Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-04 / 262. szám
1989. november 4., szombat o Húsz perc Für Lajossal Az alma nem esik messze a fájától. Ha a Magyar Demokrata Fórum két évvel ezelőtt Lakitelken egy kölcsönkért lakodalmi sátorból indult el útjára, akkor Für Lajos, az MDF köztársasági- elnök-jelöltje egy kétszobás tanácsi bérlakásból érkezett csütörtökön megyénkbe, hogy találkozzon a békési emberekkel. Egész napos programja azonban annyira zsúfolt volt, hogy csak két nagygyűlés közti időben — addig, míg a Ford Escorttal Gyuláról átértünk Csabára — tudott időt szakítani egy rövid beszélgetésre. — Minek tekinthetjük mostani látogatását Békás megyében? Ez már kezdete lenne a választási hadjáratnak? — Csakúgy, mint a Sza- bolcs-Szatmár megyei programom, az itteni is bemutatkozó jellegű volt. Békésből például Csongrád megyébe megyünk, azután következik Tolna és Baranya. — Milyen volt a fogadtatása? — Hasonló a szabolcsihoz. — Egyáltalán, mennyire ismeri a békési táj emberét? —• Közelről nem ismerem, csak a történeti irodalomból. Mindamellett úgy érzem: a 18. században kialakult települések agrárfalvas jellege nagymértékben meghatározza az itt élő emberek habitusát, jellemét. — Elég kevesen, mindösz~ sze 200-an jelentek meg a gyulai nagygyűlésen, s elképzelhető, hogy azok fele is kommunista volt. — Valóban sokkal több emberre számítottunk, de talán közrejátszott ebben az időpont nem éppen szerencsés megválasztása is. — Nem gondolja-e azt, hogy az MDF utóbbi hónapokban tapasztalható látványos előretörése „A kommunistákra nem szavazok!” elv érvényesülésének ■ köszönhető? — Nem hinném. Sokkal inkább betudható ez a szervezetünk programjával való azonosulásnak. Feltétlenül erre példa a négy vidéki városban (Kecskeméten, Zalaegerszegen, Gödöllőn és Szegeden) aratott sikerünk. Képviselőink ma már ott ülnek a parlamentben, felszólalhatnak, szabadon kifejthetik gondolataikat. Bár van igazság abban, amit mond, s kétségtelen tény, hogy ez a négy fecske nem csinál nyarat — jelenlétük az Ország Házában mindennél többet mond. — Vannak, akik azt mondják: az MDF és az SZDSZ közti nézetkülönbségek gyökerei a valamikori népiurbánus ■ vitákig nyúlnak vissza. Más szavakkal kifejezve: önök túlságosan is erőteljesen képviselik a népi-nemzeti kurzust, egyfajta Szekfű-i vonalat követve. — Téves és teljesen elhibázott feltevésről van szó. Én egyébként sem látók radikális eltérést a két szervezet programja között. Szekfű Gyulára viseszatérve pedig: az egyszerűen nem igaz, hogy a kiegyezést követően ennek a népnek ne lettek volna kiemelkedő gondolkodói, eredetit alkotó tudósai, kiváló szakértelmű iparosai és kereskedői. Dányi László II Regionális Gazdasági Kamara megyei szekciójáról Többen tudnak a létezéséről, de talán a kelleténél kevesebben ismerik a Dél-magyarországi Regionális Gazdasági Kamara Békés megyei szekciójának munkáját. A békéscsabai központú társadalmi szervezet érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységet lát el, illetve a gazdasági kapcsolatok fejlesztését segíti bel- és külföldön egyaránt. Főállású vezetője Tóth Zsolt gépészmérnök, aki két éve koordinálja a regionálás kamara sokoldalú feladatait. Tőle kértünk információt tevékenységükről. Beszélgetésünk során megtudtuk, hogy a Magyar Gazdasági Kamarának hat területi bizottsága működik megyék szerint felosztásban. Közülük 1989. január elsejétől kettő, a Dél-magyaror- szági Regionális Gazdasági Kamara (Békés, Bács és Csongrád megyék tagjait tömöríti) és az észak-dunántúli hangsúlyozottan területi érdekeket képvisel. A regionális kamarákon belül a megyék teljes önállósággal dolgoznak. A Békés megyei szekció irányító és döntéshozó szerve a tagvállalatok közgyűlése, amelynek tagjait a vállalatok vezetőiből delegálják. Szervezeti és működési szabályzatát szintén ez a testület hagyta jóvá. Az operatív munkát hattagú elnökség irányítja társadalmi munkában. — Három állandó testületünk van — folytatja a beszélgetést Tóth Zsolt —, mégpedig a mezőgazdasági és élelmiszeripari, a kereskedelmi, valamint a köz- gazdasági bizottság. Ideiglenes munkabizottságaink konkrét feladatokra szerveződnek alkalmi szakemberekből, így ezeket felsorolni nem is tudnám. A működési területünkön gyakoroljuk mindazokat a jogokat, amelyek a Magyar Gazdasági Kamara tevékenységi körébe tartoznak. A kamarai funkciók (érdekegyeztetés) teljes gyakorlása mellett a munkamegosztás szabályai szerint a szekció felelős a határ menti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért, továbbá közreműködik a testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatok gazdasági együttműködésének kialakításában, fejlesztésében. Az államigazgatási, vállalatirányítási, valamint érdekképviseleti szervek a regionális kamara partnereinek tekinthetők. Talán a megyei tanáccsal a legkifor- rottabb az együttműködés. Hasonlóan jó úton jár a szakszervezet (SZMT) és a kamarai szekciók közeledése, már a Gazdasági Konfliktust Feloldó team létrehozása is közös akarat eredményeként értékelhető. — Ennek lényege — magyarázza a szakember —, hogy feldolgozzuk és elemezzük mindazokat a sztrájkokat, amelyek az utóbbi hónapokban előfordultak. A tapasztalatokat a gazdasági vezetők rendelkezésére bocsátjuk, ezzel is segíteni kívánjuk az esetlegesen bekövetkező sztrájkok kezelésének módját. A megyei érdekképviseleti szervekkel és pártokkal most kíván a regionális kamara kapcsolatba lépni. Érdekegyeztető feladatuk körébe tartozik a kamarai tagok és a gazdasági ágazatok (egységek) közötti együttműködés kialakítása. Javaslat- tevő, véleményező és közvetítő tevékenységükön keresztül hozzájárulnak a vitás kérdések társadalmi úton történő megoldásához. — Mit nyújt a kamara tagjainak? — A szolgáltatásaink köre igen gazdag — kezdi válaszát Tóth Zsolt. — Néhányat felsorolok. Jogi tanácsokat adunk, szakvéleményeket készítünk, különböző szerződésekhez tájékoztatást nyújtunk a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos bel- és külföldi jogszabályokról, joggyakorlatról. Továbbá ismertetjük a bel- és külföldi exportot, importot érintő rendelkezéseket. Új szolgáltatásként december 1-jétől Békéscsabán külkereskedelmi okmányok hitelesítését, származási igazolását is elvégezhetjük. Ehhez tudni kell, hogy az önálló külkereskedelmi joggal rendelkezők jelenleg csak Budapesten hitelesíthetik ilyen irataikat. Megtudtuk még, hogy a kamarai szekció kárbiztosi tevékenységet is vállal. Például, ha valamelyik megyei vállalatnak hiányosan, vagy sérülten érkezik meg a külföldi szállítmánya, akkor a Hungária Biztosítón keresztül a kárt devizában térítik meg. A felsoroltakon túl élen jár a szervezet oktatási, továbbképzési szaktanfolyamok szervezésében, nyelv- tanfolyamok, vezetőképző és specializált szakmai ismereteket nyújtó előadás-sorozatok, konferenciák szervezésében. De különféle magyar és idegen nyelvű kiadványok terjesztését és beszervezését is vállalják. A regionális kamara vezetője elmondta, hogy még ez évben két önálló szervezet létrehozását is tervezik. Szeretnék életre hívni a Gazdasági Vezetők Érdekvédelmi Szervezetének Békés megyei szekcióját, amelynek célja a gazdálkodó egységek első számú vezetői érdekeinek képviselete, védelme és érvényesítése. A másik célkitűzés az Ifjúsági Kamara megalakítása. Ennek a szervezetnek a negyven év alatti gazdasági vezetők lennének a tagjai, céljuk a fiatal szakemberek továbbképzésének a felvállalása. Elképzelésük szerint már december elején megtarthatják az alakuló ülést. Papp János Állattenyésztési szakembereit Fflzesgyarmaton A Békés Megyei Teszöv állattenyésztési szakbizottsága Füzesgyarmaton, a Vörös Csillag Tsz-ben tartotta legutóbbi ülését. A rendezvényen szép számmal jelentek meg. a megye termelő- szövetkezeteiből állattenyésztők és állatorvosok. Először Bánk Alajos, a Budapesti Gyógyszerértékesítő Vállalat főosztályvezető- helyettese a gyógyszer-nagykereskedelem helyzetéről és a várható változásokról, helyettesítő szerek szerepéről adott áttekintést. Ezt követően dr. Kaposi Tamás, a Philaxia osztályvezetője a jövő évi gyógyszerellátás lehetőségeit és új útjait elemezte. Szólt az új készítményekről, beszerzési lehetőségekről. A két napirenddel kapcsolatban a megjelent szakemberek a gyógyszer- forgalmazásról, azok olcsóbbá tételéről szóltak, s a forgalmazási rend egyszerűsítését szorgalmazták. A harmadik napirendi pont keretében Pálmai Péter, a Teszöv titkárhelyettese aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről szólt. Tájékoztatta a jelenlevőket a várható, jövő évi közgazdasági szabályozók alakulásáról, a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő import termékek árnövekedéséről, az érrendszer változásáról, a támogatások rendszeréről, a termelő beruházások és az üzemviteli támogatások rendjéről, a kedvezőtlen adottságú üzemek támogatásáról, s nem utolsósorban a személyi jövedelemadózás tervezett módosításáról. — íz — lön a Szputnyik Korszerűsítések a szovjet autóiparban Hazánkban sok tízezren várnak személygépkocsira, s bizony közülük ezrével vannak, akik még nem kapták meg az évek óta befizetett, szovjet importból származó autóikat. A napokban Moszkvában ülésezett az Inter- press Autóklub (Ipák) elnöksége, s az egyik napirendi pont keretében, tájékoztatóként, szerepelt a szovjet autógyártás is. A nemzetközi tanácskozáson részt vevő újságírókat A. Satrov, az Autóexport Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője és B. Bakutyin. az Autókutató Intézet vezérigazgató-helyettese tájékoztatta. A. Satrov elsősorban az autógyártás távlatairól, az előttünk álló évtizedről szólt. Mint mondotta, évente 800 ezer — nem éppen a legkorszerűbb — tehergépkocsit gyárt a szovjet autóipar, ami kevés. Az ezredfordulóig szeretnének évente 1,2 millió tehergépkocsit, az eddigieknél korszerűbb típusút előállítani. Már 1990-től megkezdik e téren a termékszerkezet-váltást. Korábban a történelmileg kialakult okok miatt eddig a közepes méretű típusúak szerepeltek a megrendelésekben. Jövőre már 17 százalékkal növelik a nagy teherbírású, a 16 tonnás, 11 százalékkal pedig a kis, a 2 tonna teherbírású járművek gyártását. A járművek önsúlyát csökkentik, a fajlagos üzemanyag-felhasználást korszerűbb motorokkal szeretnék javítani. Azt is megtudtuk, hogy napjainkban a Szovjetunióban futó 1,5-2 tonnás kisteherautók közel 80 százaléka japán és amerkiai gyártmányú. A személygépkocsi-gyártásról megtudtuk: a szovjet autóipar évente 1,3 millió darabot gyárt, s ez bizony messze nem elégíti ki a keresletet. Az előrejelzések szerint az ezredfordulóra az igények megközelítik az évi 5 milliót, a fejlesztések, a bővítések ellenére ennek a roppant mennyiségnek csupán a felére lesz lehetősége az iparágnak. Az elkövetkező években több új, az eddigieknél korszerűbb típusú kocsi gördül majd le a gyártósorokról. melyekből az első járműveket be is mutatták a nemzetközi sajtó képviselőinek. A jelabogai autógyár korszerűsítése várhatóan 1996-ra befejeződik, ahonnan egy teljesen új típusú kocsi kerül majd piacra. Megtudtuk azt is: a piacokon a kiskocsik a keresettebbek, az ipar igyekszik igazodni a lakosság fizetőképes keresletéhez. Üj modellel is kirukkolnak: az OKA kiskocsi tömeges gyártását kezdik meg, három-, illetve négyhengeres motorokkal. A volgai autógyárban is új autócsalád kifejlesztésén dolgoznak a konstruktőrök. Ami napjaink személygépkocsi-exportját illeti, erre vonatkozó kérdésünkre A. Satrov elmondta: az elképzelések szerint az elkövetkezendő évtizedben a hazánkba irányuló exportot a jelenleginek másfélszeresére növelik, az autógyárak keresik a további kooperációs lehetőségeket magyar partnerekkel. B. Bakutyin, az Autókutató Intézet vezérgiazgató- helyette.se arról az új motorfejlesztési koncepcióról szólt, amit már megkezdték. Ennek lényege: korszerűbb, vagyis kisebb fogyasztású, nagyobb teljesítményű motorok előállítása és beépítése a céljuk. Rejtélyesen, sejtelmes mosollyal jegyezte meg: a volgai autógyár Lada 2108 és 2109-es új motorjai világszínvonalúak lesznek. Az új Moszkvics- motor is kifejlesztésre került, 1800 köbcentis hengerűrtartalmú és 90 lóerős kivitelben készül. A tehergépkocsikhoz is új típusú, mikroprocesszoros vezérlésű dízelmotort konstruáltak, melyek nagyobb teljesítmény mellett, többféle üzemanyaggal működtethetők, s a korábbinál kisebb mértékben bocsátanak ki toxikus anyagokat. Az elkövetkező 1-2 évben már 500 ezer, ilyen motorral felszerelt kocsi fut majd a szovjet utakon. Érdekességként jegyezte meg Bakutyin: előrehaladott és nagyon kedvező kísérleteket folytatnak gázüzemű tehergépkocsi-motorok alkalmazására. Kérdésünkre, hogy Magyarországon mikor láthatunk ezekből a kocsikból, motorokból, udvariasan Satrovra mutatott, és csak annyit mondott: — Az értékesítés nem a mi feladatunk ... A Satrov elmondta: a Szovjetunió a '30-as évektől exportál személygépkocsit, az Autóexport Külkereskedelmi Vállalatot 1956-ban hívták életre. Két éve változott a helyzet, néhány autógyárat — a moszkvait, a zaporozseit, a kámait, a Volgáit — önálló export-import joggal ruháztak fel, vagyis a nagy autógyárak önállóan exportálnak. Az autóalkatrész ellátásáról megtudtuk: a szovjet javító- és szervizhálózat is alkatrészgondokkal küzd. Ez abból is adódik, hogy a szovjet személygépkocsipark elöregedett, az utak minősége rosszabb, nagyobb a járművek igénybe vétele, s ugyanakkor a Szovjetunióban nehezebb új autóhoz jutni, mint például nálunk, Magyarországon. Egyébként az Autóexport évente 4 milliárd rubel értékben szállít exportra alkatrészeket és garázsipari berendezéseket, melyeknek 80 százaléka a szocialista országokba kerül, a tőkés országok közül pedig legtöbbet Angliába, Franciaországba, Finnországba és újabban pedig Kanadába szállítanak. Szekeres András Fgy új modell, a Samara korszerűsített változata, a Lada Szputnyik, mely típus 1500 köbcentis motorral készül, s 1991-ben — várhatóan — Magyarországon is megjelenik A szerző felvételei Kamillakálvária Görcseid vannak, gyulladásos betegségben szenvedsz? Használj kamillateát és egyből talpraállsz — hallani sokat tapasztalt idősektől. Mi történik azonban akkor, ha maga a kamilla betegszik meg, és a feldolgozása „rándul görcsbe”? Ilyen esetbe már a népi gyógyászat mindentudóinak bicskája is beletörik. Igaz, vannak erre hivatottabb orvoslók. mégpedig a Köjál és a Körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz szakemberei. Dr. Csankó Judit, a Köjál igazgatóhelyettese már nyilatkozott lapunknak kamillaügyben. Most a ladányi üzem lezárásának okairól kérdeztük. — A kamillafeldolgozó részleg helyén régebben borüzem működött. A profilváltáshoz a szövetkezet nem kérte a Köjál engedé'yét. Amikor ott jártunk, láthattuk, hogy a kamillával együtt .tárolnak bőrhulladékot és nyersbőröket. A kamillából mintát vettünk, és az ipari célokra szánt növényben szalmonellát találtunk. Mivel a napokban végre elkülönítették a kamillát a bőröktől, és más higiéniai előírásoknak is eleget tettek, újraindulhatott a feldolgozás. A fertőzött kamillát természetesen továbbra is zároltuk — válaszolta a Köjál igazgatóhelyettese. Körösladányban sokan még a kamillaüzem létezéséről sem tudnak. Szilvási József üzemvezető ezen nem is csodálkozik, hiszen — mint mondja — idén júniusban kísérletként kezdtek kamillaválogatással és -tisztítással foglalkozni. — Az ország minden részéből érkezik hozzánk szárított növény, amit feldolgozás után visszaszállítunk a termeltetőnek, a Drogomon Gazdasági Társulásnak. Mohorára. Nekünk ez idényjellegű munka, amit szerencsés esetben már októberben befejeztünk volna. Sajnos. nem így történt — állapítja meg szinte magának az üzemvezető. — A kálvária még szeptember végén kezdődött, amikor a Köjál a higiéniai feltételek hiánya miatt lezáratta részlegünket. Három napig meszeltünk, tetőt javítottunk, raklapokat hordtunk — mégsem kezdhettünk dolgozni. — A Köjál szerint bőrhulladékot is tároltak ... — Tároltunk, de nem jószántunkból. Régebben ugyanis a Budapesti Bőripari Vállalatnak dolgoztunk, így az üzemben található bőrökkel ők rendelkeznek. Mi a beleegyezésük relkül azt sem elszállítani, sem megsemisíteni nem tudjuk. — A bőröket végül :S elkülönítették a kamillától és egy hónap állás után újra indulhatott a termelés. Az üzemben azonban van még tíz mázsa fertőzött növény is. Mi lesz annak a sorsa? — Ez már a termeltető gondja. Neki kell döntenie arról, hogy hol és miként tudja hasznosítani a szal- monellás kamillát. Ehhez természetesen új technológiai eljárást kell kidolgozni. Ny. L.
