Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. DECEMBER 20., SZERDA Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Mai számunkból: Kis ajándék - nagycsaládosoknak (2. oia»» Csókás asszony tf. oldal) Manifesztum - pletyka ellen (4. oldal) Levél a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettosékez 9. oldal) Semmi szexf csak steksz (6. oldal) űt variáció a túlélésre (8. oldal) A kormány sem mindenható Napirenden a jövő évi gazdaságpolitikai program ás a lakásgazdálkodási rendszer Bejelentésekkel kezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja tegnap .reggel 9 óra­kor. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke arra kérte a parlamenti csoportokat, jhogy az ülésszak idején tárgyalják meg a politikai pártokkal és az érdek- képviseleti szervekkel folytatott konzultációk tapaszta­latai alapján a parlamenti választások előrehozataláról, az Országgyűlés megbízatásának lerövidítéséről szóló javaslatot. Tájékoztatást adott arról: az MSZP parlamenti cso­portja felhívással fordult az Országgyűléshez, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány 1944. december 21—22-i megalakulásának évfor­dulóján emlékezzenek meg e történelmi eseményről. Kérte, hogy a parlamenti csoportok tárgyalásaikon e kérdésben is alakítsák ki álláspontjukat. Az Országgyűlés ezután a tárgysorozatnak .megfelelő­en tájékoztatót hallgatott meg a kormány 1990. évi gaz­daságpolitikai programjáról, amelynek előterjesztője Ke- menes Ernő, az 'Országos Tervhivatal elnöke volt. Részletek a beszédből „A fizetésképtelenség mi­atti közvetlen veszély elhá­rítható, ám, ahhoz fontos gazdaságracionalizálási fel­adatokat kell elvégezni. Szo­ciális oldalon nagy erőfeszí­tések szükségesek, egyes ré­tegek leszakadásának, to­vábbi pozícióromlásának megakadályozására, és az infláció hatásainak legalább részleges kivédésére. E ne­héz feladatok felvállalását az igazolja, hogy mai is­mereteink szerint nem lát­szik más, könnyebb, reáli­san bejárható út. E feszült­ségekkel terhes program nem vállalása súlyos helyzetet eredményez. Gazdaságunk néhány hónap alatt finanszí­rozhatatlanná válik, műkö­dése ellehetetlenül, ebben az esetben súlyos termelés- és fogyasztáscsökkenéssel kel­lene szembenéznünk, és ami még tragikusabb, gazdasá­gunk mély válságba süly- lyedve hosszú időre elvesz­tené esélyét a kibontakozás­ra. Ügy látjuk, ma még mindez elkerülhető, s e programhoz mai ismereteink szerint biztosítható az el­engedhetetlen külföldi segít­ség és egyidejűleg minden, az ország sorsa, jövője iránt elkötelezett, felelős politikai erő támogatása is." „1990-ben kamatfizetési kötelezettségünk közelíti az 1,5 milliárd dollárt, aktuális törlesztési kötelezettségünk további, körülbelül 1,9 mil­liárd dollárt jelent, össze­sen tehát körülbelül 3,4 mil­liárd dollárt kell fizetnünk, ez forintra átszámolva dur­ván 200 milliárdot jelent, ami - nemzeti termelésünk mintegy 10 százaléka. To­vábbra is nélkülözhetetlenek tehát a külső erőforrások és a refinanszírozási hitelek. „A parla,menti vitákban, a bizottsági fórumokon többen felvetették, hogy a kormány­zati javaslatokban a Valuta­alap diktátuma érvényesül, és háttérbe kerül a gazda­ság autonómiája, a kormány önállósága." A Tervhivatal elnöke kiemelte: „A kor­mányzati javaslatok az or­szág érdekeit tekintik elsőd­legesnek, a gazdaság műkö­dőképességének megőrzését tartják a legfontosabbnak. A Valutaalap és a hitelezők ér­dekei hasonló irányba mu­tatnak. Tehát ezt a gazda­ságpolitikát nem a Valuta­alap, hanem <az elmúlt évek során felhalmozódott problé­mák kényszerítik ránk.” „Belső kockázataink egyik legveszélyesebbje az infláció elszabadulása. Ezért a kor­mányzat alaptörekvése, hogy a gazdaság folyamatos irá­nyításában minden területen biztosítékokat építsen ki az árak elszabadulásával szem­ben. Szeretném bejelenteni: kemény árellenőrzést kívá­nunk érvényesíteni, s ehhez kérjük <a társadalmi érdek- képviseleti szervezetek és a társadalmi nyilvánosság tá­mogatását is." ..Törvényileg a keresetek minimális szintjét garantál- . juk. a bérek és keresetek alakulásának minden más kérdése a munkáltatók és a munkavállalók együttes gaz­dasági eredményességének függvénye, illetve egyezke­désük következménye. Az előterjesztést vita kö­vette, majd határozathozatal következett. A képviselők el­fogadták a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai prog­ramjáról szóló tájékoztatót, s ezzel kapcsolatban határo­zatot is hoztak. A határozat leszögezi: az Országgyűlés az 1990. évi gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztatót, továbbá a Minisztertanácsnak a gazda­sági átalakulás érdekében esedékes teendőit tudomásul veszi. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács széles körű nemzetközi gazdaságdiplo­máciái tevékenységet foly­tasson. Szükségesnek tartja a Nemzetközi Valutaalappal való hitelmegállapodást, a Világbankkal új szerkezet­átalakító kölcsönszerződés előkészítését, az Európai Gazdasági Közösséggel és az OECD-országokkal a gaz­dasági együttműködés javí­tásáról, valamint ehhez kap­csolódóan konkrét megálla­podások és hitelszerződések előkészítéséről folyó tárgya­lásokat. Fontosnak tartja a KGST tagországaival köten­dő 1990. évi államközi meg­állapodások létrehozását, az együttműködés piaci feltéte­leinek kiszélesítését. Ezután az Országgyűlés át­tért a lakásgazdálkodási rendszer reformjára és a jövő évi intézkedésekre tett javaslatok megtárgyalására, valamint a lakás célú álla­mi kölcsönök utáni, 1990. évi adófizetési törvényről szóló előterjesztés megvitatására. Az elnöklő Jakab Róbert- né javasolta, hogy a lakás- koncepciót, valamint a tör­vényjavaslatot a képviselők együttesen tárgyalják, ám külön-külön határozzanak majd róluk. Ezzçl a Tisztelt Ház is egyetértett. Elfogad­ták azt is, hogy a törvényja­vaslat általános és részletes (Folytatás a 3. oldalon) Románia: se be, se ki Éjszakai forradalmak Temesváron A romániai eseményekről, amelyeket napjainkban a legnagyobb aggodalommal figye­lünk, ikevés megbízható hír érkezett tegnap. Ternes váróit a boltok, az éttermek állítólag nyitva vannak, és javarészben eltüntették a tüntetések nyomait. Éjszakánként viszont „csendes” forradalmát éli a város. Szemtanúk állításai nyomán az áldozatok száma 200-309 főre tehető, s több száz ember sebesült meg. A román rádió, a televízió és a sajtó továbbra is a törvények következetes betartására szólítja fel az ország állampolgárait. Annyi bizonyos, hogy Temesvárt >a román hatóságok gyakorlatilag elszigetelték a külvilágtól. Nem engedik be a külföldieket Romániába, a határt még a Dunán áthaladó hajók elől is lezárták, s a menekülés lehetősége megszűnt. Világszerte elítélik a temesvári tüntetők elleni brutális intézkedéseket. Működik a hírbörze A kanadai CBC Rádiótár­saság hétfőn a késő esti órákban már másodízben fordult szerkesztőségünkhöz azzal a kéréssel, hogy a Ro­mániában a legutóbbi na­pokban kialakult helyzetről, a megmozdulások kimenete­léről, az összecsapások ál­dozatairól és Tőkés László sorsáról tájékoztassuk kollé­gáinkat, illetve az ottani hallgatókat. Saját lapunk, a többi napilap, a rádió hí­rei, a tévéhíradó és a Pa­noráma műsora alapján tud­tunk a legfrissebb értesülé­sekkel szolgálni. Tovább tart tehát a meg­különböztetett érdeklődés a romániai események iránt, működik a hírbörze, min­denki keresi a hírforrást, mivel mind ez idáig semrni- • lyen hivatalos román köz­lés nem történt. A hírek te­hát továbbra is közvetettek, nem ellenőrizhetők, kivéve azokat, amelyeket itthon tu­dunk kontrollálni. Ezek kö­zül most három. Az egyik — és ez keltette a legna­gyobb riadalmat —, hogy a magyar—román határon harckocsik vonultak fel, a másik: igaz-e, hogy román katonák szöktek át Magyar- országra, és hogy újra be­vezették a határon a fegy­verhasználatot, vagyis nem csak figyelmeztető lövéseket adnak le az átjönni szándé­kozókra, hanem rájuk is lő­nek. Nincsenek harckocsik a határon Pál János, az orosházi ha­tárőrség kerületparancsnoka elmondta, hogy hosszabb ideje figyelemmel kísérik a hozzájuk tartozó határszaka­szon a különféle mozgáso­kat, 'sőt, most fokozottan. (Folytatás a 2. oldalon) Csigatempóban a befogadóállomás kivitelezői Két év alatt mintegy har­mincezer román menekült érkezett hazánkba. Bár or­szágszerte befogadóhelyek, átmeneti táborok jöttek lét­re, elhelyezésük ma is gond. Ez év őszén adták át Békés­csabán a Kétegyházi úti át­meneti befogadóállomást, mely a tervek szerint kor­szerű körülményeket teremt 200 áttelepültnek, mindad­dig, míg munkát, szállást nem tudnak biztosítani szá­mukra. A szobák, a mosdó-, étkező- és irodahelyiségek mellé foglalkoztatót és kul­túrtermet is terveztek. Am — ahogyan ez gyakran elő­fordul — a kivitelező nem készült el időre néhány fon­tos létesítménnyel. Emiatt találkoztak tegnap az érin­tettek: az épület tulajdono­sának, a Belügyminisztéri­umnak a képviselői, a ter­vező. a kivitelező és a me­gyei tanács szakemberei. Mint dr. Pethő Attila, a be­fogadóállomás igazgatója el­mondta, legfontosabb a fűtés megjavítása, mert jelenleg a második emelet lakhatatlan. Csak a napokban nyílt? meg a mosoda, s eddig nem mű­ködött a zuhanyozó.* A téli hónapokban különösen fon­tos lenne a közösségi életre lehetőséget nyújtó kultúrte­rem kialakítása. November végére tervezték a garázs és az asztalosműhely átadását, ám ehhez még hozzá sem fogott a Békés Megyei Építő­ipari Szövetkezet. Igaz, a terveken közben módosítot­tak, de ez sem magyarázat a munkatempó hirtelen lassu­lására. Nem kevésről van szó — állapították meg a megbe­szélés résztvevői — hiszen a hazánkról szerzett első be­nyomások, az itt töltött egy­két hét sok esetben megha­tározza az áttelepültek to­vábbi sorsát. Ezért nyomaté­kosan felkérték a kivitele­zőt, hogy mielőbb javítsa ki a hibákat, s kezdjen hozzá a legfontosabb létesítmények építéséhez. G. K. Január 1-jíliil: Az élelmiszerárak 20—25 százalékkal emelkednek Rednágel Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes az agrárter­melés jövő évi ár- és pénz­ügyi szabályozását mérföld­kőnek nevezte a MÉM-ben megtartott keddi sajtótájé­koztatón. Igen jelentős mó­dosulás, hogy nagyrészt megszűnik a közvetlen ter­melési támogatás; ez azt je­lenti, hogy a mezőgazdasági üzemek ezen a címen mint­egy 8,3 milliárd forinttal ke­vesebbet kapnak jövőre, ám — mintegy ellentételként — áraikat liberalizálják, és csaknem minden termékre a szabadár vonatkozik. A kormányzat az árható­sági feladattal — az agrár­termékek körére — a MÉM- et bízta meg, és hatásköré­be utalta az export szabá­lyozását is. Ez egyfajta biz­tosítékot jelent abban az esetben, ha a szabaddá vált élelmiszerárak indokolatla­nul felfutnának az elkövet­kező hónapokban. A miniszterhelyettes be­jelentette, hogy továbbra is a hatósági árkategóriában marad a tehéntej, amelynek átlagos felvásárlási ára 1990. január 1-jétől literenként 14,10 forint lesz, a fogyasz­tói' ára pedig 18,20 forint. Ugyanez a kategória vonat­kozik az étkezési búzára, amelynek felvásárlási ára az első osztályban mázsánként 570 forint, a másodosztály­ban pedig 510 forint. Erőteljesen módosulnak az árindexek. Az élelmiszerfo­gyasztásban ez azt jelenti, hogy 25-26 százalékos emel­kedésre kell számítani. A húsnál 30-32 százalékos fo­gyasztói áremelés várható, differenciált mértékben. A cukorért 16-18 százalékkal, a margarinért, étolajért 30 százalékkal, az élvezeti cik­kekért 21-22 százalékkal, az édesipari termékekért 19-20 százalékkal, a szeszért 20-23 százalékkal, a borért 20 szá­zalékkal, a sörért 22-24 szá­zalékkal, a dohányáruért pedig 24-26 százalékkal kell majd többet fizetni az elő­zetes értékelés szerint. A garantált árak rendszerét három termék esetében tart­ják fenn: a kukoricánál, a vágómarhánál és a vágóser­tésnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom