Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
1989. december 19., kedd Sorsdöntő ülésszak a Parlamentben Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja (Folytatás az 1. oldalról) 19. Interpellációk, kérdések megtárgyalása; 20. Nyilatkozatok, bejelentések tárgyalása. A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően először a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról döntöttek. A soros elnök emlékeztette képviselőtársait arra, hogy a novemberi ülésszakon dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár már elmondta a törvényjavaslat szóbeli kiegészítését, és a testület lezárta annak vitáját, azonban akkor nem hoztak határozatot. Mivel módosító indítványt a képviselők nem nyújtottak be, a törvényjavaslat egészéről szavaztak: az Országgyűlés a törvény- javaslatot 213 igen szavazattal elfogadta. Ezután a büntető jogszabályok módosítását tárgyalták a törvényhozók. Az igazságügyminiszter benyújtotta a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslatokat. Mivel a három törvényjavaslat tartalmilag szorosan összefügg, a soros elnök indítványozta együttes tárgyalásukat. Ezzel az Országgyűlés egyetértett azzal a megkötéssel, hogy külön-külön hoznak határozatot. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében arról szólt, hogy valamennyi módosító javaslat a szigorított őrizet megszüntetését indítványozza. A szigorított őrizet intézménye a Büntető törvénykönyvben szabályozott intézkedés. A jelenlegi szabályozás szerint a szigorított őrizet azzal a többszörös visszaesővel szemben alkalmazható, akit már legalább háromszor ítéltek el egy évet meghaladó szabadságvesztésre, az újabb bűncselekmény elkövetésekor betöltötte 20. életévét, és az újabb bűncselekmény miatt iegalább két évi szabadságvesztés büntetést kapott. Az ilyen esetekben a bíróság mérlegeli, hogy szükség van-e szigorított őrizetre, amelynek leghosz- szabb tartama a törvény szerint öt év. A tárgysorozatnak megfelelően először az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 213 igen szavazattal elfogadta. A büntető jogszabályok módosítását dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében hallgatta meg a Parlament. A vitában felszólalt Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.) és Roszik Gábor (Pest megye, 4. vk.). A képviselők nagy többséggel elfogadták mindhárom törvénymódosító javaslatot. Az 1986. évi illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Békési László pénzügyminiszter ismertette. A törvényjavaslathoz egyetlen képviselő, Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) szólt hozzá. Az ülésszak tárgysorozatának tárgyalását kora délután egy ünnepélyes aktus szakította meg: a kormány tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész esküt tett az Ország- gyűlés előtt. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés az illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadta. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter, a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot terjesztette a plénum elé. Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának véleményét Szirtesné dr. Tom- sits Erika (Budapest, 22. vk.), a bizottság elnöke ismertette. A vitában hozzászóltak: Kopp Lászlóné (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 21. vk.) ; Lestár Lászlóné (Budapest, 51. vk.) ; dr. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.); Hellner Károly (Budapest, 32 vk \ Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter ösz- szegezte a vitában elhangzottakat. A napirendi pontokhoz szorosan nem kapcsolódó témával is foglalkoztak a képviselők: Tőkés László ügyében foglaltak állást, majd a testület meghallgatta és elfogadta a külügyi bizottság másik állásfoglalását is, miszerint Doina Corneát és Tőkés Lászlót a Nobel-béke- díjra terjeszti fel. Ezután a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot terjesztette a plénum elé Csehák Judit. Szirtesné dr. Tomsits Erika a társadalombiztosítási bizottság nevében ismertette a testület véleményét. Ezután határozathozatal következett, az Országgyűlés a törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadta. Késő délután a Parlament az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló előterjesztést tárgyalta meg. E napirendi ponthoz dr. Hayelmayer István, az Állami Számvevő- szék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában hozzászóltak: Kovács András, a terv- és Békés megyeiek egy esnpnrtja Állásfoglalás Tőkés László temesvári református lelkész ügyében Az állásfoglalás egyebek között rögzíti: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése rövid időn belül másodszor kényszerül arra, hogy napirendjétől eltérve, külön foglalkozzon Tőkés László temesvári református lelkész ügyével. Ennek az ad sürgető aktualitást, hogy a román hatóságok az alapvető emberi jogokat durván megsértve, az ország vállalt szerződéses kötelezettségeit semmibe véve, az elmúlt hét végén a törvényesség látszatát keltő bírósági döntéssel ki akarták Ia- koltatni hivatalából és otthonából Tőkés Lászlót. A Magyar Köztársaság Országgyűlése felhívja az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államokat, hogy a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban tegyenek konkrét lépéseket Tőkés László és gyülekezete jogainak védelmében, továbbá arra vonatkozóan, hogy a Román Szocialista Köztársaság betartsa ezirányú nemzetközi szerződéses kötelezettségeit. A Magyar Köztársaság Országgyűlése felkéri a magyar kormányt, hogy a jelen nyilatkozatot juttassa d az ENSZ főtitkárához, az illetékes nemzetközi fórumokhoz és szervezetekhez.” Bánffy György (Budapest, 1. vk.) a Magyar Demokrata Fórum nevében invitálta képviselőtársait a Hősök terén hétfőn este rendezendő demonstrációra, amelyet az erdélyiekkel való szolidaritás jegyében tartanak. Az Országgyűlés ezután meghallgatta a külügyi bizottságok másik állásfoglalását is, miszerint Doina Corneát és Tőkés Lászlót felterjeszti a Nobel-békedíjra. Az Országgyűlés az állásfoglalást elfogadta. költségvetési bizottság nevében és Bállá Éva (Budapest, 46. vk.). Röviddel este 6 óra előtt az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a Parlament ülését. A képviselők előzőleg megtárgyalták az Állami Számvevőszék jövő évi költségvetését. Ügy döntöttek, hogy a beterjesztett javaslat vitáját első fordulónak tekintik, és arra szólították fel az ÁSZ elnökét, hogy a januári ülésszakra részletesebb és takarékosabb költségvetést terjesszen a Parlament elé. Ma várhatóan a kormány jövő évi gazdaság- politikai programjáról szóló tájékoztató, illetve a lakásgazdálkodási rendszer reformjának megtárgyalásával folytatják a képviselők a munkát. A tudósitisokat László Erzsébet, a fotókat Gál Edit készítette. Fgv kis portörlés Parlamenti mozaik Nem ünnepi hangulatban A kupolacsarnokban felállított hatalmas fenyőfa — igaz, nem a képviselők, hanem fiatalabb embertársaik köszöntésére díszítették fel — valahogy nem varázsolja vidámabbá a légkört. S bár a nyugatnémet kancellárt még emelkedett hangulatban fogadják a honatyák, a vendég elkö- szöntével újra sűrűsödnek a barázdák a homlokukon. Ha minden jól megy — mondja a ház elnöke —, talán csütörtök estig befejezik a munkát. Döntenek a költségvetésről, a gazdasági programról, a lakáskoncepcióról, meg a maguk feloszlatásának kérdéséről és sok minden másról. A jegyző az interpellációk témáit sorolja, s amikor a Bar- guzinban feltárt holttest maradványainak azonosítására tett sürgető indítványhoz ér, egy képviselő kifakad: „Egyéb bajunk nincs?!" S a nyomaték kedvéért megismétli a kérdést. ■ A folytatás sem nyugalmasabb. Südi Bertalan a képviselők nyilvános lejáratását sérelmezi meglehetős indulatokkal : „Aki sárral birkózik, akkor is sáros lesz, ha győz” — mondja keserűen. Peregnek az események, már a napirendek tárgyalásába kezdtek. Nem éppen ünnepi hangulatban ... N volt első titkár még mindig munka nélkül Akárcsak a termelésben, a politikai életben is elérkezett az év végi hajrá ideje. Az MSZMP -kora hajnalba nyúló kongresszusa után néhány órával Fodor István házelnök megnyitotta a Parlament idei utolsó, meglehetősen rázós témákkal foglalkozó ülésszakát. Az országos gondok mellett azért jut idő egy kicsit hazagondolni; megyei képviselőink a szünetben igyekeznek sorra venni, latolgatni az otthoni eseményeket is. Szabó Miklóssal, az MSZP tegnapi megyei aktívaértekezletéről beszélgetünk. ■■■NMHMMMMKEEnHHHNNMNHMBnMMKMMNHNHNMMMMI&MIMMMNNMMM — Emlékezzen csak vissza az áprilisi megyei küldöttértekezletre — kezdte a képviselő. — Akkor határozottan felvázoltuk, hogyan képzelhető el a mai viszonyok között a megyei pártszervezet. Vagyis, a helyi pártszerveket ösz- szefogó, azokat menedzselő, kis létszámú, szövetségi jelleggel működő testületről beszéltünk. Talán nem véletlen, hogy a most összehívott aktíva is hasonló szervezet létrehozását tervezi. — ön miért nem vett részt a tanácskozáson? — Részben a parlamenti ülésszak miatt, de korábban már többször is elmondtam: nem kívánok tisztséget vállalni sem főállásban, sem társadalmi -munkában. Itt a lehetőség a fiatalok előtt, hiszem, hogy élnek vele és bizonyítanak. Magam tagja vagyok egy békéscsabai alapszervezetnek, nem szakadtam el tehát a párttól. — Sikerült-e már munkát találnia? — Nem, de igazából nem is ez keserít el, hanem az: nekem kellett elvégeznem azt a rendkívül hálátlan és kegyetlen feladatot, hogy az apparátus 200 dolgozójának a kezébe adjam a munkakönyvét. Mekkora az adósság? KMMMBB Nem sértődött meg Szigorú tekintettel állít meg a Parlament folyosóján Púja Frigyes battonyai képviselő, aki köztudottan aktív szerepet vállalt az előző napi MSZMP-kongresszusból. Észrevételét is annak kapcsán teszi meg, nevezetesen: lapunk tegnapi számában megjelent rövid tudósításokból a személyéről szólót illeti kritikával. — Nem sértődtem meg — hangsúlyozza nyomatékkai —, mint ahogy maguk írták. Egyszerűen arról volt szó, hogy eredetileg tíz percben határozták meg a felszólalás idejét, én pedig úgy állítottam össze a mondanivalómat, hogy beleférjen az időbe. Később — nyilván a sok jelentkező miatt — a felére rövidítették az időt. Ezért nem tudtam végigmondani a gondolataimat. De nem sértődtem meg, ezt nyugodtan írja meg — emeli fel a mutatóujját, és lassú léptekkel folytatja sétáját a folyosón. I miniszter nem változott meg A rejtélyt maga a miniszter világította meg. Történt, hogy Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter szólásra emelkedett, s csak pillanatok múlva kapta fel a fejét, mert nem értette, miért kiséri oly mulatságos hangulat a büntető jogszabályokhoz \kapcsolódó expozéjának bevezető gondolatait. Akkor vette észre, hogy a szavazógép tábláján a sajátja helyett Hütter Csaba mezőgazdasági miniszter nevét olvashatta, s persze nyilván ezen /derült a hallgatóság. A szónok azonban csöppet sem jött zavarba. A saját mikrofonja elromlott, így kölcsönvette a szomszédjáét, ám a számítógép ezt már képtelen volt bekalkulálni — magyarázta. A gép ugyanis a mikrofon igazi gazdája nevét irta a táblára. A „tévedés" persze nem tragikus. „Attól még nem változtam meg!" — mondta Kulcsár Kálmán, s szavait vastaps kisérte.
