Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-30 / 308. szám
1989. december 30., szombat Asszonyok, férjek és egyéb állatok NÉPÚJSÁG Szarnyalókák (Az ékezet nyomdahiba miatt lemaradt — A szöveg helyesen: szarnyálókák — bocsánat — szárnyalókák — szóval madarak) Aki most sem érti. le van szárva! Három kiskacsa megy a sivatagban. Megszólal az egyik: — Előttem sivatag, hátam mögött kiskacsa. A másik: — Előttem kiskacsa, hátam mögött kiskacsa. A harmadik: — Előttem kiskacsa, hátam mögött kiskacsa. Hogyan lehet ez? (Hazudós volt a kiskacsa.) * * * Miért van a harkálynak csőre? Hogy ne verje bele a fejét a fába. (Kónya Terézia) * * * Miért áll a gólya egy lábon? Mert ha azt is felemelné, rögtön pofára esne. (Berekméri Zoltán) — Hogy jutott eszébe elcsábítani a szomszéd kakasát? — kérdi a bíró a tyúktól. — Drága gyerekeket akartam. _ ??? — Mióta vele vagyok, csak kinder-tojást tojok ... (Kalóczkai Jánosné) * * * — Papa, miért kukorékolnak olyan kora hajnalban a kakasok? — Igyekezniük kell. mert ha a tyúkok felébrednek, úgysem jutnak többet szóhoz. * * * Két papagájtulajdonos beszélget. — Az én madaram már százhúsz éves! — Korához képest még elég zöld! (Petroj Sándorné) Adóznak az állatok Az új adótörvény bevezetésekor a riporter elmegy az állatkertbe, hogy megkérdezze az állatokat, mit szólnak hozzá. Először a medvét kérdezte. — Én eddig is bundában jártam, ezután is abban fogok — válaszolt a medve. Majd a majomhoz ért. — Nekem eddig is kint volt a fenekem, ezután is kint lesz — mondta a majom. Végül a szarkát kérdezte meg. — Eddig egyszer fordultam, ezután kétszer fogok — válaszolt a szarka. (Kurucz Istvánná) Kérdezz — felelek Miért jó a nyúlnak? Két nagy füle van, mégse nézik szatyornak! * * * Miért ió a nyúlnak? Négy lába van, mégsem asztal. * * * Miért rövid a disznó nyaka? Nehogy túlérjen a vályún és éhen maradjon. * * * Miért van a medvének bundája? Hogy nézne ki ballonkabátban? (Óvári Enikő) Hangyásbolha Két bolha meglát egy embert. A vezér felkiált: — Én elgáncsolom, te fojtogatod ... — Igen? És ki hívjá a mentőket? (Gányi Róbert) * * * Két hangya megy a sivatagban. Mennek, mende- gélnek és már majdnem szomjan halnák. mikor éhen halnak. (Pataki András) * * * Két hangya sétál az állatkertben. Találkoznak egy elefánttal. Megszólal az egyik hangya: — Figyelj ide! Te elgáncsolod én meg fojtogatom. — Te hülye vagy? Ketten egy ellen? (Rideg István) Erdei krimi Az erdei vadak elhatározták, hogy rendet raknak az erdőben. Építettek WC-t is. A rókát bizták meg az ellenőrzésével. Egypár hét elteltével megy a rókaWC- re, és meglepetten látja, hogy az ablak ki van törve. Összehívja a vadakat, és megkérdezi, hogy ki volt. Jelentkezik a kisnyúl. — Tudod, róka koma, az úgy volt, hogy menni akartam WC-re, de bent ült a medve. Megfogott, kitörölte velem a fenekét és kidobott az ablakon. Megbüntették a medvét, megjavították az ablakot. Pár nap elteltével az ablak megint ki van törve. Újból összehívják az állatokat, hogy ki tette. Megint a kis- nyűl jelentkezik. — Hát már megint mit csináltál, kisnyúl? — Tudjátok, az úgy volt, hogy benn ültem a WC- ben, bejött a sündisznó, megfogtam, kitöröltem vele a fenekem, és kiugrottam az ablakon... (Lenti Péter) Eml(öv)ősök Két kisegér bújócskázik. A lány egér elbújuk, a fiú egér keresi, s közben szólítgatja. — Cinike. ha megtalállak, megölelhetlek? — Igen! — Cinike, ha megtalállak, megcsókolhatlak? — Igen! — Cinike, ha megtalállak, magamévá tehetlek? — Igen! Itt vagyok a szemetes kosárban! (Pintér Katalin) A nyuszika nagyon sír. — Beszéljenek csak az emberek! Nekem vastag a bőröm! Találkozik a rókával. (Stern) A róka megkérdezi: — — Mi a baj, nyuszika, miért sírsz? — Jaj. ne is kérdezd, róka koma. Megerőszakoltak tegnap is, tegnapelőtt is, és most is odamegyek. (Rostás Andrásné) itt, «»* Két kutyatulajdonos beszélget. — Képzelje, az én Rek- szem egyedül jár az újságért! — Tudom, Blöki tegnap elmondta nekem. (Chvála Erzsébet) AT> <iv Döncinek, mert a többi fennmaradt a kerítésen. (Czigléczki Mihályné) i!4 «V — Miért van zsír a tejben? — Azért, hogy fejés közben ne nyikorogjon a tehén! A tehén az aréna széléről nézi a küzdő bikát, és ellá- gyultan mondja társainak: — Nézzétek, milyen intelligens! Csak a fejével dolgozik . .. (Berekméri Zoltán) A tsz-ben kerítéssel körülvett tehenek közé beugrik egy ifjú bika és odaszól nekik: — Helló, lányok, én vagyok a Tökös Dönci, de szólítsatok" csak nyugodtan Egy teve két hétig képes dolgozni, anélkül, hogy inna. Az üzemmérnök képes két hétig inni anélkül, hogy dolgozna. (Óvári Enikő) Biztos irányítás Czigléczki Mihályné rajza — Miért van a kutyának hátul a farka? — Hogy ne lógjon a szemébe. (Oszlényi József) íJi **» Az egér és az elefánt együtt siet át az új hídon. Az egérke büszkén néz fel az elefántra: — Hallod, Jumbó, hogy dübörgünk? 53 — Attila, hol a papád? — Elveszett a kutyánk, azt keresi. — És mikor jön haza? — Nem tudom, mert a kutyánk már órák óta itthon van. í!4 <i> Két sündisznó találkozik. Az egyiknek be van kötve a lába. — Hát veled mi történt? — Ne is kérdezd. Megvakartam a hátamat. (Petroj Sándorné) & A szegény zebra bekerül a bikaistállóba, ahol ott kérődzik a bika. Kérdi a bika a zebrát: — Te mi vagy? A zebra szépen válaszol, majd ő is megkérdi a bikát, hogy ő mi. A bika válaszol: — Vedd le csak a pizsamádat, majd megtudod! (Szlávik György) Ház(astárs )tartás Két barát beszélget. — Már egy éve nem beszélek a feleségemmel. — Miért? — Nem akarom félbeszakítani. (Chvála Erzsébet) 53 — A feleségemnek kutyatermészete van. — Miért? — Este hazamegyek. Rálehelek a kutyámra, meg se nyikkan. Rálehelek a feleségemre, reggelig morog. (Kurilla Zoltánné) 53 Az űrben: — Te jó ég! Nem hagytam otthon a családnak a lakáskulcsot! És spárgát sem hoztam, hogy leengedjem. (Bogár Györgyné) K4 Éjszaka a feleség felébreszti a férjét és mondja; — Hallod, valaki van a házban?! — Na és, mit kellene csinálnom? — Hogyhogy mit?! Menj és ébreszd fel a kutyát! A férj és a feleség kijönnek a templomból. — Észrevettem, hogy az adományokat gyűjtő edénybe ezer forintot dobtál — mondja az asszony. — Na. és? — Szeretném tudni, milyen bűnt követtél el, hogy ilyen sokat adtál. (Vidiczki János) Bekopog Kovács kartárs a főnökéhez: — A feleségem kijelentette, elhagy, ha nem tudok önnél némi fizetésemelést kiharcolni. — Kartársam, fizetésemelésről sajnos, szó sem lehet! — Hálásan köszönöm ... (Vajda János) «4 V Két barátnő beszélget: — Képzeld, most adtam fel házassághirdetést. Megírtam: kocsim van, jó anyagi körülmények között élek. — De miért írtál ilyeneket? — kérdezi a barátnő —, mikor ez nem is igaz. Hülye vicc A Frappáns Válaszadás Nagymesterének unokaöccse egy nap kimegy az erdőre fát vágni. Találkozik egy manóval, aki azt mondja neki: „Hülye vagy!" A Frappáns Válaszadás Nagymesterének unokaöccse bőgve rohan haza. Másnap, a Frappáns Válaszadás Nagymesterének öccse megy az erdőbe fát vágni. Ö is ta— Azért írtam ilyeneket, mert csak az jöhet számításba, akinek ezek nélkül is kellek. (Boldizsár Erzsébet) Nyugdíjas néni megjelenik az orvosnál, aki felírja neki a receptet, és azt mondja: ezt a gyógyszert evés után tessék bevenni! Mire a néni igy szól: — Doktor úr, akkor legyen szíves felírni egy kiló kenyeret és egy liter tejet is! (Udvardy Gyula) • A stadion tribünjén a feleség odafordul a férjhez: — Nem lelkesedsz te túlzottan ezért a futónőért? — Ne féltékenykedj, drágám, úgysem tudom utolérni! (Chvála Erzsébet) «4 Éjfélkor zörgetnek az ablakon. — Ki az? — kérdi egy férfihang bentröl. lálkozik a manóval, neki is azt mondja: „Hülye vagy!" ö is bőgve megy haza. Következő nap maga, a Frappáns Válaszadás Nagymestere megy az erdőbe. Hozzá is odamegy a manó: „Hülye vagy!” Elkezd gondolkozni, hogy neki most egy frappáns választ kellene adni, majd megszólal: — Tudod mit, manó? A k. anyádat! (Csüllög Krisztina) — A bostoni asszonygyilkos — így egy borízű hang. A férj szelíden megböki nejét: — Ébredj, drágám, téged keresnek! (Kalóczkai Jánosné) ?!4 Egy nő a másikhoz: — Mikor ismerted meg a Jóskát? — Sajnos, csak az esküvő után. (Kalóczkai Jánosné) • A fiatal házaspár reggel felébred. — Mit reggelizünk, drágám? — érdeklődik a férj. — Szerelmet — így a válasz. Megreggeliznek, ahogy illik. Délben az ebéd felől érdeklődik a férj. A válasz ugyanaz. Estefelé látja az asszonyka, hogy férje ádámkosz- tümben álldogál a radiátor mellett. — Mit csinálsz, szívem? — kérdezi. — Melegítem a vacsorát. (Vad Tibor) Meghalt egy fiatal, nős férfi. Találkozik Szent Péterrel, aki mondja neki: — Mivel jó voltál, menj vissza a földre és három legkedvesebb tárgyad hozd magaddal. Erre magával vitte a telefonkagylót, a vécélehúzót és a bilit. — Miért kedves tárgyak ezek? — A telefonkagylót azért hoztam, mert ebben én beszéltem egyedül. A WC-le- húzót azért, mert életemben csak ezt az egyet értem el. A bilit meg azért, mert ez az egy, amibe az anyósom nem ütötte bele az orrát. (Szabó Istvánné) — Te mit csinálsz esténként? — Kötök. — A férjednek mi a hobbija? — ö is köt. — Ilyet még nem is hallottam — mondja a másik. — Pedig így van, beleköt fübe-fába. (Achim Pál) 53 Fiatal házasok beszélgetnek: — Úgy fázom, drágám, ilyenkor édesanyám mindig magához ölelt és megmelegített. Mire a férj: — Ilyen hóviharban hogy szaladjak el az anyádért? (Kónya Terézia) i»4 <!v — A feleségem és én huszonöt évig nagyon boldogok voltunk ■— mondja egy férfi a bárpult mellett. — És azután mi történt? — kérdezi a mellette álló férfi. — Egy szép, enyhe tavaszi napon megismerkedtünk .. . 53 — Miért akar elválni a férjétől? — Mert esténként lemegy megvenni az újságot. — Ez még nem válóok. — De mindig reggel lesz, mire visszaér!!! 53 — Jóska, miért jöttél ilyen későn az iskolába? — Mert a papa verekedett a mamával, és érdekelt, hogy ki fog győzni. (Szűcs Mária) 53 — Neked mi jut az eszedbe, ha azt a kifejezést hallod, hogy másként gondolkodó? — kérdi egyik férfi a másiktól. — Nekem mindig a feleségem jut az eszembe. — Ezt hogy érted? — ö mindig másként gondolkodik, ha vele fekszem az ágyban, és másként gondolkodik, ha a csinos titkárnőmmel talál az ágyban. (Achim Pál) 53 A férfi anyósa temetéséről érkezik haza. Miközben a zárral babrál, nem szűnik meg morogni. Nem csak, hogy bőrig ázik, de egy cserép még a fejére is pottyan a tetőről. Felnéz az égre és azt mondja: — Ügy látszik, felért... (Halász Rudolfné) í!4 — Vedd tudomásul, hazaköltözöm az anyámhoz! — Te nem vagy észnél, már egy hónapja nálunk lakik! (Farkasinszki Lajos) 53 Hazajön az ifjú férj, a felesége felszolgálja a vacsorát. A férj megkóstolja, majd igy szól: — Ezt az anyám nem igy fözU lg: megy ez minden este. Az a: zony már nem tudja, mit sináljon. Egyik nap oda' AV a vacsora, félve te rje elé. A férj megkóstol ja és így kiált: — Na végre, az anyám is így főzte! (Fábián Istvánné)
