Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-22 / 303. szám

1989. december 22., péntek Harckocsik Bukarest utcáin Ülésezett Békés Megye Tanácsa Aradon az áruházból lőttek Zúgtak a harangok megyénkben túlélő. A legnagyobb össze­csapás hétfőn volt. A gyer­mekkórház ablakából látni lehetett, ahogy a katonák ál­tal lelőtt, megcsonkított gye­rekeket pokrócon húztak be az épületbe. Az utcán fekvő halottakhoz még a legköze­lebbi hozzátartozókat sem engedték oda. Ekkorra már a tüntetők Is szereztek fegy­vereket. sőt tankokat állítot­tak meg, a katonákat pedig kidobálták onnan. Szerdán még mindig volt Temesváron tüntetés, vi­szont lövöldözésről már nem tudott a szemtanú. Egy .teg­napi hír szerint pedig álta­lános sztrájkot hirdettek a városban. Délután ismét mintegy 150 ezer ember vo­nult az utcákra. pár viszont éppen bent tar­tózkodott az áruházban, amikor a kutyákkal érkező katonák sortüzet nyitottak a békés vásárlókra. Váloga­tás nélkül mészároltak nő­ket és gyermekeket is. Te­mesvárról Arad felé pedig fegyveres katonák lőttek a közúton közlekedő személy- gépkocsikra. A házaspárnak sikerült öt kamion közé be­ékelődni a járművével, így szerencsésen a határhoz ér­tek. * * * Délutáni információk sze­rint Aradon csak december 24-ére terveztek megmozdu­lást, de a szerdai Ceauses- cu-beszéd miatt, ezt tegnap délelőtt kilencre hozták elő­re. A színháztól a nagyáru­házig mintegy 50-60 ezer ember vonult, s minden gyárból érkeztek munkások. A népi milicistáik is levet­ték egyenruhájukat és a tö­meghez csatlakoztak. Lövé­sek hallatszottak, de hogy éles tölténnyel lőttek-e vagy sem, informátorunk nem tudta. Aradon a telefonvo­nalak is megszakadtak. Marosvásárhelyen, Craio- vában és Brassóban is vol­tak megmozdulások. A ha­lottak száma elérte a há­romezret. (Folytatás az 1. oldalról) sét határozta el. A hír nem váltott ki olyan ovációt, mint amilyenre a vezetés számít­hatott. Amikor a nagygyűlés be­fejeződött. a tömeg nagy ré­sze a főváros utcáin vonult, majd órákon át a városköz­pontban éltette Temesvárt, és szabadságot követelt. El­tépték Ceausescu képeit, megtaposták a transzparen­seket, és egyes zászlókból ki­vágták az állami címert. Két alkalommal valahonnan ri­asztólövések is hallatszot­tak, egyesek szerint sebesü­A csütörtöki parlamenti ülésnap szünetében nemzet­közi sajtótájékoztatót tartot­tak, amelyen részt vett Horn Gyula külügyminisz­ter, Berecz János, az Or­szággyűlés külügyi bizottsá­gának elnöke, és Réger An­tal, a testület titkára is. Horn Gyula tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy szerdán este Magyarország bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét ma­gához kérette a román kül­ügyminiszter és közölte ve­le azt a román álláspontot, miszerint az országban ki­tört zavargásokat a határo­kon kívülről szervezték, az­zal a céllal, hogy megsért­sék Románia függetlenségét, megbontsák területi egysé­gét. Miként Ceausescu elnök szerda esti tv-beszédében, a román külügyminiszter is A Magyar Köztársaság ál­landó ENSZ-képviselője, Esztergályos Ferenc nagy­követ szerdán levelet in­tézett a Biztonsági Tanács elnökéhez. A nagykövet a magyar kormány utasításá­ra hivatkozva felkérte a BT elnökét, hívja fel a román hatóságokat az emberi jo­Temesvár és Arad közötti településről érkeztek tegnap kora délután magyar terü­letre, múlt hét óta Romá­niában tartózkodó szemé­lyek. Ök szerdán éjszaka egy Temesvárról menekülő isme­rősükkel is tudtak beszélni, aki szemtanúja volt szombat óta az,ottani eseményeknek. Tőkés László beszédéről Is beszámolt. Eszerint múlt szombaton Tőkés László a kilakoltatá­sa ellen tüntető tömegnek azt mondta, hogy menjenek el, mert bajt hoznak maguk­ra. Mire azok románul til­takoztak ez ellen, ennyit lések is történtek. A tömeg egy részét a Piazza Romana környékéről vízágyúval, s páncélozott járművekkel meghátrálásra késztették. Délután 60—65 ezer főnyi tömeg volt a főútvonalon, de az esti órákra a tüntetők száma alaposan megcsap­pant. Délután a román hadsereg automata fegyverekkel tüzet nyitott a bukaresti utcákon tüntetőkre. A TASZSZ szov­jet hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a kato­nák harckocsik támogatásá­val igyekeztek szétszórni a tömeget. Budapestet jelölte meg, mint azt a központot, ahon­nan az eseményeket ösztön­zik, irányítják, és követelte az állítólagos beavatkozás megszüntetését. Hazánk dip­lomáciai képviselője hatá­rozottan visszautasította a román állításokat. A külügyminiszter meg­erősítette az Országgyűlés külügyi bizottságának szer­dai ülésén felvetődött el­képzelést, amely az 1948- ban kötött magyar—román barátsági és együttműködé­si szerződés felmondására vonatkozik. Mint — immár kérdésekre válaszolva — el­mondotta, olyan viszony alakult ki a két ország kö­zött, hogy erkölcsileg sem igazolható tovább e szerző­dés léte, ezért a magyar kormány készül ennek egy­oldalú felmondására. gök és az alapvető szabad­ságjogok tiszteletben tartá­sára és arra, hogy teljes mértékben hajtsák végre erre vonatkozó nemzetközi köte­lezettségeiket. Továbbá kér­te, hogy e kérdés megvita­tása céljából vizsgálják meg a BT összehívásának lehe­tőségét. szólt románul: „Békét! Le a Ceausescu-korszakkal!” Ez­után a katonák rátámadtak az összegyűltekre és vereke­dés tört ki. Ez idő tájt a Be­ga folyó partján egy na­gyobb csoport közeledett Te­mesvár központja felé. Ahol Ceausescu-képet láttak, meg­gyújtották, a kiérkező tűzol­tókocsit pedig beborították a Begába. A támadó rendőröket egy villamosvezető is akadályoz­ni próbálta, és a síneken elé­jük állt járművével. Kiszállt, a tömeg felé pedig ezt kia­bálta: „Európában minden­hol felébredtek, mi vagyunk az utolsók!” El akarták fog­ni, de sikerült elvegyülnie a tömegben. A szónoklatok va­sárnap reggelig folytatód­tak. A honvédség délben kapta meg a tflzparancsot. Ekkor minden katonának ad­tak egy palack szeszes italt is, s azokat a kiskatonákat pedig akik nem voltak haj­landók a tömegbe lőni. le­mészárolták „társaik”. Az emberek azt kiabálták a ka­tonák felé, hogy „Testvére­ink vagytok, ti is románok vagytok!” A tömeg hátrálni viszont nem tudott, sőt, bá­mészkodó gyerekek is a hon­védségi gyűrűben rekedtek. A páncélosok 800—900 em­bert egy szűk utcába szorír tottak, és itt helikopterről tüzeltek rájuk. Alig maradt A gyulavári határátkelő- helyen tegnap délelőtt sze­mélygépkocsival senkinek nem sikerült átjutnia Ro­mániába. Két japán, egy amerikai és az El Pais, a La Vanguardia spanyol la­pok tudósítói, valamint la­punk munkatársai is kísér­leteztek ezzel. Aradról érkezett lengye­leknek viszont sikerült Ro­mániából átjutniuk Ma­gyarországra. Mint elmond­ták, reggel kilenc és tíz óra között értek Aradra, ahol rendőri és katonai kordon látványa fogadta őket. Megálltak a nagyáruház parkolójában és a nők be­mentek vásárolni, egy fér­fi pedig a kocsiban maradt. Csak tíz percig voltak az áruházban, mert feltűnt ne­kik, hogy az eladók sebe­sen pakolnak össze. Pillana­tok múlva megjelent az au­tomata gépfegyverekkel fel­szerelt katonaság és emele­tenként foglalta el a főtérre néző ablakokat. A lengye-’ lek gyorsan. kocsiba ültek, már körülbelül 400 méter megtétele után — fél tizen­egykor — fegyverropogást hallottak, ami két-három percig tartott. Egy másik, szintén Arad­ról érkezett lengyel házas­Akárcsak az ország más részein, megyénk települé­sein is megszólaltak a ha­rangok tegnap délután 1 órakor, emlékeztetve a te­mesvári véres eseményekre, s kifejezve a Tőkés László református lelkész melletti szolidaritást. Békéscsabán percekre megállt a forgalom több ut­cában, így az István király téren is, s a gépjárművek kürtjeinek hangkavalkádja jelezte a tiltakozást. Ezt kö­vetően többen égő gyertyá­kat helyeztek el Kossuth La­jos szobránál. Szarvason már kora reg­gel csaknem minden köz­épületen fekete zászlók leng­tek. Pontosan déli egy óra­kor a város mindhárom ha­rangja megszólalt, majd amikor ezek elcsendesedtek, az autók, autóbuszok és más gépjárművek vezetőinek hosszan tartó kürtjelei kö­vetkeztek. Szeghalmon előbb a kato­likus, majd a református templom harangja zúgott fel, majd az utcákból innen is, onnan is autók hosszú kürt­jelei hangzottak. Az épüle­tek homlokzatán fekete zászlók lobogtak. Orosházán szintén elhe­lyezték a közintézményeken a gyászlobogókat. Szóltak a harangok és 'az autókürtök. (Folytatás az 1. oldalról) zott tervosztályvezetőt, aki más munkahelyre kíván tá­vozni. Utódja a jelenlegi oszlályvezető-helyettes, Híd­végi Gábor lesz. Miután a végrehajtó bizottság e hó­napban mentesítette fegyel­mi büntetése hatálya alól, Sprőber József műszaki osz­tályvezető megbízását hatá­rozatlan időre szóló kineve­zésre változtatták. A tanácstagok ezt köve­tően korábbi határozataik végrehajtásáról szóló jelen­téseket fogadtak el. Véle­ménykülönbség csak a Sportszövetségi és Rendez­vényiroda szükségessége és költségvetési támogatása megítélésében alakult ki. A múlt évi BNV kiadásainak ügyét azzal zárták le, hogy készek elfogadni a peren kí­vüli egyezséggel beígért 500 ezer forintot, ugyanakkor a vizsgálati anyag megyei fő­ügyészséghez történő meg­A kormány döntést hozott a nyugdíjasok és a gyerme­kes családok ellátásának ja­nuár l-jei emeléséről. A nyugdíjkiegészítéseket a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság automatikusan folyósítja januárban, egyelő­re elkülönítetten a nyugdí­jaktól. Februárban pedig már az emelt összegű nyug­díjakat egyszerre kapják kézhez az érintettek. A nyugdíjak differenciált mó­don emelkednek január 1- jétől. Az emelés nagysága két tényezőtől függ; kinek mekkora a nyugdíja, illetve ki mikor vonult nyugállo­mányba. Ennek megfelelően a 6 ezer forint alatti nyug­díjakat 550 forinttal, a 6 és 10 ezer forint közöttieket 400 forinttal, a 10 és 20 ezer forint közöttieket 300 forint­tal és a 20 ezer forint fe­letti nyugdíjakat havi 200 forinttal emelik. Emellett a nyugdíjazás éve szerint, függetlenül a nyugdíj össze­gétől, további differenciált emelésre kerül sor. Az 1975. július 1-je előtt nyugdíjba vonultak 500 forint, az 1975. július 1-je és az 1980. de­cember 31-e között nyugdí­jazottak 300 forint, az 1981. január 1-je és 1985. decem­ber 31-e között nyugdíjazot­tak 200 forint havi kiegészí­tő emelést kapnak. így az 1975. július 1-je előtt nyugállományba men­tek esetében: ha nyugdíjuk 6 ezer fo­rint alatt van: 1050 forint; ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 900 forint; ha a nyugdí juk 10 001 és 20 ezer forint között van : 800 forint; ha a nyugdíjuk 20 ezer fo­rint fölött van: 700 forint az alap- és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1975. július 1. és 1980. december 31. között nyugál­lományba mentek esetében : ha a nyugdíjuk 6 ezer fo­rint alatt*van: 850 forint; ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer /orint között van: 700 forint ; ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 600 forint; ha a nyugdíjuk 20 ezer fo­küldésétől eltekintettek (mondván: az ügyészség e nélkül is léphet, ha akar). Senki sem sejtette előre, hogy a megye 1990. évi költ­ségvetésének előkészítéséről szóló anyag megtárgyalását — majd az egész tanácsülést — a tanácstagok létszámá­nak határozatképtelen mér­tékűre csökkenése miatt ja­nuár végére kell elnapolni. A sokszor egymással is szö­ges ellentétben levő állás­pontok eldöntetlensége miatt nehéz helyzetbe hozták a tervezőket: a tanács vélemé­nyének tisztázása nélkül kell továbblépniük. Ügy tűnik, hogy az új te­rem 202 világítótestének leg­alább 8 ezer wattos teljesít­ményű fénye sem világította meg eléggé mindenki szá­mára: sorsdöntő kérdés meg­oldásának elősegítéséről kel­lett volna határozni a vá­lasztók bizalma és a képvi­seleti kötelezettség alapján. Kiss A. János rint fölött van: 500 forint az az alap- és kiegészítő eme­lés együttes összege. Az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyug­díjba mentek esetében: Ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 750 forint; ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 600 forint; ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 500 forint; ha a 'nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 400 forint az alap- és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1986. január 1. óta nyugállományba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer fo­rint alatt van: 550 forint; ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 400 forint; ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 300 forint; ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött Van: 200 forint az alap- és kiegészítő eme­lés együttes összege. * * * Mi történik a magyar— román határon, mozgósítot­ták-e a magyar védelmi erőket? — hangzott el a kérdés a sajtótájékoztatón. Bajnok Zsolt megbízott kor­mányszóvivő elmondotta : ha ilyen hír terjedt el a vá­rosban, az mindenképpen rémhír. A jelenlegi isme­retek szerint, a magyar— román határövezetben nem történt rendkívüli, rendha­gyó esemény, ami bármi­lyen magasabb készültségi állapot elrendelését indo­kolttá tenné. A határőrség kötelékében szolgálatot tel­jesítő fiatalok szüleinek megnyugtatására is aláhúz­ta, semmiféle rendhagyó esemény nem történt eddig, a fiatalok a határőrségnél is ugyanúgy teljesítik szolgá­lati feladataikat, mint ko­rábban. *,Egy másik kérdésre vála­szolva Csehák Judit elmon­dotta, az eddig megállapí­tott legmagasabb nyugdíj­összeg 47 ezer forint. 780-ra tehető azoknak a száma, akiknek a nyugdíja megha­ladja a 20 ezer forintot, hetvenen kapnak 30 ezernél és nyolcán 40 ezernél több nyugdíjat. Rendkívüli ülés Gyulán A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége a kialakult helyzetről A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének el­nöksége tegnap délelőtt, gyulai székházában rendkívüli ülésen vitatta meg a Romániában kialakult helyzetet, különös tekin­tettel az elmúlt napokban Temesvárott lezajlott eseményekre. A testület megállapította, hogy a magyarországi románság döntő többsége — a hazai és a világ valamennyi szabadságsze­rető erőivel együtt — mindvégig féltő aggodalommal és testvéri együttérzéssel kísérte figyelemmel a Temesvárról érkezett, drá­mai eseményekről szóló híreket. Az emberi áldozatokat is kö­vetelő hatósági beavatkozást, a semmivel sem magyarázható, agresszív és brutális megtorlást, a kilátásba helyezett, hasonló célzatú további „rendfenntartó” intézkedéseket az egyetemes emberi jogok, valamint az európai biztonság és együttműködés elleni merényletnek tekinti. Az etika és a humánum általános normáitól vezérelve, az el­nökség elítél mindenfajta nacionalista megnyilvánulást, külö­nösképpen a hatalomnak azt az érthetetlen kísérletét, hogy a népfelháborod^s' valódi okát a nemzetiségek és a nemzetek szembenállásaként állítsa be. Minden időben és helyen tudni kell, hogy a fizikai, lelki­szellemi szabadság létfeltétele bensőnk harmóniájának, mely nélkül sehol, semmikor nincs igazi külső béke sem. Lelkiismeretűnk szerint tiltakozunk! Egyházmegyém Szegedtől Debrecenig a román határ mellett terül el. A menekülők nagyon nagy része ezen a szakaszon szö­kik át, ezért a Magyar Katolikus Püspöki Kar engem bízott meg a menekültek segítésével, ügyeiknek intézésével. Így mó­domban volt és van szemtanúktól hallani az „odaáti” esemé­nyeket. Az eddigiek is minden emberi elképzelésen felüli el­nyomásról beszéltek, az emberi jogok nyílt és tudatos megsze­gésének sorozatáról, a nemzetiségi érzésében meggyalázott ma­gyarok, németek szomorú sorsáról, az európai értékek gyűlö­letből fakadó kiirtásáról. De beszéltek éhségről, hideg lakások­ról, alapvető gyógyszerek hiányáról. Beszéltek Tőkés László zaklatásáról, más ezrek és ezrek megfélemlítéséről, elhurcolá­sáról ... És most Temesvár és Arad ! Gépfegyverek ropogása, felvonuló páncélosok védtelen emberekre irányított fegyvercsö­ve .. . Kinek van joga a nép ellen védeni a „nép érdekeit”? Van-e lelkiismerete annak, akinek lelkiismerete nem szólal meg a történtek miatt?! Mi, katolikusok lelkiismeretünk szerint tiltakozunk és ké­rünk mindenkit, hogy a tőle telhetőt tegye meg szomorú ese­mények ellen. Mind az ENSZ, mind a nagyhatalmak vessék latba tekintélyüket és vessenek véget ennek az elnyomó véres útnak. Mi, ha Ikell, bár ne kellene, szívesen segítjük a mene­külteket, bár tudjuk, hogy nem az otthon és a. haza elhagyása a megoldás, amint nem ez volt a keletnémeteknél sem. Mi hisszük, hogy a történelem igazi formálója az Isten, ezért imára szólítok minden hívőt, hogy kérjük segítségét: adja ke­gyelmét, hogy megszűnjön minden terror, és karácsony békéje töltse be végre egész Európát, szomszédos, szenvedő, elnyomott testvéreinket is. E hét végén és az ünnepek alatt minden temp­lomban könyörögjünk értük, akik nem ünnepelhetik a szív és a külső környezet békéjében a karácsonyt, jöjjön el végre hoz­zájuk is az igazságosság, a szeretet és a béke. Gyulay Endre, szeged-csanádi megyéspüspök Kormányunk a magyar—román barátsági és együttműködési szerződés [elmondására készül Összehívják a Biztonsági Tanácsot? Tőkés László utolsó temesvári szavai II kormány döntése a nyugdíjasok és a gyermekes családok ellátásának emeléséről A kormány az Országgyűlés döntésének megfelelően ha­tározott a nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szociá­lis ellátások, valamint egyéb ellátások emeléséről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom