Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-13 / 269. szám
1989. november 13., hétfő Habsburg Ottó most nem vállalja a köztársasági elnökké való jelölését Megvan rá az esély, hogy Magyarország a jövő év végéig tagja legyen az Európa Tanácsnak. Ezt a véleményét hangoztatta Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament képviselője sajtóértekezletén, amelyet szombaton Bécsben tartott időszerű nemzetközi kérdésekről. Magyarország számára az Európához való közeledés első fontos lépése lehet, hogy belép e szervezetbe. A következő ilyen lépésnek kínálkozik az EFTA-tagság megszerzése, s ez annál inkább hasznosnak látszik, mert az Európai Parlamentben most tanulmányozzák: miként lehetne az EFTA-t úgy megerősíteni, hogy tagjainak utat teremtsen az EK felé. A Közös Piachoz való magyar csatlakozás feltehetően hosszabb időt vesz igényben, mert az országnak nagy gazdasági nehézségei vannak, de jogos a remény, hogy ki tud majd lábalni ezekből. Habsburg Ottó elégedetten szólt a közép- és kelet-európai változásokról, elsősorban az utóbbi napok NDK-beli és bulgáriai fejleményeiről. Megítélése szerint nem kétséges, hogy az NDK és az NSZK lakosai országaik újraegyesítését akarják, de ennek megoldása nemzetközileg igen bonyolult probléma, mert a Szovjetunió a második világháború utáni európai rendezés alapvető elemének tekinti a két német állam létét. Az Európai Parlament képviselője hangoztatta, hogy a kelet-európai demokratizálásban — amelynek felbecsülhetetlen hatása lehet a földrész egységének létrehozására nézve — kezdettől fogva Magyarország tölti be nehéz körülmények között az éllovas szerepét. Emlékeztetett rá : voltaképpen az NDK-beli változások egyik elindító eseménye is magyar területen történt, amikor augusztus 19-ikén az ott rendezett úgynvezett páneurópai piknik alkalmából lezajlott az NDK-polgárok első tömeges Nyugatra menekülése. Kérdésekbe válaszolva Habsburg Ottó ismertette álláspontját azokról a magyarországi kezdeményezésekről, amelyek az ország köztársasági elnökévé való jelölését célozták. Ezen a fórumon is közölte, hogy az elgondolást visszautasította, mert nem tartaná helyesnek, hogy az elnökválasztás megelőzze a szabad országgyűlési választást, továbbá úgy véli, hogy Európa-politikus- ként betöltött tisztségeiben többet tud tenni Magyarországért. Hozzáfűzte: a jövőre nézve nem zárja ki teljesen egy ilyen felkérés elfogadását. „Madarak” — a valóságban is Szinte megelevenedett szombaton a hitchcocki látomás egy izraeli kisvárosban, ahol varjúcsapat támadott meg egy lakóházat. A jeruzsálemi rádió jelentése szerint a fenyegető tömegben érkező fekete madarak szinte megostromolták a Haifához közeli Ki- riat Haimban levő épületet. A mintegy 70 varjú három órán át „tartotta megszállva” a lakóházat: ki-be repkedtek a lakások ablakain, megcsipkedték és rettegésben tartották a lakókat. A városkában megszólaltatták a szirénákat, hogy elűzzék a szokatlan, és félelmetessé váló madárrajt. A csapat kis időre el is repült, nemsokára azonban újra visszatért. A természetvédelmi hivatal helyszínre érkező szakértői sem tudták könnyen elűzni a hívatlan látogatókat, akik a figyelmeztető lövésekre sem reagáltak, s csak akkor menekültek el végleg, amikor a fegyveresek két madarat agyonlőttek. Ornitológusok a támadást csak azzal tudják magyarázni, hogy a „megostromolt” ház lakói közül valaki korábban feltehetőleg elfogott egy a csapathoz tartozó fiókát. A tudósok szerint nem kizárt, hogy a varjak „bosz- szúhadjárata” több hónapig is eltart. Lengyel benzináremelés Tegnaptól egységesen 100 zlotyval drágul minden üzemanyag Lengyelországban. A 94 oktános szuperbenzin ezentúl 850 zíotyba, a normál 800 züo- tyba, a gázolaj 650 zlotyba fog kerülni literenként, azaz 13, 14, 18 százalékkal többe, mint eddig. A 850 zlotys szuper ára a jelenleg érvényes turistaárfolyamon -mintegy 16 forintnak felel meg, de a magyar turisták változatlanul csak jegyre,. 20 százalékos felárral juthatnak Lengyelországban benzinhez, ugyanúgy, mint eddig. A ben- zinjeg.yeket Budapesten, az ORBIS utazási irodánál, Lengyelországban ugyancsak' az ORBIS kirendeltségeinél vagy a nagyobb szállodákban lehet kapni. Az idén a benzin ára meg- nyolcszorozódott Lengyelországban. Tavaly december 31-én még 120 zloty volt egy liter szuper ára, de a benzinjegy- rendszer januárban bejelentett megszüntetése óta szinte hónapról hónapra drágul. A lengyel kormány tervei szerint ezentúl hetente emelik a benzin árát, így az év végére a szuper literenkénti ára valószínűleg el fogja érni az 1000 zlotyt. November 11-én 400 000 keletnémet állampolgár lépte át a nyugat-berlini határt. A "Berlint Drezdával összekötő autópályán a főváros előtt már 130 km-rel összetorlódott a kocsisor, a hajnali ködben sok baleset is történt. A QC0BETCKA5I POCIM írja : Amikor a nyilvánosság nem ismer határokat II magyar reformok hordalékairól Határozott sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a magyar reformok viharos folyamata túlságosan sok hordalékot is a felszínre vet. Hogyan is lehetne másképp értékelni azt a tényt, hogy október 23-án, az ellenzék szervezte tömeggyűlések többségén „ruszkik haza” jelszót kiáltozták. Aligha lehet azt gondolni, hogy a szövetséges baráti országnak címzett sértő kiáltozások megfeleltek annak az elgondolásnak, hogy a tragikus 1956-os események évfordulójáról, mint a nemzeti megbékélés napjáról emlékezzenek meg. De nem csupán felelőtlen próbálkozásokról van szó, hogy valamiféle megszálló erőnek állítsák be a szovjet csapatokat, melyek kizárólag a NATO erőinek ellensúlyozására tartózkodnak Magyarországon. Ezt már maga az a tény is cáfolja, hogy a magyarországi reformfolyamat elmélyülésével párhuzamosan folyik a szovjet csapatok és alakulatok csökkentése és kivonása az országból. Másról van szó: arról az igyekezetről, hogy rossz fényt vessenek országaink kapcsolatára, a lakosságban gyűlöletet és ellenségeskedést szítsanak a Szovjetunióval szemben. Az ellenzéki vagy „független” lapok az utóbbi időben közzétettek több olyan írást, amelyek egyenesen eltorzítják a történelmi tényeket. Így például egy budapesti lap, a Dátum szeptemberben vérfagyasztó történetet mesélt arról, hogy a szovjet csapatok 1964. júliusában Kárpátalján napalmmal “megsemmisítették a magyarok lakta Nagydob- ronyt. A falu régi lakosai felháborodottan válaszoltak erre az ungvári lapban, az Ognyi Kommunyizmában. Volt, aki mértéktartóan „koholmánynak”, de volt, aki egyszerűen „hazugságnak” nevezte a Dátum közleményét. Invázió, megszállás, annexió — ilyen szavakkal jellemzik a Vörös Hadsereg 1944—1945-ös hadműveleteit, a horthysta és nyilas rezsimet viszont az agresszió áldozatának tüntetik fel. Pedig miként is lehetne a népek, köztük a magyar nép emlékezetéből kitörölni, hogy a horthysta Magyarország volt az agresszor, amikor a fasiszta Németországgal együtt a Szovjetunióra támadt, és csapatait a Don, a Volga partjára küldte. De talán a legnagyobb értetlenséget a Szovjetunióval szembeni nyílt területi igények váltják ki. Kárpátalja, írja a szerző, sohasem volt, sem a cári Oroszország, sem a Szovjetunió szuverenitása alá eső terület, egy évezredig a magyar államhoz tartozott. És kicsit később azt követeli, hogy a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonása mellett a csapatokat „az oda áttelepített szovjet-oroszokkal és ukránokkal egyetemben vonják ki Kárpátalja területéről is, és a területet adják vissza a magyaroknak.” Fel kell tételeznünk, hogy az olyasféle indoklások, amelyek szerint ezek vagy azok a földterületek hajdan Magyarországhoz tartoztak, • illetve az ebből következő igények nemcsak a Szovjetunióban, hanem a Magyarországgal szomszédos más országokban is el fogják gondólkoztat- ni az embereket. Valóban, különböző történelmi időszakokban Szlovákia is, Horvátország is, Erdély is Magyarországhoz tartozott, amely a Habsburg-birodalom alkotórésze volt. Igaz, ha átvesszük ezt a történelmi szemléletet, arról is beszélhetünk, hogy több, mint ezer évvel ezelőtt Európában egyáltalán nem is voltak magyarok. Vagy legalábbis arról, hogy a XII. században a középkori Oroszország halics- volhiniai fejedelemségének határai jóval nyugatabbra húzódtak a Szovjetunió mai államhatárainál. Ami pedig a Kárpátalját illeti, mégiscsak meg kell mondanunk, hogy ez a táj a háborút megelőző két évtized alatt Csehszlovákiához tartozott, és Magyarország annak a müncheni diktátumnak következményeképpen foglalta el, amely Csehszlovákiát szó szerint koncul dobta Hitlernek és szövetségeseinek. Arra szintén emlékeznünk kell, hogy a terület az ott élő lakosság szovjet-Ukrajnával való újraegyesítésre törekvő többségének akarata ellenére került a csehszlovák állam kötelékébe, és akkoriban hivatalos elnevezése Kár- pánton-túli Oroszország (Zakarpatska Rus) volt. Igaz, felmerül a kérdés, szükségük van-e a népeknek ilyen történelmi elszámolásokra, de főként szerződések és határok felülvizsgálatára, amit a szerző követel. És elsősorban szüksége van-e erre Magyarország és a Szovjetunió népeinek, akiknek a viszonyát már néhány évtizede a barátság, a kölcsönös rokonszenv és a tisztelet határozza meg. Természetesen megtehettük volna, hogy nem fordítunk különösebb figyelmet egyes felhívásokra, és felelőtlen írásokra, és a reform, a nyilvánosság elkerülhetetlen kísérő- jelének tekintjük őket. De meggyőződésem szerint a nyilvánosságban is kell lenniük határoknak. Először is olyanoknak. amelyek egybeesnek a hozzáértés, és a józan ész határaival. Másodszor pedig, amelyek tiszteletben tartják az államhatárokat. A. Kondrasev (Fordította : Gábor Tamás) FÖLDGÄZMEZÖ — VELENCE ALATT A gondolák városának lakói aggodalommal fogadták a hírt, mely szerint e csodálatos vízi város alatt hatalmas földgázmezőre bukkantak. A helybeliek hosszú évtizedek óta egyébként is nyugtalankodnak a város jövője miatt, tekintve, hogy a város csupán az elmúlt 80 év alatt 23 centit süllyedt, egyre gyakoribb és súlyosabb árvizekkel fenyegetve és sújtva a várost. Most attól tartanak, hogy a földgáz kitermelése nyomán ez a jelenség csak fokozódik. A szakértők azonban úgy vélik, hogy aggodalomra nincs ok, mivel a gázmező meglehetős mélységben található. MAGYAR TOLVAJNÖK OSZTRÁK RENDŐRKÉZEN Feltehetőleg pénz nélkül szeretett volna bevásárolni négy magyar hölgy, akiket szerdán az ausztriai Pinkafődben tolvajláson kaptak. Két ékszerész azzal riadóztatta a helyi rendőrséget, hogy a 15—33' éves korú „dámanégyes” néhány ékszertől megszabadította őket. A hölgykoszorú hosszú ideig tagadott, de a náluk talált lopott ruhák sem „tanúskodtak” éppenséggel az ártatlanságukról. A oavá- sárlókörút egyébként — a végétől eltekintve — sikeres volt: a csapatnak legalább 15 000 schilling értékű árut sikerült „beszereznie”. a PETŐFI NÉPE mai számából Ufók Kecskemét felett János bácsi, az erdész, meg a „kacsa”... A rádió bejelentette, hogy földöntúli lények tartózkodnak földünkön. Különös ismertetőjelük, hogy zöld színűek, földig ér a kezük, s ha tagoltan, nagyon lassan beszélünk hozzájuk, megértik szavainkat. János bácsi háztáji földecskéjét szántogatva egy kicsi, zöld emberkére lett figyelmes a közeli erdő szélén, akinek földig ért a keze. Odament hozzá, és lassan, tagoltan, a rádióban hallott tanács szerint elmagyarázta a zöld idegennek, hogy ő Szabó János parasztember és éppen a földjét szántja. Mire a földig érő kezű emberke ugyanilyen hangnemben közölte, hogy ő meg Tóth József erdész, és ő is a „dolgát végzi...” Ez a régi vicc jutott eszembe, amikor a Dél-Kelet nevű független lapra hivatkozva a Kossuth Rádió szétkürtölte szombaton, hogy a kecskeméti repülőtér fölött ufókat észleltek, sőt egy kis zöld emberkét is láttak, de az jókora lángcsóvával eltűnt a közeledők szeme elől, egy vörös foltot — követ — hagyva maga után (nem úgy, mint az erdész)... — Ufóügyben keresi az ügyeletes tisztet? — kérdezik a a Petöfi-laktanya kijáratánál a kiskatonák. — Nem ön az első. — Igaz a hír? — Nem tudjuk, beszélik, de látni nem látott senki semmit. Az ügyeletes tiszt, Kovács Tibor főhadnagy rögtön az elején a tudtomra adja, hogy nem hivatott nyilatkozni. — Jelentett valaki olyasmit önnek, ami idegen lények jelenlétére utal? — Nem. — Ha akár fönn a pilóták, akár a harcállásponton szolgálatot teljesítők ilyet észlelnének, mi lenne a teendő? — Azonnal harckészültséget rendelnénk el. — Rendeltek el harckészültséget az utóbbi napokban? — Nem. De ismétlem, csak a parancsnok bajtárs adhat a sajtónak felvilágosítást. — Tóth János alezredes? Öt most hol találom? — Otthon van. — Megadná a címét vagy a telefonszámát? — Nem. Az szabályellenes ... — Nekem az a véleményem, hogy valamelyik kollégának nem volt jobb témája, hát felröppentette a nyugati lapokat is rendre telehápogó „kacsát”, vagyis az idegen lények, ufók jelenlétének meséjét, önnek mi a véleménye? — Ügyanez. Annyit még sikerült megtudnunk, hogy a Békéscsabán megjelenő Dél-Kelet című lap, amely a kecskeméti ufómesével előrukkolt, egy magát megnevezni nem akaró, a hadsereghez közel álló személyre hivatkozik, mint informátorra. Lehet találgatni, hogy ki az illető. Én János bácsira tippelek, bár az erdész is nagyon gyanús ... — koloh — CENTRUM AKCIÓ CSAK 3 NAPIG, NOVEMBER 14—16-IG. Rendkívüli pad lószőnyegvásár AMÍG A KÉSZLET TART! SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL! UUjMBÉKÉSCSABAI ÁRUHÁZ
