Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

1989. november 29., szerda o Magántermelőkkel is kötnek szerződést a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál Felhívás a Békés megyében tevékenykedő pártokhoz, politikai szervezetekhez velejárói közéletünknek, de nem az előbb említett ösz- szefüggésben.) Felhívjuk a megyét a jövőben hátrányosan sújtó prob­lémák legavatottabb ismerőit, a-'megyei tanácsot, an­nak felelős vezetőit és szakapparátusát, hogy haladék­talanul gyűjtsék össze a szükséges tényanyagot és dol­gozzák ki a megye számára elfogadható csomagtervet. Erről a dokumentumról mihamarabb kezdeményezzenek szakértői konzultációkat a Békés megyei politikai erők­kel! Felhívjuk a pártok, politikai szervezetek képviselőit, hogy a megyei tanács által kidolgozott, és a szakértői konzultációkon megvitatott elképzeléseket közösen hoz­zuk nyilvánosságra, még mielőtt az Országgyűlés elfo­gadná az 1990-es év költségvetését. Megyénknek egy olyan programra van szüksége, amelyről konszenzus alakulhat ki a politikai pártok és szervezetek között! Ezt a dokumentumot juttassuk el az illetékes kormány­zati szervekhez és az Országgyűlés tagjaihoz a lehető legsürgősebben, hogy a költségvetésbe szükség szerint beépíthessék követeléseinket. Felhívásunkat azért fogalmaztuk meg, mert az idő Békés megye ellen dolgozik. A cselekvést, a kedvezőt­len folyamatok megállítását és a felelősséget. Békés me­gye lakosságának jogos felháborodását — esetleges tét­lenségünkért — világnézettől függetlenül valamennyi, jelenleg tevékenykedő pártnak, politikai szervezetnek közösen kell vállalnia! Ha most nem lépünk fel közö­sen, akkor újabb éveket veszíthetünk a felzárkózás­ban. Demisz Békés Megyei Tagszervezete Olvasóink kérdezték A munkanélküli segélyről és a családi pótlékról Egy versszeretö amatőr vallomása A Demisz Békés megyei tagszervezete felhívással for­dul valamennyi, Békés megyében tevékenykedő párt­hoz, politikai szervezethez. örülünk annak, hogy a közös bajban egymásra ta­lált öt alföldi megye tanácsi vezetői együttesen léptek fel az ország irányítói felé, várható gondjaink feltárása érdekében. Ugyancsak üdvözöljük a Békés megyében működő tanácsok elnökei, illetve elöljárói által megfo­galmazott levelet, amelyet a miniszterelnökhöz juttat­tak el. Ügy ítéljük meg mi is, hogy fordulóponthoz érkezett Békés megye helyzete. A tét az, hogy fel tudunk-e zár­kózni Magyarországhoz — még csak nem is Európáról van szó—, vagy beláthatatlan időre leszakadunk és csak földrajzi értelemben leszünk Magyarországhoz tartozó megye! Az ország irányítóinak elképzelései, a soron lé­vő, valamint a tervezett gazdaságpolitikai reformok ka­tasztrófába sodorhatják Békés megyét, hatványozottan fokozódhat elmaradottságunk. A félreértések elkerülése végett mi nem a szükséges, de évtizedekig halogatott reformok ellen emelünk most szót, hanem a megye ér­dekeinek érvényesítésére. Ügy érezzük, hogy az itt élők érdekében a különbö­ző politikai szervezeteknek, pártoknak közösen kell fel­lépniük. Minden politikai erő hitelét és népszerűségét erősítheti, ha felemeli szavát az állampolgárokért. Meg­győződésünk, hogy a szűkebb hazánkban tevékenykedő politikai, társadalmi erőknek meg kell találniuk azt a közös érdeket, amely ma fontosabb, mint az egymással vívott nyilatkozatháborúk, szócsaták. (Ezek természetes Beszélgetőpartnerem, Me- dovarszki András, a Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vállalat mezőgazdasági osz­tályának vezetője, aki a ter­meltetés további korszerűsí­tését körvonalazza. Ehhez az a közvetlen árutermeltetési program adja az apropót, mely már hosszabb idő óta érlelődik, de végérvényesen ez év szeptemberében ke­rült megfogalmazásra és jó­váhagyásra. A szóban forgó vállalatnál — ahol évek óta szembetűnő a kockázatot sem nélkülöző magánvállal­kozás élénkítése — ugyanis most egy olyan szervezeti elképzelés konkrét kialakí­tásán dolgoznak, mely 1990. január első munkanapjától minden eddiginél rugalma­sabbá és biztonságosabbá te­szi az alapanyag-termelte­tést. — Nem más ez az elkép­zelés, mint egy mezőgazda­sági ágazat létrehozása — újságolja az osztályvezető Mint mondja, olyan speciá­lis ágazat lesz ez, mely kife­jezetten azokkal a magán- termelőkkel, egyéni vállal­kozókkal tart kapcsolatot, akik közvetlenül kötnek szerződést a vállalattal, kü­lönböző baromfifélék te­nyésztésére. Az említett ága­zat szakmailag felkészült és nagy gyakorlattal rendelke­ző szakembereinek, ügyinté­ző apparátusának alapvető feladata lesz olyan kapcso­lat kiépítése a magánvállal­kozókkal, melynek nyomán szervezettebbé válik a ter­meltetés és javul a feldolgo­zásra leadott élő állatok mi­nősége. Várhatóan mindkét fél — a termelők és a vál­lalat — megtalálja tisztes­séges jövedelmét. Az említett mezőgazdasá­gi ágazat létrehozása a to­vábblépés egyik fontos lánc­szeme lesz. Ez év tavaszán ott voltam azon a tanácsko­záson, ahol mintegy 120 ma­gánvállalkozó vett részt. Valamennyien úgyszólván néhány hét óta a Békéscsa­bai Baromfifeldolgozó Vál­Napok óta tologatom, hol ide, hol oda teszem T. Kiss Tamás Dombegyház-monog- ráfiáját. Egyszer farkassze­met nézünk egymással, más­szor kíváncsian járatom a szemem a borítón látható ol­vasóköri épület fotóján, íz­lelgetve a könyv címét: „Metszetek Dombegyház múltjából és jelenéből”. Elő­ítélet tart fogva: megint egy községmonográfia — gondo­lom —. egy a sok öndicsérő és fejlődéstől duzzadok so­rában, a ’70-es évek tsz-mo- nográfiáira gondolok, míg­nem hírét veszem — mond­ják —, Dombegyházán tiltott gyümölcs e könyv. Nocsak! Miért vajh? Kinyitom hát T. Kiss Tamás könyvét. Ami rögtön föltűnik, a Konrád Györgytől vett mottó, „Két biztos valóság van: a sze­mély és az emberiség. Az emberiség nem tud beszélni, az egyes ember igen ... Nem a politikusok történelme ér­dekel, hanem azoké, akik megpróbálják túlélni a poli­tikusok történelmét...” A mottót szerzői beköszön­tő követi, amely az általá­ban vett községmonográfiák­tól idegen hangot üt meg. A mottó sugallta szemlélet kezd átszivárogni a könyv lapjai­ra. És amint beljebb lapoz az olvasó, meggyőződhet ró­la, hogy a szerzőhek sike­rült megvalósítania nem :s könnyű célját: Dombegyház­ról írva láttatni a dombegy­lalat közvetlen partnerei, te­hát magántermelők. A ta­nácskozáson a vállalat veze­tői, dr. Kukola Mihály igaz­gatóhelyettes és beszélgető- partnerem, úgy látták: a jö­vő útja a magántermelők esetében a közvetlen szerző­déskötés. Medovarszki And­rás szerint egyébként a ma­gánvállalkozókkal történt tavaszi megbeszélés meg­erősítette a szakvezetést ab­ban, hogy a mezőgazdasági ágazat létrehozására szükség van. Az új ágazat feladata lesz a felkínált, nem szerző­déses baromfiféléket is fel­vásárolni szabadáras ter­mékként, és persze a válla­lat szükséglete szerint. A most szerveződő mező- gazdasági ágazat fő tevé­kenységét az osztályvezető a hagyományos broiler- és ROASTER-csirke, illetve a májliba és a májkacsa ter­meltetésében jelöli meg. Ugyanakkor máris hangsú­lyozza, hogy a vállalati szer­vezésű termeltetés mellett — bizonyára tartósan — fennmarad a jelenleg is jól működő termelőszövetkezeti, állami gazdasági, esetleg a fogyasztási szövetkezeti in­tegráció is. Továbbra is szá­mítanak arra a több mint 50 mezőgazdasági nagyüzemre, amely baromfitenyésztési, -keltetési, illetve áru-előállí­tási tevékenységet folytat. Az említett gazdaságok ilyen irányú tevékenysége a jövőben is nélkülözhetet­len a vállalat számára — jegyzi meg nyomatékosan az osztályvezető. Következés­képp, a vállalkozói termelés alapfeltételei is ezekben a nagyüzemekben teremtődnek meg. Ezzel a termeltetési for­mációval a vállalat a ma­gánvállalkozóknak választási lehetőséget kíván teremteni olyan értelemben, hogy ah­hoz az integrációhoz csatla­kozzanak, ahol termelési biztonságukat jobbnak ítélik és ahol a legkedvezőbb fel­tételeket tudják számukra garantálni. házi embert, interjúkba fog­lalni a település kollektiv tudatát, az elevenen ható, élő történelmet, mely, hiába minden szervezetlen jó szán­dék, annak ellenére hat, for­mál, alakít. Expresszív könyv, A szerző nem éri be a település távoli múltjának korábban rögzített újraidé- zésével, sem pedig legüjabb- kori történelmének szokvá­nyos, a párt-, tanácsi és nép­frontdokumentumok olvasa­tával. Ellenkezőleg: telepü­lésszociológiái összefüggésbe ágyazottan megszólaltatja a leghitelesebb személyt, a há­rom Dombegyházán élő em­bert. Ettől válik hitelessé és olvashatóvá a könyv, toló­dik a helyi hatalom áldásos működését igazoló jegyző­könyvek, feljegyzések és em­lékeztetők semmitmondó si­vársága felől az irodalmi szociográfia szintjére. A szerzővel szólva ez a könyv' személyes vallomások, közösségi tapasztalatok és adatok együttese. Dokumen­tum a dombegyházi, kis- dombegyházi és magyar- dombegyházi emberek múlt­jából, jelenéből és egy kicsit a jövőjéből is. íródott és ké­szült az ő segítségükkel. Ne­kik ajánlva. A kötetet fényképmellék­let és a táj irodalmában jól eligazító, százharminckét té­telből álló bibliográfia zárja. Csobai I-ászló A romló gazdasági hely­zet nemcsak néhány gazdál­kodó szervezetet, hanem egyes embereket is nehéz körülmények közé sodor. Sajnos, egyre gyakrabban fordul elő, hogy néhány sze­mély tartósan vagy átmene­tileg munka nélkül marad. Jogosan merül fel ilyenkor a kérdés; mikor illeti meg az állampolgárt munkanél­küli segély és mikor kaphat családi pótlékot? E két kérdést tettük fel a megyei tanács és a társa­dalombiztosítási Igazgatóság illetékes szakembereinek. Dr. Kovács István, a me­gyei tanács terv- és munka­ügyi osztályának főelőadója: — A munkanélküli segély igénylésének jogosultságát a 114/88. MT-rendelet szabá­lyozza. Ennek értelmében első követelmény, hogy munkaviszonya megszűnése után az illető ne tudjon el­helyezkedni. Azonban mun­kahely keresésekor fel kell vennie a kapcsolatot a terü­letileg illetékes munkaköz­vetítő szervezettel. A közve­títők lehetőségeik határain belül igyekeznek a munkát kereső szakképzettségének megfelelő állást találni, le­hetőleg lakóhelyéhez nem túl messze, illetve a koráb­bi keresetéhez hasonló bér­feltételek mellett. (Termé­szetesen a jogszabály rész­letesen tartalmazza a kiköz­vetítés feltételeit.) Amennyiben a munkavál­lalónak nem találnak, vagy az egyénnek nem áll módjá­ban elfogadni a felkínált ál­lást (megfelelő indokok mel­lett), akkor az erre a célra t rendszeresített formanyom­tatványon jogosult kérelmet előterjeszteni az illetékes közvetítő szervhez munka­nélküli segélyre. A kérelmet a megyei tanács bírálja el. A munkanélküli segély az igénylés napjától jár. Mér­A múlt hét végén Békéscsa­bán került sor a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének utolsó küldött­közgyűlésére. amely e szerve­zet jogutódjaként megalakult Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezetek Szövetsége (Mezőgazdasági Szö­vetség) első küldöttközgyűlését is jelentette, A tanácskozás résztvevői elfogadták és jóvá­hagyták az érdekképviseleti szervezet 1986—1989. évi be­számolóját. továbbá a nőbizott­ság és az ellenőrző bizottság 1989. évi munkájáról szőlő je­lentést. Az új szövetségnek az eddigi tagszervezetek csaknem teljes teke a jogosult személy utolsó munkahelyén kapott átlagkeresete alapján kerül meghatározásra. Eszerint az első hat hónapban a volt átlagkereset 65-70 százaléka, a második hónapban szin­tén az átlagkereset 60-65 százaléka folyósítható mun­kanélküli segély címén. A százalék megállapításánál a munkakönyvi bejegyzést vesszük figyelembe. A családi pótlék minden olyan magyar állampolgár­nak jár — folytatja a be­szélgetést Kutasi Gáborné, a társadalombiztosítási igazga­tóság munkatársa —, aki munkaviszonyban áll. A jog­szabály értelmében arra a hónapra tudunk családi pót­lékot fizetni, amelyben az adott személy legalább 21 napon át dolgozott, minimá­lisan napi négy órát (szom­bat-vasárnap is beleszámít). A fenti alapelv érvényes a munka nélküli állampolgá­rokra is. Tehát, ha valaki elveszíti az állását, akkor együttélő családtag esetében a feleség jogán folyósítható a családi pótlék. Ha a jogosult egyedül él. abban az esetben igazolnia (kell, hogy a hónap legalább 21 napjára munkanélküli segélyt kapott. Tehát az a lényeg, hogy a családi pótlék igénylője biztosítási jogviszonyban le­gyen. (A jogszabály ezt részletesen taglalja.) Azaz társadalombiztosítási jára­dékot fizessen. A szakértőktől kapott vá­laszok csak egy bizonyos ré­teg (a munkanélküliek) na­pi gondjainak megoldására adtak útmutatót. Arra kér­jük kedves olvasóinkat, egyéni problémáikkal a he­lyi tanácsokhoz forduljanak felvilágosításért, ahol konk­rét segítséget fognak kap­létszámban tagjai. Mindössze bét üzem jelentette be kilépési szándékát, ugyanakkor négy ál­lami gazdaság lépett be jog­utódként a szövetségbe. Össze­sen 100 tagja van a szervezet­nek. Döntésük értelmében minden tagszervezet két-két küldöttel képviselteti magát a küldöttközgyűlés fórumán. A mezőgazdasági szövetség elnö­kének Fülöp Sándort, a domb­egyházi Petőfi Tsz elnökét, tit­kárává Győrfi Károlyt, a jog­előd szövetség titkárát válasz­tották. Az érdekképviseleti szervezet 15 tagú elnökséget választott, illetve delegált ötéves időtar­tamra. Az a bizonyos lemez... és Ö az a katonaruhás end- rődi fiú, aki olyan szépen szavalt a tavalyi Ki mit tud?-on. Azt is megírták ró­la, hogy nem akar színész lenni. Egyszerű suszter, aki verseket mond. Farkasinszki Attilával a dévaványai könyvtárban műsoros estje után beszélgettünk, — Mit jelentett életében a Ki mit tud? — Ez volt az első igazi versmondásom, az iskolában nem szerettem szavalni. Ké­sőbbi közösségem pedig — ahogy Farkas László ta­nárom és barátom elmond­ta e műsor bevezetőjében — egy kocsma közege, barátok. — Miért jó ott? — A kocsmában karakte­res emberek találhatók. Ott ül „Galilei és nyájas Szók­ratész”. Egy pohár bor mel­lett véleményt cserélnek. Versekről. Irodalomról. Per­sze, én most nem alkoholis­tákról beszélek. — Elhangzott a műsorban Kiss Benedek versének né­hány sora: „Sokan várjuk a kapun kívül, hogy bizalma­tok rézkrajcárjával megaján­dékozzatok”. Ilyen kapun kí­vüliek gyülekezőhelye ez? — Végül is nemcsak az emberek, a kultúra is deval­válódott helyzetben van. — Ez egy kicsit világvégi elátkozott szerepnek tűnik... — Nincs nekünk világfáj­dalmunk. Ha együtt va­gyunk, jól érezzük magun­kat. Fontos számunkra a ba­rátság. — Mikor érzi, hogy sikere van? — Siker? A dübörgő ,íaps. De ha nem jön össze, az se az előadó portréja Fotó: Fazekas Feri no baj. Én valójában „csak" egy versszerető ember va­gyok. Szeretem az ízeket, a versek ízét. önmagukért. Hogy szóljanak. Ha létrejön a kapcsolat köztem és a kö­zönség között, az jó, de ha nem, hát nem. Elismerem, ez egy kicsit önző szempont. — Az első amatőr, akinek lemeze van. Hogyan született meg a felvétel és ez a mű­sor? — A lemez ötlete Böjté Zsolté. Ö ennek a szerkesz­tője és rendezője is. Vele csináltuk a felvételeket is. Ha már a lemeznél tartunk: so­kan kérdezik tőlem, miként lehet, hogy én 150 forintba kerülök amatőr létemre, amikor 120-ért már Latino­vi tsot lehet kapni. Nos, én a forgalmazásról lemondtam a kiadó, a MOVI javára. Ezt ők intézik. E műsor egyik — nem titkolt — célja a le­mez népszerűsítése. A másik, hogy frissen tartsuk magun­kat. Ebben partnerem Far­kas László tanárom és bará­tom. Ö adta először kezem­be József Attilát, a mene­dzser pedig Fehér József, a Déryné Művelődési Ház igaz­gatója. — Tervek? — Nem szoktam tervezni. Ezt a műsort nagyon szere­tem csinálni, de nem túl sű­rűn. Nem ebből akarok meg­élni. A Ki mit tud? óta van egy változás is az életemben. Már nem suszter vagyok, ahogy Megyesi Gusztáv írta az Élet és Irodalomban, ha­nem rakodómunkás. így sza­badok az estéim , . K. K. Balkas Imre Tiltott gyümölcs? Monográfiát adtak ki Oombegyházáról (papp) Megalakult a Mezőgazdasági Szövetség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom