Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-14 / 270. szám

Az első lengyel kommentárok óva intenek az elhamarkodott következtetésektől mindazok nyomán, ami az elmúlt néhány nap alatt az NDK-ban, az NSZK— NDK-határokon, a Berlint elválasztó fal mentén történt.

A legóvatosabban a Try- buna Ludu munkatársa fo* galmazott, aki kételyeit fejezte ki az események további menetét illetően, és azt hangsúlyozta, hogy a határok megnyitása messze nem jelenti a német újraegyesítés megkezdődését. Feltette azt a kérdést is, vajon milyen hatással lenne Lengyelország európai pozíciójára, biztonságára a 80 milliós egységes Németország létrejötte, milyen új garanciák jöhetnek létre az eddigi biztonsági rendszer helyett. amelynek alapja a kettéosztott Németország volt.

A Szolidaritás vezető újságíróinak a Gazeta Wybor- czában és a Solidarnoáé-ban megjelent írásai szerint a német újraegyesítés folyamata immár megkezdődött. Egyelőre csak azt nem lehet tudni, hogy e folyamat milyen hosszú ideig tart majd. Ugyancsak felvetették Len„Túljutottunk a tűréshatáron. Nincs már más mód a tiltakozásra: ha nem is akarunk lázadást, mégis fel kell lázadnunk” — jelentette ki Virgil Gheor- ghiu, a párizsi román görögkeleti szertartású egyház pátriárkája. Az Antenne—-2 francia televíziós állomásnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy ,,Észak-Koreán kívül sehol sincs olyan diktatúra”, mint Romániában. A pátriárka ugyan elismerte, hogy egy ilyen akció lehetősége kicsi, mert „börtönök belsejében ritkán lehet szabadságmozgalmat kezdeményezni”, de — hangsúlyozva, hogy egygyelország biztonsági érdekeinek kérdését, de úgy vélekedtek, hogy az eddigi, ideológiai alapokon nyugvó, a két német állam létezésére felépített biztonsági rendszer helyére rövid időn belül új biztonsági rendszer hozható létre, amely garantálni fogja az európai határok sérthetetlenségét. Ügy vélekedtek, hogy lengyelország példája kellett az NDK-beli eseményekhez, annak bizonysága, hogy a rendszerváltozás egy országban nem jelenti automatikusan a katonai törrtb- höz tartozás megkérdőjelezését.

A két újságíró szerint a német újraegyesítés, ami elkerülhetetlen, az új európai rend alapja lesz, és párhuzamosan fog megvalósulni a két katonai tömb felszámolásával. Mindhárom újságíró egyetértett abban, hogy a jelenlegi helyzet, a határok megnyitása a két német állam között ha meg is rengette, de nem zúzta össze az eddigi biztonsági rendszert Európában. A katonai tömbök állnak, a külföldi hadseregek az NSZK-ban és az NDK-ban egyaránt a helyükön maradtak.

házának nem szokása beavatkozni a politikába — sürgette, hogy „Románia népe álljon ki a legkegyetlenebb diktatúra ellen”.

A „Szabad Románok Világ- szövetsége” nevű szervezet egyébként november 15-ére, a brassói munkástüntetés évfordulójára tiltakozó tüntetést hivott össze Románia párizsi nagykövetsége elé. A szövetség (elhívásában egyebek között hangoztatja, hogy „elismeréssel adózik annak a küzdelemnek, amelyet ma Magyarország, Lengyelország, az NDK és más országok népei folytatnak a demokráciáért”.

Nem kizárt, hogy a küszöbön álló szovjet—amerikai csúcstalálkozón néhány fontos probléma megítélésében közeledni fognak az álláspontok — vélekedett a TASZSZ szemleírójának hétfőn adott nyilatkozatában Alekszej Arbatov.

A leszerelés és a nemzetközi kapcsolatok kérdéseinek neves szovjet szakértője szerint az egyik ilyen kérdés a stratégiai támadó fegyverzetek minőségi korlátozása lehet. Mint mondta, a stratégiai t.ámadó fegyverzet ötven százalékos csökkentésével foglalkozó szerződéstervezetben az egyes fegyverfajták esetében ez idáig csak mennyiségi „plafonokról” esett szó.

Nem kevésbé fontos lenne azonban az, ha kölcsönös megegyezésre jutnának a „plafonok” minőségi jellemzőiről is — szögezte le.

Alekszej Arbatov óvott a sajtóban tapasztalható túlzott várakozásoktól Mihail Gorbacsov és George Bush földközi-tengeri találkozójával kapcsolatban. Mint mondta, a lényeg az. hogy a két nagyhatalom vezetője nyílt és bizalmas eszmecserét fog folytatni.

KÍNAI

FOLKLÖRSZÓTAR

A Kínai NK-ban nemrég népköltészeti és népművészeti szótár jelent meg, amely tíz fejezetre osztva 2750 címszót tartalmaz. A kínai folklórszótárban népmeséket, mondákat, hagyományos népi alkotásokat gyűjtöttek egybe, ugyanakkor a népi muzsikával, tánccal, festészettel és faragással kapcsolatos adatok, nép- művészeti kutatások eredményei találhatók. Feltünteti továbbá a kínai népi irodalom és művészet történetének főbb esefényeit.

MIT KERES BILLY GRAHAM HOLLYVOODBAN?

Az amerikai filmváros. Hollywood e^yik nevezetességét jelentik a hírességek szabadtéri

..dicsőségtáblái” a Hollywood sugárúton: a járdába süllyesztett csillag alakú bronztáblák őrzik a szórakoztató ipar valódi és vélt hírességeinek nevét az utókor, de legalábbis a turisták számára. Hollywood halhatatlanjainak járda-névsorába a minap bekerült Billy Grahamnek. a világszerte ismert prédikátornak a neve isf de a rendhagyó új emléktábla művészkörökben nagy vihart kavart. A tiltakozók elismerik a jeles igehirdető népszerűségét, de úgy vélik: semmi köze Hollywoodhoz, még akkor sem, ha a rádióban és a tévében évtizedek óta sikeresen szerepel. A prédikátor nem színész, így semmi keresnivalója az Oscar-, a Tony- és az Emmy-díjak kitüntetettjei között — panaszolják a művészek.

A prédikátor egy tisztelője egyenesen felháborodott az ötleten, igaz. azért, mert „mit keres a tiszteletes neve ugyanazon a járdán, amelyen a következő sarkon Gábor Zsazsa neve olvasható? . . .”

A rejtély egyik titka már megoldódott. A Hollywood sugárút halhatatlanjait ugyan bizottság választja ki, de a táblakészítés és -avatás költségeit az ünnepelt viseli. (Ma már ez a megtiszteltetés csaknem ötezer dollárba kerül.) így megesett már korábban is, hogy alig ismert művészek bronztáblához jutottak, miközben például a Beatles vagy Paul Newman neve nem látható a hollywoodi járdán.

Billy Grahamnek egyébként hírek szerint fogalma sem volt arról, hogy Gábor Zsazsával egy járdára kerül. Ha tudja, akkor talán meggondolja a „kétes dicsőséget” — vélik egyesek.

1989. november 14„ kedd

II német újraegyesítés elkerülhetetlen

Lengyel kommentárok az elmúlt napok eseményeiről

Románia népe álljon ki a diktatúra ellen

1985 áprilisában készült felvétel a Spanyol Kommunista Párt elnökéről. A spanyol polgárháború idején „La Pasionaria” néven . világszerte ismertté vált Dolores Ibárruri asszonyról, aki november 12-én, egy hónappal 94. születésnapja előtt elhunyt

Szovjet—amerikai csúcs

flrbatov óvott a túlzott várakozásoktól

A PETŐFI NÉPE mai számából

Ufó helyett...

Lázban égett szombaton, s talán még ma is Kecskemét ! az ufók miatt, s nem ok nélkül. A kecskeméti katonai reptér katonái — akikre hivatkozott a Magyar Rádió — nem tévedtek, mert /valóban látták november 2- án a déli órákban azt ia bizonyos narancssárga gömböt, ami Kecskemét felett lebegett, majd lassan leereszkedett . ..

Ezen a napon Miklós Jánosné, Kecskemét, ösvény u. 4. szám alatti lakos megdöbbenve tapasztalta, hogy házának kertjében egy narancssárga gömb terül szét, amelynek fehér zsinórjain egy négyszögletes fehér doboz csüng. A szokatlan jelenség észlelése után két nappal (?), november 4-én a szomszéd, Acs László tett bejelentést a rendőrségen.

A rendőrök hétköznapi feladatnak fogták fel az egészet, nem gondoltak ;földöntúli szerkezetre, összecsomagolták a narancssárga ejtőernyőt, a rajta függő meteorológiai szondát, majd november 6-án átadták a Kecskeméti Agrometeorológiai Állomásnak. iEz a szonda ma is megtekinthető. Ufó — sajnálatunkra — nem iereszkedett le Kecskeméten, de időjárási ,szonda igen.

G. G.

Az H3BECTHH

Három betűvel kevesebb

(részlet)

Magyarország a köztársaság kikiáltása után

A magyar forradalmak, nemzeti felszabadító küzdelmek történelmi zászlajai is ott lengenek a Kossuth téren, a Parlament épületénél, hogy emeljék a Magyar Köztársaság kikiáltási ünnepségének rangját. Ügy tűnhetne, nem nagy a különbség; az Országgyűlés akaratából az állam hivatalos elnevezéséből egyetlen szó, a „nép” tűnt el. Mindössze három betű, de a változás alapvető. A Parlament épülete felett már kihúnyt a vörös csillag, melynek helyét ismét a díszes szélkakas foglalja majd el. Eltűnnek a népköztársaság más attribútumai is, például az „elvtárs” megszólítás.

Szűrös Mátyás, ideiglenes államelnök, az Országgyűlés elnöke a díszünnepségen elhangzott beszédében kiemelte: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyenlő mértékben érvényesülnek." Ez a megfogalmazás teljesen megfelel az ország napokban módosított alkotmánya szellemének és betűjének, s nem nehéz megtalálni a Magyar Szocialista Párt (MSZP) dokumentumaiban sem. Úgy tűnik azonban, ebben még az MSZP vezetősége számára sincs teljes világosság; mindenesetre az MSZP elnöke, Nyers Rezső a napokban Szegeden mondott beszédében „úgynevezett polgári demokráciáról” beszélt.

II Kádár-korszak sem szégyenfolt, sem üresjárat

A magyar újságírók mostanában nyugati kollégáikkal versengenek a harsány meghatározások kitalálásában: „o bolse- vizmus vége Magyarországon”, „a negyvenévi diktatúra vége” stb. Bizonyos vagyok benne, hogy az országban sokan még csak nem is sejtették az utóbbi időben, amikor szabadon utazgattak egész Európában (csak pénz legyen), és nyugodtan olvasgatták a szamizdatot, hogy — mint most kiderült — diktatúrában élnek. Ügy látszik, ilyen helyzetekben ritkán fordul elő, hogy az újságírók ne lépjék túl a mértéket. Lemondunk arról, hogy egy újságcikk keretében megpróbáljunk kimerítő jellemzést adni a „Kádár-korszakról”, amely, bizonyos vagyok benne, minden ellentmondásossága ellenére nem volt sem „szégyenfolt”, sem pedig „üresjárat” a magyar történelemben.

1989 őszén az MSZMP vezetőségében a radikális reform erői kerekedtek felül, amelyek a „kerékasztalnál” olyan megegyezésre jutottak, amely biztosítani hivatott a békés átmenetet az „államszocializmusból” a „polgári demokráciába és a demokratikus szocializmusba”. Az Országgyűlés törvényerőre emelte a megállapodásokat.

Az MSZMP—MSZP kongresszusi többségének véleménye ellenére a Parlament, amelynek háromnegyede párttag, elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely előirányozza a párt kivonulását a munkahelyekről. Hiába próbált emlékeztetni Nyers Rezső, hogy a szociáldemokraták még a Horthy-kor- szak éveiben is működhettek a vállalatoknál. A formális logika halad a maga útján, s az MSZP elveszti legfontosabb szervezeti előnyét a választási küzdelemben.

Az MSZP elkezdte már választási kampányát. A párt első nagygyűlését teljesen új módon szervezték; vásár, olcsó zöldség- és gyümölcsárusítás, népi mulatságok, popmuzsika kísérete. „Nem akarunk többé az apák és a nagyapák pártja lenni” — jelentette ki Vastagh Pál, aki az új nemzedéket képviseli, s ezzel fájdalmas pontot érintett: igen kicsi az ifjúság képviselete. Az MSZP köztársaságielnök-jelöltje, Pozsgay Imre, a radikális reformerek vezére, a nagygyűlésen a nemzetet felhívta arra, tanúsítson józanságot és bölcsességet.

A „neosztálinista modell” lerombolásáért vívott elkeseredett küzdelem nem kevés jó pontot hozott Pozsgaynak, most azonban kénytelen visszafogni legradikálisabb híveit, akik készen állnak frontot nyitni a kommunisták ellen. Annak idején Pozsgay, a „Kádár-korszak” ismert politikusa, elővigyázatlanul kiadta beszédeinek gyűjteményét, most ezt a művet idézik elégedetten ellenfelei, rábizonyítván ezzel Pozsgayra az önkritikus szellem hiányát.

Az elnökválasztáson elsősorban Für Lajos, az ismert agrártörténész, az MDF egyik alapítója lesz Pozsgay versenytársa. Für Lajos egy „megyei forradalmi bizottság” titkáraként vett részt az 1956-os eseményekben, rövid ideig inter- nálva volt, ami igencsak hozzájárult népszerűségéhez az értelmiség és az ifjúság körében. Nem kizárt, hogy az ellenzék fő erőinek sikerül leküzdeniük a nézeteltéréseket, és egyedüli jelöltjükként támogatniuk Für Lajost. Ebben az esetben nem könnyű harc áll Pozsgay előtt.

Leegyszerűsítés lenne feltételezni, hogy az MDF-nek nincsenek gondjai. Amikor részt vettem a szervezet egyik gyűlésén, meggyőződtem róla, hogy a fórumban sincs elegendő ifjú erő, hogy a tagok csaknem fele nem fizet tagdíjat stb. Nem eléggé kidolgozott a gazdasági program. Az MDF megpróbálja kitapogatni a „magyar harmadik utat” a szocializmus és a kapitalizmus között, s ugyanakkor figyelmeztet a gazdaság ellenőrzés nélküli privatizálásának, s annak veszélyére, hogy a társadalom egyik pólusán kialakul az új nagypolgárság, a másikon pedig a nincstelenek milliós tömege. A Fórum jobboldali ellenfele, a Szabad Demokraták Szövetsége az MDF-fel vitatkozva hirdeti a tha- tcherizmust, a nyílt visszatérést a kapitalizmushoz. A Szabad Demokraták Szövetsége országszerte aláírásgyűjtési kampányt folytatott népszavazást követelve, és ezzel igyekszik eltolni az elnökválasztás megtartását, megerősíteni politikai hadállását.

Szűrös Mátyás a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából mondott beszédében rámutatott: „A korábbihoz hasonlóan úgy tartjuk, hogy hazánk nemzeti érdeke a kiegyensúlyozott, akadálytalan kapcsolatok fejlesztése nagy szomszédunkkal, a Szovjetunióval”. Ugyancsak ezt mondják más különböző pártállású felelős politikusok is. Amikor távlatilag célul tűzte ki az osztrák vagy a finn mintájú semlegességet, nem kérdőjelezik meg Magyarország mai szövetségi kapcsolatait.

A magyar tömegtájékoztatási eszközök lépten-nyomon hangsúlyozzák, hogy Magyarország, amelynek az utóbbi években sok milliós aktívuma keletkezett a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben, nem képes maradéktalanul árura váltani az általa megkeresett transzferábilis rubelt, sem pedig folytatni a tényleges hitelnyújtást a Szovjetuniónak. Ugyanakkor Budapesten elismerik, hogy az áttérés a transzferábilis rubelről a konvertibilis elszámolásra, amit sok közgazdász követel, az első évben 1-1,5 milliárd dolláros hiányt hozna Magyarországnak.

Az ellenzék mostanában pontokat gyűjt követeléséhez, hogy minden szovjet csapatot vonjanak ki Magyarországról, bár ezek semmiképpen nem avatkoznak be a belügyikbe, talán csak a természeti csapások pillanatait kivéve, amikor segítségük igencsak jól jön. Az MDF aktivistái Debrecenben egyenesen megmondták nekünk, hogy a csapatok teljes kivonása nélkül nem lesz közöttünk igazán jó szomszédi viszony. Raffay Ernő, az MDF képviselője azzal a javaslattal debütált a Parlamentben (igaz, később visszavonta), hogy tiltsák meg idegen csapatok, s ezzel együtt politikai tanácsadók tartózkodását Magyarország területén.

Itt a neuralgikus pont az 1956-os szovjet katonai beavatkozás, amelyet ma nemcsak az ellenzék ítél el, hanem a Magyar Szocialista Párt is. Ahogy a napokban a párt egyik vezetője, Németh Miklós miniszterelnök kijelentette, a Szovjetunió akjto'ri nagyhatalmi politikája nem tette lehetővé, hogy a Magyarországon kibontakozó folyamatok lehiggadjanak. Igaz, ezzel együtt elismerte azt a tényt is, hogy az országban polgárháború volt 1956-ban. Ügy gondoljuk, itt az ideje, hogy történészeink sokoldalú, tárgyilagos elemzést adjanak a nemzetközi helyzetről, amelyben döntés született a csapatok bevetéséről.

Végezetül térjünk vissza még egyszer a Kossuth térre, a Parlament épületéhez. A Magyar Köztársaság kikiáltását természetesen nem véletlenül tűzték k.i október 23-ára. az 1956-os események évfordulójára. Szűrös Mátyás, a fő szónok hosszabb és boldogabb életet kívánt a Magyar Köztársaságnak, annál, mint amennyi elődeinek jutott osztályrészül 1849-ben 1918-ban és 1946-ban. Ehhez a kívánsághoz csak csatlakozni lehet. Váljék Magyarország minden vonatkozásban független, demokratikus jogállammá, épüljön be szervesen a kilencvenes évek Európa-képébe, gyarapítsa nemzetközi tekintélyét gazdasági, .szociálpolitikai, tudományos, kulturális eredményekkel, és találja meg mindig a közös nyelvet szomszédaival!

B. Rogyionov

(Fard.: Gábor Tamás)