Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-13 / 295. szám

1989. december 13., szerda 0 Megalakult a MERSZ megyei szervezete íznaumti------------------------------------:--------------­A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének több mint kétszáz tagja kép­viseletében küldöttértekezle­tet tartottak tegnap Békés­csabán, ahol dr. Földházi Sándor elnöklésével két be­számolót hallgattak meg. El­sőként Várai Mihály, a szö­vetség országos bizottságá­nak tagja adott tájékoztatást a MEASZ múltjáról, rámu­tatva, hogy a változó politi­kai viszonyok új helyzet elé állították a szervezetet, ar­ra késztetve a tagságot, hogy a pártoktól függetlenné, ön­állóvá változtassák szövet­ségüket. Ezt követően Pintér Ist­ván, a MEASZ országos ügy­vezető titkára adott tájékoz­tatást. Rámutatott, hogy a szövetség országos bizottsá­ga már ez év júniusában szakított a dogmatikus néze­tekkel és szélesítette a szö­vetség társadalmi bázisát, le­hetőséget teremtve arra, hogy az első Magyar Demokrati­kus Hadsereg volt önkéntes katonái is tagjai lehessenek a szövetségnek, azok, akik a fasizmus elleni harcra je­lentkeztek az új hadseregbe, továbbá minden antifasisz­ta előtt megnyitotta a szö­vetség kapuját. Szólt arról is, hogy megszervezik a pár­toló tagsági intézményt. Bajtársainak figyelmébe ajánlotta, hogy a szövetség független a pártoktól, de tagjai sorában a történelmi pártok tagjai megtalálhatók. A MEASZ jövő év január 27—28-án tartja országos ér­tekezletét, amelyre Békés megyei szervezete — ennek megalakítását kimondta a tanácskozás — négy delegá­tust küldhet. Az elhangzottak megvita­tása során elmondta véle­ményét Jagri Mihály oros­házi, Roszik Pál szarvasi, Pribék Sándor orosházi, Kru- zsics Gábor mezőberényi, Orosz Sándor békéscsabai, Varga János szarvasi. Tímár Imre gyomaendrődi, Rajkó József mezőkovácsházi kül­dött. Hozzászólt az elhang­zottakhoz dr. Pankotai Ist­ván is, aki az MSZP városi bizottságának képviseleté­ben vett részt a tanácskozá­son, majd megválasztották a MEASZ Békés megyei szer­vezetének vezetőségét. A ta­nácskozás kimondta, hogy a szövetségnek a megye többi településén létrehozott szer­vezetei ideiglenesen csatla­koznak a békéscsabai városi vezetőséghez és megválasz­tották a megyei vezetőséget, amelynek hét békéscsabai és hat más településen tevé­kenykedő tagja van. Végül megválasztották az országos tanácskozás küldötteit Jagri Mihály és Roszik Pál sze­mélyében, és delegálták az .országos bizottságba, vala­mint az országos értekez­letre dr. Földházi Sándort és Bor Imrét. Botyánszki János Megválasztották a megyeszékhely MSZMP-küldötteit A napokban Békéscsabán, a Bajza utcai vadászház nagytermében gyűltek össze a város MSZMP-tagjai, hogy tanácskozzanak a december 17-én megtartandó XIV. kongresszus feladatairól. — A várhatóan egynapos kongresszuson korszerű, progresszív baloldali párt arculatát kívánjuk kialakí* tani — mondotta Baukó Mi­hály, a megyei ideiglenes ügyvezető testület tagja. Többek között szólt az el­múlt 40 év eredményeiről. Hangsúlyozta azonban, hogy elhatárolják magukat azok­tól a hibáktól, amelyek ár­tottak a pártnak. Az ered­ményekről az ellenzék nem beszél. Pedig mondhatná, hogy az elmúlt több mint három évtized alatt mennyi ház épült, hány gépkocsi fut az utcákon. Vagy arról, hogy az elmúlt 40 év alatt az ország 12 milliárd dollár adósságot csinált. A kerek­asztali tárgyalások, az ellen­zék befolyásolása folytán napjainkig, mintegy két év alatt 7 milliárd dollárt vett fel az ország. Baukó Mihály kitért az eszmecserék fon­tosságára, majd rámutatott, hogy a két szocialista párt­nak, az MSZMP-nek és az MSZP-nek nem egymás el­len, hanem egymás mellett kell dolgoznia, a szocialista eszmék fennmaradásáért, az ország gazdasági felemelke­déséért. A felszólalók mindegyike a párt tisztaságának fontos­ságáról beszélt. Befejezésül megválasztot­ták az MSZMP XIV. kong­resszusára. a küldötteket. A békéscsabaiakkal együtt a megye tagságát 37 küldött képviseli majd. Back Gyula 9 irkák türelemmel vártak Nem szamárság jól odaerősíteni a batyut Fotó : Fazekas Ferenc <Folytatás az 1. oldalról) orvosi vizsgálatok semmi­lyen fertőző betegséget nem mutattak az állománynál, és már csak védőoltást kapnak a juhok, egyből beszédesebb lett. — Tudja, annyi mindent összehordtak már rólunk az országban, hogy nem szíve­sen nyilatkozom. Tegnap jött egy kollégám Romániából, aki szintén azt tanácsolta, hogy hallgassak, mert köny- nyen lelőhetnek. A juhok az enyémek, a tulajdonjogot igazoló papírt a rendőrség is látta. Most összepakolunk és indulunk Battonyára, ahol 200-300 hektár terüle­tet biztosítanak számunkra. — Mintha újabb juhászok csatlakoztak volna önhöz, a régiek közül pedig néhá- nyan nincsenek itt. Azt mondják, ők a lovakkal visszaszöktek Romániába. — Én csak annyit tudok, hogy egy makói doktor (?) elcsábította az egyik juhá­szomat. Helyette viszont jöt­tek mások. Most olyan gon­dom van, hogy hétfőn éj­szaka hét birkámat az egyik juhász eladta a tudtom nél­kül. ezeket mindenképpen vissza akarom szerezni. A lovaim is biztosan azárt szökhettek el. mert a társa­im nem kötötték ki őket rendesen — mondja a gaz­da, de fél szemmel már a szamarak málházását figye­li. Búcsúzóul annyit még hozzátesz, hogy a jövőjüket Battonyán képzeli el, ahol lakást szeretne venni, és ezért a juhai egy részétől is hajlandó megválni. A kis csapat közben elké­szült az útra, és az új „csa­ládtagokkal” — öt, már Ma­gyarországon született kis­kutyával — kiegészülve, el­indultak új állomáshelyük felé. Oda. ahol érkezésük­ről tegnap délelőtt még mit sem tudtak. Legalábbis ez derült ki a Battonyai Május 1. Mgtsz elnökének, Mák Fe­rencnek a szavaiból. Később tisztázódott a dolog, a szö­vetkezet egyik agronómusa adott szóbeli engedélyt a ju­hászoknak, hogy az egyik kukoricatáblán legeltethet­nek, amíg a szántás meg nem kezdődik. Végleges otthonuk még nincs a juhászoknak. Min­denesetre ők terelgetik a hyájat, és furulyaszó nélkül — hol búval, hol örömmel — élik világukat. Nyemcsok László Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Nyílt levél Dncsin Károly országgyűlési képviselőnek Tisztelt Képviselő Űr! A Magyar Demokrata Fórum új kígyós! szervezete az alábbi javaslattal fordul önhöz. Az 1989. november 26-án lezajlott népszavazás következtében ki­alakult politikai patthelyzetet egyedül az Országgyűlés old­hatja meg önmaga feloszlatásá­val. a parlamenti választások 1990. március 18-ra történő ki­írásával. A gazdasági mélyre­pülés tovább tart. általános az erkölcsi, bizalmi válság. Félő, hogy a gazdasági helyzet rom­lásával a nemzet eljut tűrőké­pessége határáig, s politikai, társadalmi robbanás következik be. Ezzel pedig elveszítenék az utolsó esélyüket is, a kor­szerű piacgazdaság és a de­mokrácia megteremtésére. Az átalakítást azonban csak a tör­vényhozás és a kormányzat szabad választások útján törté­nő újjáalakításával kezdhetjük. Ezért — csatlakozva a más MDF-szervezetek felhívásához — azt javasoljuk önnek, hogy a december 18-án kezdődő parla­menti ülésen ön is az Ország­gyűlés feloszlatása mellett fog­laljon állást. Amennyiben a ja­vaslatunkat elfogadja, ön is azon képviselők közé lép, akik lehetővé tették egy új Magyar- ország felépítését. A Magyar Demokrata Fórum újkigyósi szervezete nevében dr. Papp János elnök SZDSZ-alakuló gyűlés Vésztűn SZDSZ-alakuló gyűlésre jött össze Vésztőn, a műve­lődési házban hétfőn este 6 órakor a községi lakosok egy kis csoportja. Az ideiglenes ügyintézők, Kazinczky Gyu­la és if). Szentesi Mihály, a szeghalmi SZDSZ-csoport ügyvivőit, dr. Hraskó Pé­tert, dr. Csuta Lajost és Ma­gyar Mihályt, valamint dr. Kincses Sándort, a szeghal­mi demokrata kör ügyvivő­jét hívták vendégül, hogy előadást tartsanak az SZDSZ szervezetéről és segítséget nyújtsanak a megalakulással járó feladatokhoz. Az alakuló összejövetelen dr. Hraskó Péter előadásá­ban ismertette az SZDSZ vázlatos történetét, kezdve a demokratikus ellenzék lét­rejöttétől napjainkig. A to­vábbiakban kiemelte az SZDSZ programjának négy legfőbb elemét, az elvi nyi­latkozatot, a társadalom mű­ködési feltételeit jelölő el­képzeléseket, a békés rend­szerváltás lehetséges techni­káit és negyedikként az SZDSZ programtéziseit. A bevezető után dr. Kin­cses Sándor az SZDSZ po­litikai szerepéről megállapí­totta: „Sokan mondják, hogy az SZDSZ szélsőséges szer­vezet. Ez inkább a balolda­lon szerveződő MSZMP-re, jobboldalon pedig a Radi­kális Pártra lenne elmond­ható. Amiért ezt mondják ránk, az csak azért lehet, mert gyors, gyökeres válto­zásokat akarunk.” A két előadás után kér­dések záporoztak a vendé­gek felé az SZDSZ konkrét elképzeléseiről. Felvetődött az is, hogy a veszteséges vállalatoknak adott állami dotációkat szociálpolitikai célokra fordítsák. A gyűlés végén tízen ír­ták alá a belépési nyilatko­zatot és megválasztották a két vésztői ügyvivőt, ifj. Szentesi Mihályt és Visegrá­di Gyulát. H. A. Óvatos lépések, lázcsillapítóval a z új mezőgazdasági érdekképviseleti szövetség válasz­tott vezetőinek javasoltak listájára végül mégiscsak felkerült Nagy Tamás, a Gyáli Petőfi Tsz, az agrár- reformkörből alakult agrárszövetség elnöke. Bár igaz, hogy a kongresszus két napján — az agrárreformkörös küldöttek és még sokan mások támogatták jelölését — dilemmázott, hogy elvállalja-e listára kerülését vagy sem. Hiszen, ha igent mond, az máris egyet jelent azzal, hogy elsöprő több­séggel a TOT jogutódjaként életre hívott új szövetség elnö­kének is megválasztják. A fiatal generáció tagjai közül ő ugyanis azon kevesek közé tartozik a szövetkezet, egyáltalán a magyar agrárpoli­tika szürke palettáján, aki vállalva az elmúlt 40 év és a várható politikai és gazdasági átrendeződést, határozott, népben és nemzetben is gondolkodó, markáns politikai ar­culatot mondhat magáénak. Nagy Tamás megválasztása azonban mégsem jelenti az agrárreformkörök elsöprő győ­zelmét a kongresszuson. Legalábbis egyelőre erre lehet kö­vetkeztetni, hiszen az alapdokumentumban például a föld- tulajdon kérdésében a parasztság rehabilitását illetően me­rőben más állásfoglalás született, mint amit a reformerek magukénak vallanak. A folyosói pletykák, elejtett félmondatok arra engednek következtetni: az agrárreformkörösöket sikerült a konzer­vatív csoportonak és a területi tsz-szövetség apparátusának lefejeznie. Hiszen azzal, hogy az agrárszövetség elnökét a trónra emelték, úgy tűnik, részben átmerrtették a magyar kolhozszemléletet és diktátumot a jövőnek. „Kompromisszum nélkül azonban atomjaira hullott volna a mozgalom, s elégünk, mint a fáklya, éppen most, amikor leginkább össze kell tartani” — érvelt Nagy Tamás beszél­getésünkkor az egyik szünetben. S vélhetően igazat kell neki adni, hiszen a jelenlegi szö­vetkezeti mozgalom szélsőséges, olykor-olykor szociális de­magógiától sem mentes megnyilvánulásaira csak ez az egyetlen lépés lehetett lázcsillapító hatású. Nevezetesen, hogy a reformkor részben feláldozza önmagát. Így remél­hető, hogy az új mezőgazdasági érdekképviseleti szövetség óvatos lépésekkel elindul a jövő ismeretlen útján ... Efelől azonban kétségek csak azért támadnak az ember­ben, mert a termelő nagyüzemek és az európai mércével is megmérettethető országos testület agrár szakgárdája közé beékelődött a helyi érdekképviseletek létszámában is fel- duzzasztott apparátusa, a „reformok” szószóló hada. Őket azonban helyzetüknél fogva objektíve sajnos továbbra is a hatalom megtartása, s nem a magyar mezőgazdaság, a ter­melőüzem, a mezőgazdaságból élők jövője érdekli. L ehet, hogy ma bátrabban nézhetne a jövőbe az érdek- képviselet született gyermeke, ha a reformkörös ag­rárszövetség helyett esetleg a látványosan új ruhába öltöző, s a kongresszuson a korábbinál is nagyobb hatáskör­rel felruházott megyei apparátus hangját tompítja. Mert a mai magyar politikai és gazdasági valóságot a társadalmi konszenzus objektív kényszerét nem tudomásul véve hang­zatosán, demagóg szólamokkal politizálni egyet jelenthet a magyar agrártermelés, az agrártársadalom atomjaira hullá­sával. Erre pedig aligha van éppen most szükségünk . . . Rákóczi Gabriella Ők mire esküdtek...?! Figyelemre méltó levél ke­rült a kezembe. S mindjárt meglátják, nem is akármi­lyen! Az írója Dobi Imre, az Orosházi Üveggyár kuta­tási és fejlesztési osztályve­zetője, MSZMP-tag és (ko­rábban) munkásőrparancs- nok. A sokszorosított pél­dányt kiküldték a volt oros­házi munkásőregységhez tartozó minden egyes tag­nak. Sőt, mintegy két hete beolvasta a Szabad Európa Rádió is. A felhívás fogadtatásáról nincs teljes képünk. Am azt joggal állíthatjuk: sokakat meglepett, mi több, meg­döbbentett. Ki hitte volna, hogy akkor, amikor az MSZP első kongresszusa ál­lást foglalt, majd a'Parla­ment határozatot hozott a munkásőrség megszüntetésé­ről, még lesz olyan ember, aki a fegyverek megtartásá­ra biztatja társait. Papp De lássák olvasóink, nem álmodtam, íme a körlevél: Kedves Munkásőr Társain! Elnézésedet kérem, hogy ilyen személy­telenül, sokszorosított levélben fordulok Hozzád, de sajnos másként nem találkoz­hatunk. Tudom, velem együtt Te sem vagy vala­mi jó hangulatban. Mindarról, amiben hit­tünk, amire felesküdtünk, megpróbálják bebizonyítani, hogy hiábavaló, sőt, népei le­nes volt. Mi viszont meg vagyunk győződ­ve arról, hogy szolgálatunk nem volt hiá­bavaló. Nem véletlen, hogy akik rendszer- váltást akarnak, elsőként indítottak táma­dást a Munkásőrség ellen. A rendszerek közötti különbséget jól pél­dázza az, hogy az egyik fegyvert adott hat­vanezer munkás és paraszt kezébe, a má­sik pedig sietve visszavette. Ez év tavaszán gyakran úgy fogalmaztuk meg érzéseinket, hogy cserben hagyott bennünket a párt. Ez az érzés mára nem­csak hogy ténnyé vált, de nem csak min­ket. hanem a dolgozókat hagyta el a párt. magát reformernek nevező szárnya, nevé­ből is törölve a munkás szót. Nekem meggyőződésem, hogy ezek után lesz csak igazán szüksége a munkásnak ar­ra, hogy megőrizze a munkahelyét, a pa­rasztnak. hogy megvédje a földet és az ér­telmiségnek. hogy tudását, tehetségét ne a magánvagyonok szaporítására használják. Ügy gondolom. nem csak magunkkal szemben kötelességünk, hogy ne nézzük öl­be tett kézzel hogy mára a megbecsültek közül a megbélyegzettek közé, holnapra esetleg az üldözöttek közé taszítsanak ben­nünket. Szervezetten kell rédekeznünk és meg­akadályozni a további jobbra csúszást. Ma az egyetlen olyan szervezet, aminek célkitűzései, elvi álláspontja megegyezik a miénkkel, az újra szervezendő MSZMP. A pártnak a balszárnya soha meg nem taga­dott bennünket. Ez a párt az, amely állít­ja, hogy a szocializmusnak voltak és van­nak örökérvényű értékei, és ezek között tartja számon a Munkásőrséget. Vallja, hogy igenis, előremutató intézménye volt a magyar szocializmusnak az önkéntes, tár­sadalmi és demokratikus fegyveres testü­letünk. Mi tudjuk, hogy ezen belül már rég nem a fegyveren volt a hangsúly, az in­kább a bizalom kifejezője volt, mint az erőszaké. A szervezettségben és elvtársias- ságban volt és van az erőnk. Ezt újjászervezhetjük a pártba tömörül­ve. Már a legutóbbi parancsnoki értekezle­ten is kezdeményeztem, hogy magunknak kell kezünkbe venni sorsunkat. Ezt akkor még nem mindenki ismerte fel. Az utóbbi hónapok sajnos a borúlátást igazolták. Ar­ra a következtetésre jutottam, hogy meg­osztom a gondolataimat munkásőr társa­immal. így most azzal a javaslattal fordu­lok Hozzád is, hogy keresd meg az alap- szervezetedben azokat az elvtársaidat, akik megőrizték tagságukat. Aláírásoddal erő­sítsd meg Te is a párthoz tartozásodat. Ha sikerült az alapszervezetedet szétzülleszte­ni. fagjatok össze legalább hárman, s ala­kítsátok újra, és kezdjétek meg a munkát. Keressetek kapcsolatot az ideiglenes ügy­intéző bizottsággal. (Orosháza. MSZMP- székház, II. emelet 8. szoba.) Meggyőződésem, ma csak úgy tehetünk eleget eskünknek, ha az MSZMP-be tömö­rülve együtt alakítjuk ki annak politiká­ját. és együtt küszködünk annak megvaló­sításáért. Orosháza, 1989. november 14. Baráti, elvtársi üdvözlettel: Dobi Imre munkásőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom