Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-27 / 281. szám

fl HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 27., HÉTFŐ Ára: 4,30 forint XLIV. ÊVFOLŸAM, 281. SZÁM Mai számunkból: A lokálpatriotizmusra továbbra is szükség lesz (3. oldal) Szerkesszen velünk! (4. oldal) Le veled, vérnyomás! (5. oldal) Olajszennyeződés a Berettyón (6. oldal) Túl a holtponton (7. oldal) Az írószövetség közgyűlése Az első országos népszavazás részeredménye: Közvetlenül választja meg az őrsiéit a Magyar Köztársaság elnökét Tanácstagi pótválasztás Győzött Marsai Györgyné Az első országos népsza­vazást rendezték meg va- sárnap hazánkban. Ország­szerte 11 007 szavazókör nyílt meg; hivatalosan a népsza­vazás kezdetének időpontja reggel 6 óra volt, ám több helyütt már ennél fél, illet­ve egy órával korábban is lehetett szavazni. A Parlamentben, a nép­szavazás országos központ­jában, az éjszaka folyamán összesítették a választási névjegyzékben szereplő ál­lampolgárok számát, a sza­vazáson részt vettek szá­mát, a négy kérdésre kü- lön-külön leadott érvényes, illetve érvénytelen voksok számát, és azt, hogy az egyes kérdésekre hányán szavaztak igennel vagy nemmel. Az első — a szakemberek véleménye szerint következ­tetések levonására még nem alkalmas — részeredmény éjjel 11 órakor született meg. Ez lényegében egy minta, amely 199 jóváhagyott jegy­zőkönyv — az összesnek 1,8 százaléka — alapján ké­szült. Ez az 1,8 százalék 116 754 választópolgárt je­lent. A 116 754 választópolgár közül 73 372-en szavaztak. Ez 62,8 százalékos arány­nak felel meg. Az első kér­désre — csak az. országgyű­lési választások után kerül­jön-e sor a köztársasági el­nök megválasztására — a szavazók 59,4 százaléka adott le érvényes voksot, s több­ségük nemmel szavazott, te­hát arra, hogy a nép köz­vetlenül válasszon köztár­sasági elnököt. A második kérdésre — ki­vonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről — a túl­nyomó többség, 95,4 százalék igennel szavazott. A harma­dik kérdésre — elszámol­jon-e az MSZMP a tulajdo­nában, illetve kezelésében le­vő vagyonról — ugyancsak igennel voksolt 95,6 száza­lék. Végül a negyedik kér­désre — feloszlassák-e a Munkásőrséget — szintén az igen válasz kapott elsöprő többséget, 95,2 százalékot. A választási bizottságnál azonban nyomatékosan hang­súlyozták; e részeredmény csupán igen csekély mintá­ból született, tapasztalatok szerint legalább 10 százalé­kos mintavétel szükséges ah­hoz, hogy a szavazás egészé­re jellemző, viszonylagos biztonsággal megbecsülhető képet tudjanak alkotni. Éjjel fél 12 után pár perc­cel újabb minta készült a népszavazás központjában, ezúttal 1205 jegyzőkönyv alapján. Ez az összes jegyző­könyv 10,9 százaléka, tehát már valamivel megbízhatóbb becslést nyújtanak az ada­tok. A szavazati arányok eszerint lényegében alig tér­tek el az 1,8 százalék alap­ján készült mintából, azaz mind a négy kérdésben — csekély eltéréssel — annak eredményeit tükrözik. Vala­mennyi kérdésre 730 771 vá­lasztásra jogosult polgár közül 430 049-en szavaztak. Közülük az első, a legizgal­masabb kérdésre 403 675-en adtak le érvényes voksot. Többségűik, 53,2 százalék úgy szavazott, hogy a nép köz­vetlenül válassza meg a Ma­gyar Köztársaság elnökét. Új magyar irodalom el­nevezéssel mintegy harminc író platformot alakított az írószövetség közgyűlésének vasárnapi, második munka­napján. Az alapszabály módosítá­sának tárgyalásakor Fekete Gyula, alelnök ismertette az alapszabály-előkészítő . bi­zottság elképzeléseit. A ter­vezet egyebek mellett kez­deményezi, hogy a szervezet Magyar írószövetségre vál­toztassa nevét; működését terjessze ki az egész világ­ra, s ennek megfelelően fo­gadja tagjai közé a más or­szágokban élő írókat is. Kocsis Rózsa azt indítvá­nyozta, hogy a szövetség kezdeményezze egy irodalmi jellegű közép-európai folyó­irat létrejöttét, amely fó­rumává válhatna a térség irodalmának. Szó esett arról is, hogy a decentralizálás, a fővárostól való elszakadás jegyében létesítsenek me­gyei-városi irodalmi ösztön­díjakat. A Magyar írószövetség új elnökét és főtitkárát a kö­zeljövőben jelöli ki a szer­vezet választmánya. Nem akármilyen tétje volt Békéscsabán a tegnap ren­dezett időközi tanácstagi pótválasztásnak. A 36-os vá­lasztókörzetben másodízben járultak urnához a választó­polgárok. Az előző forduló nem hozott eredményt, így most egyszerre mehettek el a lakók választani és a nép­szavazáson feltett kérdések­re válaszolni. A korábbi há­romból még versenyben ma­radt két jelölt, Marsai Györgyné (HNF) és Fülöp Zoltán (Fidesz, FKGP, SZDSZ) alaposan felkészült az újbóli megmérettetésre. Fáradozásaik eredményt hoz­tak, mert tegnap lényegesen többen vettek részt a vá­lasztásokon, mint legutóbb. Az 582 választópolgárból 345-en szavaztak, amelyből négy érvénytelenre „sikere­dett”. Az első igazi több­pártrendszerű tanácsi vá­lasztásokon végül Marsai Györgyné 183 szavazattal győzött, míg Fülöp Zoltánt 158-an szerették volna a ta­nácstestületben látni. Az eredményhirdetés után telefonon kérdeztük a győz­test, aki vasárnapját —’mint szavazatszámláló bizottsági tag — a 2-es iskolában töl­tötte. — Minek tulajdonítja győ­zelmét? — Véleményem szerint a körzetem lakói saját sorai­ból választották meg képvi­selőjüket. Ezzel, úgy érzem, a realitások talaján marad­tak. — Mint új tanácstag, mi lesz az első feladata? — Készül a megyeszék­hely jövő évi költségvetése, ami a tanácstestület legfon­tosabb munkája lesz. Van mit tenni szőkébb lakóhe­lyemen is, hiszen a szenny­vízhálózat kiépítésében vég­zett munkámat kívánom be­fejezni. (krausz) Megalakult a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Dékís megyeiek az urnáknál Szarvas, 14. választókörzet, délelőtt 10 óra Tegnap a késő esti órák­ban a megyei választási bi­zottság békéscsabai „főhadi­szállásán” még csak talál­gatni lehetett, vajon milyen eredményt hoz a hétfő reg­gel. A választási bizottság tagjainak többsége úgy vél­te, mindenképpen eredmény­ről számolhatnak be. Egye­dül Jenei Béla kételkedett afelől, hogy az állampolgá­rok több mint fele valóban leadja voksát. Dr. Futaki Géza SZDSZ-képviselő vi­szont optimista volt. Abban is bízott, hogy az első kér­désre adott szavazati többség igen lesz. Dr. Nagy János, a bizott­ság elnöke éppen a békés­csabai 3-as számú választá­si körzet ellenőrzéséről ér­kezett fél 8-kor. — Tapasztalt-e a bizottság hiányosságokat, esetleg tör­téntek-e említést érdemlő atrocitások a megyében? — kértük rövid értékelésre az elnököt. — Csupán néhány apró hiba volt. Például Békéscsa­bán a 3-as számú körzet sza­vazóhelyiségét (vízműkollé­gium) egy hideg, huzatos fo­lyosóra tették. Csak délelőtt 11 órára sikerült elintézni, hogy megfelelő körülmények legyenek. Találtunk olyan körzetet is, ahol nem pecsé­telték le az urnát, nyilván figyelmetlenségből. Máshol nem helyeztek el eligazítást jelző táblákat, és a szavazó­helyiséget alig lehetett meg­találni. Egyébként a válasz­tás szépen, simán zajlott le. Sokkal többen szavaztak, mint gondoltuk volna. Az apró-cseprő hiányosságok kiküszöbölhetők. Ez a mai szavazás a további választá­sok főpróbájaként is vizsgá­zik. Atrocitást este 7 óráig Mezőkovácsházáról az 1-es számú választókörzetből je­lentettek. Bizottságunk né­hány tagja a helyszínre sie­tett, s jegyzőkönyvet vett fel. Az történt, hogy vasár­napra virradóra MSZMP-jel­zés sei nyomtatott röpcédulá­kat dobáltak el a szavazó­épület környékén és néhány házban. A rendőrségnek je­lentettük, a további tények tisztázása már az ő felada­tuk. — A kisebb falvakban ér­dekes módon nagyobb volt a megjelenés. Nem igaz az az állítás, hogy a nép ér­dektelen — fejtette ki véle­ményét Jenei Béla. Lévai István bizottsági tag annak örült, hogy a megye erősen MSZMP-befolyásos területein — Battonya, Kun- ágota, Mezőkovácsháza — az embereknek jóval több mint fele szavazott. A vidék ol­dódik — mondta. — S az emberek olyan komolyan vették a népszavazást, amelyre a pártok és politi­kusok legmerészebb álmaik­ban sem mertek gondolni. Ki: generáció Orosházán — Mit kell ezzel csinálni? — kérdezte a szavazólapra mutatva Tóth Bandi bácsi, Orosháza 23. sz. választókör­zetében. Bpndi bácsi 72 éves. Elő­veszi szemüvegét, forgatja a kezében lévő cédulát, majd tanácstalanul fordul a bi­zottság felé; — Nem értem ezt az egé­szet, annyi mindent hall az ember a rádióban. Hogy így szavazzon, meg úgy szavaz­zon ... Csak összezavarják az embert. Korábban egyszerű volt a szavazás: fogtuk a cé­dulát és bedobtuk a ládába. Nem volt vele semmi gond. Most meg ki tudja, hogy igennel vagy nemmel vála­szoljon. Úgyse rajtunk múlik a dolog. Még fel sem ocsúdtunk az előzőek hatása alól, belépett két fiatalember. — Az volna a jó, ha min­denki úgy szavazna, mint én '— fejezte ki reményét Ba­log László —, s a négy igent jelölné be. Nem vagyok SZDSZ-tog, de egyetértek a kezdeményézésükkel. Éppen elégszer döntöttek már a nép megkérdezése nélkül. (Folytatás a 3. oldalon) A bányászszakszervezet kongresszusa vasárnap úgy döntött, hogy megalakítja a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségét. A szövetség az önálló szak- szervezeti alapszervezetek és tagozatok önkéntes társulá­saként tevékenykedik. Mű­ködésében a demokratikus centralizmus elvét a kon­szenzus és a szolidaritás el­vével váltja fel. Ennek alap­ján a kötelező érvényű ha­tározatok helyett a kisebb­ségi érdekeket és vélemé­nyeket is képviselő, meg­egyezéses úton létrejött kö­zös álláspontok kialakításá­val irányítja a munkát, és lehetővé teszi, hogy a több­ségi döntés ne legyen köte­lező az egyet nem értő ki­sebbségre, s így érvényesül­hessen a platformszabadság. A kongresszus elfogadta a sztrájktörvény végrehajtá­sáról szóló szövetségi sza­bályzatot, s ajánlásokat tett a vállalati sztrájkszabályza­tok elkészítésére. Egyebek között úgy foglalt állást, hogy az életmentés és a közveszély-elhárítás esetén tilos legyen a sztrájk, to­vábbá a munka leállítása al­kalmával pedig változatla­nul gondoskodjanak a bá­nyák karbantartási és fenn­tartási munkáinak ellátásá­ról. A szakszervezeti feladato­kat szövetségi programban összegezte a kongresszus. Ebben olyan szabályozó és adórendszert követel a kor­mánytól, amely életképessé teszi a bányavállalatokat. À vitában elhangzott az is, hogy a szén termelői árá­nak a kormány által 6 he­lyett 15 százalékosra java­solt jövő évi emelése sem elegendő. Legalább 25-30 százalékos árnövelés, és az importszén beszerzési költ­ségeihez igazodó rugalmas árrendszer kialakítása hoz­hat hosszú távon is megfele­lő megoldást. A kőolaj- és földgázbányászok a szén­hidrogén-kutatások fejlesz­tési forrásainak bővítését sürgették. A bányabezárásokkal ösz- szefüggésben pedig a szövet­ség törvényes garanciákat kér a kormánytól, a munka- nélküliek foglalkoztatási, korengedményes nyugdíjazá­si, átképzési gondjainak hu­mánus elintézésére. A kongresszus három for­duló után választotta meg főtitkárnak Schalkhammer Antalt. Több repülőgép felszállt... Különleges fény jelenségek Dunántúlon Különleges,' egyelőre tudo­mányos magyarázatokkal alá nem támasztott, ám figye­lemre méltó jelenségekről számolt be szombaton Ba- zsó Gyula, a Pápai Meteoro­lógiai Szolgálat ügyeletes technikusa az MTI munka­társának. Pénteken egymástól füg­getlenül több bejelentés ér­kezett a Dunántúlról, miszerint furcsa fényjelensé­geket tapasztaltak több he­lyütt. Ezek alapján a pápai állomás felvette a kapcsola­tot a közeli honvédségi re­pülőtérrel, és a szokásosnál is nagyobb figyelemmel kí­sérte az égboltot. A rendkí­vüli látványok sorozata éjfél körül kezdődött. Mint Bazsó Gyula elmon­dotta: a Göncöl Szekér vo­nalában tapasztaltak először (Folytatás a 3. oldalon) BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kaszaperen és Dombiratoson Hagyományainkat felelevenítve ;ezcn a héten lapunk munkatársai Kaszaper és Dombiratos életével próbálják megismertetni olvasóinkat. Nagy múltú kisközség; Ka­szaper, amelynek történetéről Mile József tanácselnök ír lapunk 3. oldalán. Domb­iratos tanácselnöke holnapi számunkban mutatja be települését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom