Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-25 / 280. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 25., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM Mai számunkból: Ilyen is van! (4. oldal) Statárium . (4. oldal) Esős időben sárns lehet a cipőnk (5. oldal) A vagyoni érdekeltség helyzete az ipari szövetkezetekben (5. oldal) Miért hagyta abba, Győri úr? (16. oldal) Adó vevők lettünk! Folytatás december 18-án Az Országgyűlés pénteken az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját. Még e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt szót kért dr. Bölcsey György (Budapest, 63. Vk.), és egy újságcikkre utalva a képviselők védelmét kérte az Országgyűlés tisztikarától. Az elnöklő Jakab Róbertné megígérte, hogy a kérdésre visszatérnek. Az általános forgalmi adóról iszóló törvényjavaslat általános vitájához egyetlen képviselő sem jelezte hozzászólási szándékát, ezért megkezdődött a törvénytervezet részletes vitája. A törvényhozás ezután a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról folytatott általános és részletes vitát. A vállalkozási nyereségadó törvényjavaslat részletes vitájának lezárása után a törvényhozás az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg és fogadta el. Ennek megfelelően a vállalkozási nyereségadó mértéke 40 százalék, illetve 3 millió forintos árbevételt meg nem haladó árbevétel esetén 35 százalék. Nem fogadták el azt a javaslatot, hogy már jövőre kerüljön sor a teljes bérliberalizálásra, így 1990- ben sem szűnik meg a vállalati keresetszabályozás adórendszerbeli korlátja. A képviselők 18 százalékos állami vagyon utáni részesedésfizetést szavaztak meg, így jóváhagyták a kormány eredeti javaslatát. Ezután az Országgyűlés rátért a pártok 1989. évi állami költségvetési támogatásával kapcsolatos határozat- tervezetre, amelyet az Országgyűlés vita nélkül elfogadott. A határozathozatalt követően az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészítéséről tartott beszámolót Somogyi László, a kiállítás előkészítésének kormánybiztosa. A vitában megnyilvánuló ellenvélemények, kétségek, a képviselők elégtelen tájékozottsága miatt az elnök a terv- és költségvetési, illetve a kereskedelmi bizottság együttes ülése elé utalta a s' világkiállítással kapcsolatos észrevételeket. A továbbiakban Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjesztette be A Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége nyílt levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez. Az aláírók az Országgyűlésnek az állampolgári kezdeményezésre kitűzött népszavazásról szóló határozatát törvénysértőnek minősítették, s emiatt a Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot, majd Borics Gyula igazságügyi minisztériumi 0 (Folytatás a 3. oldalon) I elmarasztalták az Ország- gyűlést, s érveiket kifejtve felszólították az Ország- gyűlés elnökét, a köztársaság ideiglenes elnökét és a Minisztertanács elnökét, hogy intézkedjenek a jogrend helyreállításáról. A vádakra egy nyilatkozattal válaszolt az Ország- gyűlés, amelyet 230 képviselő — 3 tartózkodás és 3 ellenszavazat mellett — elfogadott. ,.Az Országgyűlés döntése meghozatalánál abból indult ki, hogy több mint 100 ezer választópolgár kezdeményezése nem hagyható figyelmen kívül. Az Ország- gyűlés a törvény rendelkezéseit figyelembe véve tűzte ki Ia népszavazást, noha a népszavazás kezdeményezése és annak kitűzése között nagyrészt olyan lényeges döntéseket hozott, amelyek a kezdeményezők szándékainak megfelelő, megnyugtató megoldásokat eredményezhet. A népszavazás kiírása együtt járt a törvény értelmezésének szükségességével, amelyre általánosan elfogadott jogelv szerint az jogosult, aki azt megalkotta. Ezért az Ország- gyűléstől nem vitatható el a törvény értelmezésének joga, de ennek felelősségét sem hárítja el. Az értelmezés során az Országgyűlés törvénysértést nem követett el. Ugyanakkor nemcsak jogi és politikai, de erkölcsi kötelessége, is volt, hogy a köztársasági elnök választásának időpontjára vonatkozó kérdés minden vonatkozását megvilágítsa. E kérdésfeltevés ugyanis elhallgatja a köztársasági elnök választásának időpontja és módja között fennálló összefüggést. Kizárólag az időpontra irányított kérdés ugyanis — ellentétben azzal, amit a népszavazást kezdeményező politikai szervezetek állítanak — lényegében az első köztársasági elnök megválasztásának módjára irányul. Az Országgyűlés megítélése szerint ezért elengedhetetlen annak ismerete, hogy „igen” szavazatok többsége esetén Iaz új Országgyűlés, nem szavazatok többsége esetén pedig közvetlenül a nép választja la köztársasági elnököt. E kérdéshez fűzött magyarázat elmulasztása miatt joggal érhette volna az Országgyűlést az a vád, hogy nem a nép, hanem egyes pártok érdekeit tartja szem előtt. Az egyéb magyarázatokat az Országgyűlés ezekkel összefüggő döntései indokolják. E feszültséggel terhes helyzetben beláihatatlan következményekkel járhatnak azok a meggondolatlan és felelőtlen lépések, amelyek a békés átmenet törvényi kereteit megteremtő Parlamentet a különböző politikai erők részéről megnyilvánuló támadások kereszttüzébe állítják. Az Országgyűlés felkéri ezért a közvéleményt formáló erőket, hogy a népszavazásról saját eszközeikkel, higgadtan, méltóságteljesen és befolyástól mentesen nyilvánítsanak véleményt.” A Országgyűlés nyilatkozata Erre iszunk Hz Országos Választási Bizottság közleménye „Tisztelt Választópolgárok! 1989. november 26-án, vasárnap népszavazás lesz, amely 6 órától 18 óráig tart. A választójog gyakorlása a választópolgárok szabad elhatározásán alapul. Mindazok a választópolgárok, akik a választói nyilvántartásba történő felvételről nem kaptak értesítést, személyi igazolványuk bemutatásával a lakóhelyük szerinti szavazóhelyiségben szavazhatnak. E joguk gyakorlásának segítése valamennyi érintett helyi választási szerv kötelessége. Kérünk minden választópolgárt, a vá* lasztási szerveket, a pártokat és a társadalmi szervezeteket, hogy maradéktalanul tartsák be a törvényi előírásokat. Valamennyiünk közös érdeke, hogy a népszavazás méltóságteljesen, kiemelkedő jelentőségének megfelelő körülmények között történjék.” (MTI) Negyvenéves a gyulai román gimnázium Gyulán, fennállásának 40. évfordulóját tegnap ünnepelte a Nicolae Balcescu Gimnázium. A hazai román kisebbség középfokú oktatási intézménye 1949-ben in- 'dult és azóta is az egyetlen. Létrehozója az az 1947-es rendelet, amely megfogalmazza, hogy hazánkban biztosítani kell a nemzetiségiek anyanyelven folyó oktatását. Negyven évvel ezelőtt, azonban alapok és gyökerek nélkül nem kezdődhetett volna el a gimnáziumi tanítás; Magyarországon 1780 óta egyházi és állami elemi iskolákban tanulhattak a kisebbség gyerekei. A gyulai román gimnázium életében a legnehezebb időszak az első évek voltak, amikor is meg kellett teremteni az oktatni tudó értelmiségi réteget. Bár az évtizedek során voltak kisebb-nagyobb hullámvölgyek a beiskolázásban, de az iskola igyekezett betölteni vállalt feladatát; olyan fiatalokat bocsátott útjára, akik itt nem csak szaktudást, hanem kultúrájuk, hagyományaik átörökítésének szellemét is magukkal vihették. A négy évtized alatt több mint 800 diák végzett a gimnáziumban. Közülük minden harmadik felsőfokú diplomát szerzett. Nagyon sokan eljöttek a régi tanítványok közül a jubileumi ünnepségre, és csodálták meg előtte az 1981-ben átadott új. korszerű iskolát, és zarándokoltak el a régi városház utcai líceumba és a Vár utcai kollégiumba. A délutáni ünnepséget a mostani diákok nyitották meg, Eminescu: Ö, jössz-e már című megzenésített versé- > nek eléneklésével. amely itt a legszebb eseményekhez fűződő dal. Unnnepi beszédet — anyanyelven — Budai János, az iskola igazgatója mondott. Megható pillanat volt, amikor a résztvevők — a mai diákok gyertyával a kézben — elhunyt osztálytársaikra, tanáraidra emlékeztek. Kedves élményt nyújtott az iskola történelmének fejezeteit megelevenítő irodalmi színpad és Borza Lucia megemlékező beszéde, aki a legelső A-osz- tály osztályfőnöke volt. Öt követően többen is szóltak; Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Szilágyi Péter egykori igazgatóhelyettes és Árdeleán Pál, a görögkeleti román egyházmegye vikáriusa. Az ünnepi műsor végén felhívás hangzott el a gimnázium baráti körének létrehozására. Az alakuló ülést február 1-jén tartják. Sz. M. Jubileumi küldöttgyűlés a GTE megyei szervezeténél A Szakszervezetek Megyei Tanácsának előadótermében küldöttgyűlési jelleggel — az alapító tagok, illetve tisztségviselők részvételével — jubileumi emlékülést tartott tegnap a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) megyei szervezete. Elnöki megnyitót Zsilinszki András mondott, majd Bakó Ignác, a megyei szervezet társelnöke lépett a mikrofonhoz. Mint elhangzott, a GTE tízéves késéssel, 1959-ben alakult meg Békés megyében, s az iparosodás felerősödésével párhuzamosan fejlődött. A kezdeti 50 körüli taglétszám több mint tízszeresére növekedett. Jelenleg 724 tagot számlál az egyesület megyei szervezete, mely öt városi, négy üzemi csoportban, 16 szakosztályban és öt állandó bizottságban működik. Egyes konkrét feladatok ellátására időszakos jelleggel munkabizottságokat hoznak létre. Az alapvető cél a 31 jogi tagvállalat gazdálkodásának segítése, tudományos és műszaki munkák szerződés útján történő felvállalásával. A három évtized alatti 32 országos rendezvény sikere bizonyította; a nagy kutató- központokból „lehozott” szellemi kapacitásra igény volt a megyében. Annái is inkább, mivel az egyesület hatásköre messze túl nyúlik a gépipari vállalatokon. A műszaki tudományok terjesztése és ápolása mellett kiemelten kezelték a szakmai oktatást azokon a területeken, ahol állami, intézményi jellegű képzés nem folyt. Az MTESZ egyik legjelentősebb tagegyesületének megyei szervezete soron következő küldöttgyűlését januárban tartja, amikor is megválasztják az új vezetőséget. D. L. Élelmiszer-kiviteli tilalom lépett életbe Lakossági, képviselői kezdeményezésre, a Miniszter- tanács utasítására tárcaközi bizottság megvizsgálta a határ menti megyékben a nálat hiányosásgai miatt —, kialakult ellátási helyzetet, a vásárlások technikai kö-. rülményeit. A bizottság megállapítása szerint, a bevásárlóturizmus — a kínálat hiányosságai miatt —, a helyi lakosság ellátását több árucikkben nehéz helyzetbe hozta, így a vásárlási körülményekben erőteljes romlás következett be. Az árukínálat bővítésére megtett ellátásszervezési, a bolti kapacitások bővítését szolgáló intézkedések ellenére a feszültség nem enyhült, néhány helyen a helyzet kritikussá vált. A hazai lakosság ellátási érdekeit, a vásárlási körülmények romlásának megakadályozását szem előtt tartva, a kormány a bizottság javaslata alapján arra a döntésre kényszerült, hogy az élelmiszerekre vonatkozó kiviteli tilalmat — értékhatárra való tekintet nélkül — átmenetileg kiterjeszti tőkehús- és húskészítményekre, étolajra, margarinra, vajra, sajtokra, cukorra, hántolt rizsre, fűszerpaprikára, paradicsompüré-kon- zervre, továbbá karácsonyi fenyőfára. Az intézkedés 1989. november 25-én, 0 órától lép életbe. Az élelmiszer-kiviteli korlátozás nem vonatkozik a külföldiek valutáért árusító üzletekben történő vásárláséira, valamint a belföldiek által kivihető úti- élelmiszerekre. A kormány egyidejűleg utasította az érdekelt minisztereket, dolgozzák ki azokat a kereskedelemfejlesztési. szervezési. vállalkozásösztönzési módszereket, amelyek a piackonform eszközökkel lehetővé teszik, hogy mind a hazai lakosság, mind a bevásárlóturizmus igényei mennyiségben, választékban kielégíthetők legyenek, az üzlethálózat bővüljön, a vásárlási körülmények javuljanak.
