Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-18 / 274. szám
A HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 18., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM Mai számunkból: A demokratikus Európának meg kell védenie az erdélyi magyarságot <3. okúd Simonyi Imre: Ember Gedeon jegyzeteiből (4. ojdal) Árhullámverés <5. ouan A nemzetgyűlés „Kossuth örökébe” iktatta (11. oldal) Támogatás, sponzorálás, herdálás? ae. okúd Tanácselnöki értekezlet Békéscsabán Szomorú költségvetési elképzelések - Választásipropaganda-stop: november 25-én 0 órától - A BM kérése: viseljék el az újságírókat A megye településeinek tanácselnökei tegnap délelőtt Békéscsabán értekezleten vettek részt. Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke a közelmúltban a megyei tanácselnökök országos értekezletén elhangzottakról tájékoztatta a jelenlevőket. A miniszter- elnök kérésére ezt körültekintő részletezéssel tette, hozzáfűzve, hogy a kormány feladatai ellátásában feltétlenül számít a tanácsok segítségére. Megalakult az MSZP gyulai szervezete Tegnap, 16 órakor összeült az MSZP gyulai szervezetének közgyűlése. A 128 bejegyzett tag közül 61-en jelentek meg. Indulatok nélkül fejtették ki a hozzászólók véleményüket. Taps — a személyi javaslatokat kísérő próbálkozás kivételével — nem csattant. Az érzelem nyilvánításától csaknem mentes hangulat azonban nem a vélemények azonosságából következett, inkább a megoldáskeresés nyomasztó hatását érzékelhettük. Vita alakult ki a vezetőszerv jellegét illetőleg, a megyei szervezet jövőjéről, a népszavazáson való részvétel, illetve távolmaradás kérdéséről. Abban viszont egyetértés mutatkozott, hogy. januárban köztársasági elnököt kell választania a népnek. Bár a hozzászólók igyekeztek nem beszélni a múltról, annyiban azonban mégis szóba került, hogy egy hozzászóló a reformretorika visszatartó hatásával magyarázta a volt MSZMP-tagok tömeges távolmaradását. A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, melyet rövidesen közzétesznek. Vezetőtestületük a titkárok tanácsa lesz. A tagok jogainak védelmére, a vitás ügyek, valamint a fellebbezések elbírálására egyeztető bizottságot választottak. A szervezet elnöke Vidó Miklós, titkára dr. Albel Ándor lett. Országos szakszervezeti gyűlés Észlelhetően tovább fokozódott a tanácselnökök figyelme, amikor a jövő év gazdálkodási körülményeiről esett szó. Az ország külkereskedelmi mérlege — döntően adósságtörlesztési kötelezettségeink miatt — várhatóan 1,4—1,5 milliárd dollár mínusszal zárul, s ez minden másra rányomja bélyegét. így azután nagy csendben és figyelemmel hallgatták az elnökök a jövő évi költségvetés Békés megyei összefüggéseiről szóló ismertetést. Az állami költségvetés tervezett új szabályozási módszere alapján a megyei tanács, a helyi tanácsok bevonásával modellszámítást végzett. Az új tervezési mód 1,6 milliárd forinttal kisebb költségvetést biztosít a megyének, mint amennyire a korábbi gyakorlat alapján számíthattunk volna. Éhnek alapvető oka az, hogy 1,3 milliárd forintnyi állami támogatás elmarad, 300 milliós kiesést pedig a helyi tanácsok saját érdekeltségi bevételük-, kel kapcsolatos pesszimizmusa vetít előre. (Arról, hogy átállunk-e bevétel- orientált költségvetésre, vagy sem, az Országgyűlés decemberi ülésszaka hivatott dönteni.) A várható — és „rendszeridegen” — szabályozási kompromisszumok feltehetően eltüntetik ezt a hiányt, de ez a jóslat aligha nyugtat meg bárkit is. A költségvetési források között meghatározó jelentőséA jövő a kisvállalkozóké — mondják a szakemberek. A vállalkozáshoz viszont pénz kell, nem is kevés. Az OTP, mint a lakosság bankja, vajon miképpen segíti megyénkben a kisvállalkozókat, másfelől a vállalkozók napjainkban milyen tevékenységekre adják a fejüket leginkább? Erről kérdeztük a héten az OTP Békés Megye. Igazgatóságát, és tájékozódtunk két városban, Szeghalmon és Orosházán is — miután az OTP-fiókok önállóan dönthetik és döntik el, milyen vállalkozásra és mennyi hitelt nyújtanak. Dr. Szekeres István, az OTP megyei igazgatóhelyettese: — Rendkívül szerteágazó a vállalkozói hitel, amelyet magánszemélyek és kft.-k, ge van a személyi jövedelemadónak. Ezért igen lényegesnek ígérkezik az a változás, amely szerint 1990- ben már nem népességarányosan osztják el ezt a központilag összegyűjtött adót, hanem településenként a helyi lakosság befizetése alapján. Ez a tervezett változás azt jelenti, hogy amíg eddig az ország személyi jövedelemadó-bevételének 3,8 százaléka került a megye költségvetésébe, addig az új elosztási módszerrel ez 2,6 százalékra csökkenne. Érdemes megemlíteni, hogy tavaly a személyi jövedelem- adó országos átlagban fejenként 6700 forint volt, a megyei átlag ennél kereken havi 2000 forinttal kevesebb. Megyénkben egyedül Békéscsaba haladja meg 7400 forintos átlaggal az országos szintet. (A többi megyebeli település 900—5700 forint közötti összeggel szerepel a listán. Van település az országban, ahol egy lakosra mindössze 700 forint jut, s vannak budapesti kerületek, ahol 22 000.) Azoknak a településeknek — s megyénkben 64 ilyen van —, amelyekben ez az átlag 4 ezer forint alatti — megyei ösz- szesítésben 235 milliós —, kiegészítést adnak. Várható az is, hogy az 50 ezernél nem nagyobb lélekszámú városok segítésére megyénk 260-270 millió forint további támogatásban részesül. (Folytatás a 3. oldalon) kisszövetkezetek is igényelhetnek és igényelnek is. A kölcsön nagysága a vállalkozás jellegétől, méreteitől függ — mondta az igazgató- helyettes. — A saját erőt megköveteljük, általában 30—50 százalékos arányban. A hitel összege egyébként akár több százezer, sőt milliós nagyságrendű is lehet. Ami gond az összegeknél, az a fedezet, amelyhez természetesen ragaszkodunk. Elsősorban nem lakott ingatlant kérünk fedezetül. Ennek az értéke meg kell, hogy haladja a kölcsön összegét, de nem követelmény, hogy saját tulajdonban legyen. Az egyik lényeges szempont az elbírálásnál tehát a fedezet, másik pedig a várható eredményesség. — A hiteligények szerint Az ország minden tájáról összesereglett több mint ezer résztvevő a szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának kezdeményezésére pénteken munkaértekezleten vitatta meg a mozgalom álláspontját a dolgozók széles rétegeit érintő kérdésekben. A tanácskozásra a pártok is meghívást kaptak, Útelágazáshoz érkezett a magyar társadalom, s ebből adódóan a szakszervezeti mozgalom is — mondta Nagy Sándor főtitkár. A változások fő irányát kedvezőnek minősítette, mert esélyt ad hazánknak arra, hogy ne szakadjunk le végérvényesen a világ, s ezen belül Európa meghatározó gazdasági-társadalmi fejlődési tendenciáitól, sőt belátható távlatokban a felzárkózás reményét is megcsillantja. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, mire vállalkoznak mostanában a legtöbben? — A tapasztalatom szerint a sorrend megközelítően a következő : mezőgazdasági tevékenység; kereskedelem, vendéglátás és harmadsorban ipar, háttéripar. — Szolgáltatásokra? — Nem igazán. Előfordul egy-egy fodrász, ingatlan- közvetítő, de ritkán. — Van-e olyan vállalkozói terület, amelyre egyáltalán nem adnák hitelt? — Nincs. Az egyetlen problémás terület a gilisztatenyésztés, ezzel több helyen már kimerült a keret, másfelől pedig ezen* a területen meglehetősen bizonytalan a megtérülés. — Gyakori-e az elutasítás azért, mert a hitelt kérő felhogy a demokratikus átalakulást kísérő egyes jelenségek, de még inkább a megoldatlan gazdasági-szociális problémák súlyos veszélyeket hordoznak magukban. A szakszervezetek által követelt minimális feltételek között említette; a kormány tekintse elsődleges feladatának az infláció letörését. Egy valódi és ellenőrizhető antiinflációs program megvalósítása során a szakszervezetek is készek együttműködni abban, hogy a bérek is csak bizonyos határok között, az árakkal összehangoltan emelkedjenek. Általános vélemény volt, hogy a szakszervezeti mozgalmat belülről kell megújítani; ez ugyan sokkal nehezebben járható út, mint az új szervezetek létrehozása, de eredménye sokkal nagyobb lehet. tételeit, lehetőségeit a vállalkozáshoz kedvezőtlennek ítéli az OTP? — Körülbelül minden harmadik esetben. Sokszor maga az ügyfél is belátja az igazunkat. Sajnos, nálunk még nem alakult ki a vállalkozási kultúra, kevéssé felkészültek az emberek, és ezt saját kárukon tapasztalják. Ahhoz, hogy igazán tudjanak vállalkozni, megalapozottabb piacismeret kellene. — Mekkora összeget folyósítottak az idén, illetve eddig összesen? — 1989-ben egyéni és társvállalkozási kölcsön címen mintegy 70 millió forintot folyósítottunk, összesen 700 vállalkozásra, továbbá mezőgazdasági vállalkozói hitelt 320 millió forint összegben nyújtottunk, összesen 4300 ügyfélnek. Mindent egybevetve jelenleg mintegy 100 millió forintos a vállalkozói hitelállományunk, és félmilliárdos a mezőgazdasági köl- csönállomány összege. (Folytatás az 5. oldalon) Hitel, ha kell Vállvetve a vállalkozásokért? A megyénkben aktívan tevékenykedő negyven kisebb-na- gyobb néptánccsoport hozta létre az Amatőr Néptánccsoportok a Néptáncosok Békés Megyei Szövetségét. Már az ő nevükhöz fűződik a március I5-én megrendezett táncház az erdélyiekért, és az első megyei néptáncgála. Born Miklós ügyvezető igazgató elmondta, hogy tagjaiknak érdekvédelmi és szakmai támogatást, fellépési lehetőségeket, minősítő szemléket biztosítanak. A tagkönyv bizonyos rendezvények ingyenes vagy kedvezményes látogatására is jogosít. A szervezet demokratikus; létszámtól, szakmai színvonaltól függetlenül ugyanolyan jogok illetnek meg minden csoportot. Tegnap délután a gyomaendrődi Körösmenti szövetkezeti néptáncegyütteshez utazott Born Miklós és Juhász Pál megyei pénztárnok, hogy átadja az igazolványokat és a jelvényeket az újonnan belépetteknek. Az utánpótláscsoportban táncoló, 10 éves Ványalos Anna mindcmellé ajándékcsomagot is kapott. Ö ugyanis a néptáncszövetség ötszázadik tagja. Nyílt levél Németh Miklós miniszterelnökhöz Tisztelt Miniszterelnök Űr! Mi, a nyilvánosság munkásai a deklarációk és nyilatkozatok dömpingje idején csak vonakodva folyamodunk ehhez a megoldáshoz. De szorult helyzetünk rákényszerít bennünket, hogy nyílt levélben forduljunk önhöz. Az elektronikus és az írott sajtót egyaránt súlyos megrázkódtatások érik napjainkban. A magyar demokrácia születésénél buzgón bábáskodó sajtót ma többirányú, részben körein kívüli, részben saját környezetében felbukkanó veszély fenyegeti. Mindez olyan következményekkel járhat, hogy a demokrácia kibontakoztatásához, az ország előtt álló rendkívüli feladatok végrehajtásához egy erejét vesztett, színvonalában meggyengült, anyagi lehetőségeiben a működés- képtelenség határán egyensúlyozó sajtója marad a nemzetnek. E levelünk közvetlen indítéka a bennünket feszítő veszélyek egyike. Ez az írott sajtót érinti, anyagi természetű, és igen közeli: november 20-ra, hétfőre kell az ország valamennyi lapkiadó hivatalának válaszolnia arra a postai diktátumra, amely a terjesztési költségeket úgy emelné meg, hogy például a Hírlapkiadó Vállalathoz tartozó napilapok mai árának közel a felét csak a postai terjesztési költség vinné el. Ez év elején az újságolvasók már megszenvedtek egy drasztikus áremelést, amelyben a terjesztési költségnövekedés is tetemes részt képvisel. A posta mostani döntése, amihez a papír- és a nyomdai árak tervezett, illetve már végrehajtott emelése társul, elkerülhetetlenné tesz egy újabb nagy áremelési hullámot. Ez a nyilvánosság mai színvonalát az írott sajtó területén alapjaiban rendítené meg. Nem a piaci realitásokkal szándékozunk szembeszállni, hanem azzal, hogy a piaci erőfölénnyel visszaéljenek. A Magyar Posta a kiadó vállalatokkal folytatott tárgyalásokon közölte, hogy ha a kiadók nem fogadják el a posta feltételeit, akkor a Postás Szakszervezet egyetértésével dolgozóik sztrájkba lépnek. Egyben azt is a kiadók tudomására hozták, hogy azokat a lapokat, amelyek a diktált árakat nem fogadják el, január 1-jétől nem kézbesítik. A Magyar Posta a piaci erőfölényével él vissza, s szavakban ugyan már nem ragaszkodik terjesztési monopóliumához, ezt a több évtizedes kizárólagosságot mégsem lehet a valóságban egy jogszabály-módosítással megszüntetni. A posta hol piaci szereplőként, hol országos hatáskörű költségvetési intézményként jelenik meg — attól függően, hogy melyik kedvezőbb a számára. Ezért kérjük önt: járjon közbe, hogy a Magyar Posta, mint tényleges terjesztői monopolhelyzetben levő költségvetési intézmény, hozza teljes részletességgel nyilvánosságra, elkülönítve a lapterjesztésre vonatkozó valamennyi adatát, a költségek mértékét és összetételét, valamint a klasz- szikus postai tevékenység költségeinek a hírlapterjesztéshez kapcsolódó részletező tételeit. ■ Ezen adatok átvizsgálásáig, a megtakarítási lehetőségek feltárásáig pedig kérjük, a sajtó súlyos megrázkódtatásához vezető áremelést függesszék fel. * * * A nyílt levelet aláírta a Hírlapkiadó Vállalat több lapja, így például: Esti Hírlap, Figyelő, Foci, Lúdas Matyi, Képes Újság, Kritika, Magyarország, Népszabadság, Nők Lapja, Pest Megyei Hírlap, Riport, Szabad Föld, Valóság, Világosság, Vasárnapi Hírek, és csatlakozott hozzá lapunk, a Békés Megyei Népújság is.
