Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

II HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 1., SZERDA Ara: 4,30 forint » XLIV. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM Mai számunkból: Csökkent a betét-, nőtt a hitelállomány (4. oldal) Román diákok szavaléversenye (4. oldal) Elvtárs a pácban (5. oldal) Bush békéscsabai bútora (5. oldal) Rendőrségi felhívás (6. oldal) Hz Országgyűlés elfogadta a nagymarosi munkálatok felfüggesztését Második nap a Parlamentben Módosítják a családjogi törvényt Területi egészségügyi szakszervezeti szövetség A névváltozás tartalmi változást is jelent? Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tár­gyalásával folytatta munká­ját tegnap az Országgyűlés ülésszaka. A napirend vál­toztatására azért volt szük­ség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költség- vetési, valamint a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indít­ványok megvitatását. Elsőként azokról a koráb­ban benyújtott interpelláci­ókról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiá­nyában a testület újratár­gyalásra visszautalt az ille­tékes bizottságoknak. Kiegészítő válasz Vass Józsefné interpellációjára A június 27-ei ülésszakon Józsefné Békés megyei '.elő a mezőgazdasági i.vek, az állatok és ál- aJ °-s érmé kék termelői árá- ■&&& emelését indítványozta. Az interpellációra adott vá­laszt sem akkor, sem pedig a szeptemberi ülésszakon nem fogadta el a képviselő, illetve a parlament. Az Or­szágos árhivatal elnökének, a kereskedelmi miniszter­nek, az Országgyűlés keres­kedelmi bizottságának elő­terjesztését végül is a terv- és költségvetési bizottság vizsgálta. Ennek alapján az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az érin­tett tárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapján a jövő évi termésre új gabo­naárakat állapított meg. Ez addig érvényes, amíg az ár­törvényt az Országgyűlés meg nem tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. A válasszal a képvise­lő egyetértett, s az Ország- gyűlés is elfogadta. Árvái Lászlóné Heves me­gyei képviselő a családjogi törvény módosítása tárgyá­ban interpellált az igazság­ügy-miniszterhez. A család­védő bizottság egyik tagja­ként arra kérte a parlamen­tet, hogy újból módosítsák az 1986-ban hozott családjo­gi törvényt, ugyanis annak több pontját az élet nem igazolta. A képviselőnő pél­daként említette, hogy a tör­vény kedvezőtlen hatása­ként drasztikusan csökkent az örökbefogadott gyerme­kek száma. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter válaszában el­mondta: a kormány hama­rosan beterjeszti a módosító javaslatot az Országgyűlés elé, így ezt a ház még az idén megvitathatja. A mi­niszter válaszát az interpel­láló képviselő is és az Or­szággyűlés is elfogadta. Bánffy György budapesti képviselő a Magyarországon működő nemzetiségi isko­lákban folyó anyanyelvi ok­tatás ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. Nehezményezte, hogy évek­kel ezelőtt megszüntették a nemzetiségi iskolákban az anyanyelvi oktatás lehetősé­gét. Glatz Ferenc újból el­ismételte azt a véleményét, amelyet már a parlament kulturális bizottságában is kifejtett: a hazai kisebbségi anyanyelvi oktatás alanyi jogon jár minden magyar állampolgárnak. A miniszter határozottan leszögezte : vissza kell vonni az 1960- ban az e tárgykörben ki­adott miniszteri utasítást, s újat kell kibocsátani. Ennek előkészítését már megkezd­ték. Glatz Ferenc bejelen­tette: a Pénzügyminisztéri­umtól ígéretet kapott aría, hogy a hazai kisebbségek is­koláztatásának megoldására juttatnak a szétosztandó pártvagyonból. Az interpelláló Bánffy György köszönettel elfogad­ta a miniszteri választ, s az Országgyűlés is egyetértett azzal. Kiskirályok mundérban Dr. Király Ferenc Szolnok megyei képviselő katonai szervezési és személyi kér­dések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Véleménye szerint Bokor Imre Kiskirályok mundér­ban című könyve megdöb­bentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyek Czi- nege Lajos minisztersége alatt a hadsereg felső veze­tését jellemezték. A képvi­selő elmondta: a könyvszer­zőjét Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter parancsára 1989. novem­ber 1-jétől nyugállományba helyezték. Király Ferenc vé­leménye szerint ez a minő­síthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tárca veze­tőjének nem esvszer han­goztatott megújítási szándé­kát. Ezek után a képviselő egyértelmű választ kért a minisztertől: nem lát-e el­lentmondást a parlamentben tapasztalt rokonszenves re­formista, liberális magatar­tása és Bokor Imre ellen al­kalmazott „merev retorzió” között; a feltárt tények alap­ján milyen szervezési és sze­mélyi konzekvenciákat kí­ván levonni? (Folytatás a 2. oldalon) Átalakulóban a szakszer­vezetek, így az egészségügy­ben dolgozóké is. Tegnap, október 31-én a megye egész­ségügyi pályán dolgozó szak- szervezeti küldöttei rendez­tek közgyűlést Békéscsabán, az SZMT-székházban. A kongresszus előtti tanácsko­zás a megyei területi szö­vetség létrehozásához kap­csolódott, témája az 1985-ös választások óta végzett mun­ka, a szövetség programjá­nak, alapszabályának meg­vitatása, elfogadása, majd a tisztségviselők megválasztá­sa volt. A vezetőség írásos beszá­molója alapján és Csamangó Vilmos ágazati titkár szóbeli kiegészítőjét követően so­kan mondtak véleményt. Többek között dr.. Garai Er­zsébet a pályakezdők és az 5-10 éve dolgozó fiatal or­vosok nehézségeit hangsú­lyozta. Alacsony a bérük, emiatt veszélyben a megél­hetésük, az önképzés és 1o- vábbképzés lehetőségeit az intézményeknek kellene fo­kozottan biztosítaniuk. Csá­ki Katalin a békéscsabai egészségügyiek nevében szólt az inflációt követni képtelen többlépcsős béremelésről, a túlmunka lehetetlen mérté­kű megadóztatásáról1, s java­solta, hogy a dolgozók a tag­díjakat a nettó kereset alap­ján fizessék. Dr. Sarkadi Istvánt a kö­zelmúltban választották a csabaiak szakszervezeti bi­zottsági elnöknek, s máris jogos aggályainak adott ki­fejezést. „A múltban is szép elveket és terveket fogalma­zott meg a szakszervezet — ezek közül a legtöbb nem si­került —, nem valószínű, hogy önmagában véve a te­rületi szövetségi forma meg­oldja a gondokat.” Hangsú­lyozta. hogy a szakszervezet ne vállaljon át állami fel­adatokat. Az egészségügynek feladatot mindig adtak, de pénzt nem — hallottuk egy másik hozzászólótól. Az orosházi betegek és egészségügyi dolgozók tart­hatatlanul rossz körülmé­nyeire hívta fel a figyelmet Rálik lstvánné. — Nevetsé­gesen alacsony a jutalmazá­sok összege — erről beszélt dr. Bálint János. — Leg­alább kapják meg a 13. ha­vi bérüket is az egészség- ügyiek. A pénztelenség megszüntetésének lehetősé­gét a társadalombiztosítás reformjában látja dr. Bacsó Lajos. „Tisztességes fizetés, tisztességes nyugdíj kell, ak­kor eltűnhet a paraszolven­cia és a nyugdíjasaink sem szorulnak segélyre.” — Az egészségügyiek lel­kiismerete úgy sem engedi, hogy ne gyógyítsanak, ne dolgozzanak — idézett egy interjúból dr. Kovács Jó­zsef. — Meddig lehet még ezzel elodázni a problémá­kat? Betegápolók hiányában egyre több osztály és kórte­rem nem tud teljes értékűen dolgozni. Foglalkozzon a szakszervezet a dolgozók bé­rével és a szociálpolitiká­val. Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára az országos struktúraváltás je­lentőségéről, a szakszerveze­tek szerepéről szólt. A pár­toktól független, a parla­menti döntéshozatalnál is képviselt szakszervezetekre van szükség. Nem jó, ha a mozgalom ereje a sokféle szakszervezetben elaprózó­dik; A munkahelyi vezetők feladata a lehető legjobb szakmai munka biztosítása, a szakszervezeté pedig a dolgozók érdekképviselete. Dr. Rácz László megyei főorvos a fejlesztési lehető­ségekről,'a dolgozók élet- és munkakörülményeiről, a kórházi rekonstrukciók ha­laszthatatlanságáról szólt. Dr. Szepesvári Elemér, a me­gyei Pándy Kálmán kórház főigazgatója az Orvosi Ka­mara és az egészségügyi szakszervezeti szövetség együttműködési lehetőségeit elemezte. A központi irány­elvekről dr. Gulyás Judit, az egészségügyi szakszerve­zet ideiglenes ügyvezető el­nöke beszélt. A küldöttértekezlet meg­fogalmazta ajánlásait a de­cember elején rendezendő X. kongresszus számára is. A tisztségviselők választásának eredménye: a megyei szak- szervezeti szövetség elnöke dr. Bálint János, titkára Csamangó Vilmos. B. Zs. Negyven nyomda képviselői Gyulán Ma fejeződik be Gyulán a Nyomdaipari Egyesülés ez évi igazgató tanácsi ülése. A 40 nyomdaipari vállalat érdekképviseletét, tájékozta­tását, tevékenységének ösz- szehangolását ellátó szerve­zet a kétnapos tanácskozás középpontjába a vállalatok átalakulásának jogi, pénz­ügyi, technikai körülmé­nyeit állította. A vállalatok igazgatóit, a minisztérium képviselőit Kelényi Ákos, az egyesülés elnöke köszöntötte, majd dr. Nagy István pénzügymi­niszter-helyettes mondott vi­taindítót. Szavaiból kitűnt, hogy nagy kihívás előtt áll a nyomdaipar: műszakilag fel kell zárkóznia a világszínvo­nalhoz, továbbá ki kell hasz­nálnia a külföld fokozott ér­deklődését. Ám az átalaku­lási törvény lehetőségeivel ez az iparág is csak akkor tud jól élni, ha egyértelmű­vé lesz, hogy ki a vállalat igazi tulajdonosa, illetve ha tisztán elhatárolódnak a tu­lajdonosi, kezelői, illetve igazgatási jogosítványok. A végső tulajdonosok között egyre nagyobb szerepet szánnak a magánszemélyek­nek is. A miniszterhelyettes különösen fontosnak ítélte azt a követelményt, hogy a privatizációnak a termelő szektorban is mielőbb érvé­nyesülnie kell. A vita során nyilvánvaló­vá lett az ülés szervezőinek törekvése: az iparági válla­latok együttgondolkodásra hívott vezetőit igyekeznek felkészíteni az átalakulás­ban rejlő lehetőségek leg­eredményesebb kiaknázásá­ra, illetve a külföldi vállala­tokkal folytatott tárgyalások sikere» partnereivé akarják t avatni őket. A tanácskozás vezérfona­lául szolgáló gyakorlatiasság jegyében az* igazgató tanács tagjai az első nap délelőtt­jén a nyomdaipar meghatá­rozó létesítményének számí­tó békéscsabai Kner Nyom­dába látogattak. Az üléssza­kot a véleménycsere szerdai folytatásával zárják. k. a. j. Értük lobognak a gyertyák... Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom