Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
NÉPÚJSÁG 1989. november 22., szerda Uz egyetlen kérdés — és a válaszok Soós Sándor cikkével a Népújság vitát hirdetett a népszavazás körüli kérdések végiggondolására. Erre vállalkoztam én is.'A népi kezdeményezésről szóló törvény garantálja, hogy a Parlament képviselők által folytatott munkája mellett fennmaradjon a közvetlenül gyakorolható választás, válaszadás lehetősége. Ennék nyilvánvalóan akkor van értelme, ha a kezdeményezők szerint az Országgyűlés döntése sérti a társadalom érdekét és szükségesnek ítélik annak felülbírálását, hiszen érvényes döntések megerősítése nemcsak felesleges, hanem költséges (több százmillió forint) is. Azt az SZDSZ sem tagadhatja, hogy a négy közül három esetben a Parlament döntésének megerősítéséről van szó, bár érthetően propagandájukban nem erre helyezik a fő hangsúlyt. Az SZDSZ tehát négy kérdést tett fel, de csak egy válasz- lehetőséget adott. Ez azt jelenti, hogy továbbra is csak egy válaszlehetőségnek lenne szabad szerepelni a szavazólapon. Szavazhatna tehát az SZDSZ (négy igen helyett egy igennel) és a régi-új MSZMP (négy nem helyett egy nemmel). Kiszorult volna tehát a nem homogén szavazók véleménye Emiatt azt sem fogjuk megtudni soha, hogy a valóban több mint százezer aláíró közül hánynak volt határozott véleménye az elnökválasztás módjáról, és hányán írták alá azért, mert a másik három „mézesmadzag”- kérdést tartották fontosnak. A másik jelentős változtatás az elnökválasztásról szóló kérdés értelmezésében történt. A magyarázat ugyanis rávilágít arra, hogy itt nem az időpont a lényeg, hanem a választás közvetlen vagy közvetett módja. A Parlament tehát valóban beavatkozott a folyamatba, de mint látjuk, ez elkerülhetetlen volt a tisztesség érdekében. Nem vitatom az SZDSZ-nek azt a jogát, hogy ebben a kérdésben más legyen a véleménye, mint sok más pártnak. Az a jog sem vitatható el, hogy a parlamenti döntéssel szemben népszavazást kezdeményezzen. Erkölcstelennek tartom azonban azt, ahogyan ezt tette. A demokráciát csak akkor lehet tartalommal megtölteni, ha az azt gyakorló állampolgárok hiszik és érzik felelősségüket ebben. Itt okozott helyrehozhatatlan károkat az SZDSZ nyílt kérdésfelvetést kerülő, általános demagógiába bújtatott kezdeményezése. Ezért az MDF bojkottfelhívása nemcsak hangulatilag érthető, hanem védhető is, hisz felvállalta a kérdés valós és nem hangzatos megközelítését. (A hangzatos megközelítés alatt azt értem, hogy a kormányzó pártnak —MSZP — soha nem lehet igaza, még konkrét kérdésekben sem. Minden eredendően rossz, ami onnan érkezik.) Közel állok Csengey Dénes tévében megfogalmazott megállapításához, mi szerint az egész népszavazási procedúra az SZDSZ állampolgárokkal megfizetett grandiózus választási propaganda- kampánya. Mi legyen tehát az egyetlen — a népszavazásnak értelmet adó — kérdésre a válasz? Először: az MSZP azért akart közvetlenül elnököt választani, hogy így átmentse a hatalmát. Ha lehánitjuk erről a fentebb már kritizált általános demagógiát, a következő tények maradnak. Az MSZP-nek valóban van olyan elnökjelöltje, aki esély- lyel indulhat a választásokon. Ez bizonyára ’befolyásolta döntése meghozatalakor. De nemcsak neki van, az MDF-nek, a HNF-nek is. Valószínűleg ezeket a szervezeteket is befolyásolta döntéseikben ez a tény. Ugyanezt fordított értelemben elmondhatjuk az SZDSZ- ről is, miszerint őt pedig az befolyásolta, hogy neki nincs. Ne rójuk fel tehát másoknak a pártpolitikai érdekeket úgy, hogy a magunkéról hallgatunk. Azt is jó lennie tisztázni, mit jelent az átmentett hatalom. Egy népszavazás konkrét eredményét előre ilyen általános demagógiával megkérdőjelezni nem tisztességes. Másodszor: nem helyes ez, hogy a nemzet élén a politikába aktívan beleszóló elnök álljon. Ez finomabb megfogalmazása az elnöki diktatúra veszélyeire figyelmeztető propagandának. A köztársasági elnök jogkörét, mozgásszabadságát, döntéseinek korlátáit azonban nem a választás módja, még inkább nem a választás ideje határozza meg, hanem törvény rögzíti, amelyet a parliament már elfogadott. Harmadszor: az elnökválasztás késlelteti a parlamenti választások kiírását. Arról elfelejtkeznek az SZDSZ szóvivői, hogy a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon éppen ők késleltették a választások kiírását az MDF sürgetésével szemben (pártérdek?) és arról sem szólnak, hogy a tervezett időpontot éppen a november 26-i népszavazás késlelteti. (Az eredeti ütemezés szerint ekkor már köztársasági elnököt választattunk volna.) Ezek ismeretében kell tehát elismerni azt, hogy az esetleges januári elnökválasztás valóban késleltetheti a képviselőválasztások kiírását. Figyelemre méltó azonban, hogy az MDF elnökválasztással együtt is március 11- ről beszél, míg az SZDSZ csak március végéről (hisz Tölgyessy Péter szerint a téli éghajlat választási kampányra alkalmatlan', mivel „leázik a plakát”.) Az ellenérvek cáfolata után már csak arról szeretnék írni, mi szól a közvetlen elnökválasztás mellett. — A köztársaság elnöke a nemzet első embereként már nem pártpolitikai érdekeket képvisel. A pártokból szerveződő Parlament csak pártok közötti alkuként, kompromisszumként tudná megválasztani a köz- társasági elnököt. — A közvetlen népszavazásit olyan, a teljes demokráciát biztosító módszernek érzem, amelyet csak a leglényegesebb kérdések eldöntésére célszerű alkalmazni. Én a köztársasági elnök megválasztását ide sorolom. — A személyiség választásának lehetősége csak közvetlen választás esetén adott. — Az új köztársasághoz érzelmi kötődést jelenthet az elnök népszavazásos választása. A szavazólap sajátossága az, hogy aki maga akarja megválasztani a köztársaság elnökét, az első kérdésre NEM-mel kell szavazzon. A további három kérdésre a demokráciát valló pártok igennel válaszolnak, bár az egész procedúra teljesen felesleges. Hideg András közgazdász, Békéscsaba fl békés, demokratikus átmenet garanciája Tisztelt Tóth Károly úr! ön szerint a békés, demokratikus átmenet egyik feltétele a köztársasági elnök választása a nép által. En állítását kiegészíteném azzal, hogy a népszavazáson való részvétel (négy kérdés van!) még ennél is fontosabb! Hogy miért? Nézzük csak meg a megyénkben most megtartott tanácstagi választásokat. (Békéscsaba, Békés). A távolmaradók miatt nem született döntés. A résztvevők gyér száma sok mindent mutathat, de az adatokat egyre nem szabad felhasználni : egyik párt sem kovácsolhat tőkét a közömbösök hiányzó vok- sából! Gondolom, ezzel ön Is egyetért. Ma mi a helyzet az MDF népszavazási bojkottfelhívása miatt? Melyik szervezet fogja meglovagolni, sajátjának tekinteni, a valamilyen okból távolmaradókat? Az MDF-nek lesz erre lehetősége most. Pedig elképzelhető, hogy sokan egyszerűen nem vállalják az állandó lakhelyre utazást, vagy kérelemírást, például az albérletben, munkásszállásokon lakók. Nem akarom megkerülni a kérdést, hogy tudniillik etikus volt-e az SZDSZ és a Fidesz akciója? Én kijártam néhány ■••kólában néhány osztályt, „e férfiasán be kell vallanom, nem tudom. Nem is ez a lényeg. Mert a „kerékasztal-tárgyalások” éppúgy az átmeneti helyzet termékei, mint sok más, felemás politikai húzás, intézkedés. Nem voltam ott Haraszti Miklós idézett beszédén, igy nem tudom megítélni azt, hisz ehhez a részletek nem elegendők. Ismerem viszont Haraszti és más SZDSZ-ve- zetők nyugati, komoly lapokban véleményezett kijelentéseit. Engedje meg, hogy ezek ismeretében azt mondjam, enyhén szólva komolytalan az ön állítása, miszerint az SZDSZ „az elmúlt hetekben a minden tagadása álláspontjára helyezkedett”. Bocsásson meg, ha azt mondom: Pozsgay Imre, az ön (és sokan mások) politizáló elnökjelöltje nem lenne büszke önre ezen szavaiért. önnek ez a kijelentése nem bűn, több annál; politikai hiba. Nem lennék meglepve, ha az ön szándékaival ellentétesen az ilyen ítéletiek) miatt növekedne az SZDSZ-re szavazók tábora... Olyan ember mondja ezt önnek, aki más lapok hasábjain erősen vitatta egyes SZDSZ-vezetők (például Tamás Gáspár Miklós) nézeteit. Hogy ön hogyan szavaz, ez az ön szívejoga. De demokratikus jogállamban — amit az ön pártja is hirdet, és vezetői, élén Pozsgay Imrével, eddig nem keveset tettek is ezért — az egyének nem 6'eszélnek a nyilvánosság előtt erről. Ha igen, az korteskedésnek számít szervezetük mellett. Ezt is szabad. Amit viszont a kortes- kedőknek sem szabad; félreinformálni a szavazókat. Ahogyan tegnap este, sajnos, a Panoráma kommentátora is tett* Mert az nem igaz. ahogyan ön is, a tv is állította: hogy ha most a nép nem választaná meg a köztársasági elnököt, többé erre már nem lenne alkalma. Ugyanis a szabad választáson megválasztott Parlament lehetőséget adhat erre (is...). Szégyen ide. vagy oda, bevallom, én az ön befejező mondatait nem értem. De bízom benne, hogy az olvasóknak (velem együtt) nem kell sem az ön matematika- tanárához, sem máshoz fordulniuk, hogy mindezt végiggondolják, és eszerint cselekedjenek az urnák előtt, vasárnap! Döntsön hát a nép végre, valahára! paál Tamás, Sarkad, Szalontai u. 8. sz. alatti lakos, demokrata Téli könyvvásár, gyermekkönyvhét, jutalom „Hz egyik szemem sír, a másik nevet” Moldoványi Ákos kezdte így értékelését a téli könyvvásár sajtótájékoztatóján. Mint mondotta, öröm, hogy 39 kiadó 205 újdonsággal jelentkezett. Soha nem volt ilyen színes a könyvkínálatunk. Szomorú viszont, hogy ezeknek csak kb. a fele van pillanatnyilag a boltokban. Mindenképpen kiemelendő, hogy néhány mű (Ema- nuelle, Az utolsó császár, Végzetes vonzerő) a magyarországi filmbemutatókkal egy időben került a könyvespolcokra. Mostohán bántak azonban a kiadók a mai modem külföldi prózával, és a magyar regény se igen képviselteti magát az idén. Számos sikerre számító vállalkozás azonban feltétlenül említést érdemel; a művészeti kiadványok, vagy az antológiák bizonyára gyorsan gazdára találnak. Az ifjú olvasókra is gondolnak karácsony közeledtével, december elsején Szombathelyen nyílik meg a XII. gyermekkönyvhét. A hagyományos rendezvényeken túl — író-olvasó találkozó, dedikálás — lehetőség nyílik kiadók és pedagógusok szakmai tapasztalatcseréjére is. A Láng Kiadó jóvoltából — például — a mai gyerekek is eredeti szépségében olvashatják a • Grimm testvérek meséit. Bizonyára hasonló érdeklődés kíséri a képes Diáklexikont, vagy az új köntösben megjelenő így élt sorozatot is. A sajtótájékoztató utolsó harmadában tíz fiatal alkotó vehette át Érdi Sándortól a „Művelt Nép a jövő irodalmáért” jutalmat. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat két éve alapította ezt a jutalmat ösztönzésképpen fiatal, főleg pályakezdő alkotóknak, akik az elmúlt évben nagy iközönségsikerű, színvonalas műveket alkottak. Néhány név a jutalmazottak közül; Szilágyi Eszter Anna, Babies Imre és Korniss Mihály. A hivatalos rész után rövid beszélgetésre kértük Véber Károlyt, Ö ugyanis egyik képviselője a könyvhetet színesítő magánkiadóknak: a Fortuna Kft. ügyvezetője. Mindössze kétéves a múltjuk és szórakoztató próza kiadásával foglalkoznak. Általában negyven-ötvenszeres példányszámmal jelennek meg a könyvpiacon. — A siker titka? — kérdez vissza. — Az egyik az, hogy a kiadói munkát mindössze négy ember végzi. A másik, hogy igyekszünk mindig a közönség ízlésének megfelelő, de azért színvonalas művekkel jelentkezni. K. K. Szoftvervásár Orosházán Hangversenyek megyinkben Az Országos Filharmónia idei. második orosházi bérleti hangversenyét, ma, november 22-én, este 7 órai kezdettel rendezik meg, a Petőfi Művelődési Központban. A komolyzene-kedvelő közönség a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar előadását hallhatja Nagy Zsolt vezényletével. A karmestert a Soros-alapítvány támogatja). A műsorban Szele- csényi Norbert zongoraművész működik közre. A hangversenyen felcsendül többek között Erkel Hunyadi László című operájának nyitánya, valamint Liszt Esz-dúr zongoraversenye, és Brahms VI. és V. Magyar tánca. Az ifjúsági bérleti hangversenysorozat keretében ugyancsak érdekes előadás várható holnap. november 23-án. Délelőtt 10 órától Gyomaendrődön. délután 1 órakor Orosházán, 3 órakor pedig Békéscsabán, az ifjúsági házban lesz hangverseny középiskolások részére. Bartók és Stravinsky műveivel ismerkedhet az ifjú közönség Gyarmati Vera hegedű-, Németh József klarinét-, és Almásy László Attila zongoraművész közreműködésével. Bemutatóval egybekötött előadást tartott tegnap, kedden Orosházán az ÉGSZI „Délorg” Délmagyarországi Szervező Leányvállalat és az Orosházi Kazángyártó és Építőipari Szövetkezet (Ka- zép) számítógépes programok gyakorlati alkalmazásáról. A kiállítás előtt Vági László, a Kazép főmérnöke elmondta, hogy még négy évvel ezelőtt a szövetkezet ügyviteli munkáit kézzel végezték. Ám felmerült a gyorsabb információ igénye miatt a számítógépek alkalmazásának gondolata. Ekkor — kihasználva a Kiszöv erre a fejlesztésre szánt 200 ezer forintos támogatását — négy szervezővállalatot kerestek meg az a.nyagkönyve- lés számítógépes feldolgozásának megbízásával. Az üzletfelek közül az ÉGSZI „Délorg” vállalta az egyedi program elkészítését, ami már a gyakorlatban is bizonyította eredményességét. Tóbiás István, a szervezővállalat főosztályvezetője megnyitójából megtudtuk: 110 gazdálkodó egységet hívtak meg a bemutatóra, melynek célja a forgalmazott szoftverek, hardverek kínálása, a referenciavállalat eredményeinek megismertetése, illetve tanácsadás. A helyszínen 21 eladásra kínált programból tízet láthatott a kevés számú érdeklődő. Közöttük megtalálható a hagyományos személyzeti, munkaügyi és bérgazdálkodási rendszer, de hoztak a szervezők termelésirányítási és vonalkódos programokat is. Ezek eladási átlagára 200 ezer forint körül mozog. Az Orosházi Kazép élen jár a. számítógépes programok fejlesztésében — hallottuk Bállá Györgyné számítástechnikai vezetőtől. Az ügyvitelszervezés mellett a vevők-szállítók nyilvántartása. kalkuláció készítése, anyagszükséglet-számítás, fogyóeszközök számítógépes nyilvántartása, sőt decembertől főkönyvi könyvelés is (nyersmérlegkészítés) számítógépre kerül. A bemutató technikai érdekessége az UPS—600-as jelű, szünetmentes tápegység volt. ami áramkimaradás esetén is lehetővé teszi a számítógépek használatát. Erkölcsi eredménye viszont az, hogy egy osztrák cég szeretne vegyes vállalati formában szoftverfejlesztésbe kezdeni az ÉGSZI „Délorg”- gal. P. J. Válaszféle egy nem nekem címzett levélre Szokolay Zoltánnak, az MDF Országos Választmánya tagiának, az MDF békéscsabai szervezete vezetőjének Kedves Zoli! (Vagy újabban; Tisztelt Szokolay úr?) Megdöbbenéssel olvastam nyílt leveledet, melyet a miniszterelnöknek címeztél. Nem érdeklődésed lepett meg, hiszen tudom, hogy régóta érdekel minden, ami az ország sorsával kapcsolatos. Azért állt meg bennem a levegő, mert megéreztem, hogy nagy bajban vagy. Mással nem magyarázható „feljelentő leveled” ahhoz a miniszterelnökhöz, akit az ellenzéki szabad szombaton például elcsukló hangon a régi, paternalista rendszer — reményeink szerint — utolsó miniszterelnökének neveztél. És pont a nyomdászokon keresteted? Az ellenzéki szabad szombat plakátjainak számláit sohasem kerested! Nálam van egy részük, én fizettem ki őket. Azzal a hittel fizettem ki. hogy jó ügyet szolgálok: az eddig politikai némaságra- süketségre ítélt embertársaim információhoz jutását segítem. Aki ott volt. vagy hallott róla, tudja, nem egyformán beszéltünk, beszéltek vendégeink, de éppen ez a sokszínűség adta meg a nap nagyszerűségét. Érvelni lehetett, vitatkozni. Természetes volt a másik véleményének tiszteletben tartása, hiszen közös volt ,és barátaimmal vallom, most is közös a cél: a demokratikus Magyarország megteremtése. Olyan társadalom kialakítása, ahol a jog által meghatározott szabályok szerint mindenki egyenlő feltételekkel, felszabadultan dönthet szűkebb és tágabb hazája sorsáról. Mi még mindig azt akarjuk, hogy az önmagát kinevező felsőbbség kegyeit keresők ne jussanak a többiek rovására előnyökhöz. Egyet len felsöbbséget ismerünk csak el, a népet. Döntsön a nép a 200 000 állampolgár által felvetett kérdésekben, szavazatával tegye rá a pecsétet a szabad, független Magyar Köztársaság alaptörvényeire! Nagy bajban vagy. mert a szervezeted vezetői nem úgy döntöttek, ahogy a demokráciában szokás. Nem ellenérveket írnak plakátokra, mondanak összejöveteleken, hanem otthonmaradásra, nemgondolkodásra szólítják fel az őket eddig tisztelőket. Itt a baj, Zoltán! Nincsenek érveid. Hiszen nem a plakátok, hirdetések ára a Te legfontosabb gondod (mint ahogy én sem kérdezem, miből telik Für Lajos országjárására, dlszebédei- re — a hívei összeadják!), hanem, saját népszerűséged növelése. Kívánom, hogy légy népszerű és ne veszítsd el megfontoltságodat! Lásd be, a politika nem olyan szennyes dolog, ahogy most gondolod, hanem a tenni vágyó ember szivében mocorgó érzés, mely józan gondolatokat szül. Békéscsaba, 1989. november 21. Üdvözlettel : Pap János, sz.abad demokrata
