Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-09 / 292. szám
1989. december 9., szombat e KBT-nap Szarvason Bírság helyett ingyenszerviz Megye-, sőt országszerte nagy visszhangot keltett, amikor 15 évvel ezelőtt Szarvason az első közlekedésbiztonsági műszaki napot megszervezték. Akkor még virágkorát élte a szocialista brigádmozgalom, s a vasipari szövetkezet autószervizében dolgozó „Március 15-e” Szocialista Brigád kezdeményezését a városi közlekedésbiztonsági tanács és a rendőrkapitányság közrend- védelmi osztálya felkarolva, az országban elsőként indult ez az akció. Azóta hagyománnyá vált. Először csak ősszel, később évente kétszer. ősszel és tavasszal is megrendezték. A legutóbbira novemberben került sor. Szűcs József rendőr őrnagyot, a Szarvasi Városi Rendőrkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályvezetőiét kértük, mondja el. mi a lényege és jelentősége ennek az akciónak. — A rendőrség közlekedési alosztályának dolgozói ilyenkor fokozott közúti ellenőrzést tartanak, de bármilyen műszaki rendellenességet, hiányosságot tapasztalnak. senkit nem büntetnek meg. A hibás gépjármű tulajdonosát megkérik viszont, hogy menjen el az autószervizbe, ahol ingyen és bérmentve átnézik a kocsiját vagy motorkerékpárját, műszeres vizsgálatnak vetik alá, elvégzik a kisebb javításokat is. — Feltételezem, örömmel veszik tudomásul ilyenkor az emberek, hogy esetleges mulasztásukat nem követi szankció, nem nyújtja a rendőr a csekket. — Igen, az állampolgárok jó szívvel veszik az ilyen ellenőrzéseket-, értékelik a velük való törődést, s a rendőrök felelősségtudatát. Szívesen kimennek a szervizbe. amit egyébként talán még halogatnának egy kicsit. Ezenkívül azonban nem sok elismerés és támogatás illeti ezt a munkát. — A közlekedési rendőrök hivatástudata, elkötelezettsége talán mindenki számára természetes, de miért teszi mindezt, szabadidejét feláldozva, ingyen az autószerelő, az autószerviz dolgozója? Erről Pusztai Andrást. a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet autószervizének vezetőjét faggattuk. — 15 éve minden KBT műszaki napon társadalmi munkában dolgozunk. Amíg élt a brigádmozgalom, legalább évente egyszer kijárt érte néhány dicsérő szó, némi elismerés. Most mindenki szó nélkül tudomásul veszi. hogy a munkás teszi a dolgát — mondja Pusztai András, nem kevés keserűséggel a hangjában. — Legutóbb 67 személygépkocsit és 5 motorkerékpárt vizsgáltunk át biztonságtechnikai szempontból, elvégeztük az apróbb javításokat, pótoltuk a hiányzó felszereléseket, alkatrészeket. Különösen az autóvillamossági szerelőkre és a műszerek mellett dolgozókra hárult kemény, megfeszített munka. Igaza volt Pusztai Andrásnak. A szerelők közül — akik éppen műszakban voltak — Laurinyecz János. Krátki Mihály, Gyurik Attila, Kugyelka György, és a többiek inkább a járműállomány siralmas állapotáról beszéltek, vagy a műszaki nap különlegesebb „sztorijait” emlegették, semmint saját érdemeiket. Ennek ellenére zajos, nagy szavaktól visszhangzó politikai életünk eseményei mellett talán ők is érdemelnek eg.v perc figyelmet. M. Kovács Mária Az USD már versenytársunk a szovjet gabonapiacon A máltai csúcs igen kedvező légkört teremtett a hosszú távú amerikai—szovjet gabonamegállapodás kedden kezdődő tárgyalásaihoz — nyilatkozta Richard Crowder, amerikai mezőgazdasági miniszterhelyettes. Az Egyesült Államok azt reméli, hogy a szovjet fél a korábbi megállapodásban rögzítettnél (legkevesebb évi 9 millió tonna) nagyobb mennyiségben vesz majd gabonát. I Az amerikai fél szerint, amennyiben biztosítják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt a Szovjetuniónak — amit Bush újólag kilátásba helyezett —. az nemcsak nagyobb szovjet exportra, hanem — a megnövekedett szovjet valutabevételek révén '— nagyobb szovjet importra is lehetőséget teremt. A kedvezményes státusz esetén az exportot pénzzel támogató amerikai bankok is megnyitják finanszírozási „csapjaikat'' a gabonaszállítók számára. Megfigyelők szerint mindazonáltal a kedvezmény nem változtatja meg a kétoldalú forgalom szerkezetét, a Szovjetunió ezután is zömmel tradicionális élelmi- szeripari termékeit, így például vodkát és kaviárt, illetve nyersanyagait (főként olajat) szállítja, míg cserében elsősorban gabonát vesz majd. A közelmúlt fejleményei is erősítik a derűlátást az, amerikai gabona jobb szovjet eladási lehetőségeiről, mivel nyári amerikai búzavásárlási stopjának bejelentése uán, Moszkva ismét jelezte vételi szándékát, mégpedig 400 ezer tonna ártámogatott búzára, és közvetlenül a csúcs előtt 900 ezer tonna más gabonaféleségre, zömmel kukoricára adott rendelést, majd ezt még további 150- 150 ezer tonna kukorica, illetve szója vásárlásával toldotta meg. Ezzel a vásárolni szándékozott kukorica és szója mennyisége azl990-es pénzügyi év első két hónapja után, azaz november végével, megközelítette a 2 millió tonnát. A jelenleg érvényben lévő kétoldalú gabonakereskedelmi megállapodás egyébként 1990 végén jár le. Családsegítők továbbképzése Dobozon A dobozi művelődési otthonban tartották meg a héten a megyében tevékenykedő cigánycsaládsegítők továbbképzését. Elsőként Kozák Istvánná dr., a Belügyminisztérium munkatársa beszélt a magyarországi cigánylakosság jelenéről, és jövőjéről, valamint a cigánycsalád-segítő hálózat szerepéről, fontosságáról. Annak a véleményének adott hangot, hogy az MSZMP sok hibája ellenére is döntő szerepet vállalt a cigányság fel- emelkedésének elősegítésében. A dobozi tanácstag, Zsigmond Károly, a Dobozon élő, mintegy száz cigánycsalád helyzetéről, életkörülményeiről adott tájékoztatást, és mondott köszönetét a családsegítők áldozatkész munkájáért. Az aktuális családsegítő feladatokról Hevesi József, a Békés Megyei Tanács V. B. nemzetiségiekkel foglalkozó titkára adott tájékoztatást. Felszólalt Várady Géza, a Művelődési Minisztérium alig fél éve kinevezett cigányművelődési főmunkatársa, szerinte felértékelődött ez a munka —, jelzi ez a munkakör is. Ismertette azokat a vizsgálati és elemzési szempontokat. amelyeket mostanában dolgoztak ki a cigányművelődés — közoktatás, közművelődés — területén, s szeretnének megvalósítani a jövő évben. A tanácskozás után a résztvevők megtekintették a Kodály és a Kun Béla utcában lévő házakat, amelyeket a cigánylakosság vásárolt meg az elmúlt években. A családsegítők ismerkedtek a dobozi cigánylakosság élet- körülményeivel. Tsz-ek, állami gazdaságok és... frigyre lépnek? Nem csak a termelőszövetkezetek kongresszusa Szerte az országban tisztújító Tcszöv elnökségi ülések követték egymást az elmúlt hetekben. A vasárnap kezdődő TOT-kongresszus személyi összetétele, programja várhatóan rendkívül széles skálát ölel majd fel. Valószínűleg ennek ellenére nehéz megjósolni, hogy az évek óta vajúdó magyar termelőszövetkezeti mozgalom utódszervezete mennyire lesz életképes. Mindenesetre, ha nem is jelentős létszámban, de több tsz kivált az érdekképviseletből, s a néhány hete alakult Mezőgazdasági Kamara tagjaként próbál a jövőben szerencsét. Meglepő viszont az, hogy a két egymás ellen acsarkodó szektor, az évtizedek óla dédelgetett állami és a hátrányosan megkülönböztetett szövetkezeti most kéz a kézben, karöltve próbálja újjászervezni a szövetkezeti mozgalmat, vagyis az egységes mezőgazdasági érdekképviseletét. A formálódó, új szervezet a tervek szerint nyitott lesz minden termelő számára. Kétszáz forint tagsági díj ellenében akár egyéni tagok is belli léphetnek. Bár egyelőre a program- tervezetekből, s a szándékokból arra lehet következtetni, hogy a majdani új szervezet mindenekelőtt a nagyüzemek tömörülése les/., hacsak sodródó politikai életünk, hétköznapjaink gyors diktátuma ki nem kényszeríti végre a parasztsággal, a mezőgazdasággal foglalkozók valós érdekképviseletét. Mert vélhetően a továbbélésre. lett légyen az szövetkezeti vagy állami szektor, csak akkor van esély, ha ez valóban termelői, ha úgy tetszik személyre szóló gazdasági érdekék védelmére vállalkozik. Az újjászerveződött Békés megyei Agrárszövetség választott megyei elnökével, Eülöp Sándorral arról beszélgettünk Dombegyházán, vajon mennyire értékelhetőek, jelentősek a kongresz- szus előtti változások, illetve mi várható a jövő szövetkezeti érdekképviseletnél. ahány megye, annyi érdek A megyei Teszöv megújulását az elet kényszerítette ki, vagy az elnökség döntött így? Milyen indíttatású volt a döntés? Tudniillik, lia csak a TOT-kongrcsszuson, a legfelsőbb fórumon ' fogalmazódik meg az átszervezés, akkor talán egységesebb új irányvonal megfogalmazására lenne esély. — Mi. itt Békés megyében már 88 őszén sürgettük a változást. Ügy láttuk, egy lényegesen harcosabb pályára kell lépnünk. Bár több fórumon ezt rossz szemmel nézték, kezdeményezésünkre februárban mégis összeült a kongresszus, ahol döntést csikartunk ki egy újabb kongresszusról és az érdek- képviselet gyökeres reformjáról. Ma már az üzemek a szó valódi értelmében alulról építkező és tevékenységében is elkülönülő fórumot igényelnek. — Ha jól értelmezem, akkor itt Békésben éppen a tevékenységi körről nincs szó. hiszen látszólag csupán a megnevezés bővült a „mezőgazdasági termelők” fogalomkörrel. — Bármennyire furcsának tűnik, de az új név igenis jelöli a tevékenységi kört. Hiszen itt, a Viharsarokban 1 ülnp Sándor Koto: Gal Kein az alaptevékenység, tehát a mezőgazdasági termelés a meghatározó. Egyébként minden megye a saját környezetének megfelelő sajátosságok alapján fogalmazta meg nevét s programját. Például: Borsodban, vagy a dunántúli megyékben, ahol az ipari tevékenység a meghatározó. ott a név is hasonló jellegű. Bács-Kiskun- ban az újjászerveződéskor figyelembe kellett venni a szakszövetkezetek, háztáji kistermelők túlsúlyát. Százhatvan fős tanács nem kell — Ezek szerint a december 10-én kezdődő kongresszusra már nem a régi monolit, sablonos érdekképviselet delegálja magát, hanem ahány megye, annyi program. Hogyan lesz ebből egység, röpke két nap alatt? — Ezért lesz izgalmas ez a kongresszus, hiszen rendkívül eltérő álláspontok ütköznek majd. Mi, Békés megyeiek például úgy véljük, a jövőben egyáltalán nincs szükség a 160-170 fős Termelőszövetkezetek Országos Tanácsára, mert az elmúlt húsz évben nem tudott bizonyítani. Néhány megye csatlakozott is hozzánk, mások viszont igényt tartanak továbbra is a tanácsra. Lesznek azonban olyan megyék. melyek úgy jönnek Budapestre, hogy választott új TOT-tagjai is ott lesznek. — Konkrétabban megfogalmazná, hogy milyen felépítésű érdekképviseletet szeretnének? — Tulajdonképpen csak a TOT-elnökség és az apparátus maradna. Ez a választott testület a megyei elnökségek mindenkori elnökeiből állna. Tehát ez esetben a korábbiaktól eltérően nem a kongresszus választaná meg a tagokat. így kerülhet igazán ellenőrzés alá a legfőbb fórumunk munkája. hiszen az adott megyében élő és dolgozó, delegált elnökségi tag naponta találkozik a termelőkkel, az oda- vissza információ lehetősége adott. Jelentős az a változás is, hogy a kongresszusi küldötteket nem a helyi Teszöv küldöttgyűlése választotta meg. hanem minden termelőszövetkezet tagsága delegált egv-egy küldöttet. a múltat lezárva — A megyei Teszöv-app.i- rátus jövőjét, feladatát, létszámát illetően mi a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség elképzelése és személy szerint ön választott elnökként hogyan vélekedik? — Én úgy vélem, öt-hat- fős apparátus elegendő lenne a feladatok megoldására. Elnök kollégáim azonban ezzel nem értettek egyet, bár úgv érzem, az élet mindenképpen engem igazol majd. Legutóbbi tárgyalásunk szerint a jelenlegi 80 főből 15-re csökkenne a megyei szövetségek létszáma. — A „tisztújító" novemberi elnökségi ülés hozott-e jelentős személyi változást, avagy maradtak zömében a régi tagok? — Az összetétel jelentősen megváltozott. A mozgalomban kevésbé ismert fiatal agrárszakemberek vették át a stafétabotot. Aminek oka az is. hogy nem a korábbi módszerek szerint, tehát nem a Teszöv-küldótt- gyűlés választotta őket. Hat körzetet alakítottunk ki a megyében, ahonnan a szövetkezetek. illetve a csatlakozó négy állami gazdaság két-két elnökségi tagot delegált. Létszámában is csökkent ;i testület. 19-ről 14 főre. — Manapság egyre kevesebb szó esik a hétköznapok emberéről, aki a látványos politizálás helyett továbbra is teszi a dolgát, földet művel, vet, arat, állatot hizlal, tehenet fej. Vajon ezekre az emberekre számít-e az érdekképviselet a jövőben? Lesz-e ereje felülemelkedni az apparátusi szemléleten, a meglehetősen szükkörű, nagyüzemi vezetők érdekvédelme mellett végre felvállalni tettekben is a parasztság érdekképviseletét? — Meggyőződésem, hogy gyökeresen változtatni kell szemléletünkön, és egészen más módon kell megfogalmazni céljainkat. Az elmúlt időszakot le kell zárni, mert ha ezt nem tesszük, a parasztság nem visel el bennünket . .. Rákóczi Gabriella NDK felesek — titkos svájci bankszámlák? Svájci bankárok elképzelhetetlennek, légből kapottnak nevezték azt az NDK parlamentjében pénteken elhangzott állítást, miszerint vezető keletnémet személyiségek (köztük a sikkasztással vádolt, s külföldre szökött Alexander Schalk-Go- lodkowski államtitkár) 100 milliárd NSZK márkának megfelelő összeget helyeztek volna el saját bankszámláikon svájci pénzintézetekben. A bankok egyöntetűen hangsúlyozzák: ismert keletnémet személyiségek számára problematikus lett volna nagy összegű bankbetét nyitása. bár ennek lehetőségét nem lehet kizárni, mert közvetítők révén megtehették volna. A bankok most arra várnak, hogy az NDK részéről hivatalosan is felkérés érkezzen hozzájuk, és akkor kezdik a vizsgálatot. Az ügy kapcsán Svájcban nyilvánosságra hozták, hogy a múlt év végén az ország pénzintézetei 351 millió svájci frank összegű keletnémet követelést (bankbetétet) tartottak nyilván. Ezzel a 983 millió frankos NDK-adósság állt szemben.
