulás még nem fejeződött be, hiszen a szakszövetségekben és intézményekben bekövetkezett válto­zások, illetve választások miatt a névsor jó néhány helyen módosul, illetve kiegészitődik. Így például megválasztják a 17. elnökségi tagot is, amelyre legutóbb a közgyűlés elhúzó­dása miatt már nem volt mód. Erre a státuszra négyen pá­lyáznak: Buda István nyugdíjas, volt államtitkár, dr. Malo- nyai Péter újságíró, a Magyar Nemzet rovatvezető-helyette­se, dr. Mezei Gyula, a Fővárosi Tanács főosztályvezetője, a Magyar Torna Szövetség elnöke és dr. Török Ferenc öttusa­szövetségi exkapitány, jelenlegi elnök. A közgyűlés 12 napirendi pont megtárgyalását tervezi, ezek közül a fontosabbak: Schmitt Pál elnök tájékoztatója a legutóbbi közgyűlés óta végzett feladatokról; az 1992. évi téli és nyári olimpiai játékok felkészítési irányelvei, dr. Ná­dori László előterjesztésében; a MOB pénzügyi támogatási politikája; tájékoztató a MOB gazdálkodásáról, valamint az elnökség és a bizottságok munkájáról; a Sportbíróság meg­alakítása. Az alábbiakban két témát ragadtunk ki a napirendek kö­zül, amelyek minden bizonnyal külön is nagy hangsúlyt kapnak a közgyűlésen. o Bolla és Kasik sérülése miatt nem léphetett pályá­ra. ám így is pillanatok alatt jelentős előnyhöz ju­tottak a lila-fehérek (9. perc: 6—1). Igaz, ezt köve­tően Lukács, illetve Nagyné büntetőből esett góljaival fölzárkóztak a vendégek, de ezzel el is lőtték a puska­porukat. A folytatásban a békéscsabaiak szellemesen játszottak, könnyedén men­tek át a borsodiak védővo­nalán. és Kovács Tímea át­A június 8. és július 8. kö­zötti, Olaszországban sorra kerülő 14. labdarúgó vb- döntőben érdekelt huszon­négy válogatott rövid bemu­tatását Hollandia csapatá­val folytatja az MTI sport­szerkesztősége. Az 1986-os mexikói vb- döntőt megelőző selejtező­ben játékosállományát te­kintve nem nagyon külön­bözött a holland válogatott attól, amelyik 1988-ban Eu- rópa-bajnok lett. Igaz, Me­xikó előtt Marco van Bas­ten, Ruud Gullit még csak a nemzetközi névszerzés hét­köznapjait élte, s hogy a leg­utóbbi vb-döntőbe nem ju­tottak el, korántsem törtek össze. A „Tábornoknak” ne­vezett Rinus Michels szövet­ségi kapitány irányításával egy-két zökkenő után mond­hatni simán nyertek konti­nensbajnoki aranyérmet. S hogy mennyire nem jelent állandó nyugalmat a nem­zetközi futballéletben a si­ker, arra bizonyíték: Michels a remek eredmény után a nyugatnémet Bayer Lever- kusenhez szerződött, de on­nan hamar menesztették. A Michels helyébe lépett Thijs Libregts gyakorlatilag a „Tábornok” tervszerű csa­patépítő tevékenységének gyümölcseit szüretelte le. Már Leo Beenhakker, majd Michels is szisztematikus, fegyelmezett csapatjátékot tanított, van Basten és Gul­lit mellé Hans van Breuke- len és különösen Frank Rij- kaard rövid idő alatt nem-, zetközi szuperklasszissá nőt­te ki magát. Akkor szisszent fel igazából a világ, amikor egy négyes európai csoport­ban Hollandia és az NSZK riválisként szembekerült egymással. Franz Becken­bauer, a nyugatnémetek ka­lövésgóljaival, illetve Han- kóné és Salamon ötletes já­tékával hamar tízgólos előnyre tettek szert. A mér­kőzés hajrájában már ki is engedhetett a csapat. A Kner Kupa-nyitányon mindenkép­pen megérdemelt sikert ara­tott a viharsarki együttes, még ilyen arányban is. Nem látszott játékukon az idény eleji forma — nem úgy, mint. a Borsodi Bányász együttesén. J. P. pitánya ki is jelentette: ha ebből a csoportból nem ju­tunk el Olaszországba, az némiképp érthető is lenne, de egyszersmind venné is a kalapját. A kalap maradt. Igaz, Hollandia jobb ide­genbeli szereplése révén megelőzte az NSZK-t. de a legjobb csoportmásodikok sorában a „Beckenbauer- Elf” is Itáliába utazhat. De hogy van Bastenék idézik-e a remek időket, a hetvenes éveket, nem tudni. A holland válogatott ugyan­is 1974-ben és 1978-ban is vb-döntős volt, aranyére­mért játszott. Előbb az NSZK, majd Argentína győzte le. Gond mostaná­ban. hogy Gullit harmadik műtétje után csak most kezdte el a könnyített edzé­seket, s az is: Thijs Lib­regts kapitány széke gyak­ran inog ... Több válogatott játékos is azért korholja őt, mert túlzottan védekező stí­lusú taktikákkal készül Olaszországra. Libregtsnek oka van attól tartani, hogy Johan Cruyffot előbb vagy utóbb kinevezik szövetségi kapitánynak. Ha előbb, az­az a vb-döntőt megelőzően, az több lenne Libregts szá­mára, mint szégyen... De erre komolyan senki sem gondol Hollandiában. Az említett klasszisokon kívül a védelemben és kö­zéppályán egyaránt kitűnő, ám formájában mostanában nem is kissé visszaesett Ro­nald Koeman és a hatalmas bombáiról szintén közismert Juul Ellerman nagy erőssé­gei lehetnek a „narancsme­zes” válogatottnak. Persze már a csoporttalálkozók sem ígérkeznek „lakodalmas me­netnek”, hiszen Anglia és Írország is bizonyára ke­mény diót jelent majd az Európa-bajnoknak, A Magyar Olimpaii Bi­zottság legfontosabb feladata az olimpiára történő felké­szülés folyamatos támogatá­sa, valamint a részvétel biz­tosítása. A gazdálkodást e két alapvető feladat hatá­rozza meg, vagyis folyama­tosan támogatni az olimpiai sportági szakszövetségeket, a játékra készülő sportolókat és edzőiket. Ugyanakkor évente meghatározott össze­get félre téve biztosítani, hogy a játékok idejére a részvételhez szükséges teljes fedzet rendelkezésre álljon. A MOB első számú part­nerei a sportági szakszövet­ségek. Munkavégzésük fo­lyamán alapvető rendező elvnek legyen a szövet­ségek támogatása, minden rendelkezésre álló eszközzel. Alapelv: a szövetségeket eredményességük szerint kell támogatni. A MOB javasol­ja, hogy minden olimpiai programban szereplő sport­ági szakszövetség határozza meg a felkészülésben részt vevő versenyzők létszámát, jelölje meg közülük az „A” és „B” minősítésűeket. A gazdasági támogatás a MOB szakmai bizottsága által el­fogadott A és B kategóriás olimpiai kerettagok létszá­ma alapján történik. Egy adott gazdasági évben A ka­tegóriás versenyzőnként 100 ezer forintot, B kategóriás versenyzőnként 50 ezer fo­rintot utalnak át támoga­tásként. A csapatsportágak támogatására a sportágak jellegének megfelelő krité­riumokat szükséges kidol­gozni Részükre a MOB-tá- mogatást a felkészülés ideje alatt, valamint a kvalifiká­ciós selejtezők eredményé­nek függvényében folyósít­ják. Ezt a támogatást kizá­rólag a megnevezett keret­tagok felkészülésére lehet fordítani, arról az egyes szö­vetségek elszámolni kötele­sek a MOB gazdasági bi­zottságának. Az A és B kategóriájú olimpiai kerettagok besoro­lását szigorú sportágspecifi­kus kritériumok alapján kell elvégezni. A kritériumokat a MOB szakmai bizottsága fogalmazza meg és jóváha­gyásra a MOB elnöksége elé terjeszti. A jóváhagyott tá­mogatás év közbeni megvál­toztatására csak különleges indokok alapján kerülhet sor, a sportági szakszövet­ség. a szakmai és gazdasági bizottság közös javaslatára. A MOB jelenlegi pénzeszközei lehetővé teszik, hogy 1990-re a jelzett támogatás rendel­kezésre álljon. Amennyiben sikerül to­vábbi bevételt realizálni — sorsjegy-kibocsátás, sponzo- rok testületé — sor kerülhet a felkészülésben részt vevő versenyzők és edzőik anyagi támogatására is. A sportolóknak, illetve ed­zőiknek juttatandó anyagi támogatás költségtérítés cí­men kerül elszámolásra, ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az illetők személyi jö­vedelemadó-mentesen a jel­zett összeget teljes egészé­ben megkapják. o Várhatóan komoly vitát vált ki a közgyűlés egy má­sik tervezett pontja, a Sportbíróság létrehozása is. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, vala­mint a sportági szakszövet­ségekről szóló 1989. évi 9. törvényerejű rendelet a sportszervezetek helyzetében is jelentős változást hozott. Lehetőség nyílt arra, hogy a sportszervezetek önkor­mányzati elven alapuló, de­mokratikusan működő szer­vezetekké váljanak. Meg­szűnt felettük az államigaz­gatási felügyelet, a sportirá­nyítás közvetlen beavatko­zási, beleszólási lehetősége belső ügyeikbe. önálló jogi személyként működnek már a sport­egyesületek, még ez évben ilyen szervezetté alakulnak át a sportági szakszövetsé­gek, és maga a MOB is a teljes önállóság útjára lé­pett. Az ilyen típusú társadal­mi szervezetek tagjai — alapszabályaik, valamint a jogszabályok eltérő rendel­kezései hiányán — vitáikat bíróság elé vihetik vagy a számukra sérelmesnek tar­tott döntéseket, határozato­kat a bíróság előtt támad­hatják meg. Erre a korábbi irányítási viszonyok között nem volt lehetőség, de szük­ség sem, hiszen a sportirá­nyítás, az államigazgatás fel­ügyeleti jogkörében többnyi­re beavatkozott és a vitás kérdéseket viszonylag rövid úton eldöntötte. Az új helyzetből adódóan várható, hogy a sportszerve­zetek közötti vitás ügyek előbb-utóbb és egyre növek­vő számban terelődnek majd bírói útra. Ez több szempontból sem kívánatos. A bírói út általában hossza­dalmas, költséges és a sport általános megítélését is ront­ja, ha ezek a kérdések nem a sport szféráján belül ol­dódnak meg. Indokoltnak tartja ezért a MOB a sportmozgalmon be­lül egy olyan hiteles, szak­értő, és a sportszervezetek által elfogadható fórum lét­rehozását. amelynek igény- bevételével a sportszerveze­tek az egymás közötti vitás ügyeik jelentős részét meg­nyugtatóan és véglegesen rendezhetik anélkül, hogy a bírói út igénybevételére kényszerülnének. Ügy vél­jük, hogy e fórum létrehozá­sa a MOB keretén belül vagy védnökségével lenne célszerű. Ezt az indokolja, hogy a vitás ügyek alapve­tően a sportegyesületek kö­zött, a sportegyesületek és a sportági szakszövetségek kö­zött, esetleg a két vagy több sportági szakszövetség között keletkeznek. Jelenleg a sportmozgalomnak nincs olyan egységes szervezete (erre egyébként nem is biz­tos, hogy szükség van), amely valamennyi, az előbb felsorolt sportszervezetet egy egységes szervezetbe tömörí- tené, például Szövetségek Szövetsége, Sportszervezetek Országos Tanácsa stb.). A MOB a legátfogóbb, a sport­ágak túlnyomó többségét a maga sajátos feladatai alap­ján tömörítő, összefogó szer­vezet, amely a vázolt sze­repkör ellátását magára vál­lalhatná. Ez a tevékenység szolgáltató jelleget ölthetne, semmiféle kényszert nem jelentene. A fórumot igény­be vevő sportszervezetek önkéntes elhatározás alap­MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG ján választhatnák ezt az utat, esetleg döntéseinek ön­ként vetnék magukat alá. Ezzel összefüggésben is javasolja a MOB — a sport­ági szakszövetségek és a Sportegyesületek Szövetségé­nek véleményét kikérve —, hogy hozzon létre „Sportbí­róságot”, amely a választott bíróságokra vonatkozó sza­bályokhoz hasonlóan a kö­vetkező elvek alapján mű­ködik majd: 1. A Sportbíróság tagjait a MOB közgyűlése választja négy évre a MOB elnöksé­gének vagy a szövetségek je­lölése alapján. A személyek jelölése joggyakorlatuk és tapasztaltságuk alapján tör­ténik, figyelemmel képessé­geikre, pártatlanságukra, sportismereteikre, a sport hazai és nemzetközi szabá­lyainak ismeretében való jártasságukra. 2- A Sportbíróság 10 tag­ból áll, akik megválasztásuk után saját soraikból válasz­tanak elnököt. 3. A Sportbíróság három­tagú tanácsban jár el oly módon, hogy mindegyik fél választ egy bírót, és azok közösen jelölik ki a tanács elnökét. Ha a felek nem vá­lasztottak maguknak bírót, vagy a kijelölt bíró a tanács elnöki tisztét nem vállalta el, a bírók és a tanács el­nökének kijelöléséről a Sportbíróság elnöke gondos­kodik. 4. A Sportbíróság kizáró­lag sportszervezetek közötti vitás ügyekben jár el. (Ma­gánszemélyek tehát a Sport- bíróság döntését nem kér­hetik.) 5. A Sportbíróság minden olyan, a sportra vonatkozó szabályokkal összefüggő vi­tás ügyben eljárhat, amely nem tartozik jogszabály vagy a sportszervezetek alapszabálya szerint más szerv kizárólagos hatásköré­be. 6. A Sportbíróság működé­sével összefüggésben esetle­gesen felmerülő költségek viseléséről a MOB gondos­kodik. 7. A Sportbíróság tagjai tevékenységüket társadalmi alapon látják el. 8. A Sportbíróság eljárási szabályait saját maga álla­pítja meg. (fábián) Rajt február 25-én H Népújság Kupáért A Békés Megyei Népújság és a Békés Megyei Kézilabda­szövetség az idén is megrendezi a hagyományos Népújság Kézilabdakupát, immár 33. alkalommal. A versenysorozatra férfi, női NB-s, megyei felnőtt és ifjúsági csapatok jelent­kezését várják Békés és a környező megyékből. Nevezni a Békés Megyei Kézilabda-szövetségnél (Békéscsaba, Kórház u. 4.) lehet február 10-ig. A mérkőzések február 25-től már­cius 25-ig tartanak, a találkozókat Mezőberényben, Kétegy- házán és Békéscsabán rendezik vasárnaponként. Űk huszonnégyen... (16.) fl „narancsmezesek” álmai BÉKÉS MEGYEI Politikai napilap. Igazgató-főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc, dr. Serédi János. Igazgatóhelyettes: Adamik Tibomé. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat. A szerkesztőség és a kiadó címe: Békéscsaba. Munkácsy u. 4. sz. Pf. 111. 5601. A szerkesztőség telefonszáma: (66) 27-844. igazgató-főszerkesztő: (66) 21-401, a kiadó telefonszáma: (66) 26-395. Telexszám: 83312. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlap­kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 105 forint, egy évre 1260 forint. Készül: a Kner Nyomda lapüzemében, Békéscsaba. Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Balog Miklós. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzflnk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom