Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-29 / 307. szám
fl HflZfl MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. DECEMBER 29., PÉNTEK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM Holnapi számunk 7—12. oldalán jelenik meg a viccpályázatra olvasóink által beküldött írásokból, karikatúrákból összeállított, exkluzív szilveszteri humormellókletönk. Az élet rendeződésének jelei Romániában Provokatív híresztelések Kolozsváron — Mi történt a Ceausescu családdal? Egy dossziéban a pártvagyon Kilencvennégy ingatlan — 255 millió forint Kezd konszolidálódni a helyzet Bukarestben: az éjszaka már csak szórványos lövöldözések voltak távoli külterületeken. A televízió és rádió épületénél viszont nem lőttek. Hajnalban többször felhívást intéztek rádión keresztül a Securitate- egységekhez, figyelmeztették a még megbúvó erőket, hogy adják meg magukat, tegyék le fegyvereiket, szolgáltassák be lőszereiket. Akik eleget tesznek a Nemzeti Megmen- tési Front Tanácsa által kibocsátott felhívásnak, mél- tányosabb elbánásban részesülnek. Csütörtök délután 17 órában szabták meg a határidőt. A rádió közölte, hogy az országban mindenütt létrehozták a katonai rögtönítélő bíróságokat. Azokkal szemben, akik figyelmen kívül hagyják a felszólítást. gyorsított eljárást alkalmaznak, és az ítéletet azonnal végrehajtják. Reggel megindult Bukarest üzemeiben a termelő- munka. a hivatalok is működnek. Az élelmiszerboltokba újabb szállítmányok érkeztek, a nehézségek ellenére érezhetően javul az ellátás. Az élet új szerveződésének jele, hogy a politikai tevékenység csírái is megjelentek. Megalakult a „zöldek” pártja: Román ökológiai Mozgalom néven egyelőre társadalmi szervezetben tömörültek tagjai, de kinyilvánították, rövidesen párttá kívánnak szerveződni. A Román Demokrata Párt is létrejött, és csütörtökön délelőtt egy magánházban tartja zászlóbontását a Nemzeti Keresztyén Parasztpárt. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsának szerdán kiadott ultimátuma szerint a terroristák december 28-án 17 óráig adhatták meg magukat. A közlemény szerint a tovább harcoló Securitate- tagokat — amennyiben elfogják — gyorsított eljárással elítélik, és az ítéletet azonnal végrehajtják. Ugyanezen diplomáciai források szerint a román titkosszolgálat terroristái valószínűleg azért döntöttek a megadás mellett, mert a román televízióban bemutatták Ceausescu holttestét, bizonyítva ezzel, hogy a volt román államfőt kivégezték. .............. «, " " M iközben Bukarestben elcsendesedtek a külváros kerületei is, és valamennyi üzemből a termelés normális menetéről érkeznek hírek. a Securitate-egységek az ország több helyén provokatív híresztelésekkel igyekeznek riadalmat, zavart kelteni. Ezek közé tartozik az, hogy Kolozsváron az egyetemi tanárok telefonhívásokat kaptak a déli órákban. A romániai Magyar Demokrata Szövetség kolozsvári bizottságának nevét felhasználva az ismeretlen 'telefonálók arra kérik őket, hogy délután öt órára a professzorok legyenek az egyetem épületében, ahol „kikiáltják a Bolyai Egyetemet”. A hír teljesen alaptalan. A romániai Magyar Demokrata Szövetség elhatárolja magát ettől az akciótól. Holtan találták a bécsi kereskedelmi kirendeltség pincéjében csütörtökön Marin Ceausescut, a napokban kivégzett romániai diktátor testvérét — jelentették hír- ügynökségek. Marin Ceausescu. aki 1973 óta teljesített külszolgálatot az osztrák fővárosban, valószínűleg öngyilkos lett: felakasztotta magát. Az Agerpres román hír- ügynökség csütörtökön bejelentette, hogy letartóztatták a néhai diktátor három közeli családtagját. Az őrizetbe vett személyek között van : Ceausescu lánytestvére, Elena Barbu- lescu és annak fia, valamint a volt honvédelmi miniszterhelyettes, Ilié Ceausescu felesége. A hírügynökség szerint a letartóztatásokat a román hadsereg hajtotta végre a rendőrség, az állambiztonsági szervek és a hazafias alakulatok szoros közreműködésével. Ilié Ceausescu felesége a Ceausescu család szülőhelyén, Scornicestben próbált elrejtőzni. Ceausescu nővéréről a román hírügynökség azt jegyezte meg. hogy az asszony csak négy osztályt végzett az általános iskolában, ennek ellenére megkapta a „történelemtudományok doktora” címet és Olt megye tanügyi felügyelője lett. Fia a belügyminisztériumnál dolgozott. Olt megye belügyi főnökének a helyettese volt. Kétségtelen, hogy az MSZMP (MSZP) vagyonának elszámolása, s a kapcsolódó különféle intézkedések sokkal kisebb zajt csaptak maguk körül, mint annak idején a téma puszta felvetése. Mindenesetre, a gyakorlati lépések voltaképpen az 1133-as minisztertanácsi határozat nyomán kezdődtek igazán. Csak emlékeztetőül : a kormányintézkedés szerint, a pártvagyon rendezése annyit jelent, hogy az MSZP csak azoknak az ingatlanoknak a kezelői jogát tartja fenn, amelyekre — mint politikai pártnak — a működéshez feltétlenül szüksége van. Az így feleslegessé vált ingatlanokról az állam, illetőleg a tanácsok javára lemond. A megyei tanács elnöki hivatalának munkatársától, dr. Molnár Páltól, tegnap megtudakoltuk, a „lemondások” összegzésének napjaiban miként értékelhetjük a megyei tapasztalatokat. Az MSZP helyi szerveinek döntő többsége természetesen lemondott vagyona egy részéről — derült ki abból a hosszú listából, amely valamennyi lényeges adatot, felsorolást tartalmaz —, néhány településről azonban nemleges válasz érkezett. Mint kiderült, a kevés kivétel nem valamiféle különcködést takar, mindössze arról van szó, hogy néhány kisebb településen az MSZMP-nek korábban sem volt egy épületnél vagy egykét ‘ helyiségnél több vagyona. Azokra pedig a jelenlegi működéshez is szüksége van. Mellesleg, a hivatalos eljárás egy lemondó nyilatkozat kitöltéséből, a tanács és a párt képviselőjének aláírásából állt, s a dokumentumot aztán továbbították a megyei tanácshoz. Formai hibának tűnik, de a rend kedvéért és a szabályok pontos betartása miatt, mindazokat a nyilatkozatokat visszaküldték, amelyeket valamelyik fél „elfelejtett” aláírni. Ugyancsak ez (Folytatás a 3. oldalon) Egy délután az aradi magyar szerkesztőségben A „Jelen” a forradalommal tart Vért a sebesülteknek Szörnyű lehet úgy írni és (szerkeszteni egy lapot, hogy az ember maga körül megnyomorított, éhező embereket lát, ő pedig ennek ellenére — felsőbb parancsra — dicshimnuszokat zeng a boldogság szigetéről, a Kánaán közeli eljöveteléről. Bensőjében dolgoznak az igazság gondolatai, melyeket ajkán talán már szavakká, mondatokká is formál, papírra viszont nem (vetheti, kénytelen egész mást írni. Feje felett ott lebeg Damoklész kardja, a hatalom nem ismeri a könyörületet. A segítőkészségnek nincsenek határai Hasonló gondolatokkal fogadtak a minap Aradon élő és dolgozó kollégáink, akiket hosszú idő után személyesen kereshettünk meg szerkesztőségükben. Bár a múlt soksok keserűsége még percenként előtört szintg mindegyikőjükből, de már érezhetően felszabadultabb, mosoly- gósabb volt a hangulat. — Gondolja el, új, forradalmi lapunkért, a Jelenért tülekednek az emberek, már a tizenötezres példányszám is kevés — újságolja boldogan Mózer István, a szerkesztőbizottság tagja. Pedig az elődből, a torzszülött Vörös Lobogóból — amit szintén mi írtunk — az utóbbi időben ötezer példány alig fogyott el. — No, mondjuk ez teljességgel érthető, hiszen ki kíváncsi minden oldalon Ceau- sescura és a „kedves” csa- íáG"ra — veszi át a szót Daiazs József újságíró. — Behívatott a párttitkár is bennünket, hogy mi a példányszám visszaesésének az oka. Persze a valódi okot nem mondhattuk el, mert a lapnak továbbra is meg kellett jelennie, hogy legalább magyar betűket és szavakat lássanak az emberek. Meg azért a sorok közé néha becsempészhettünk egy-két diktatúraellenes gondolatot. A témába annyira belemélyedünk, hogy észre sem vesszük, hogy egy csinos munkatársnő, Zaitné Wolf Erzsébet lép a terembe: — Tavaly kerültem ki a bukaresti „újságírógyárból”, egyedüli nemzetiségiként — meséli. — Az egyetemen töltött négy év alatt csak a pártélet és -gyakorlat dogmáit sulykolták belénk, kultúrtörténetet, • irodalmat, nyelvtant viszont alig tanultunk. Így van egy diplomám, mégis alig tudok valamit az újságírásról. Persze a szakmáról folytatott eszmecserénk hamar megszakad, és újra magával- ragad a forradalom hevülete. — A Ceausescu-diktatúra éppen ott szenvedett vereséget, ahol támadásra sem számított — fejtegeti Békés Sándor. — A hatalom azt hitte, hogy olyan mélyen elültette nacionalista uszítását a népben, hogy a románok nem lesznek hajlandók a nemzetiségiekkel összefogni. A forradalom bebizonyította, hogy ez egy óriási tévedés. — Ha már itt tartunk, milyennek képzelik a jövőben a magyarság helyét Erdélyben? — Minket magyarokat a forradalomig csak magyarul beszélő románokként tartottak számon — veszi vissza a szót Mózer István. — Még falvaink nevét sem ejthettük ki, illetve írhattuk le magyarul. Ez most gyökeresen megváltozik. Magyar nyelvű iskolák, művelődési intézmények kezdhetik majd meg működésüket. Ez fan- tásztikus eredmény, amiben tudjuk, mennyit segítettek Magyarországon élő testvéreink, barátaink és az ottani tömegkommunikációs eszközök. Ugyanilyen kedves volt fülünknek az, amit-a szerkesztőségbe toppanó Tokay György ügyvéd mondott. — Eddig minket, magyarokat száműztek a helyi állami szervekből. Azt hangoztatták, hogy hiába alkotjuk Arad megyében a népesség egynegyedét, nem számítunk. Most ezt elmondtuk a Nemzeti Megmentés Frontja aradi bizottságánál és két társunkat rögtön beválasztották a tíztagú tanácsba. Az ügyvéd utolsó mondatainál már újságíró kollégáinkkal felváltva egyre sűrűbben pillantgattunk óráinkra. Nekik még lapot kellett aznap szerkeszteniük, mi pedig szerettünk volna sötétedés előtt a határhoz érni. Amikor a hideg, ködös időben búcsúzkodtunk, Mózer István mosolyogva mondta: — Milyen csodálatos, hogy a hidegből most a jól fűtött szobába tud menekülni az ember. Négf év óta nem nagyon volt ilyesmire lehetőségünk. Miként arra sem volt példa, hogy 24 órán keresztül meleg víz folyjon a lakásokban. Láttam, a határon túl is tudnak nevetni, örülni. Nyemcsok ' László — Az első híradástól kezdve önzetlenül és sokan jelentkeztek vért adni — tájékoztat dr. Ollári György, a Békés Megyei Vérellátó- Szolgálat igazgató-főorvosa. — Már december 22-én 129- en, 23-án pedig 180-an jöttek, ekkor éjjel fél egyig dolgozott a véradóállomás munkatársi gárdája. A legnagyobb gondunk az volt, hogyan fogjuk az ünnepek alatt a levett vért feldolgozni. Ügy döntöttünk, hogy erre szánjuk a karácsony napjait. Az országos és a megyei felhívásra jelentkezettek vérét, az Országos Haematoló- giai Intézet által ide irányított vérkészítményeket három szállítmánnyal juttattuk el Romániába. Mindhárom célba; kórházba, vagy vérellátóba érkezett Aradra és Nagyváradra. Friss plazmát, vörösvérsejt-koncentrá- tumot, vizsgálósavat és albumint összesen 871 egységet küldtünk. A békéscsabai emberek vérén kívül bajai, gyulai, orosházi, miskolci, sőt finnországi véreket is tartalmazott a szállítmány. A transzfúzióhoz szükséges minden szereléket mellékeltünk. Koordinációs bizottság gondoskodik a szállításról. Nagyon sok magánautós jelentkezett, hogy szívesen fuvarozna, ha szükséges. Természetesen a vért és vérkészítményeket csak hűtőautóban lehet szállítani. — A véradás most gyors és rendkívüli. Nem jelent ez valamilyen hátrányt a véradók, vért kapók számára? — Semmit. Az AIDS-vizs- gálat ugyanúgy megtörténik, bárhonnan érkezik a vér. A vérvételhez szükséges steril eszközmennyiséget az Egészségügyi Minisztérium biztosítja. A véradó dolgozói hívás nélkül, vagy az első szóra megszakították szabadságukat, és munkába álltak. A hazai szükségletek sem szenvedtek hátrányt, elegendő a vérmennyiség. — A tragédia mellett hagyományos ünnepnapokat élünk, amikor bizony a magyar ember megiszik egykét pohár alkoholt. — Karácsonykor előfordult, hogy rákérdeztünk, ivott-e valaki. Néhány embert megkértünk, térjenek vissza máskor. Ugyanis az alkoholfogyasztást követően 8 óra hosszáig nem lehet vért adni. Egyébként nálunk az ünnepek idején is állandó ügyelet van. (Folytatás a 3. oldalon) Ez a véradócsoport a mezőhegyesi cukorgyárból érkezett Fotó: Veress Erzsi
