Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-13 / 295. szám
O 1989. december 13., szerda Aki még az ismerőseit sem tegezi Néhány kedves barátom biztatására felkerestem Orosházán a Tv-s presszót. Ebben ugyan nincs semmi különös, de amit ott tapasztaltam, az párját ritkítja. Ismerőseim invitálásának az volt az oka, hogy a szórakozóhelyen különleges kiszolgálásban részesültek. Menj csak el — mondták nekem is —. rendelj valamit, s egy-két hét múlva térj be újra, meglátod, Farkas Zsolt, a felszolgáló tudni fogja, mit rendeltél két hete. Kipróbáltam, s nem csalódtam. Zsolt tényleg emlékezett a korábban fogyasztott üdítőre, borra. — Honnan tudja, mit kértem hetekkel ezelőtt? — kérdeztem elámulva a fia.- talembertől. — Talán felírta? — A, dehogy — mosolyog a pincér — nem szoktam felírni. Emlékszem a vendég arcára, s ezután beugrik a szokása, meg a kedvenc itala. Jó a memóriám — ieszi hozzá szerényen — ennyi az egész. Amíg iszogatom a kólát, figyelem, hogyan szolgál ki másokat. És amit látok, az szinte hihetetlen, beleillik a húszas évek úrivilágába. A pincér az ajtóban fogadja az érkezőt, lesegíti a kabátját. és hellyel kínálja. Ilyet utoljára filmen láttam. Megpróbálom Farkas Zsoltot az asztalomhoz ültetni. Kíváncsi lennék sok mindenre, ám udvariasan visz- szautasít. Hiszen ez is aranyszabály: a vendéghez munkaidőben leülni nem illik. így ő áll, én ülök, köz- be-közbe fürge pillantást vet a helyiségre; nézi, nem kér-e valamit a többi vendég. Néhány rövid mondatából megtudom : már gyerekkorában szeretett főzni, tálalni. Ezért is választotta a felszolgáló szakmát. A gyakorlati fogásokat Békéscsabán sajátította el Sándor Istvántól. az Utasellátó vezetőjétől, majd a katonaság után került jelenlegi munkahelyére. — Az „utasban” tanultam meg — meséli Zsolt —, hogy a vendéget nem tegezzük, még ha ismerős, akkor sem. A megszólítás: Hölgyem, Uram — kinek mi illik. Ha az illető törzsvendég, akkor tudni kell. ki hol szeret ülni, mi a kedvenc étele, itala. Várnám az aranyszabályok további felsorolását, de történt valami, mert a pincér megszokott mosolyával elnézést kér, meghajol és elsiet. Hiába figyelem, mi történt, én nem vettem észre semmit. Tanácstalanul nézek utána, hová igyekezett. Ekkor lép hozzám ifj. Metál György, az, üzlet vezetője, és afelől érdeklődik: talán nincs rendben a számla. vagy miért fordultam úgy a felszolgáló után. Röviden elmondom neki a történteket, amitől láthatóan vidámabb lesz az arca. — Ugyan, nem történt semmi — mondja a főnök —, csak az egyik vendég cigarettát vett elő, s a pincér tüzet adott neki. Csak ezért sietett el! Egyébként nem dohányzik soha, de mindig van nála öngyújtó, hátha rágyújt valaki . . . Ettől — ahogy mondani szokták — leesik az állam. Ebben az üzletben tényleg Vendég a vendég. A pincér viselkedése nem mesterkélt, inkább szokatlan, hiszen nem túl gyakran van részünk ilyen kiszolgálásban. Pedig manapság kevesen és ritkán engedhetjük meg magunknak. hogy betérjünk egy vendéglőbe ebédelni, vagy egy presszóba társalogni. Ha mégis megtesszük, akkor a borsos árak láttán joggal elvárjuk az udvarias kiszolgálást. Sajnos, Farkas Zsolt munkamódszere nem általános. Papp János Fotó: Gál Edit B THT—Malév Kft. bővülő szolgáltatásai Sikeresnek bizonyult a TNT— Malév Epress Légiáru-fuvarozó KftJ egyéves tevékenysége. A 2 millió dolláros alaptőkével angol, ausztrál és magyar cégek által létrehozott vegyes vállalat vezérigazgató-helyettese, Veér Jenő az MTI-nek elmondta: a kft. tevékenységi körét az úgynevezett R-Express szolgáltatással indította, amelynek az a lényege, hogy Magyarország bármely területéről Nyugat-Eurónal legalább ennyire fontos. Lehet, hogy a gebének látszó sokkal többet ér, mint egy felhizlalt lovacska. A jó lónak száraz a lába, rövid csüggekkel. Nincs telepatája és nem ,pókos. fl padlásról etetták . — Mindehhez mennyi időre van szüksége? — Három percre. — Ennyi idő elég a biztos értékítélethez? — Elég az abszolút biztoshoz is. — A lókereskedéssel általában cigányok foglalkoznak, ön nem az. — De húsz éven át közöttük forogtam. — Igaz-e, hogy volt olyan ló, amit tucatszor adott el egymás után? — Nem igaz. Pontosan 21- szer adtam el a Tündét. Mert így hívták azt a nagyon gyönyörű lovat. Egy téesz adott túl rajta, mert életveszélyes volt, a végén már csak az istállóban tarthatták kikötve, s a padlásról etették. Hallottam, hogy eladó, megvettem. Saját felelősségre elkötöttem — szinte ingyen adták —, kivezettem az istállóból, ráültettem a bapába 24, Illetve 48 óra alatt komplett áru- és dokumentum- szállítást kínál megrendelőinek. Később komoly igény jelentkezett egy, az. egész világot átfogó szolgáltatásra, s ekkor Indult be a TNT sky-Pack elnevezésű üzletág, amely maximálisan hat nap alatt a világ bármely részére eljuttatja a Magyarországról feladott küldeményeket. Ugyancsak ekkor jelent rátomat, aki ötven kilométeren át nyeregben ülve vezette hazáig. Szó szót követett... — Hogyan lehet eladni huszonegyszer ugyanazt a lovat? — Elvittem a ikomádi vásárba a barátommal. Parasztsuttyónak öltöztünk be, fejünkön kötöttsapka, úgy bámultunk a világba, mint a nyeretlen kétévesek. Odajön a parasztgazda, s megkérdezi: gyerekek, mit kértek ezért a lóért? Mondtunk neki egy árat, erre ő felajánlotta, hogy elcserélné az otthon lévő csikójáért. Közben magyaráztuk neki, hogy szép ez a ló, meg jó, de az első két-három napban kicsit morcos az idegeneknek. Erre megnyugtatott az atyafi: „Ne akarjuk mi pont őt megtanítani, hogy mi a jó ló.” Nem ez az első, amit lát életében. Elmentünk hozzá, létrejött a csere, de csak úgy, hogy ráadásnak fizetett egy fél ló árát. (A csikó az mégiscsak csikó.) Megköttetett az üzlet, mentünk visz- sza a vásárba. Nemsokára ötödmagával jött utánunk és meg az R-Trans, amely nagyobb terjedelmű áruk szállítását vállalja az Egyesült Államok. Kanada, Dél-Amerikn, Ausztrália és Dél-Azsia felé. Ezt követően került sor a TNT— Mail Fast nevű postai szolgáltatás bevezetésére, január 1-jétől pedig négy napon belül Európa bármely részébe 100 kilogrammnál nehezebb áru háztól házig történő szállítására is vállalkozik a TNT Economic. követelte, hogy adjuk vissza a pénzt, meg a csikót, mert csak vasvillával tudott kijönni az istállóból. Szó szót követett, végül visszaadtuk neki a lóért a csikót, 'de a fél ló ára a zsebünkben maradt! Ugyanezt a lovat még aznap este Zsadányban újra eladtuk. Három nap múlva tehertaxin hozta a gazda, hogy féláron vegyük vissza tőle. És ez így ment sorozatban. — És mi lett a rúgás ló vége? — Az egyik téesz hizlaldájába került, ahonnan, sajnos, nem tudtuk visszavásárolni, pedig igen sok pénzt ajánlottam érte ... — És hogy volt az az eset, amikor egy téesz teljes lóállományát vásárolta meg? — Ha nem is a teljeset, de kéttucatnyi öreg lovat eladtak. Csináltunk belőlük hatéveseket. Kettőt közülük ugyanabban a faluban adtunk el jó hónap múlva, persze többszörös áron. Sajnos, a kocsis megismerte az állatokat. Mondogatta, hogy ezek nem hat-? hanem tizenhat évesek. Nagy zűr lett belőle, de még a szakértő is csak azt tudta mondani, hogy a foguk alapján ezek bizony hatévesek. (Folytatjuk) Lovász Sándor fl kék nyakkendő a béke jelképe lett Mérleg a sarkad! családi irodában „A családi iroda elköltözött a régi gyógyszertár helyére. Lenin tér 2." Ez a tábla fogadott Sarkadon, a Kossuth út 20. szám alatt. Az új hely a város központjában található. Igaz, még csak egy papír jelzi az ajtón, hogy itt működik az iroda, és a frissen festett falak is jól érvényesülnek, merthogy kevés a bútor... — Múlt hét keddjén kezdtünk átköltözni — invitál beljebb Ilyés Sándor irodavezető. A régi, ideiglenes iroda nagyon kicsi volt. nem lehetett rendesen fűteni sem. Itt még nem sikerült teljesen elrendezkední. ...Egy 1970-es kormány- határozat tette a tanácsok feladatává a szertartások megrendezésével foglalkozó intézményhálózat kiépítését. A határozat kimondja: a tudati fejlődés eredményeként mindinkább megnyilvánul az az igény, hogy a legfontosabb családi események — névadás és házasságkötés — megünneplésében, valamint a temetések lebonyolításában is kifejezésre jusson az állampolgároknak a szocialista társadalomhoz való viszonya .. . — Amióta csak fennáll irodánk. 1984 óta — mondja Ilvés Sándor — nem gondolkodunk ilyen mereven. Mindig igvekeztünk a családokhoz érzelmi megközelítéssel szólni. Alkalmazkodunk az igényekhez, néhány korrigálást eszközöltünk az év során. Például a névadókon — azon túl, hogy a város polgárává fogadjuk a gyereket — a keresztszülők fogadalomtételében „hazánkhoz hű leszek” hangzik el. kimarad a szocialista jelző. — Névadókon kék nyakkendőt is adtak a gyerekeknek . . . — Igaz. nekünk is van még néhány darab. Mint a béke jelképét nyújtjuk ót ezután. De terveink között szerepel, hogy a névadón városi címerrel ellátott emblémát adunk, és valami olyan ajándékot, amit nem lehet boltban megvenni, hanem csak a sarkadi névadón kaphatják a gyerekek. A családi iroda szolgáltatásai között esküvő, temetés is szerepel. A közelmúltban tartottak halottak napját — mindkét temetőben külön- külön —. amelyet legalább négyszázan hallgattak meg. Most pedig itt a téli szezon, és a Télapó házhoz megy ■Sarkadon is az iroda segítségével. De rendeznek ob- sit- és személyiigazolvánv- átadást. ötvenéves házassági évfordulót pedig ingven szerveznek meg. El jegyzési meghívókat is lehet náluk rendelni. Nemrég úi szolgáltatással bővült repertoárjuk: az eevik sarkadi polgár sír- avatót kért. . . Akik nem velük intéztetik n temetéssel járó dolgokat, azoknak Is adnak felvilágosítást: hova menjen, kit keressen. Az 1989-es változásokról annyit mond Ilyés Sándor, hogy kevesebb az úgynevezett közös temetés, azaz, amikor társadalmi és egyházi szertartás is van. — Egy ilyen szolgáltatásokat nyújtó iroda milyen nagyságú helyen képes életben maradni? — Mi 20—25 ezer embert szolgálunk ki. Ide tartozik Sarkad, Sarkadkeresztúr, Mezőgyán. Geszt, Kötegyán, Méhkerék. — Gazdaságilag hogy állnak? — Költségvetésünk közel egymillió. Ebből majdnem négyszázezer a béralap a három főállású és a több mint 40 társadalmi aktíva részére. A többi nagyrészt pénzforgatás, amit az ügyfelek fizetnek. — Milyen volt ez nz év, és mit várnak 1990-től? — Nyolcvankilenc az. előzőekhez képest jobb volt. mert többen fordultak hozzánk. Most. hogy új helyre költöztünk, remélem, színvonalasabban tudunk dolgozni. Egy igazi alkotóműhelyt szeretnénk teremteni. A technikát is javítani kell még. Ogv érzem, jó ügyet szolgál a tanács, amikor ezt az intézménvt támogatja. A lakosság bízik bennünk, és erre a bizalomra szeretnénk rászolgálni. K. K. II Vöröskeresztnek is vállalkoznia kell A jelenlegi társadalompolitikai helyzetben döntő, hogy a Vöröskereszt gyűjtőhelye legyen — a segélyszervezet alapelveinek megfelelően — a jó szándékú, segítőkész embereknek. A hazánkban 108 éve működő szervezel közvetítő szerepe a segíteni akarók és a támogatást igénylők között kulcskérdéssé vált — tájékoztatta az MTI munkatársát dr. AI- földy Árpád, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese. Elmondotta: a rendszeresen vagy alkalmanként munkát végző több mint 300 ezer hazai önkéntesre s a 600 ezer véradóra számíthatnak elsősorban. Az önkéntesek tevékenységét a városokban I -3, a megyei Vöröskereszt-vezetőségeknél 5-7 fizetett alkalmazottuk — országosan összesen 500 főfoglalkozású dolgozó — szervezi. Dr. Alföldy Árpád hangsúlyozta: egyre nehezedő feltételek közepette, eltérő hatékonysággal ugyan, de működnek alapszervezeteik a munkahelyeken, az iskolákban, a lakóterületeken. A Magyar Vöröskereszt — mint ismeretes — a többi szervezethez képest igen szerény anyagi támogatást kapott az elmúlt időben, az idén például 147 millió forintot. Raktárakra, szállító- eszközökre lenne szükségük, s ha a működési feltételeket meg tudják teremteni, szándékukban áll átmeneti szállók létrehozása, a szegények étkeztetésének segítése. A főtitkárhelyettes reményét fejezte ki. hogy az Országgyűlés a költségvetési vita során méltányolja a szervezet tevékenységét, hasznosságát. Azonban a segélyszervezet sem tétlenkedik, igyekszik bevételeit növelni. Rámutatott: a Vöröskeresztben is szükség van a vállalkozói szellem meghonosítására. így a gyűjtési akciók mellett a jövőben helyi és központi alapokat, alapítványokat hoznak létre egy-egy feladat támogatására, például beteg gyerekek, szegények patronálásá- ra, véradások szervezésére. A nemzetközi segítséget említve megfogalmazta: a menekültprogramhoz eddig is kaptak — pénzbeni és természetbeni — támogatást. Az igények azonban messze meghaladják az eddig kapott segítség mértékét. Hamarosan a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Ligája egv nagyobb szabású programot hirdet meg a menekültek támogatására. Ennek részleteit most dolgozzák ki. művészettörténész — vállalkozott a kiadó elgondolásának megvalósítására. A kötet mintegy 200 oldalon ad áttekintést egy-egy korszak világképéről, a művészeti kifejezési eszközökről, a stílusokról és a kiemelkedő művészegyéniségekről. Az időrend alapján kalauzolja az olvasót az ősművészettől az ókori Közel-Kelet, Egyiptom. Görögország és ' Itália művészetén át a Római Birodalom művészetének elemzéséig. Bemutatja a keresztény művészet születését, az európai művészet kialakulását, sorra véve a gótika, a reneszánsz és a barokk legjelesebb építészeti, képzőművészeti és iparművészeti alkotásait. Betekintést nyújt a XIX. század művészeti irányzataiba a klasszicizmustól a szecesszióig, majd elvezeti az olvasót napjaink művészetéig. Végvári Lajos tanulmányát a következő sorokkal zárja: „A mai alkotók többsége többnyire az ,önmegvalósítással’ kísérletezik, de nincs kizárva, hogy a jövőben olyan művészet jön létre, amely az értéket, a harmóniát és a természet szépségét kívánja felmutatni.” A szemléltetést és a jobb megértést 120 színes és 177 fekete-fehér reprodukció segíti. A kötetet a szokásos névmutató egészíti ki. G. T. Az elmúlt évtizedek során az iskolákban nem tanították a művészettörténetet. Ezt az oktatási hiányosságot nem pótolhatják az iskolai rajzoktatás keretében folyó műelemzések, a kommunikációs eszközök műsorai és a művészeti ismeretterjesztést szolgáló előadássorozatok sem. Figyelemre méltó a Képzőművészeti Kiadó azon törekvése, hogy összefoglaló, kézikönyvszerű kötetet jelentetett meg az európai művészet történetéről, melyet nemcsak középiskolások, hanem a felnőtt olvasóközönség is haszonnal forgathat. Végvári Lajos — a neves
