Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-06 / 263. szám

1989. november 6., hétfő o „...és dideregsz, míg meg nem vált a dal” Bede Unna Sarkadon Ki kezeskedjék az OTP hiteléért? Kedves, ősz hajú asszonyt köszöntött csütörtökön este a sarkadi városi könyvtárban Tímár Imre, az intézmény igazgatója. A vendég Bede Anna József Attila-díjas költő, műfordító (képünkön középen) volt. Nincs könnyű dolga az alkotónak, ha mű­veiről kell beszélnie, de ol­vasójának sem, ha olyan em­bernek tesz fel kérdéseket, aki természetesen minden­kinél többet tud önmagáról. Ám ezen az író-olvasó talál­kozón nyoma sem volt a fe- szélyezettségnek: közvetlen hangulatú párbeszéd alakult ki művész és hallgatósága között. „Havat hánytam ország­úton, kapáltam napszámba, tanítottam falun, feküdtem szanatóriumban, csellóztam zenekarban, voltam védőnő, riporter, festőnövendék, könyvtáros. Foglalkozásaim közül csak a költészethez maradtam hűséges” — írta Bede Anna a Szép versek 1964 című antológiában. — Sajnos, más művésze­tekkel felhagytam — mond­Az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb közgyűlését tartották a napokban Gyu­lán a fa- és fémbútoripari szövetkezetnél. Nemcsak azért volt ez jelentős, mert a szövetkezet az idén ünne­pelte fennállásának 40. év­fordulóját és mert új veze­tőséget, elnököt is választott, hanem azért is, mert első ízben szavazták meg a rész­jegy-kiegészítést és az üz­letrésszel kapcsolatos hatá­rozatokat, amivel nemcsak elvekben, hanem végül a gyakorlatban is a tagok a szövetkezet igazi tulajdono­saivá váltak. A szavazások közgyűlése is volt a minapi, hiszen az elnök, Szilágyi György min­den ezzel kapcsolatos rend­szabály fejezeteit újból el­magyarázta — a közgyűlést munkahelyi tanácskozások előzték meg, ahol már egy­szer alaposan megvitatták az előterjesztést. Végül elfogad­ták a vezetőség előterjeszté­ta a költőnő. — Legtovább a csellózás mellett tartottam ki, ám a háború alatt a hangszerem összetört. Azt hitték, fegyvert rejtegetek benne... A háború után csellót venni nem lehetett, de ceruzát igen; így lettem költő — magyarázta nem kis öniróniával. A találkozón nagy kalan­dok, események, emlékek is szóba kerültek; az 1943-as szárszói találkozó, ahol bal­oldali írók emelték fel sza­vukat a háború ellen: csil­lagfényes nyári estéken a nagymama zsoltáréneklése unokáival; látogatás Nyugat- Szibériában a vogulok, osz- tyákok — legközelebbi nyelvrokonaink — földjén. Igaz, a több országból ér­kezett írók, költők rendsze­rint az olajkitermelést és -feldolgozást csodálhatták, ám mégis nyílt alkalom ar­ra, hogy a falvak medveva­dászaival találkozzanak és részt vegyenek ünnepeiken. Az útnak is köszönhető, hogy Bede Anna többek ko­sét és kiegészítő módosító javaslatait. Így a szövetke­zeti vagyon felét, 116 millió forintot felosztottak a szö­vetkezet 332 dolgozó tagja és 52 nyugdíjas tag között, természetesen értékpapír­ban. Erre különben minden évben osztalékot fizetnek. Ezen a gyűlésen a szövet­kezeti elnököt és vezetősé­get is választottak. A szava­zatok összeszámlálásának idején elrendelt szünetben emléktáblát avattak a negy­ven évvel ezelőtti 16 alapító tag tiszteletére, akik közül ma már mindössze négyen élnek. A táblát, amelyen fel­sorolták az alapító tagokat, Nagy Kálmán alapító tag, nyugdíjas elnök koszorúzta meg. Megjutalmazták a 10— 35 éves törzsgárdatagokat, közülük 50-en 350 ezer fo­rint jutalmat kaptak. A tagság újabb öt évre bi­zalmat adott az elnöki teen­dők ellátására Szilágyi Györgynek. Béla ottó zött a vogul népköltészet avatott tolmácsolója lett. Ma, amikor forrong a tár­sadalom, egymást érik a po­litikai események, mihez kezd a líra? Bede Anna nem egy példát sorakoztatott fel arra, hogy a történelmi vál­tozásokat épp egy-egy köl­temény indította el. De a finom hangú líráról sem szabad megfeledkezni, mert „Olvasásuk áhítat, s aki ezt érezni tudja, rossz ember nem lehet. Szeressék hát a verseket!” — mondta. „Veréb hintázik kajla gló­riádon, / és dideregsz, míg meg nem vált a dal ” — hallottuk Leel-Ossyné Matus Mária sarkadi versmondó tolmácsolásában az Ami a tiéd című verset és még na­gyon sok költeményt. — De szép! Nagyon szép — hal­latszott a teremben hol itt, hol ott. Egy óra szépség és jóízű beszélgetés Bede Annával. Ez jellemezte a sarkadi es­tet. Mátyás király emlékezete Csaknem másfél ezer fia­tal jelentkezett a Mátyás ki­rály emlékezete című orszá­gos vetélkedőre, amelyet Corvin Mátyás halálának 500. évfordulója alkalmából hirdetett meg a szolnoki re­neszánsz tábor és klub, va­lamint a Mathias Rex Bará­ti Társaság. A Szolnok Me­gyei Pedagógiai Intézethez beküldött nevezések között szép számmal van külföld­ről postázott levél, így a ma­gyarországiak mellett Auszt­riában, a Szovjetunió kár­pátaljai területén, Csehszlo­vákiában és Jugoszláviában élő magvar tizenévesek is résztvevői lesznek a szelle­mi erőpróbának. A 12-16 éves korosztály számára ki­írt vetélkedő célja, hogy komplex feladatok megoldá­sa révén megismerjék az igazi Mátyás királyt. A versengés az egyének és az öttagú csapatok számára november 10-én kezdődik, a döntőt 1990. június 16-án rendezik Visegrádojn. A Békéscsabai Városi Tanács V. B. városfejlesztési és lebonyolító irodája felajánlja bontásra a békéscsabai Hunyadi téri volt buszpályaudvart közületek és magánszemélyek részére. Érdeklődni: a 26-369-es telefons'zámon. Fiatal házasok hitelének ne nézd a fogát — tanácsol­hatnám némi képzavarral. Újsütetű bölcsességemet egy szarvasi házaspár kölcsön­felvétellel kapcsolatos mél­tatlankodása alapozta meg. Az ajándék lóra való uta­lásban persze jó adag túl­zás rejlik. Hiszen a kölcsön nem ajándék, vissza kell fi­zetni, mégpedig kamatostól. Két kezes nem kezes? Lagzi Sándortól, az OTP szarvasi fiókjának vezetőjé­től érdeklődöm : rendjén valónak talália-e azt, hogy a kölcsön iránti kérelem elbí­rálásához — az általuk meg­követelt két kezes mellé • — hitelfedezeti életbiztosítás megkötését is előírják. — Valamilyen fedezetet kérnünk kell, mert ha nem így teszünk, akkor rosszul sáfárkodunk az állam va­gyonával — dől hátra szé­kében. — Elsődlegesen kész­fizető kezeseket, biztosításo­kat, betétkönyveket, gará­zsokat, üdülő- és lakásingat­lanokat veszünk számításba. Ezek közül leginkább a ke­zesekkel van gond, mivel sokszor maguk is eladósodot­tak. — Mi okból követelik meg a két kezes mellé még a hitelfedezeti biztosítást is, vagy fordítva? — térek visz- sza dilemmámhoz. — A kezességnek minősé­gi fokozatai vannak. Ha a kezesállítás nem bizonyul elegendő fedezetnek, ám a hitelfolyósítást nem akarjuk megtagadni, akkor még va­lamilyen hitelfedezeti bizto­sítás megkötését is feltételül szabjuk. Számolgatok magamban. Ha valaki szociálpolitikai in­díttatású hitel felvételé! e kényszerül, aligha érez múl­hatatlan vágyat az ígv szer­zett pénz egv részének biz­tosításba fektetéséhez. Meg is kérdezem: — Az ügyfelük így vajon nem veszíti el a vámon, amit c réven nyert? — Nem mondanám. Egy kis összegű biztosítással a kamatkedvezményt kevésbé lehet elveszíteni. Hitelkéréskor az ügyinté­ző a Garancia Biztosító köt­vényét tette panaszosunk elé. Elmondták neki, hogy a biz­tosítás megkötése hiányában a bizottság úgysem fogja megadni a hitelt. Valóban: ki vagy kik dön­tenek a hitéi folyósításáról? A fiókigazgató kelletlenül Kati az íróasztal előtt ül állát két tenyerébe sül­lyesztve. Gondolkodik. Mi­lyen pályát válasszon? Nyol­cadikos, hamarosan dönte­nie kell. A tanárnő . . . Mit is mondott? Hogy Békéscsa­bán van egy szakközép, ahol varrni tanulnak, és érettsé­git is szerezhetnek. Felkere­kedik hát, s a megye egyik legdélibb településéről a megyeszékhelyre utazik, hogy információkat szerez­zen az iskoláról. Először a Pöltenberg utcára megy, mert azt mondták, ott van... „Már elköltöztek innen” — mondja valaki, s a 611-es számú középiskolába küldi, ïnnen a pártiskolára irá­nyítják, mert hogy a kere­sett 611-esből e tanévtől ki­vált Textilipari Szakközépis­válaszol, ezért megkérde­zem: — Szolgálati titok? — Igen. Biztatásomra mégis el­árulja: egy, alkalmazottaik- ból álló bizottság kezében a döntéshozatal. Nem állhatok meg félúton: — Az említett biztosításo­kat a Garancia Biztosító fel­hatalmazásából az Önök dol~ gozói kötik? — Igen. Az OTP országo­san a Garancia megbízottja. Ilyen munkát pedig ingyen senki nem végez — válaszol­ja Lagzi Sándor. — Netán jutalékot kap­nak? — Az ügyintéző közvetle­nül nem. Sőt, a kapott pénz­ből valamennyi dolgozónk részesül. Vagy kezes, vagy biztosítás Vajon üzletpolitikai tö­rekvése-e az OTP-nek a túl- biztosítottnak látszó fede­zetkövetelés? E kérdésre azonban már dr. Szekeres Istvántól, az OTP Békés megyei igazgatóhelyettesétől kérek választ. — Ilyen követelményt so­ha nem fogalmaztunk meg — jelenti ki határozottan az igazgatóhelyettes. — Két-há- rom hónappal ezelőttig való­ban tapasztaltuk, hogy he­lyenként a kezesek mellett valamilyen hitelfedezeti biz­tosítást is igényeltek fiókja­ink, azonban ma már — el­vileg— ilyen nem fordulhat elő. Tehát vagy kezesekkel, vagy kezespótló biztosítással kell megnyugtató fedezetet kapnunk. Azt is mondhat­nám, hogy a kettő lázárja egymást. — A hitelek folyósításá­ról döntő OTP a Garancia Biztosító megbízásából hi­telfedezeti biztosításokat is köt. Nem adhat okot félre­értésre ez a kettősség? — Ha korrekten, vagyla­gosan jelenik meg a biztosí­tás lehetősége, akkor ilyen gond nem keletkezhet — ál­lapítja meg dr. Szekeres Ist­ván. Mire garancia a Garancia? A kép teljessé tétele ér­dekében felkeresem Nagy Tibort, a Garancia Rt. Bé­kola és Szakmunkásképző Intézet jelenleg ott működik. Itt ugyan kap némi felvilá­gosítást, de ez nem az iga­zi. Hogy mit választana ez­zel az iskolával, csak akkor tudná ténylegesen, ha látná, milyen munka vár rá. Minthogy Katihoz hason­lóan nagyon sokan érdek­lődnek az új intézménynél, az iskola vezetősége úgy döntött, novemberben bá­zisvállalatainál nyílt napo­kat tart. Itt a vállalatok (Unikon, Béköt, Patex) kép­viselői , pontosan elmagya­rázzák és bemutatják az ott folyó munka lényegét, be­szélnek a lehetőségekről, a tanulmányi szerződés felté­teleiről. Az érdeklődők a tanműhelyeken kívül termé­szetesen az üzemi munkát is kés megyei vezérképviselő­jét: — Sejtésem szerint az OTP-t és cégüket valami­lyen bensőséges kapcsolat köti össze. Így van ez? — A Garancia Biztosító hitelek fedezetére szakoso­dott pénzintézet — világosít fel. — Részvényeinek egy- harmada az OTP tulajdona. A megyében csupán egy öt­tagú vezérképviselet műkö­dik, tehát fiókjaink nincse­nek. Üzleteinket más pénz­intézetek — közöttük az OTP — bonyolítják le. Ám a takarékpénztár verseny- semleges, tehát a többi biz­tosítónak is köt üzleteket, s elfogadja más biztosítók hi­telfedezeti igazolását is. — Százszázalékos garan­ciát ad hitelfedezeti bizto­sításuk az OTP számára? — kérdezem, mert eszembe jut a szarvasi eset. — Igen, nyilván az OTP dönti el, hogy kezeseket, vagy hitelfedezeti biztosítást kér. Nem kívánok magánter­mészetű ügyekben vájkálni, mégis fontosnak érzem megtudni: kinek és mennyi jutalékot adnak? — Kötvényfajtától függő­en 2—7—11,5 százalékot fi­zetünk, s megtérítjük a fel­merült költségeket — vála­szolja a vezérképviselő. Van mit mérlegre tenni. Lehetséges, hogy szabályta­lanságról nincs szó. De ha érzékenységünk mégis egy kicsit berzenkedik az eljá­rás ellen, akkor ezt okkal teszi. Hiszen nyilvánvaló, hogy hizlalja az emberek gyanakvását, ha a hitelt adó (a számára teljes kockázat- mentességet garantáló) biz­tosítás ellenére piruló arc­cal, dadogva felkérhető ke­zeseket is követel, ha a pénzintézet éppen a rész­vénytulajdonát képező biz­tosító kötvényét teszi az ügy­fél felé, ha a klöcsönkérő- nek megsúgják, hogy a szer­ződés aláírása nélkül nincs hitel, ha az OTP dolgozói jutalékot kapnak az így megkötött biztosítások után. Ha az üzletkötők kétszere­sen is érdekeltek a Garancia sikereiben ... Sandaság nélkül — s tisz­telve az ott dolgozók fára­dozásait — az említett mó­don hitelfedezeti biztosítást kötött több mint 3 ezer Bé­kés megyeivel együtt igyek­szem hinni, hogy az OTP és a Garancia Biztosító műkö­désének közös mezsgyéjén — a tulajdonosi tudaton — nem nőnek vadhajtások. megnézhetik. Kiegészítésül pedig meghallgathatják az iskola képviselőinek tájé­koztatását. A Békötnél no­vember 7—8—9-én, az Uni- konnál november 22—23-án, a Patexnél pedig november 24-én délelőtt várják a pá­lyaválasztás előtt álló nyol­cadikos tanulókat. Az iskola négv szakmában (kötő, fo­nó, nőiruha-készítő és kö­tőipari konfekciós) indít szakmunkás-bizonyítványt adó osztályokat, mellettük egyosztálynyi létszámmal ruhaipari szakközépiskoláso­kat képeznek. Az utóbbiak érettségit is kapnak, s ha tanulmányi eredményük és energiájuk engedi, jelentkez­hetnek a műszaki egyetem textilmérnöki karára, vagy a könnyűipari műszaki főis­kola ruhaipari szakára. A BÉKÉSCSABA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ felvásárlási ágazata értesíti a kistermelőket, hogy PECSENYELIBA-NEVELÉSRE a szerződéskötéseket megkezdte. Bővebb felvilágosítás: Békéscsaba, Jókai u. 40. Telefon: 25-302. BÉKÉSCSABA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ Sz. M. Fotó: Fazekas Ferenc Gyulai Fa-, Fémbútoripari Szövetkezet Tulajdonosok lettek a tagok Kiss A. János „Érettségizett varrónő szeretnék lenni...” Nyílt napokat tart a békéscsabai textilipari iskola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom