Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-01 / 285. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. DECEMBER. 1., PÉNTEK Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Mai számunkból: Főrum a köz műveléséről (2. oldal) Hová tűnt Comaneci? (2. oldal) Demokrácia - szabadrablás — esélyegyenlőség? (3. oldal) Könyvek a kárpátaljai magyaroknak (6. oldal) Az elnökség márpedig nem mond le (8. oldal) Tájékoztató a kormányülésről így szavaztunk Békés megyében a „nem” győzött A kétnaposra tervezett mi­nisztertanácsi ülés csütörtö­ki eseményeiről, döntéseiről Bajnok Zsolt megbízott kor­mányszóvivő tájékoztatta az MTI munkatársát a Parla­mentben. Elmondotta, hogy a Mi­nisztertanács megtárgyalta a kormányzati irányítás kor­szerűsítését célzó előterjesz­tést. Ennek keretében a kor­mány foglalkozott a műsza­ki fejlesztés központi irányí­tásának korszerűsítésével, valamint a Gazdasági Mi­nisztérium létrehozásával. Végül is úgy határoztak. hogy ezekre a fontos kérdé­sekre a későbbiekben még visszatérnek. E két téma ugyanis a szakemberek kö­rében már korábban éles vi­tákat váltott ki. A vitáknak csak egy részét sikerült le­zárni. változatlanul jelentős véleménykülönbségek ta- oasztalhatók. Ezért minden­képpen indokolt, szükséges a különböző elgondolások to­vábbi egyeztetése. Ez az egyik oka a végleges döntés elhalasztásának. A másik, hogy a kormány az említet­(Folytatás a 2. oldalon) MSZP-tagtoborzó Békésen „Az emberek lassan már a mongol filmekre vágynak” A népszavazás megmutat­ta, hogy a Magyar Szocialis­ta Párt olyan álláspontot tu­dott kialakítani a köztársa­sági elnök megválasztásának kérdésében, amely a nemzet jelentős részének szimpátiá­ját elnyerte — mondta teg­nap Békésen Kovács Jenő, az MSZP Országos Irodájá­nak vezetője a kosárgyari munkásklubban megtartott tagtoborzó gyűlésen. A mint­egy ötvenfőnyi hallgatóság előtt elmondott beszédében külön kiemelte: fokozni kell a harcot azért, hogy a nép közvetlenül választhassa meg köztársasági elnökét. Az MSZP nem lesz „maf­la” párt, már csak azért sem lehet passzív a politikai küz­dőtéren, mert a népszavazá­son — szemben az időközi képviselőválasztásokon szü­letett eredményekkel — nem szenvedett el megalázó vere­séget. A párt vezetése úgy gondolja: jó másfél éve a különböző politikai pártok, szel "vezetek mindennel fog­lalkoznak, csak a „kenyér­rel” nem, vagyis igazából nem vetik fel a megélhetés problémáit — eljött az Ideje annak, hogy a szocialista párt kidolgozza az életszín­vonal javításával kapcsola­tos álláspontját. „Az embe­rek lassan már a mongol filmekre vágynak, annyira unják a politikai szófacsa- rást” — jegyezte meg. A szónok végezetül nem európainak minősítette azt az álláspontot, hogy a városok, falvak tanácsházai, iskolái, kórházai, rendelőintézetei stb. nem a település tulaj­donát képezik, s kiállt adó­rendszerünk rövid időn be­lüli megváltoztatása mellett. 1). L. Dr. Molnár Margit, a Bé­kés Megyei Tanács szervezé­si és jogi osztályának veze­tője tegnap közölte szerkesz­tőségünkkel a népszavazás megyei végeredményét. (Ez egybevág a Népújság közvé­leménykutatásának előrejel­zésével.) A 477 jegyzőkönyv tanúsága szerint Békés me­gye választásra jogosult ál­lampolgárai (316 ezer 819 fő) közül vasárnap 180 ezer 54- en (56,83 százalék) jelentek meg a népszavazáson. Az első kérdésre (Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köz- társasági elnök megválasz­tására?) 83 ezer 813-an sza­vaztak nemmel (50,57 száza­lék), s 81 ezer 937-en igen­nel. Az érvényes szavazatok száma 165 ezer 750 (92,05 százalék) volt. A második kérdésre (Ki­Sokat hallat magáról mostanában a békési Hun- garonektár. Mondják, job' ban örülnének, ha hagynák őket nyugodtan dolgozni. Ki tudja, kinek az érdeke, hogy felzaklassa az üzem 170 dolgozóját? Mert kedd óta nincs nyugalom a cukor- kasoknál. Fenn, a magasban, az üzem épületének homlokza­tán feliratok. Véletlenül ve­szem észre, hiszen az ember keveset nézi az épületek homlokzatait. „Itt nincs de­vonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?) 154 ezer 313-an (92,94 százalék) sza­vaztak igennel és 11 ezer 714-en nemmel. Az érvényes szavazatok száma 166 ezer 27 (92,21 százalék) volt. A harmadik kérdésre (El­számoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésé­ben levő vagyonról?) 154 ezer 907-en (93,22 százalék) mokrácia! Elvették az üzem­vezetőnket, kitiltották az üzemből. ígéret helyett re­torzió!” — hirdeti a kézzel írt papírcsík. A portán táb­la fogad. Ez már lenn a föl­dön. íme a szövege: „Cukor- kások. Az üzem kapujában megállt a reform. A Hunga- ronektár vezetése kitiltotta üzemvezetőnket, de annak a folyamatnak, amit ő elindí­tott, nem állhatja útját sem sorompó, sem diktatórikus igazgatói döntés. Mi tovább­ra is folytatjuk azt a törek­szavaztak igennel és 11 ezer 258-an nemmel. Az érvényes szavazatok száma 166 ezer 165 (92,28 százalék) volt. A negyedik kérdésre (Fel­oszlassák-e a munkásőrsé­get?) 152 ezer 137-en *92,53 százalék) szavaztak igennel és 12 ezer 283-an nemmel. Az érvényes szavazatok száma 164 ezer 420 (91,32 százalék) volt. vésünket, hogy önállóan gaz­dálkodjon üzemünk! Ez a jö­vő útja! Ne engedjük, hogy felülről irányítsanak. Az anyagi javakból csak mor­zsákat kapunk. Nem kell alamizsna. Mi a munkánk eredményét saját zsebünkbe akarjuk, elég a kizsákmá­nyolásból. Ragadjunk meg minden eszközt, hogy aka­ratunkat érvényre juttassuk. Hégely Sándornét követeljük vissza!” (Folytatás a 3. oldalon) Megszűnt az SZMT — létrejött a képviselet Sándor László: „Nem a cégtáblát festettük át” Megszűnt megyénkben az SZMT, azaz a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa, miután jogkörét átruházta a szakszervezetek megyei képviseletére, amely koordinációs tanácsként működik egy új megyei szövetség létrejöt­téig, amire a szakszervezeti kongresszus után kerülhet sor. A jogutód megyei képviselet vezetésével a SZOT titkársága Fodorné Birgés Katalint bízta meg — ő ko­rábban az SZMT vezető titkára volt. Helyettese Gácsi Péter lett. Minderről, és még több, a fentiekhez kap­csolódó kérdésről a Szakszervezetek Békés Megyei Ta­nácsának tegnap délelőtt Békéscsabán megtartott utol­só ülésén született döntés. A tanácsülést megyei szak- szervezeti aktívaértekezlet követte, amelyen a volt SZMT-tagok mellett alapszervezeti szakszervezeti titká­rok vettek részt, s ahol dr. Sándor László, a SZOT tit­kára beszélt a szakszervezeti mozgalom mai kérdései­ről és aktuális feladatokról, majd válaszolt az igen élénk vitában feltett kérdésekre, illetve véleményt és további újabb információkat mondott a résztvevők ál­tal szóba hozott témákhoz kapcsolódóan. (Folytatás a 3. oldalon) A Békés Megyei Területi Választási Bizottság valamennyi, a népszavazásban részt vevő közreműködőnek elismerését és köszönetét fejezi ki, és egyben kéri, hogy az elkövetkezen­dő választásokon — kiszűrve a most tapasztalt, bár az eredményt nem befolyásoló hiányosságokat — továbbra is biztosítsák a törvényesség betartását és a választás tiszta­ságát. A területi választási bizottság úgy értékeli, hogy Békés megyében a szavazás zavartalan volt és a választópolgárok felelősségteljesen jártak el. Bebizonyították, érettek arra, hogy saját sorsuk felől maguk döntsenek. Dr. Nagy János, a bizottság elnöke Figyelmeztető sztrájk előtt Megkeseredett cukorkások Békésen Nemzetiséginek lenni vagy nem lenni Akkoriban még nemzetiséginek kikiál­tott iskolák voltak, és a „híd” szerepről szónokoltak mindenfelé. Ma már óvato­sabban kétnyelvű, két tannyelvű vagy nemzetiségi nyelvet oktató iskolákról be­szélünk. Akármit is jelöl (vagy jelölt) a „cégtábla”, a gyerekek a magyaron kívül kiemelt óraszámban még egy nyelvvel is­merkednek, lehetőleg már az óvodában, de az általános iskola első, második osz­tályában biztos. Hamarosan az adott nyelv irodalma is előkerül, és a személyi feltételektől, vagyis a rendelkezésre álló tanároktól függően egyre több tantárgyat tanulnak németül, szlovákul, románul, szerbül. Ügynevezett nemzetiségi oktatásban ré­szesültem magam is, s ha újra kezdhet­ném, alighanem ugyanazokat az iskolákat választanám, de azért akad egy-két szo­morú emlékem. Mivel a hazánkban élő kisebbségek egyikéhez sem tartozom (a nagypapám nagyapjától örökölt lengyel •'vem ne tévesszen meg senkit!), elmond- uatom: „hátrányos helyzetűdként, szinte megtűrt diákként kerültem a bajai né­met gimnáziumba, ami nem értem volt, nem a magamfajtának „lett kitalálva”, így jutottam — néhány, a megaláztatáso­kat ugyancsak a nyelvtanulás kedvéért vállaló sorstársammal együtt — hamaro­san kisebbségbe a környék és az egész I Dunántúl németajkú családjaiból össze- sereglett osztályban. Előfordult, hogy 1- .■ _______________ szégyellni, gyakran meghúzni kellett ma­gunkat. Am négy év alatt fordult a koc­ka: kezdtük negyvenen, és alig huszon- egynéhányan érettségiztünk. Főleg a sváb gyerekek maradtak ki, buktak meg vagy mentek inkább könnyebb iskolába, mert nem bírták a tananyagot, az irodalmi né­met pedig nekik bizonyult nehezebbnek. Már akkoriban komoly gondot jelentett, hogy otthon, a családban valami megsza­kadt; legfeljebb a nagyszülők beszélték anyanyelvűket, a szülők már alig, a gye­rekek egyáltalán nem. Értették, de nem volt „sikk” használni. Már akkoriban nem szívesen vállalta mindenki a „másságát”. Hasonlóak a problémák ma is a nemzeti­ségiek lakta területeken, a nyelvórákon, otthon, az iskolában. Sok a megoldatlan gond, a megválaszo­latlan kérdés manapság ebben az ország­ban, s a nemzetiségi ügy, a nemzetiségi oktatás csak egy a sok közül. Talán an­nak, akit nem érint közelebbről vagy nin­csenek egyéni tapasztalatai, nem is tűnik olyan súlyosnak. Az sem biztos, hogy a tavaszra várható nemzetiségi törvény min­den bajt orvosolni tud majd. Rokonszen­ves viszont a törvényalkotók szándéka, hogy minden egyén vagy csoport maga dönthessen hovátartozásáról, önként vál-* lalhassa és büszkén használhassa anya­nyelvét. S talán egyszer oda is eljutunk, ahol a nemzeti többséghez tartozás sem hátrány. Niedzielsky Katalin December 1.: RIDS-ellenes világnap Egy felelőtlen kapcsolat ára: az élet Mintha mostanság elhal­kult volna az AIDS veszé­lyeire figyelmeztető vészha­rangok kongása. Ez azt je­lentené, hogy visszavonuló­ban a halálos vírus? — Szó sincs róla — mond­ja dr. Mucsi Gyula, a Békés Megyei Köjál járványügyi osztályának megbízott veze­tő főorvosa. — Az ország mással van elfoglalva, s a világ hírközlő szervei is mintha kevésbé intenének a veszélyre. Pedig nem lett ki­sebb. A WHO genfi központ­jának információja szerint megbetegedést 152 ország je­lentett, mintegy 160 ezer esetben. A bejelentési fegye­lem nem egyformán szigorú minden országban, ezért a becsült betegszám 533 ezer, s a fertőzést 5 millió ember­nél feltételezik. Szomorúan gyors a várható növekedés, a WHO 1991 végére 1 mil­lió 110 ezer beteget jelez előre. Az USA-ban 1988-ban 80 ezer 538, 1989-ben 107 ezer 300 betegről tudtak. Ma­gyarországon ez idáig 31 megbetegedésről és 199 pozi­tív esetről van ismeretük az orvosoknak. Az utóbbi adat egy héttel ezelőtti. A betegek közül 20-an haltak meg, — A megelőzés a leghatá­sosabb védekezés. Sokat hal­lunk erről, mégsem eleget. — Köztudott, hogy a vírus elsősorban szexuális úton és a kábítószeresek körében ter­jed. Mégis okolható a fer­tőzésekért a tájékozatlanság és a vakmerőség. A védeke­zési módszerek, lehetőségek nem kifogástalanok, de többnyire adottak. Budaoes- ten például már automaták­ból is árusítanak gumióv­szert. A fiatalok, akár még a lányok is hordjanak ma­gukkal, ha szükség lehet rá. A felelőtlen szexuális szaba­dosságtól mindenki óvakod­jon! vérkészítményekkel már nem lehet megkapni az AIDS-t. hiszen 1986-tól min­den véradót szűrnek. — A szűrés nem kötelező. Mennyire eredményes? — Bizonyos veszélyeztetett emberek körében rendelke­zés írja elő a szűrést. Egyéb­ként folyamatosan három te­rületen történnek a vizsgá­latok; a bőr- és nemibeteg- gondozókban, a véradóál­lomásokon és a Köjálnál. A megyei Köjálnál (Békéscsa­ba, Gyulai út 61.) minden szerdán 13-tól 14 óráig vár­juk a szűrésre jelentkezőket. A vizsgálat díjmentes és tit­kos. Sajnos, eddig kevesen vették igénybe, február ele­jétől mindössze 25-en. — Békés megyében talál­tak-e már AIDS-gyanús, vagy -beteg embert? — Magyar állampolgárt nem. A nyáron egy itt nya­raló, átutazó svéd állampol­gár bizonyult pozitívnak. Az, hogy nem találtunk hazai, megyei esetet, nem jelenti, hogy bizonyosan nincs is. Ha nő a szűrésre jelentkezők száma, lehetőséget teremte­nénk a gyors, helyi ered­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom