Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
BÉKÉS MEGYEI a mzn MiMDEH elüti MSZP-aktf va értekezlet Békéscsabán N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. DECEMBER 19., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM Sorsdöntő ülésszak a Parlamentben törvényjavaslatokat módosítottak — Állásfoglalás lökés László ügyében— Elnapolták az Állami Számvevőszék költségvetését Hétfőn délelőtt megkezdődött az Országgyűlés decemberi — négynaposra tervezett — ülésszaka. Az elnöklő Fodor István elsőként képviselői lemondásokat jelentett be a Háznak, majd köszöntötte az ülés magas rangú vendégét, Helmut Kohlt, a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó kancellárját. A szövetségi kancellár beszédet mondott az Országgyűlés plénuma előtt. Még -a tárgysorozat elfogadása előtt Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) javasolta az Országgyűlésnek, hogy a nyilvános rágalmazókkal szemben ezentúl a leghatározottabban védje meg a képviselőket. A tárgysorozat vitájában Bánffy György (Budapest, 4. vk.) elmondta: az előző ülésszakon beterjesztett indítványa ügyében — miszerint az Országgyűlés oszlassa fel önmagát —. az időközben folytatott tárgyalások során megegyezésre jutottak, s megálíapódtak az Ország- gyűlés megbízott elnökével, hogy visszavonja egyéni indítványát, amennyiben a képviselők elfogadják a Fodor István által beterjesz- jesztett javaslatot. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) indítványozta: a Parlament foglaljon állást Tőkés László temesvári lelkész ügyében. Ezután a képviselők elfogadták a decemberi ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1912. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megszavazása; 2 a A Büntető törvény- könyvről szóló 1918. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 2/b A büntetőeljárásról szóló 1913. évi I. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat megtárgyalása; 2'c A büntetésekről és intézkedésekről szóló 1919. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvény- javaslat megtárgyalása; 3. Az illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 4. A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 5. A társadalombiztosításról szóló 1915. évi II. törvény módosításáról törvény- javaslat megtárgyalása; 6. Az Állami Számvevő- szék szervezeti felépítéséről, létszámáról és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása; 1. Az 1990. évi gazdaság- politikai programról szóló tájékoztató megtárgyalása; 8 a A lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. évi intézkedésekre tett javaslat megtárgyalása; 8 b A lakásgazdálkodás 1990. évi intézkedéseihez törvényjavaslat(ok) megtárgyalása; 9. Az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 10. A fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 11. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 12. A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 13. A nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslat előkészítésével, illetve az ország- gyűlési képviselők választásáról szóló törvény esetleges módosításával kapcsolatos tájékoztató; 14. Az Országgyűlés megbízatási idejének meghatározására vonatkozó javaslat; 15. A népszavazással ösz- szefüggő kérdésekben történő határozathozatal; 16. Az egészségügyi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 11. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 18. Bizottsági személyi javaslatok megtárgyalása; (Folytatás a 3. oldalon.) Megalakult a párt megyei szervezete A megye városaiban és községeiben a helyi szervezetek létrehozásával lezárult a Magyar Szocialista Párt szervezésének első szakasza — hallottuk tegnap azon az aktívaértekezleten, amelynek résztvevői a településeken megválasztott pártszervezetek képviselői voltak. A rendezvényen az MSZP országos elnökségét Szántai Sárközi Ambrus, a vidéki titkárságot dr. Tóth Zoltán képviselte. A tanácskozás elsődleges célként a Magyar Szocialista Párt megyei szervezetének kialakítását tűzte maga elé. Albel Andor, a szervezőbizottság elnöke bevezetőjében elmondta, hogy mindenekelőtt gyors, ütőképes, kevés áttétellel rendelkező, egyszerű szervezetet kívánnak létrehozni. A szervezők a tagság körében végzett előzetes tájékozódás alapján, a szövetségi jelleggel működő területi párttestület létrehozását javasolták, amit a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak. A fentiek értelmében a megyei pártfeladatok irányítását a koordinációs tanács látja el, amely 8 tagú, s tagjait az.egyéni ország- gyűlési választási körzetek delegáltjai és az ügyvezető titkár alkotja. Munkájukat a koordinációs tanácskozás segíti, amelynek résztvevői az alsóbb szintű pártszervek titkárai, illetve elnökei, ösz- szehívására meghatározatlan időközönként, az aktuális tennivalók függvényében kerül sor. A szervezeti felállás tisztázása után a jelölőbizottság a koordinációs tanács ügyvezető titkárának javasolta Pataki Istvánt, akit titkos szavazással egyhangúlag meg is választottak. Maradva a személyi kérdéseknél (a szervezeti szabályzat előírása szerint) az MSZP országos választmányába minden megye 500 tag után egy embert delegálhat. Békés megyében jelenleg több mint 2 ezer MSZP-tag van, így 4 képviselőt delegálhat. A tanácskozás megvitatta, majd elfogadta, hogy Békéscsaba — mint a legtöbb MSZP-tagot regisztráló város — egy tagot önállóan delegálhat az országos testületbe. A fennmaradó három helyre Dusik János medgyesegyházi villanyszerelő kisiparost, dr. Gáspár László sarkadi gimnáziumi igazgatót és Gonda Géza orosházi művelődési- központ-igazgatót választották. Ök tisztségüket társadalmi munkában látják eL • Végezetül a tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a közeljövőben programnyilatkozatot tesznek közzé. Ebben a megye lakossága számára kinyilatkoztatják politikai céljaikat, más pártokhoz való viszonyukat és állást foglalnak a pártingatlanok kérdéséThürmer Gyula lett az MSZMP elnöke B párt alelnökei: Nyíró Sándor, Pozsonyi Vasárnap a késő éjszakai órákban ért véget az MSZMP XIV. kongresszusának első fordulója. A küldöttek az MSZMP elnökévé Thürmer Gyulát választották meg. A fiatal politikus (1953-ban született) az utóbbi időszakban Grósz Károly volt pártfőtitkár külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett. A párt alelnökei: Nyíró Sándor, Pozsonyi Attila és Kii Tibor lettek. A kongresszuson 11 tagú titkárságot és a 89 tagú központi bizottságba 28 tagot választotflttila és Kői Tibor tak, köztük Grósz Károlyt, Berecz Jánost, Púja Frigyest és Ribánszki Róbertét. * * * Hétfőn Budapesten, a Mező Imre úti temetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusa küldötteinek megbízásából koszorút helyezett el Kádár János sírján Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke, Nyirő Sándor alelnök, valamint Udvarhelyi László, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Virág Ferenc, az ügyvezető titkárság tagja, főszerkesztő. Romániában a helyzet változ(őban)atlan Megrázó beszámolók Kürtösről, Temesvárról 1.apunk tegnapi számában már közreadtuk azokat a részletes információkat, amelyek a temesvári zavargásokról szóltak. Ezután a rádió Déli Krónika című műsorában olvastak be részleteket tudósításunkból, nem sokkal ezután pedig — nyilván a rádióban elhangzottak alapján — az Újvidéki Magyar Szó szerkesztősége hívott bennünket, és kért, adjuk fel részükre telefaxon a nálunk megjelent anyagot. Mindez azt jelenti, hogy alig-alig volt információ a romániai eseményekről, tegnap azonban már bővebben csordogáltak a hírek. Igaz, hogy ezek zömmel az eddigieket erősítették meg, és hivatalos tájékoztató nincs az ott történtekről. Néhány űj információ azonban igen: zavargások voltak Aradon és Kürtösön, Brassótól Aradig harckészültség van, korlátozásokat vezettek be a nemzetközi vasúti forgalomban, gyakorlatilag lezárták Románia határait, egy holland jószolgálati küldöttség pedig megerősítette, hogy Tőkés Lászlót vasárnap hajnali 2 órakor ismeretlen helyre szállították. Mindezek közben Nicolae Ceausescu Teheránban tárgyal — ezúttal Elena Ceausescu nélkül. Itthon szolidari- Ij tási akciók voltak Tőkés László mellett. || Ezek után következzenek a részletek. A Romániából érkezők tegnap is arról számoltak be, hogy folytatódtak a megmozdulások. Kürtösön a hétfőre virradó éjjel betörtek a pártházba, elégették az iratokat és megcsúfították az épület falát. A romániai hírek szerint a rendőrség brutálisan támadt a tüntető tömegre. Egy francia állampolgár látta, amint Temesváron a tank elgázolt egy édesanyát a gyermekével együtt. A zöld határon érkező két menekült elmondta, Temesvár utcáján láttak egy vérző lábú nőt, aki így kiáltott: „Segítség, segítség, rám lőttek!” és több mozdulatlan embert láttak a kövezeten. Három budapesti fiatalember is elmondta tortúráját; Temesváron bevitték őket a rendőrségre, egyiküket súlyosan bántalmazták és összetörték a fényképezőgépét, majd valameny- myiőjüket kiutasították az országból. Korlátozások a közlekedésben A határőrség információi szerint a Romániába belépni szándékozók mintegy 80 százalékát visszafordítják. Ezért a Határőrség Országos Parancsnoksága kéri, hogy csak halaszthatatlan esetben induljanak útra. Hétfőn délután a román vasutak forgalmi igazgatójának aláírá(Folytatás a 2. oldalon) Gyertyás tüntetés Békéscsabán
