Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-02 / 286. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. DECEMBER 2.. SZOMBAT Ara: 5,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM Mai számunkból: Tündököljelek csak, közhelyek (4. oldal) Mit ígér a Kunság Füszért? (4. oldal) Videós búfelejtő (5. oldal) A lövöldöző zöldséges két pisztolya meg a többi (10. oldal) A meggyùjtott menyasszony vallomása (12. oldal) fi Minisztertanács ülése: A hajléktalanságról, a védelmi doktrínáról, a nemzeti médiákról, személyi kérdésekről, a gazdaságról és a költségvetésről A Minisztertanács pénteki ülésén történtekről Bajnok Zsolt megbízott szóvivő nem­zetközi sajtótájékoztatón szá­molt be a Parlamentben. A szóvivő közölte: a Mun­kásőrség vagyonának felmé­résével megbízottak felgyor­sították a munkát, hogy így is hozzájáruljanak a hajlék­talanok helyzetének javítá­sához. Ennek eredményeként a VIII. kerületben a Mun­kásőrség parancsnokságának épületét már felszabadítot­ták a hajléktalanok elhelye­zésére. Az épületben 100 sze­mély elszállásolására nyílik lehetőség. Egy hasonló épü­let átadásának előkészítésé­vel foglalkoznak Kőbányán. A kormány egyetértett az­zal, hogy a hajléktalanság jelenleg feszítő gond Ma­gyarországon. Támogatja a Szociális és Egészségügyi Mi­nisztérium kezdeményezését, (Folytatás a 2. oldalon) 1991-től 12 hónap lesz a sorkatonai szolgálat Németh Miklós bejelentései a HM parancsnoki értekezletén A hadsereg már korábban elhatározott 9 százalékos lét­számcsökkentésén túl 1991 végéig további 20-25 száza­lékos haderőcsökkentést haj­tanak végre Magyarországon — jelentette be pénteken Németh Miklós kormányfő a Honvédelmi Minisztérium vezetőinek és a Magyar Néphadsereg parancsnokai­nak értekezletén. A kor­mányfő az új szakaszába lé­pő haderőreform főbb intéz­kedéseiről tájékoztatta a ka­tonai vezetőket. Németh Miklós elmondta, hogy a kormány csütörtöki ülésén számos olyan kér­désben döntött, amely alap­jaiban érinti a magyar fegy­veres erők szervezeti rend­iét. feladatait, s meghatá­rozzák a magyar védelmi doktrína alakulását. Az elég­séges. biztonságos védelem elvére épülő új katonai doktrína kimúnkálását és a hozzá kötődő intézkedések bevezetését az tette lehető­vé, hogy gyökeres változás következett be a nemzetkö­zi kapcsolatok rendszerében, s a két nagyhatalom maga­tartását új biztonságpoliti­kai felfogás jellemzi. A kormány csütörtöki ülé­sén a haderők jövőjét fel­vázolva az a döntés szüle­tett, hogy Magyarországnak olyan nemzeti véderővel kell rendelkeznie, amely biztosít­ja az ország határait, a nem­zeti szuverenitás megőrzé­sét. egy esetleges külső tá­madás elhárítását. A kor­mány elhatározott szándéka az is. hogy erősítse a Ma­gyar Néphadsereg nemzeti karakterét, ugyanakkor a honvédelem feladatait a Var­sói Szerződés keretein belül kívánja megoldani, össze­hangolni partnereivel mind­addig. amíg fennáll a két katonai tömb. A kormány erősíteni kí­vánja a magyar haderők vé­delmi jellegét is. Ennek szel­lemében a támadó rendelte­tésű szervezeteket, fegyver­zeteket radikálisan csökken­tik. Ezzel együtt módosítják az úgynevezett békefeltöl- töttség területi megoszlását is. ami azt jelenti, hogy a haderők egv jó részét át­csoportosítják az ország nyugati feléből. A reform- intézkedések sorába tarto­zik, hogy 1991-ben 12 hó­napra szállítják le a jelen­legi 18 hónapos sorkatonai szolgálatot. A honvédelem szervezeté­nek átépítése jelentős sze­mélycserékkel is jár. A ve­zető posztokon történt vál­tozásokat miniszteri parancs­ban ismertették a pénteki értekezleten. Nagy Imrével egy listán Mártírok voltak? Meghiúsult postarablás — A pisztolyból kireszelték a számot - A hadnagynak elvágták a torkát Ezerkilencszázötvenhat mártírjainak rehabilitálásá­ért széles körű tömegmozga­lom bontakozott ki az el­múlt másfél év alatt. Szá­mos eredmény mellett azon­ban olyan jelenségekre is fel kell figyelnünk, amelyek mutatják: ha korábban az emberek sorskérdéseiben előbb a politika döntött, és csak utána az arra hivatott állami szervek, akkor most szinte ugyanaz a helyzet állt elő. amely miatt jogosan annyi bírálat éri a Kádár­korszak párt- és állami ve­zetését. Elgondolkodtató, hogy az igazságügyi szervek miért késlekednek ilyen sokáig az ügyek újratárgyalásával, az indokolt esetekben a törvé­nyes rehabilitálás kimondá­sával és nyilvánosságra ho­zásával. Felmerül az a kér­dés is: Nagy Imrét és el­ítélt társait miért csak a te­metés után három héttel re­habilitálták? A június 16-ig összeállított névsorban sze­replő személyek törvényes, bírói rehabilitálása pedig várat még magára. A közvélemény előtt ko­rábban is. most is azoknak az ügyekben eljáró — nagy többségükben jószándékú, visszaélések nélküli — sze­mélyeknek kell viselniük a népszerűtlenség terhét, akik a törvényeket az országosan kialakított büntető politika figyelembevételével alkal­mazták. Ök azt kérdezik: miért nem védi meg őket senki? Mert szerintük most az történik, hogy a külön­böző indulati töltésű és po­litikai indítékú újságírók, pártok politikusai az ügyek ismerete nélkül, gyakran ér­dekelt és elfogult szemé­lyekkel készített egyoldalú interjúkkal — többször hangulatkeltő módon és má­sokat alaptalanul besározva — tájékoztatják a közvéle­ményt. Nem értik azt sem, hogy az újságírók az illeté­kes országos szervektől mi­ért nem kapják meg a konk­(Folytatás a 3. oldalon) Nem emelkedik a megyei lapok ára Elhárult a jövő évi drasz­tikus lapáremelés veszélye. A Papíripari Vállalat a ma­gyar sajtó gondjaira tekin­tettel vállalta, hogy ameny- nyiben importbeszerzési költségei lényegesen nem emelkednek, akkor a jövő évben — bár a papír sza­badáras lesz — továbbra is az idei árakat érvényesíti. A Nyomdaipari Egyesülés lap­előállítással foglalkozó üze­meinek vezetői közölték, hogy csak a ténylegesen be­következő költségnövekedést hárítják tovább. A postai lapterjesztés költ­ségeinek megtérítéséről foly­tatott négyfordulós tárgya­lás után kompromisszumos megoldás született. Esze­rint a megyei lapok, vala­mint az Üi ember című új­ság és a Reformátusok lap­ja terjesztési tarifáját jövőre sem emeli a posta. A Ma­gyar Lapkiadók Egyesülete hozzájárult ahhoz, hogy 1990-ben az országos napi­lapok budapesti terjesztésé­ért példányonként 30 fillér­rel többet, azaz 2 forintot, vidéken 60 filléres emeléssel 2.30 forintot fizetnek a ki­adók. A békéscsabai Kner Nyomda könyvkötészetén az elkészült exportkönyvek minőségi válogatása és árcímkézése folyik. Képünkön: Burda-szakácskönyvek az NSZK-ba való szál­lítás előtt Fotó; Gál Edit Ki ül a „kosárban”? Ismét üres az igazgatói szék Felállt az igazgatói szék­ből tegnap délben dr. Cserei Pál, a Békési Kosáripari Vállalat vezetője. Döntése végleges. Pedig ... — ... pedig minden áron ragaszkodunk hozzá! Az se baj, ha a pénzünk nem lesz több most, csak maradjon. Hídvégi Istvánné, kosár­fonó alig tudja végigmon­dani a véleményét, mert legalább hetvenen helyesel­nek még neki. A műhely felbolygatott méhkas. Min­denki mondja, mondja a magáét, az alig három hete kinevezett igazgató mellett. — Ha ő elmegy, a mű­helyből legalább húszán, harmincán is felmondunk, az már biztos! — bizony­gatja Csizmadia Istvánné. — November hatodika előtt, maguk tiltakoztak Cserei Pál kinevezése mi­att. Azzal érveltek, hogy a pártbizottságról zuhantott ember nem kell! Hogyan változott meg ilyen hamar a véleményük? Mind a hetvenen egyszer­re kezdenek el beszélni, úgy, hogy alig értek valamit. — Tessék várni, majd én „tolmácsolok” — segít Csi­kós Sándorné. — Szóval nem mi tiltakoztunk az „ejtő­ernyőzése” ellen. A mi ne­vünkben tiltakoztak az iro- dások. Mi pedig már a pá­lyázat eldöntése előtt, hogy úgy mondjuk, megszerettük Csereit. A kilenc pályázó­ból, akik ide lejöttek a mű­helybe, ő volt a legszimpa­tikusabb ... Ki is kértük magunknak, hogy a mi ne­vünket semmiféle tiltako­zásra ne használják fel, mert az becstelen dolog. Az­tán pláne megszerettük. mert azt mondta, amit hal­lani akartunk. Nem ígérge­tett, nem hitegetett. Tud­tuk. hogy az ajtaja mindig nyitva áll mindenki előtt. Nem ez volt itt a jellem­ző ... Így aztán nem zavart az, hogy a pártbizottságról jött. Állandóan ide jár kö­zénk, amióta itt van. A köz­ponti igazgatónkat meg most láttuk először! Pedig nyolc éve áll a vállalat élén! És sorolják, hogy végre si­került egy olyan embert az igazgatói székben látni, aki valóban a munkások érde­keit képviselné, aki ért a nyelvükön, és aki a becsü­letesség megtestesítője. És most el akar menni. Tilta­koznak. Hajlandók igazga­tójukért akár 20 órákat is dolgozni, csak maradjon. (Folytatás a 3. oldalon) fi BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Dombiratoson Dombiratoson, ha végigmegyünk a fő­úton, és az utolsó utcánál jobbra fordu­lunk, a kis községhez mérten szokatla­nul nagy magángazdasággal találkozunk. A szóbeszéd szerint a szép, új ház gaz­dája irigylésre méltóan gazdag. Mi rejlik a látszat mögött, és milyen lehetőségeket használtak ki a vállalkozók? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Dombirato­son, Kiss Gyuláéknál, akik készségesen adtak felvilágosítást, röpke bepillantást adva életük egy szakaszába. írásunkat az Akit irigyelnek Dombiratoson címmel la­punk 4. oldalán olvashatják. Naponta tíz érán át várjuk, szombaton is nyitva tartunk Hétköznap reggel nyolctól este hatig, szombaton nyolctól tizenkettőig adhatja fel hirdetését Békéscsabán, a Munkácsy utca 4. szám alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom