Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-12 / 294. szám

1989. december 12., kedd o Issza, vagy vissza! Tasakban csak a tejet szeretjük igazán... (Folytatás az 1. oldalról) nyezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium fedezi, a vízügyi alapból. A baj ott van, hogy csak utólag fizet­nek, így a pénzt — havonta 4-5 millió forintot — a ta­nácsnak kell megelőlegez­nie. Különben egy liter víz az előállítással és a szállí­tással együtt 5,30-ba kerül. Mezőberényben a 4-es sz. ABC-áruház bejárati ajta­ján tábla hirdeti: Ivóvíz van. — Van bizony! — mutat Reményi András boltvezető a szűk raktárhelyiségbe, ahol egymás hegyén-hátán tor­nyosulnak a ládák. — Napi 800 liter szállítását tervez­ték boltunkba, de a jelek szerint nincs igény ennyire. Az első napokban különösen kicsi volt a fogyasztás, emi­att a csütörtöki szállít­mányt lemondtuk, s péntek­re is kevesebbet kértünk, öt nap alatt a tervezett 2200 liter helyett csak 1400 liter fogyott el. A középiskolai diákotthon lakói nem fogyasztják a ta­sakos vizet, de azért néhá- nyan kóstoltak abból, amit az öltözőben, az étterem elő­terében és a folyosókon tá­rolnak. — A gyerekek szerint iha­tó, bár kissé szokatlan ízű. Hasonlóan vélekednek a 2. számú általános iskola ta­nulói is, hisz’ tőlünk első­sorban ők viszik az arzén­mentes vizet — mondja Ko- nyecsni György gazdasági igazgatóhelyettes. — Most körülbelül 1000 litert táro­lunk, megfelelő hőmérsékle­ten. Nem mondhatom, hogy túl sok a helyünk, hisz’ már amúgy is kinőttük ezt az épületet, ezért készül az új szárny. A vízről egyébként sokféle véleményt hallottam. A kisgyerekes szülők több­sége örül ennek a megol­dásnak, más úgy véli, túl sokba kerül. Mondják, env- nyi pénzből tartósabb meg­oldásra is futotta volna ... — A gyerekeknek terített asztalon, kancsókba töltve tettük ki a vizet. Innen ki­ki a saját poharából, igénye szerint ihat — tájékoztat Szeghalmon Váradi Gyulá- né, a Sebes György Általá­nos Iskola igazgatója. Kicsengetés után, poha­rakkal a kézben, a kancsók­hoz igyekeznek a gyerekek. Kónya György hetedikes di­ák csak szemléli társait. — Az iskolában azért nem iszom a tasakos vízből, mert nincs poharam. Bár nekem nem különösebben ízlik, ott­hon kortyolgatok belőle. A Delta Áruházban az üvegvisszaváltó pultja mel­lett sorakoznak a rekeszek. Laurencsik Istvánné hat hó­napos kisbabának viszi a vi­zet. — Ha teát főzök, fél nap múlva nagyon csúnya, feke­te üledék rakódik le az edény aljára — panaszolja. Nagyszénáson az ABC- áruházban Haluska Jánosné üzletvezető-helyettes szerint viszik, mint a cukrot, ponto­sabban csak vinnék, egy­szerre ugyanis egy igényjo­gosultnak 6 liternél többet jelenleg nem tudnak adni. éppen azért, hogy másnak is jusson. Az emberek általá­ban kedvezően fogadták ezt az intézkedést, bár akadt, aki megjegyezte: annyi pén­zért, amibe ez kerül, kuta­kat is fúrhatnának. Tarhosra a 34-es sz. ABC- be eddig egyszer szállítottak tasakos vizet — múlt ked­den —, de az már szombat­ra elfogyott. Most várják az újabb szállítmányt. Muronyban a volt hatósá­gi húsboltban vehetik át az arra jogosultak a két liter vizet. Bár a többség ezt el is viszi, fennakadás nincs. Telekgerendásra múlt hét szerdán érkezett az első szállítmány, de ebből mára egy liter sem maradt. Kötegyánba csütörtökön szállított a Volán 10 napra elegendő ivóvizet. Az ellátás itt zavartalan. Czinege Lajos meghallgatása (Folytatás az 1. oldalról) ki onnan. Ekkor néhány ka­tonát olajos, festékes mun­karuhába öltöztettek, s ók minden reggel bementek a létesítménybe, majd több­nyire kártyázással ütötték el a „munkaidőt". A Szovjetunióban létreho­zott „meseliget" kapcsán el' mondta: úgy érezte, valami­vel viszonoznia kell azt a rengeteg segítséget, amit a szovjet hadseregtől kaptak, így egy hektáron fákat te­lepítettek olyan területre, ahol korábban csak puszta­ság volt. Itt egyébként ma­gyar katonák is gyakorlatoz­tak. Lakáscseréit is hosszasan indokolta Czinege Lajos, mondván: csak első buda­pesti lakásukba költöztek íz­lésük szerint, később mind­annyiszor kényszermegoldás volt a költözés. Egy kérdésre válaszolva a nyugalmazott miniszterel­nök-helyettes rámutatott: ő is kíváncsi, hova lett az a 20 milliárd dollár, amely jelen­leg hazánk külföldi adóssá­ga. Kijelentette: az összes európai hadsereg közül a mi­énk volt a legolcsóbb. Az állami pénzek magán­célokra fordításáról úgy vé­lekedett. hogy a Honvédel­mi Minisztériumban semmi­vel sem volt „magasabb szintű" a vendéglátás, mint bármelyik más tárcánál. Személyét illetően leszögez­te: leányfalui nyaralójának összes számlája megvan, hosszú évekre visszamenő­leg. SZD(b)SZ? A fiatalabbak bizonnyal értetlenül állnak a címbeli zárójeles „b” betű mibenléte előtt. De, ha belelapoz­nak az SZKP történetének 40 évvel korábbi feldolgo­zásába, ott rendre a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártja — röviden az SZK(b)P — megnevezéssel találkozhatnak, s a rejtély már meg is oldódott. Egyre sűrűbben állítanak meg ellenzékiek és mások (egyáltalán: kihez képest ellenzéki ma valaki?), akik a Szabad Demokraták Szövetsége vezetésének okossá­gát, ügyességét, profizmusát szinte kötelezően megem­lítve oda lyukadnak ki, hogy véleményük szerint a szabad demokraták módszereinek egyike vagy másika kísértetiesen emlékezteti őket a „munkásosztály élcsa­patának” korábbi, az SZDSZ állal is támadott meg­nyilvánulásaira. A megfellebbezhetetlen bölcsesség éreztetése, a ki­választottság-tudat, a csaknem szlogenné vált, népre való hivatkozás (a népre, amely talán akkor járna el kedvük szerint legokosabban, ha megválasztandó kép­viselőinek gyülekezetére bízná a sorsformáló döntése­ket), a viták egyoldalú akaratnyilvánítással való he­lyettesítése: mind-mind homlokráncolásra ingcrli a — ha szabad, ha nem — demokratákat. Nem tisztem az okok mélyreható elemzése. Talán az illegalitásból kinőtt radikalizmus gyermekbetegsége ez is, akár a krónikussá vált baloldaliság volt. Minden­esetre e napokban még frissen kell élnie emlékeze­tünkben a tanulságnak: a nép akarata nélkül senki ne kívánja megváltani a nemzetet. Másrészt — ha jól ér­zékeljük — az SZDSZ területi szervezetei ma még in­kább csak a végrehajtásban, minisem a stratégia és taktika meghatározásában egyenlő partnerei központi vezetőiknek. Botorság lenne elvitatni az SZDSZ nemzetnek tett szolgálatait, s egy válságát élő társadalom részeseként csak remélhetjük, hogy tagjainak tehetsége nagyban hozzájárul majdani boldogulásunkhoz. De ügy gondo­lom, hogy akkor jár el helyesen egy tollforgató ember, ha még a sikerek örömtüzénél idejében int az árnyék­ként leselkedő veszélyre. Szabad demokrata barátaim talán megbocsátják a bol- scvikmentalitással történt összevetést. De hát a bolse- vizmus nem azonosítható a marxizmus, illetve más tisz­tességes baloldaliság egészével. Talán nem is eszme, ha­nem az ellenőrizhetetlenség, a befolyásolhatatlanság és a kérlelhctetlenség gyakorlata a bolsevizmus. S az embereknek éppen ezekből lett elegük. Kiss A. János A Magyar Autóklubnál Vezetőségválasztásra készül a tagság Tegnap délután Békéscsa­bán tartotta soron követke- bő ülését a Magyar Autó­klub Békés Megyei Szerve­zetének elnöksége. Először dr. Horváth Ferenc elnök a jövő évi megyei klubcsopor­tok vezetőség- és küldöttvá­lasztó gyűléseiről, valamint a megyei küldöttgyűlés meg­szervezésével kapcsolatos feladatairól adott áttekin­tést. A helyi és az üzemi csoportok vezetőség- és kül­döttválasztó taggyűléseire 1990. február 1. és 15. kö­zött kerül sor. Ezeken a cso­port elmúlt 5 éves tevé­kenységét is értékelik, vala­mint megvitatják az alap­szabály módosítását. A me­gyei szervezet vezetőség- és küldöttválasztó gyűlésére április 23-án kerül sor. A következőkben a me­gyei szervezet elnöke a MÁK országos elnökségének leg­utóbbi üléséről adott tájé­koztatást. Ebből kiderült: az autóklubnak 630 tagja van, az idén a lemorzsolódás 12- 14 százalék körüli, az új be­lépők aránya 16-17 százalék körül mozog. A szerveiét gazdálkodása a várakozás­nál jobban sikerült, 719 mil­lió forintos árbevételéből 568 millió forint a szerve­zetektől származik. A MÁK jövő évi, előzetes célkitűzé­se az idei gazdálkodási szint megtartása, a taglétszám nö­velése. Az országos elnökség áttekintette a jövő évi fej­lesztési irányelveket is. Tóth László megyei titkár a megyei szervezet idei és jövő évi gazdálkodását vá­zolta. A 12 ezer 150 tagot számláló megyei szervezet bevétele 1,5 százalékkal ma­gasabb a tervezettnél, vagy­is 13,6 millió forint, várható eredménye 370 ezer forint körül alakul. A jövő évi főbb célkitűzések között sze­repel továbbra is a „B" ka­tegóriás gépjárművezető­képzés, a segédmotorkerék- párvezető-képzés, a műszaki állomásnak az ideihez ha­sonló nagyságrendű kihasz­nálása. a miniállomások igény szerinti és a segély- szolgálatok bővítése, vala­mint a 12 ezer 500 fizető taglétszám elérése. Végezetül a munkatervet fogadta el az elnökség, majd a bejelentések során elhangzott, hogy a megyei testület február 14-én Bu­dapesten, az országos elnök­ség ülésén beszámol mun­kájáról, tevékenységéről. —sz— Tegnap délután nyitottak meg Csorváson egy új ABC-áruházat. A beruházás oroszlán- részét az Orosháza és Vidéke Áfész vállalta, és a helyi tanács 1 millió forinttal támogat­ta az üzlet felépítését Folytatja munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Hütter Csaba ezután ki­emelte. hogy az ágazat jö­vedelmezőségét a kormány a nyolcvanas évek elejének szintjére akarja emelni. Eh­hez azonban a jelenlegi nye­reséget reálértékben leg­alább meg kell kétszerezni. Lényegében ezt is tartal­mazza a kormány agrárprog­ram-tervezete, ezt 1990. ja­nuár 1-jéig véglegesítik, és a jövő év első hetében nyil­vánosságra is hozzák. A mezőgazdasági minisz­ter ezután elmondta: a ter­melés biztonsága érdekében erős érdekképviseleti szer­vezetre. agrárkamarára van szükség. Ez a szervezet ke­zeli az úgynevezett inter­venciós alapot is, amely se­gíti a termelés és az érté­kesítés folyamatát. Bejelen­tette: a kormányzat erre a célra 100 millió forintot kü­lönít el. s ezt a termelők adómentes jövedelméből gyarapíthatják tovább. Végezetül a miniszter a tu­lajdonreform kérdéseivel kapcsolatban kijelentette: akiknek földjük van a tsz- ekben. azok szabadon ren­delkezzenek vele, az 1947-es tulajdoni állapotokhoz való visszatérést azonban nem tartja elképzelhetőnek. A kongresszus küldöttei — a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter ígéretének megfelelően — hétfőn dél­után kézhez kapták a kor­mány agrárpolitikai prog­ramját azzal, hogy a Minisz­tertanács ugyan már elfo­gadta azt, ám van lehetőség arra. hogy a dokumentumot a tanácskozás résztvevőinek lényegi javaslataival még kiegészítsék. A kongresszus az esti órá­kig folytatta a vitát. Ked­den az érdekképviseleti munkáról tárgyalnak, kiala­kítják az új szervezet alap­szabályát és megválasztják vezetőségét. TOT-kongresszusi mozaik Békés megye szövetkezetének küldöt­tei a szünetekben csoportokba verődve beszélgetnek, olykor-olykor vitatkoznak is a kongresszus eddigi menetéről. Véle­ményük, úgy tűnik, néhány alapvető kér­désben igencsak eltér a többségétől. — Felesleges elnököt és elnökhelyette­seket választani — magyarázza Oláh Gé­za, a Békésszentandrási Zalka Tsz elnö­ke. — Egy 5-6 fős országos elnökség vé­leményem szerint elegendő lenne, ezen­kívül egy főtitkár és egy vagy két dele­gált tsz-elnök minden megyéből. Egyéb­ként a jelöltek jó része ismeretlen, ke­vésbé karakteres egyéniség. Ügy gondo­lom, itt most nekünk jó és ismert poli­tikusok. kiváló szakemberek mellett kel­lene letenni a voksot. Például a legtöbb küldött ilyennek találja Nagy Tamást, az agrár-reformkörök elnökét. Tehát ne­künk mindenekelőtt őt, és hozzá hasonló, harcolni képes személyiségeket kellene a megújult mozgalom élére állítanunk. * * * Nem olcsó mulatság a háromnapos TOT-kongresszus. Egyetlen küldött 3800 forintjába kerül az országos érdekképvi­seleti szervezetnek. A helyszínen azt is megtudhattuk: a végszámla összege 15 millió forintra rűg. s ha mindehhez hoz­záadjuk a februári kongresszus 5 milliós költségét, akkor elmondhatjuk, nem ke­vés anyagi áldozatot vállal azért a moz­galom, hogy végre életre hívja a kor­nak, legfőképpen a parasztságnak meg­felelő érdekképviseletet. Bár, ha a kül­döttek összetételét is számításba vesz- szük, nevezetesen, hogy az 1560 küldött­ből 1270 tsz-elnök és mindössze 41 a fi­zikai dolgozó, akkor a megújulásért ki­fizetett anyagi áldozat lehet, hogy meg­kérdőjeleződik. * * * Kongresszusi küldötteink közül Nagy Imrét, a köröstarcsai Petőfi szövetkezet elnökét a kongresszusi előkészítő bizott­ságból alakult jelölőbizottság javasolja az újonnan megválasztandó országos testület tagjának. — Számított-e arra, hogy önre esik a választás, avagy váratlanul érte a jelö­lés? — érdeklődtünk tőle a szünetben. — Számomra teljesen váratlanul tör­tént mindez. Bár arról tudtam, hogy az előkészítő bizottság által kiválasztott el­nökségi tisztre esélyes 100 személy kö­zött én is szerepelek. Szeptemberben személyesen kerestek meg ebben a kér­désben, és elbeszélgettek velem arról, hogy adott esetben vállalnám-e a kong­resszuson a megmérettetést. — S most, amikor már tény a jelölés, fenntartja-e véleményét, tehát pályá­zik-e az elnökségi posztra? — Döntésem mindenképpen attól függ, miként alakul a kongresszuson az ér­dekképviselet újjászerveződése. Ha a megfogalmazott célok a szövetkezeti mozgalom jövőjéről, a földkérdésről ne­künk, viharsarki küldötteknek is meg­felelnek. akkor vállalom a megmérette­tést, tehát indulok a választáson. Ám ha az átalakulás csupán cégtáblaátfestés lesz, akkor nagy a valószínűsége, hogy visszalépek. Rákóczi Gabriella

Next

/
Oldalképek
Tartalom