Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-16 / 298. szám

1989. december 16., szombat Borisz Jelcin támadása a vezetés ellen Hevesen támadta pénteken a peresztrojka eddigi gya­korlatát Borisz Jelcin, a ra­dikális nézeteiről ismert né­pi küldött. A népi küldöttek kongresszusán felszólalva ki­jelentette: az ország mai válságos helyzete a peresz­trojka vezetőinek vétke, mert jelszóként meghirdet­ték az átalakítást, anélkül, hogy megtervezték volna járható útját. — A nép egy­re veszti hitét, közben a ve­zetők a peresztrojka elmé­lyüléséről beszélnek. Ez kép­mutatás — mondta az éles megfogalmazásokkal sosem fukarkodó politikus. Jelcin keményen bírálta a kormány szerdán meghirde­tett ötéves gazdasági prog­ramját is. Fő fogyatékossá­gát abban látja, hogy nem elemzi a kialakult válság okait. — Az okok elemzése nélkül persze nem is lehet Szégyen, hogy napjainkban Európa közepén ilyen terror lé­tezik — mondta a magyar—ro­mán határon a közelmúltban szerzett személyes tapasztalatai­ról a norvég televízió moszkvai tudósítója. Az északi újságíró a leningrádi televízió csütörtök esti műsorának vendégeként hozta szóba a témát. Szégyenteljesnek nevezte a ro­mániai rendszert, amely — tet­te hozzá — nemcsak a román nemzetiségűeket érinti, hanem jó programot összeállítani — mondta. Utalt rá, hogy a mostani reformkísérlet az utóbbi három évtizedben már az ötödik, és már ez is ötödik éve húzódik. — Mi a garancia arra. hogy nem végződik ez is olyan csúfos kudarccal, mint a korábbi kísérletek? — tette fel a szó­noki kérdést. Jelcin az alábbi példával szemléltette, milyen jelen­tőséget tulajdonít a refor­mok szempontjából a szemé­lyi kérdéseknek: „Ha Erich Honeckert néhány hónappal ezelőtt megkérdezték volna, mennyi idő kell szerinte az NDK átalakításához, bizto­san legaláb öt évet mondott volna. Honecker nélkül a nép néhány hónap alatt vég­rehajtotta a demokratizálást, beleértve a párt vezető sze­repének törlését az alkot­mányból”. mintegy kétmillió magyar nem­zetiségűt is sújt. A norvég újságíró a Ceauses- cu-rendszer gyakorlatát rosz- szabbnak nevezte a sztálini kol­lektivizálásnál, is a Romániában történő dolgokat Pol Pót rend­szerével állította párhuzamba, s Európa lelkiismeretére apellált. A szovjet tömegtájékoztatás­ban még külföldi forrásból sem hangzottak el eddig ennyire ke­mény szavak a romániai poli­tikáról. KEVÉS AZ EGÉSZSÉGES IVÖVlZ Mexikó népességének a fele csatornázás nélküli la­kásokban él. A 85 milliós or­szágban 25 millió lakos nél­külözi az egészséges ivóvi­zet. ÖKOLÓGIAI RENDŐRSÉG NORVÉGIÁBAN Norvégiában a jövő évi költségvetési tervezetben he­lyet kapott annak a külön­leges. brigádnak a finanszí­rozása is, amelynek feladata a környezetvédelem, vala­mint a természet szennye­zőinek megbüntetése lesz. Az úgynevezett ökológiai rend­őrség újdonságnak számít Norvégiában, megalakítása összhangban áll a környe­zetnek a nagyobb szennye­ződésektől való megvédésére beindított széles körű akció­val. ARANY AZ UTCA ALATT Új utcát építettek a nor- végiai Gong községben. Ami­kor felásták a földet, érté­kes aranylelőhelyre bukkan­tak. A magyar—román viszonyról Magyarország A remény derengése és politikai homály Irta: Flora Lewis A magyarok büszkén — és joggal — mondják, hogy ők mentek a legmesszebbre a politikai reformok síkján Kelet-Európábán. Valóban szabad választá­sok lesznek tavasszal Ma­gyarországon, olyan korláto­zások nélkül, amilyeneket a Szolidaritás volt kénytelen elfogadni Lengyelországban. A legkülönfélébb irányzatú magyar pártok alakultak meg az elmúlt időszakban, tucatjával. A kommunista párt fel­oszlatta önmagát. Volt tag­jainak körülbelül 5 százalé­ka csatlakozott az új szocia­lista párthoz; mások, csökö­nyösen ragaszkodva egy haldokló hithez, a régi párt újjáélesztésén fáradoznak. „Engedélyezni kell egy kommunista párt működé­sét — szögezi le a kemény vonal híveként ismert Ri- bánszki Róbert, akaratlan iróniával. —• Máskülönben nem beszélhetünk demokrá­ciáról.” A régebbi másként gondol­kodók már nemigen aggód­nak a marxisták miatt. Ha a dolog valóban félresike­rült az átalakítás nehéz fo­lyamatában, és társadalmi felfordulás alakult ki. ezek a volt másként gondolkodók inkább attól tartanak, hogy a demagóg szélsőjobboldal törhet előre. Túláradó lelkesedés nem tapasztalható. Mindenki a demokrácia, a politikai plu­ralizmus, a szabad piac, a vegyes gazdaság, bizonyos mértékű magántulajdon be­vezetésének híve. A rendőri zaklatások megszűntek, sza­bad a sajtó, szabad a vallás­gyakorlás. Ám az új Magyar- ország körül több a lelkese­dés és az izgalom a határon túl, mint magában az or­szágban. A szovjetek megszállta Európában az első és utolsó igazi választás 1945 novem­berében volt Magyarorszá­gon — a jaltai megállapo­dásban foglalt szovjet ígé­retnek megfelelően. A kom­munisták rosszul szerepel­tek, és Sztálin úgy döntött, hogy ilyesmit, ha Moszkván múlik a dolog, soha többé nem szabad megengedni. Most Moszkva lemondott a vétójogról, és békés a fo­lyamat Magyarországon. A hangulat némileg borús, za­varodott, rengeteg a torzsal­kodás a volt elvbarátok kö­zött, akár a kormánypárt­ban voltak előzőleg, akár a korábban elnyomott ellen­zékben. Üjra sokszor emlegetik a régi viccet, miszerint, ha két magyar találkozik, három pártot alapítanak. A régi re­zsim ellenzéke képtelen ösz- szefogni. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője — ebben a szer­vezetben budapesti értelmi­ségiek dominálnak — azt mondja, hogy „a pártállam összeomlott”. A vetélkedés most nem a kommunisták között zajlik. A legnépszerűbb párt a jól szervezett Magyar De­mokrata Fórum, egy átfogó jellegű ellenzéki csoportosu­lás, amelynek sok vidéki te­rületen sikerült háttérbe szorítania a kommunista tisztségviselőket. Az MDF elnöke, Antall Jó­zsef a szabad demokratákat és szövetségeseiket bírálja, mert szerinte túl merevek a drámai változások követelé­sében, és mert elutasítják a volt kommunistákkal alakít­ható koalíció gondolatát. A novemberi népszavazás előtt a Magyar Demokrata Fórum bojkottra szólította fel híveit; ez nem a legked­vezőbb módja egy demokra­tikus korszak elindításának, ám a szabad demokraták szegényes, túl szembeötlően taktikai megfontolásokon alapuló érveléssel tudták csak alátámasztani felhívá­sukat, hogy az emberek sza­vazzanak igennel. A magyar politikusok gyorsan megtanulták — vagy felelevenítették — a válasz­tási politika régi trükkjeit. Nem csoda, hogy a válasz­tók elképedve figyelik a fej­leményeket. •Azzal senki sem vet éssze­rűen számot, milyen elke­rülhetetlen áldozatokat kell hozni a gazdasági terme­lékenységért és növekedé­séért, meg az „európaizálá- sért”. Homályos a jövő, a múlt pedig annyira végérvé­nyesen múltnak látszik, hogy a hozzá való visszatérés le­hetetlenségére vonatkozó ígéretek már nem jelentenek sokat. Széles körben elterjedt fel- tételezés, hogy a következő, választott kormányzat koalí­ció lesz, közép-bal vagy kö­zép-jobb irányzattal,. való­színűleg Antall miniszterel­nökségével. Az igazi kérdések azonban homályban maradnak; a nagy csaták személyiségek és ambíciók körül folynak, a pártok között és a pártokon belül. Egyes vezetők a na­cionalizmust hangsúlyozzák, amelynek van némi vonzere­je, és vannak a továbbiak­kal összefüggésben bizony­talan perspektívái is. Visszataszító módon buk­kannak fel antiszemita és cigányellenes előítéletek, no­ha erőfeszítések történnek, hogy az emberek elutasítsák ezeket az irányzatokat, ame­lyek elfojtásáról hosszú ideig a rendőrállam gondos­kodott. „Arról van szó, hogy plu­ralizmus és szabad véle­ménynyilvánítás kell, nos, akkor ez is vele jár”, szöge­zi le Aczél Endre, a Televí­zió Híradó főszerkesztője, azé a műsoré, amelyet vala­ki rosszindulatúan „zsidó királyságnak” nevezett. De „az érem másik oldala”, fű­zi hozzá Aczél, a zsidó büsz­keség újjáélesztése, a zsidó kulturális örökség nyílt ápo­lása, és a múltban ezt is el­nyomták. Körülbelül 100 ezer zsidó él még Magyarországon, és élnek a bigott előítéletek is, olyan mély gyökerekkel, mint amilyenek a fajgyűlö­let gyökerei Amerikában. Végső soron a demokrati­kus politikai élet nem bon­takozik ki könnyen, különö­sen nem egy szörnyű gazda­sági helyzetben .Ez az egyet­len út, de a szabadság felé vezető utat nem virágok sze­gélyezik. (Ford.: Konok István) Szövetségi rendszerben a parlamenti mandátumokért (Folytatás az 1. oldalról) — Az elmúlt időszakban a tagszervezés mennyire volt sikeres? — Nem titkolt vélemé­nyünk, hogy népesebb tag­ságra számítottunk — fo­galmaz Albel Andor. — Má­ra nagyjából állandósult a 2 ezer 100 körüli létszám, ám ennél talán többet mond az, hogy 92 szervezet ala­kult a megyében, s többsé­gük már jegyzőkönyvben is rögzítette létrejöttét. Ez azt jelenti, hogy nyolc városi szervezet mellett további negyven településen is „je­len van” az MSZP, ami fő­leg a parlamenti és helyha­tósági választások szempont­jából nem elhanyagolható. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy a kongresszuson fel­bukkanó jó néhány elbizony- talanító tényező máig sem szűnt meg igazán. Ez lehet tehát az érdektelenség egyik oka. Számtalan pozitívumot sorakoztathatunk fel a párt programja és alapszabálya mellett, azonban bizonyos konkrétumok, határozott ér­vek hiányoznak belőle. He­lyesen foglal állást például abban, hogy támogatja a tu­lajdonreformot, ám nem részletezi annak gyakorlati lépéseit, s ez hiba. — Boncolgassuk egy kicsit a tagság összetételét! — Elenyészően kevés pár- tonkívüli lépett az MSZP so­raiba. Bár voltak, akik jól látták a folyamatokat, he­lyeselték is azokat, mégsem vállalták a tagságot. Ezeket az embereket akkor lehetett volna megnyerni, ha a párt cselekedetei vonzották volna őket. Ilyenekre viszont ed­dig sem idő, sem lehetőség nem volt. Nagyon kevés a fiatal, a párt gerincét in­kább a középkorosztály — közülük is többségében ter­melésirányítók vagy más, a szellemi szférában dolgozók — és a nyugdíjasok adják. — Tavasszal, az MSZMP megyei értekezlete előtt — bár alapvetően új szellem­ben és szervezetben gondol­kodva igyekeztek az előké­születeket megtenni. — több kritikával illették a küldöt­tek választását és összetéte­lét. Most viszont inkább egy­fajta sejtelmes csend övezi a készülődést. — Ezúttal talán nem he­lyes a „küldött” kifejezés, hiszen most formailag sem úgy hozzák létre a megyei szervezetet, mint korábban, hanem alulról építkezve, szövetségi alapon. Ezért a 7 tagú szervezőbizottság — minden parlamenti választá­si körzetben 1-1 szervező te­vékenykedett — meghívta az aktívaértekezletre a vá­rosi szervezetek, s a közsé­gekben megalakult MSZP- szervezetek vezetőit. Ez utób­biakban nyilvánvalóan egyetlen pártszervezet mű­ködik. S mint említettem, a szervezés már eleve a hét választási körzetközpont szerint tagolódva történt. — Ez már némiképpen előrevetíti az MSZP — s természetesen a többi párt — előtt álló legfontosabb és legközelebbi célt, nevezete­sen a választási küzdelme­ken való részvételt... — így van, a leendő me­gyei szervezet kifejezetten az MSZP választási hadjára­tainak összehangolásával, szervezésével foglalkozik majd. Egyébként két javas­lat közül dönthetnek az ak­tíva résztvevői: egy 8-9 fős megyei elnökséget vagy ko­ordinációs tanácsot válasz­tanak. Elnökség esetén az elnöki tisztséget társadalmi funkcióban töltenék be, a koordinációs tanácsban vi­szont főállású lenne az ügy­vezető titkár. A megyei szervezet mellett természe­tesen működne egy ugyan­csak szűk létszámú iroda. Az aktívaülésen egy nyilat­kozatot is készítenek, amely­ben a szervezeti felépítés rögzítése mellett fontos, je­lenleg is vitás kérdésekben is állást foglalnak a részt­vevők, ugyanakkor konkrét, megyei problémák megoldá­sára — mint a környezetvé­delem, a kistelepülések fej­lesztése, illetve az infra­struktúra javítása — is ja­vaslatot tesznek. László Erzsébet flz SZDSZ követeli az Országgyűlés feloszlatását (Folytatás az 1. oldalról) emlékeztetett arra, hogy a Szabad Demokraták Szövet­sége október végi közgyűlé­sén megfogalmazta, milyen módon tudja elfogadni a költségvetést, illetve vállal politikai önmegtartóztatást. Azt kívánta, hogy a kor­mány időben egyeztesse a költségvetés tervezetét, il­letve válságkezelő koncep­cióját az ellenzéki pártokkal. Ebből kiindulva az SZDSZ a múlt hétvégi „nemzeti csúcs- találkozót” csupán konzultá­cióként tudja elfogadni, hi­szen a meghívott szerveze­tek csak részinformációkat kaptak a költségvetésről. Az SZDSZ ennek következtében nem azonosulhat a tervezet­tel. A kormány esetleges le­mondásával kapcsolatos kérdésre Tölgyessy Péter ügyvivő kifejtette: egy ilyen lépés nem akadályozhatja a szabad választások megtar­tását. Az ideiglenes állam­főnek jogában áll ideiglenes kormányt kinevezni. S eb­ben az esetben a nyugati ügyvezető kormányokhoz ha­sonlóan a kabinet „takarék­lángon ég” a választásokig. Karácsony előtti téli mulatságra, utcabálra hívja és várja a közönséget, a vidámságban szívesen részt vevőket a Jókai Színház vasárnap este hét órától. Határ Győző Jézus Krisz­tus születése című misztériumjátékából rövidített televíziós változat készült a héten — csütörtökön és pénteken voltak a felvételek. Az előadás kezdetét, a kivilágított színházépü­let előtti játékot egyenesben közvetíti a tévé vasárnap este, majd utána mutatja be a 'mini darabot. A társulat forralt bort, petárdát, szép zenét és remek 'hangulatot ígér — cse­rébe várja a lelkes közreműködőket flz „apartman-utakra” a legbüszkébbek (Folytatás az 1. oldalról) alaptőkéjét, valóságos rész­vénytársasággá lesznek és kilépnek a tőzsdére. Részvé­nyeket magánszemélyek is jegyezhetnek, méghozzá jö­vő májustól, ügyeiket a Gi­rozentrale Bank intézi. Wel­come néven kft.-t alapíta­nak, ezzel a magyar idegen- forgalmi kiadói tevékeny­ségbe kapcsolódnak be, a főbb tagok a Láng Kiadó, a Kner Nyomda és az Állami Könyvterjesztő Vállalat. És, ha már Békés megye is szó­ba került: január 1-jétől megszűnik, pontosabban Szolnokra „költözik” a bé­késcsabai területi igazgató­ság, hátterében személyi okok húzódnak meg. A má­sik ide kötődő információ, hogy az IBUSZ is hamaro­san bekapcsolódik a belföl­di légiforgalom kínálta le­hetőségek kihasználásába, részletekről azonban még nem szólt a vezérigazgatónő. Hétfőtől a svéd Európa Tax Free Shopping segítsé­gével meggyorsítható az adó­visszatérítés, közismertebb nevén a mehrwehrsteuer az áruvásárlások után. Egye­lőre az NSZK-ban és Auszt­riában szerezhető be a svéd iroda megfelelő csekkje. A határon történő lepecsételés után nincs más dolga a vá­sárlónak, mint hogy elmen­jen az egyelőre 30, ezzel is foglalkozó IBUSZ-iroda egyikébe (például; Békés- * csabán), ahol nyomban fel­veheti az összeget. Egy kér­désre válaszolva dr. Sze- menkár Erika elmondta, hogy a valuta-lefaragás után ,,valami azért dereng", ami azt jelenti, hogy az IBUSZ idei valutabevételé­nek felét jövőre, úgymond, visszakapja és azzal gazdál­kodhat. Tegyük hozzá: mi forintban fizetünk ezekért a szolgáltatásokért. A programajánló füzetek­ből ki-ki válogathat, azt azonban tudnia kell, hogy az árakat a legutóbbi forintle­értékelés előtt kalkulálták. Nyugatnémet márkában kzá- mplva, ezekhez tessék szí­ves hozzátenni 16,2 százalé­kot ... Fábián István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom