Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-15 / 271. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 15., SZERDA Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Mai számunkból: Féltékenység! dráma Mezőberényben (3. oldal) Első kézből (4. oldal) A viccről komolyan, ha lehet a owan Az MSZP nem akar földosztást <5. oua» „Antikrisztusként emlegettek bennünket” (5. oldal) ■HenHHHBKnHBnHüHnnnnnnHnBHnnBBBHnHnBnHi Menedzserképzés vidéken, külföldi segítséggel ' Megyénkbe látogatott az Olasz Köztársaság nagykövete Mindössze kétnapos lá­togatásra — Murányi Mik­lós megyei tanácselnök meg­hívására — érkezett me­gyénkbe Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete, s mint kiderült, egyikük sem esett abba a hibába, hogy egy ilyen rö­vid tanácskozás lehetőségeit meghaladja. A legfőbb kap­csolódási pontok, tradicio­nális hagyományok, össze­kötő szálak figyelembevéte­lével. erősítésével fokozato­san bővülő, szélesedő, együttműködésre törekvés jegyében vázolták elképze­léseiket, amelyeknek ma még jó néhány jogi, pénz­ügyi, gazdasági és egyéb akadálya van. Nem lebe­csülendők a kis ötletek, amelyekből később nagyobb, s mind jelentősebb partne­ri kapcsolatok válhatnak, — hangsúlyozták. Joseph Nitti egy közelmúltban életre kel­tett példával támasztotta alá az elhangzottakat, ne­vezetesen: létrejött egy ma­gyar—olasz kisvállalkozás, melynek keretében étkezési csigákat értékesítenek, fran­cia piacon. Természetesen szóba került a Békés és Bo­logna megye közötti, nem­régiben aláírt együttműkö­dési megállapodás is, amely fontos tartópillére a két or­szág között épülő hídnak. Joseph Nitti tizenöt hónapja teljesít szolgálatot ha­zánkban, s először látogatott Békés megyébe. — Nagyon tetszik nekem a vidék — hangsúlyozta a I vendég —, s különösen megragadott a Körösök völgyé­nek természeti gazdagsága. A nagykövettel mindenekelőtt arról beszélgettünk: Magyarországra érkezésekor már javában tartott a po­litikai. társadalmi megújulás és a gazdasági átalakulás folyamata, amelyek közül Joseph Nitti külön is kiemel­te a közelgő parlamenti és helyhatósági választásokat, hiszen mint mondta: a nép kezében van a döntés joga. — A kétoldalú együttműködések, a jövőbeni kapcso­latok zöme a gazdaság szféráját érinti, ám — mint ta­pasztaljuk — a magyar gazdaság egyelőre „nemigen talál magára". Mégis, miben látnak garanciát a sikerre? — hangzott a következő kérdésünk. — Először is, a hagyományos, jól működő kapcsola­taink biztos kiindulási alapot adnak. Nem elhanyagol­! hatók ugyanakkor a jogszabályi változások — kiemel- [ ten a társasági és az átalakulási törvény —, amelyek ; ugyancsak növelik a bizalmat a magyarok iránt. — Rövid látogatása során milyen Békés megyei be­nyomások gazdagították a hazánkról szerzett ismere­teit? — Mindenekelőtt a példás hagyományápolás, az etni­kai, kulturális sokszínűség, s az, hogy rendkívül sok hasznos kezdeményezés, törekvés jellemzi az itt élőket. Ügv látom tehát, hogy a kapcsolatok személyi feltéte­lekben nem szenvednek hiányt. Nem véletlenül kapott kiemelt hangsúlyt a mened­zserképzés lehetősége, hi­szen — mint Murányi Mik­lós hangsúlyozta —, ne­künk, magyaroknak. Békés megyeieknek, ezen a téren bőven van mit tanulnunk. Joseph Nitti megemlítette a nemrégiben létrehozott bu­dapesti menedzserközpontot, amelyet két olasz cég is támogatott. Felmerült egy olyan elképzelés is, hogy vidéken, például Szegeden, is létesíteni kellene ha­sonlót. Az eszmecserén Murányi Miklós átnyújtott vendégé­nek egy jegyzéket, amely tartalmazza a már működő üzleti és egyéb kapcsolato­kat Békés megyei és olasz felek között. Felsorolnak a dokumentumban olyan vál­lalkozókat is, akik készen állnak együttműködésre lép­ni olasz partnerekkel. Jo­seph Nitti örömmel és kö­szönettel vette át a jegyzé­ket, s ígéretet tett a kez­deményezés felkarolására, támogatására. L. E. Kilométereken át követte a kis Polskit n villám törvénytelen gyermeke K kutató mondja: jelenlegi tudásunkkal nem érthetjük — Nem féít? — Nem, inkább kíváncsi voltam. Nos, a kíváncsi békéscsa­bai fiatalember, Zsurka Fe­renc nem mindennapi lát­ványnak volt szemtanúja va­sárnap kora este, s amint feleleveníti azokat a perce­ket, látszik, még mindig a hatása alatt áll. Elekről igye­kezett Békéscsabára a kis Polski Fiattal, másodmagá­val, amikor is ... — Amikor arra kaptam fel a fejem, hogy előttünk, nem sokkal a horizont felett az égbolton egy fénylő, csil­lagnál sokkal nagyobb va­lami közeledik, leginkább gömbhöz hasonlítható, sár­gás-vörös, alul kicsit zöldes színű. Egyébként tiszta idő volt, derült, csillagos ég. Ahogy haladtunk, kanyarod­tunk. szinte kísért .aztán a repülőtérnél jobbra, északi irányban egy szemvillanás alatt eltűnt, kondenzcsíksze- rű fénycsíkot hagyva. Nyom­ban ezután pedig jóval előt­tünk, a sportcsarnok irányá­ban pillantottam meg, de az már csak egy villanásnyi volt. Kár, hogy éppen most felejtettem el betenni a ko­csiba a fényképezőgépet. Semmi okom kételkedni a fiatalember szavaiban, akit azóta is egyre foglalkoztat a jelenség, és azon morfondí­rozik, hogy ugyan mit is lá­tott voltaképpen? Ezen tű­nődöm én is. no meg azon, mi a magyarázata annak, hogy mostanában ilyen nagy a rejtélyes valamik égi for­galma? ... — Vajon lehetett-e gömb- villám? — ezt már dr. Egely György kutatómér­nöktől, „gömbvillám-specia- listától”, az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet tudo­mányos munkatársától kér­dezem, hivatkozva arra, amit a fiatalember látott. — Hogyne, minden továb­bi nélkül! Magyarországon 15-20 ehhez nagyon hasonló megfigyelés összegyűlt. Vi­lágviszonylatban pedig több száz, amikor is perceken át követ mozgó járműveket, gyalogost, gépkocsit, robogó vonatot, vagy akár lökhaj- tásos repülőgépet is. — Ezen a vasárnap estén tiszta idő volt, csillagos ég­bolt, sehol egy felhő. Ilyen­kor is feltűnhet ez a jelen­ség? — Az eseteknek szinte pontosan a felében akkor fordul elő a 'gömbvillám, amikor semmiféle zivatar vagy eső nincs. — Egyáltalán, van köze ennek a jelenségnek a vil­lámhoz? » (Folytatás a 3. oldalon) Esküt tett a területi választási bizottság Az esküt tevő bizottság tagjai Fotó: Kovács Erzsébet Tegnap délelőtt 9 órára a megyei tanácshoz eskütétel­re hívták a Békés megyé­ben illetékes területi válasz­tókerületi választási bizott­ság tagjait. Közülük öt főt a megyei tanács ülésén vá­lasztottak meg, hármukat pedig a népszavazást kezde­ményező pártok delegáltak. (Utóbbiaknak a törvény a november 26-ai népszavazá­son való közreműködésre ad felhatalmazást, míg a töb­biek várhatóan az új Or­szággyűlés megalakulásáig tevékenykednek.) Az eskütételhez csak né- . hány percnyi tanácstalanság és várakozás után állhatták fel az érintettek, mivel a Fiatal Demokraták Szövetsé­ge, valamint a Független Kis­gazda, Földmunkás és Pol­gári Párt delegáltjai — Fü- ■löp Zoltán, illetve Korcsok Mátyás — nem érkezett meg, illetve előzetesen sem jelez­te távolmaradását. A vb-teremben dr. Erd­mann Gyula pártonkívüli, a megyei levéltár gyulai igaz­gatója, dr. Futaki Géza, a Szabad Demokraták Szövet­ségének tagja, békéscsabai közös képviselő, Jenei Béla pártonkívüli, békési iskola- igazgató, Lévai István pár­tonkívüli, békéscsabai ma­gánvállalkozó, dr. Nagy Já­nos pártonkívüli, békéscsa­bai nyugalmazott ügyvéd és dr. Ratkay Imréné párton­kívüli, békéscsabai iskola- igazgató — becsületükre es­küdve, az alkotmány és a választási törvény megtartá­sát vállalva — Murányi Miklós megyei tanácselnök előtt tettek esküt. Vala­mennyien aláírásukkal is megerősítették fogadalmu­kat, majd átvették a meg­bízatásukat tanúsító okleve­let. Ezt követően dr. Pataki István, a megyei tanács vb- titkára arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a bizott­ság munkájának segítésére hétfőn 22 tagú szakértői cso­port alakult. A választási stáb szombaton már főpró­bát is tart. A bizottság működéséhez helyiséget kapott a megyei tanácson. Ügy tűnik, hogy feladataikat (melyek közül kiemelkedik a szavazatszám­láló bizottságok törvényes működésének ellenőrzése, a választási eredmények meg­állapítása, továbbá a szava­zatszedő bizottságok elleni esetleges kifogások elbírálá­sa) szervezési, technikai ne­hézségek nem fogják aka­dályozni. A területi választási bi­zottság egyhangú szavazás­sal dr. Nagy Jánost válasz­totta elnökévé. A titkári fel­adatokat a tanács által már korábban megválasztott dr. Erdmann Gyula látja el. Az eskütételről elmaradt két delegált szombatig te­heti le az esküt Murányi Miklós előtt. Megtudtuk azt is, hogy a népszavazást kez­deményezők közül a Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Párt nem kívánt tagot küldeni a bizottságba. K. A. J. ....ne feledd soha, hogy Keletről jöttél” Már ai hazatért — Simonyi Imrével K díszvendég: Habsburg Ötté Telt ház, mintegy hatszáz néző volt kíváncsi hétfőn es­te a pesti Vigadóban Márai. Sándor szellemi hazatérésé­re. A több mint egyven évig önkéntes száműzetésben élő, idén elhunyt gondolkodóra, íróra, költőre emlékeztek hódolói és tisztelői. Az iro­dalmi estének díszvendége volt dr. Habsburg Ottó, aki előadást is tartott Márai ma­gyarsága — Márai európai­sága címmel. Mint gátszakadás után a víz, úgy tódult be Márai Sándor szellemisége Buda­pestre a műveit titokban ol­vasók kíséretében .(Munkái negyven éve nem jelenhet­nek meg Magyarországon.) Ilyenkor látni, mi lappan­gott itt a mélyben, a most hátrahagyott kultúrpolitika felszíne alatt. Meg persze azt is látni, hogy mennyi a sznob, az ál Márai-rajongó, a hozzá most (hogy szabad már) dörgölődő, az „én is ott voltam”, az „én is barát- ja'voltam”, az „én is biztat­tam” újmáraista. Közöttük talán egyedül a gyulai Si­monyi Imre József Attila- díjas költőnk hatott igaznak, méltónak, az egyetlen ki­kezdhetetlen Márai-hívőnek. Máraitól és Márairól — így jellemezhetnénk azt az iro­dalmi füzért, amely az emigrált író prózájából és verseiből kivett részletből állt össze. A .kiváló előadó- művészek — Bálint András, Mensáros László, Bánffy György, Szabó Sándor, Gálffy László, valamint Jandó Jenő zeneművész és Takács Ta­mara énekes — között ki­emelkedően egyénit nyújtott Simonyi Imre, aki saját ver­seit (Márai, Lét, tudat) sza­valta el. Már annak charmja, kü­lönleges bája volt, ahogy a színpadra lépett. Ügy kísér­ték oda — egyedül őt — a mikrofonhoz. S megint csak egyedül ő szavalt ülve, az odakészített fotelból. Ahogy megszólalt, halk moraj fu­tott végig a termen, a „mit akar ez itt” fővárosias gya­nakvása. Aztán ahogy első verse, a Márai végére ért, már érezhette: a közönség a zsebében van. Orgánuma, költőktől szokatlanul mar­káns, némely színészt is meghazudtoló előadóstílusa lenyűgözte a publikumot. Nem versmondás volt ez, hanem dörgő intelem Márai­ról és Máraiért. A puccos közönség Simon.vitól meg­szokott elegáns lenézése: „ti semmit, az égadta egy vilá­gon semmit nem tudtok Má­rairól”. A Lét, tudat című verse utolsó sorait a ^ kirobbanó taps előtti feszült figyelem­mel követték. A viharos ün­neplés nem maradt el. Si­monyi Imre megköszönte a tapsot; felemelt kézzel in­tett a közönségnek, érzékel­tetvén: hát ez vagyok én. Simonyi Imre hétfőn este Márai szellemét Gyula után Budapestre is visszahozta. S Nyaraival együtt maga is visszatért a fővárosba. De csak pár órára. Idegesítette a zaj, a füst, az elhidegült sznobság, a sok, eddig még nem ismert — mert soha nem is volt — Márai-rajon­gó. Az előadás után mind­járt a ruhatárból kikérte kabátját, fejére tette fekete kalapját, és kilépett a Viga­dó kapuján. Senkitől sem köszönt el. Még Habsburg Ottótól sem, aki egyébként gratulált fellépéséhez, s aki maga is nagyot alakított. Márait méltató mintegy fél­órás előadásában a mának szóló üzenetet is megfogal­mazott: „A magyar jövőt nem lehet megalapozni gyű­lölettel és bosszúvággyal, a múlt hibáinak felhánytorga- tásával. Ne kérdezzük mi (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom