Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-30 / 308. szám

1989. december 30., szombat Asszonyok, férjek és egyéb állatok NÉPÚJSÁG Szarnyalókák (Az ékezet nyomdahiba miatt lemaradt — A szöveg helyesen: szarnyálókák — bocsánat — szárnyalókák — szóval madarak) Aki most sem érti. le van szárva! Három kiskacsa megy a sivatagban. Megszólal az egyik: — Előttem sivatag, hátam mögött kiskacsa. A másik: — Előttem kiskacsa, há­tam mögött kiskacsa. A harmadik: — Előttem kiskacsa, há­tam mögött kiskacsa. Hogyan lehet ez? (Hazu­dós volt a kiskacsa.) * * * Miért van a harkálynak csőre? Hogy ne verje bele a fe­jét a fába. (Kónya Terézia) * * * Miért áll a gólya egy lá­bon? Mert ha azt is felemelné, rögtön pofára esne. (Berekméri Zoltán) — Hogy jutott eszébe el­csábítani a szomszéd kaka­sát? — kérdi a bíró a tyúk­tól. — Drága gyerekeket akar­tam. _ ??? — Mióta vele vagyok, csak kinder-tojást tojok ... (Kalóczkai Jánosné) * * * — Papa, miért kukoré­kolnak olyan kora hajnal­ban a kakasok? — Igyekezniük kell. mert ha a tyúkok felébrednek, úgysem jutnak többet szó­hoz. * * * Két papagájtulajdonos be­szélget. — Az én madaram már százhúsz éves! — Korához képest még elég zöld! (Petroj Sándorné) Adóznak az állatok Az új adótörvény beveze­tésekor a riporter elmegy az állatkertbe, hogy megkér­dezze az állatokat, mit szól­nak hozzá. Először a medvét kérdez­te. — Én eddig is bundában jártam, ezután is abban fo­gok — válaszolt a medve. Majd a majomhoz ért. — Nekem eddig is kint volt a fenekem, ezután is kint lesz — mondta a ma­jom. Végül a szarkát kérdezte meg. — Eddig egyszer fordul­tam, ezután kétszer fogok — válaszolt a szarka. (Kurucz Istvánná) Kérdezz — felelek Miért jó a nyúlnak? Két nagy füle van, még­se nézik szatyornak! * * * Miért ió a nyúlnak? Négy lába van, mégsem asztal. * * * Miért rövid a disznó nya­ka? Nehogy túlérjen a vályún és éhen maradjon. * * * Miért van a medvének bundája? Hogy nézne ki ballonka­bátban? (Óvári Enikő) Hangyásbolha Két bolha meglát egy em­bert. A vezér felkiált: — Én elgáncsolom, te foj­togatod ... — Igen? És ki hívjá a mentőket? (Gányi Róbert) * * * Két hangya megy a siva­tagban. Mennek, mende- gélnek és már majdnem szomjan halnák. mikor éhen halnak. (Pataki András) * * * Két hangya sétál az állat­kertben. Találkoznak egy elefánttal. Megszólal az egyik hangya: — Figyelj ide! Te elgán­csolod én meg fojtogatom. — Te hülye vagy? Ketten egy ellen? (Rideg István) Erdei krimi Az erdei vadak elhatároz­ták, hogy rendet raknak az erdőben. Építettek WC-t is. A rókát bizták meg az el­lenőrzésével. Egypár hét elteltével megy a rókaWC- re, és meglepetten látja, hogy az ablak ki van törve. Összehívja a vadakat, és megkérdezi, hogy ki volt. Jelentkezik a kisnyúl. — Tudod, róka koma, az úgy volt, hogy menni akar­tam WC-re, de bent ült a medve. Megfogott, kitörölte velem a fenekét és kidobott az ablakon. Megbüntették a medvét, megjavították az ablakot. Pár nap elteltével az ablak megint ki van törve. Újból összehívják az állatokat, hogy ki tette. Megint a kis- nyűl jelentkezik. — Hát már megint mit csináltál, kisnyúl? — Tudjátok, az úgy volt, hogy benn ültem a WC- ben, bejött a sündisznó, megfogtam, kitöröltem vele a fenekem, és kiugrottam az ablakon... (Lenti Péter) Eml(öv)ősök Két kisegér bújócskázik. A lány egér elbújuk, a fiú egér keresi, s közben szólítgatja. — Cinike. ha megtalállak, megölelhetlek? — Igen! — Cinike, ha megtalállak, megcsókolhatlak? — Igen! — Cinike, ha megtalállak, magamévá tehetlek? — Igen! Itt vagyok a sze­metes kosárban! (Pintér Katalin) A nyuszika nagyon sír. — Beszéljenek csak az emberek! Nekem vastag a bőröm! Találkozik a rókával. (Stern) A róka megkérdezi: — — Mi a baj, nyuszika, mi­ért sírsz? — Jaj. ne is kérdezd, ró­ka koma. Megerőszakoltak tegnap is, tegnapelőtt is, és most is odamegyek. (Rostás Andrásné) itt, «»* Két kutyatulajdonos be­szélget. — Képzelje, az én Rek- szem egyedül jár az újsá­gért! — Tudom, Blöki tegnap elmondta nekem. (Chvála Erzsébet) AT> <iv Döncinek, mert a többi fennmaradt a kerítésen. (Czigléczki Mihályné) i!4 «V — Miért van zsír a tej­ben? — Azért, hogy fejés köz­ben ne nyikorogjon a tehén! A tehén az aréna széléről nézi a küzdő bikát, és ellá- gyultan mondja társainak: — Nézzétek, milyen intel­ligens! Csak a fejével dol­gozik . .. (Berekméri Zoltán) A tsz-ben kerítéssel körül­vett tehenek közé beugrik egy ifjú bika és odaszól ne­kik: — Helló, lányok, én va­gyok a Tökös Dönci, de szó­lítsatok" csak nyugodtan Egy teve két hétig képes dolgozni, anélkül, hogy in­na. Az üzemmérnök képes két hétig inni anélkül, hogy dolgozna. (Óvári Enikő) Biztos irányítás Czigléczki Mihályné rajza — Miért van a kutyának hátul a farka? — Hogy ne lógjon a sze­mébe. (Oszlényi József) íJi **» Az egér és az elefánt együtt siet át az új hídon. Az egérke büszkén néz fel az elefántra: — Hallod, Jumbó, hogy dübörgünk? 53 — Attila, hol a papád? — Elveszett a kutyánk, azt keresi. — És mikor jön haza? — Nem tudom, mert a ku­tyánk már órák óta itthon van. í!4 <i> Két sündisznó találkozik. Az egyiknek be van kötve a lába. — Hát veled mi történt? — Ne is kérdezd. Megva­kartam a hátamat. (Petroj Sándorné) & A szegény zebra bekerül a bikaistállóba, ahol ott ké­rődzik a bika. Kérdi a bika a zebrát: — Te mi vagy? A zebra szépen válaszol, majd ő is megkérdi a bikát, hogy ő mi. A bika válaszol: — Vedd le csak a pizsa­mádat, majd megtudod! (Szlávik György) Ház(astárs )tartás Két barát beszélget. — Már egy éve nem be­szélek a feleségemmel. — Miért? — Nem akarom félbesza­kítani. (Chvála Erzsébet) 53 — A feleségemnek kutya­természete van. — Miért? — Este hazamegyek. Rá­lehelek a kutyámra, meg se nyikkan. Rálehelek a fele­ségemre, reggelig morog. (Kurilla Zoltánné) 53 Az űrben: — Te jó ég! Nem hagy­tam otthon a családnak a la­káskulcsot! És spárgát sem hoztam, hogy leengedjem. (Bogár Györgyné) K4 Éjszaka a feleség feléb­reszti a férjét és mondja; — Hallod, valaki van a házban?! — Na és, mit kellene csi­nálnom? — Hogyhogy mit?! Menj és ébreszd fel a kutyát! A férj és a feleség kijön­nek a templomból. — Észrevettem, hogy az adományokat gyűjtő edény­be ezer forintot dobtál — mondja az asszony. — Na. és? — Szeretném tudni, mi­lyen bűnt követtél el, hogy ilyen sokat adtál. (Vidiczki János) Bekopog Kovács kartárs a főnökéhez: — A feleségem kijelentet­te, elhagy, ha nem tudok önnél némi fizetésemelést kiharcolni. — Kartársam, fizetéseme­lésről sajnos, szó sem lehet! — Hálásan köszönöm ... (Vajda János) «4 V Két barátnő beszélget: — Képzeld, most adtam fel házassághirdetést. Meg­írtam: kocsim van, jó anya­gi körülmények között élek. — De miért írtál ilyene­ket? — kérdezi a barátnő —, mikor ez nem is igaz. Hülye vicc A Frappáns Válaszadás Nagymesterének unoka­öccse egy nap kimegy az erdőre fát vágni. Találko­zik egy manóval, aki azt mondja neki: „Hülye vagy!" A Frappáns Válaszadás Nagymesterének unokaöccse bőgve rohan haza. Másnap, a Frappáns Válaszadás Nagymesterének öccse megy az erdőbe fát vágni. Ö is ta­— Azért írtam ilyeneket, mert csak az jöhet számítás­ba, akinek ezek nélkül is kellek. (Boldizsár Erzsébet) Nyugdíjas néni megjele­nik az orvosnál, aki felírja neki a receptet, és azt mondja: ezt a gyógyszert evés után tessék bevenni! Mire a néni igy szól: — Doktor úr, akkor le­gyen szíves felírni egy kiló kenyeret és egy liter tejet is! (Udvardy Gyula) • A stadion tribünjén a fe­leség odafordul a férjhez: — Nem lelkesedsz te túl­zottan ezért a futónőért? — Ne féltékenykedj, drá­gám, úgysem tudom utolér­ni! (Chvála Erzsébet) «4 Éjfélkor zörgetnek az ab­lakon. — Ki az? — kérdi egy férfihang bentröl. lálkozik a manóval, neki is azt mondja: „Hülye vagy!" ö is bőgve megy haza. Következő nap maga, a Frappáns Válaszadás Nagy­mestere megy az erdőbe. Hozzá is odamegy a manó: „Hülye vagy!” Elkezd gondolkozni, hogy neki most egy frappáns vá­laszt kellene adni, majd megszólal: — Tudod mit, manó? A k. anyádat! (Csüllög Krisztina) — A bostoni asszonygyil­kos — így egy borízű hang. A férj szelíden megböki nejét: — Ébredj, drágám, téged keresnek! (Kalóczkai Jánosné) ?!4 Egy nő a másikhoz: — Mikor ismerted meg a Jóskát? — Sajnos, csak az esküvő után. (Kalóczkai Jánosné) • A fiatal házaspár reggel felébred. — Mit reggelizünk, drá­gám? — érdeklődik a férj. — Szerelmet — így a vá­lasz. Megreggeliznek, ahogy il­lik. Délben az ebéd felől ér­deklődik a férj. A válasz ugyanaz. Estefelé látja az asszony­ka, hogy férje ádámkosz- tümben álldogál a radiátor mellett. — Mit csinálsz, szívem? — kérdezi. — Melegítem a vacsorát. (Vad Tibor) Meghalt egy fiatal, nős férfi. Találkozik Szent Pé­terrel, aki mondja neki: — Mivel jó voltál, menj vissza a földre és három legkedvesebb tárgyad hozd magaddal. Erre magával vitte a tele­fonkagylót, a vécélehúzót és a bilit. — Miért kedves tárgyak ezek? — A telefonkagylót azért hoztam, mert ebben én be­széltem egyedül. A WC-le- húzót azért, mert életemben csak ezt az egyet értem el. A bilit meg azért, mert ez az egy, amibe az anyósom nem ütötte bele az orrát. (Szabó Istvánné) — Te mit csinálsz estén­ként? — Kötök. — A férjednek mi a hob­bija? — ö is köt. — Ilyet még nem is hal­lottam — mondja a má­sik. — Pedig így van, beleköt fübe-fába. (Achim Pál) 53 Fiatal házasok beszélget­nek: — Úgy fázom, drágám, ilyenkor édesanyám mindig magához ölelt és megmele­gített. Mire a férj: — Ilyen hóviharban hogy szaladjak el az anyádért? (Kónya Terézia) i»4 <!v — A feleségem és én hu­szonöt évig nagyon boldo­gok voltunk ■— mondja egy férfi a bárpult mellett. — És azután mi történt? — kérdezi a mellette álló férfi. — Egy szép, enyhe tavaszi napon megismerkedtünk .. . 53 — Miért akar elválni a férjétől? — Mert esténként lemegy megvenni az újságot. — Ez még nem válóok. — De mindig reggel lesz, mire visszaér!!! 53 — Jóska, miért jöttél ilyen későn az iskolába? — Mert a papa verekedett a mamával, és érdekelt, hogy ki fog győzni. (Szűcs Mária) 53 — Neked mi jut az eszed­be, ha azt a kifejezést hal­lod, hogy másként gondol­kodó? — kérdi egyik férfi a másiktól. — Nekem mindig a fele­ségem jut az eszembe. — Ezt hogy érted? — ö mindig másként gon­dolkodik, ha vele fekszem az ágyban, és másként gon­dolkodik, ha a csinos titkár­nőmmel talál az ágyban. (Achim Pál) 53 A férfi anyósa temetéséről érkezik haza. Miközben a zárral babrál, nem szűnik meg morogni. Nem csak, hogy bőrig ázik, de egy cse­rép még a fejére is pottyan a tetőről. Felnéz az égre és azt mondja: — Ügy látszik, felért... (Halász Rudolfné) í!4 — Vedd tudomásul, haza­költözöm az anyámhoz! — Te nem vagy észnél, már egy hónapja nálunk la­kik! (Farkasinszki Lajos) 53 Hazajön az ifjú férj, a fe­lesége felszolgálja a vacso­rát. A férj megkóstolja, majd igy szól: — Ezt az anyám nem igy fözU lg: megy ez minden este. Az a: zony már nem tudja, mit sináljon. Egyik nap oda' AV a vacsora, félve te rje elé. A férj meg­kóstol ja és így kiált: — Na végre, az anyám is így főzte! (Fábián Istvánné)

Next

/
Oldalképek
Tartalom