Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-27 / 255. szám

péntek

izumjkfitö

1989. október 27.,

Mi vagyunk az iinneprontók?

itt a könyvhét, hol a könyv?

A MÁV Békéscsabai Körzeti Üzemfőnökség gazdasági részlegének dolgozói tegnap délután zászlót ajándékoztak a békéscsabai Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola vasútüzemi ágazatának, a Vasutas Művelődési Házban. A rövid kis ünnepségen a diákokat patronáló és oktató dolgozók nevében Opauszki Pál mondott rövid köszöntőt, melyben kérte az ágazat tanulóit: fogadják tisztelettel és őrizzék becsülettel a zászlót, amely jelképezi a vasúthoz való tartozást az iskolai évek alatt. Képünkön: Veress László, a művelődési ház Kandó Kálmán Cttörőcsapatának vezetője emeléklapot köt a zászlóra Fotó: Kovács Erzsébet

Végkielégítés a pécsi uránbányászoknak

A .fogyasztási szövetkezetek 1960 óta minden évben megrendezik az őszi megyei könyvheteket, mely a vidéki könyvterjesztés egyik legrangosabb eseménye. Az idei — a 29. — ilyen rendezvény országos megnyitója Mezőtúron lesz. A megyei megnyitó ünnepséget Tótkomlóson a könyvtárban rendezik meg ma este 6 órakor. A megnyitó beszédet Bagi Sándor, a Mészöv titkárhelyettese tartja. Az est vendége Tormai József József Attila-díjas költő, műfordító lesz.

Ennyit a protokolláris eseményekről. De vajon megyénk könyvesboltjaiban is ünnep az ünnep? Erről kérdeztük az illetékeseket, az üzletek dolgozóit. A telefon túlsó Végén három könyvesbolt: a .szeghalmi, a békési és a mezőkovácsházi.

„Szép csendesen ünnepiünk” — mondta Dézsi Istvánná, a szeghalmi könyv- és lemezbolt helyettes vezetője —, „Kitettük a plakátot és várjuk a vásárlókat.’’ Van is mit ajánljanak, hiszen még kapható Gróf Cor- ti Egon Cäsar, Erzsébet, Maugham Színes fátyol, az Oliver története, Csorba, Az aradi 13, s nem utolsósorban Nemeskürty Mi magyarok című műve, melyeket eddig is sokan kértek Szeghalmon. Sajnos akad olyan könyv is, amelyet hiába keresnek, így az Olasz kötőkönyvet, mely a Corvina Kiadó gondozásában lát majd napvilágot. Hogy mikor...?

Az üzlet helyettes vezetője elmondta azt is, hogy nem ez az egyetlen hiánykönyv, sőt. Eddig a kért könyvek fele érkezett meg. Ez nem ritka dolog, hiszen gyakorlat, hogy 2-3 hetes késéssel kapják meg a könyveket, talán ez is — s természetesen a könyvárak emelkedése — okozza, hogy lassan csökken a vásárlók száma, hiába bővül a választék.

A mezőkovácsházi könyvesboltban Varga Jánosné boltvezető-helyettes épp ennek az ellenkezőjét panaszolta. Ök a ma nyíló könyvhetek előtt legalább két hónappal megkapták a rendezvénysorozatra reklámozott újdonságokat. Nem csoda hát, ha már elfogyott — a teljesség igénye nélkül — Váncza A mi süteményes- könyvünk, vagy Moldova Lopni tudni kell című műve. Az Olasz kötőkönyv viszont, még ide sem ért, csakúgy, mint a „Kiskirályok mundérban”, melyet nem csak itt, de az összes megkérdezett üzletben hiába vártak eddig a vásárlók. A mezőkovácsházi könyvesbolt egyébként most végre méltó körülmények között fogadja vásárlóit, hiszen három hónapja nyílt ez az új üzlet. Hogy az igényeket nem mindig tudják kielégíteni, ez nem rajtuk múlik.

Végül a békési könyvesboltot tárcsáztuk fel, ahol Varga Imréné eladó már jobb arányokról beszélt. A most megjelenő 44 új könyv mintegy 70 százaléka megérkezett, s telefonhívásunk idején várták az újabb szállítmányt. Mint megtudtuk, bár az igazi felfutás a múlt évre tehető, most is igen nagy az érdeklődés a politikai könyvek iránt. Ennek ellenére itt is csökkent a forgalom, hisz „mikor 800 forint egy gyerekcipő, és 1 kilogramm hús annyi, amennyi... — panaszolta

joggal az eladó —, természetes, .hogy nem az egyre drágább könyvekért állnak sorba”. Bosszantó, eladóknak, s vásárlóknak egyaránt, hogy bár nőtt a gyermekkönyvek választéka — az ünnepi könyvhétre is több újdonság érkezett — az olyanok, mint az Ablak-zsiráf, a Mosó Masa vagy a Gőgös Gúnár, most sem kaphatóak.

Lehet, hogy mindez ünneprontásnak tűnik. De meggyőződésünk, hogy amíg a könyvkiadás, -terítés nem tud lépést tartani az igényekkel, addig az őszi megyei könyvhetek sem tudja valóra váltani nemes célkitűzését: tudatosítani a társadalom minden rétege számára az olvasás, a könyv jelentőségét.

A pécsi uránbánya bezárásakor alkalmazzák majd elsőként Magyarországon a dolgozók állami végkielégítésének intézményét. A közelmúltban még maximum 18 havi kereseti ösz- szegében jelölte meg az ABMH a tervezett támogatás íelső határát, a bányászszakszervezet viszont 24 hónap bruttó kereset kifizetésére tartott igényt. Mennyiben reális ez a magasabb összeghatár? — kérdezte PuLay Gyulát, az ÁBMH főosztályvezető-helyettesét az MTI munkatársa.

— A 18 havi összeg említésekor az adózási körülményeket még nem vettük figyelembe — mondotta. — Ezért a tárgyalások során jogosnak tűnt a szakszervezetek kérése, hogy az adóterhek miatt növelni kell az összeget. Az ÁBMH a realitásokat figyelembe véve azt javasolt,a, hogy csak vállalkozási felhasználás esetén élvezzen adómentességet ez az összeg. Ha tehát az érdekelt dolgozó munkahelyteremtésre. valamilyen vállalkozói tevékenység megindítására fordítja a végkielégítést. vagy ennek egy részét. akkor ezzel az összeggel csökkenthetné személyi-jövedelemadó alapját. A 24 hónapi kereset maximális összeg, ezt csak az adott munkahelyen hosszabb időt eltöltött dolgozók, illetve az elhelyezkedési lehetőséget nem találók vehetik majd igénybe, s

az elbírálásnál szempontként veszik figyelembe a korábbi munkakörülményeket is.

Úgy hírlik, a végkielégítés címén 1 millió forint körüli ösz- szegre számítanak a bányászok.

— Az egymillió forintot csak kivételes esetekben érheti el a végkielégítés, szerintünk ez inkább néhány százezer forint lehet. Egyébként azok. akik valamilyen vállalkozást terveznek. építhetnek, más finanszírozási forrásokra is. Így a Jelenleg érvényes 3(10 ezer forintos kedvezményes újrakezdési kölcsönön kívül valószínűleg igénybe vehető a maximálisan 200 ezer forintos vissza nem térítendő juttatás is. ennek feltételrendszerét most dolgozzuk ki

— mondotta Pulay Gyula. A kölcsönfeltételek is ösztönzőek, a kamatterheket 4 évig az ÁBMH vállalja magára. A térségbe több százmillió forintot kihelyező Ipari Fejlesztési Bank Rt. az ÁBMH-val és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével 30 millió forintos kockázatig ala.pot Is létrehozott, hogy a bányászokból lett vállalkozóknak ne kelljen kezeseket keresniük, vagy ingatlanokat be- tábláztatniuk. A bezárt bánya dolgozóit ezen túl a tervek szerint átköltözés! támogatás, nyugdíjkedvezmény, s többféle más segítség is megilleti majd

— tette hozzá.

Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások

MEOSZ-felhívás - Az írás öröméért - Nyílt levél a tv elnökéjiez — Megújuló MSZMP

Az egyre romló munkaerőpiaci helyzet a mozgáskorlátozottakat fokozottabban érinti, ezért az eddigeknél hatékonyabban és nyomatékosabban kell érdekeiket érvényesíteni. Ennek az elősegítésére a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szociálpolitikai csoportja és Bács-Kiskun megyei egyesülete szociálpolitikai tanfolyamot szervez a Mozgáskorlátozottak és a munka címmel. Célja a gyakorlatban szociálpolitikával foglalkozó tisztségviselők ismeretének elmélyítése. Az egyhetes kurzuson kiváló elméleti és gyakorlati szakemberek (szociológusok, SZEM, SZOT, munkaközvetítő iroda, célvállalatok képviselői) adják át ismereteiket és tapasztalataikat az alábbi kérdéskörökben :

— elhelyezkedési, foglalkozási esélyek, az „emberarcú munka- közvetítő szolgáltatás”;

— a munkahelyi pszichológiai problémák és azok kezelése;

— rész- és kötetlen munkaidő, otthon dolgozás lehetőségei;

— a célvállalatok szerepe a foglalkoztatásban, a szociálpolitikai és — vagy — gazdasági szempontok érvényesülése;

— munkahelyi érdekvédelmi szervezet kiépítése;

— intézeti foglalkoztatás;

— a kisvállalkozásban és a reprivatizálódásban rejlő rehabilitációs lehetőségek;

— a nyugat-európai és amerikai foglalkoztatás, és azoknak magyarországi megvalósítási lehetőségei.

Az előadásokat megbeszélések, gyakorlatok, esettanulmányok és iratszerkesztések egészítik ki. A tanfolyam helye: Kecskemét, Aranyhomok Szálló. Időpontja: 1989. december 3—9. A részvétel várható költsége: 3400 forint személyenként, melynek felét a szövetség viseli. (Csak egyesületi munkatársaknak.) Jelentkezni lehet 1989. november 1-jéig a Bács-Kiskun megyei egyesületnél (6001 Kecskemét, Pf. 193.).

A szervezőbizottság a mozgás- sérültek egyesületeinek munkatársai mellett szívesen fogadja a kérdéskörrel foglalkozó más szervezetek (tanácsok, szakszervezetek, rehabilitációs bizottságok, munkaközvetítők, család- segítő irodák stb.) téma iránt érdeklődő munkatársainak jelentkezését is.

Mozgáskorlátozottak

Egyesületeinek

Országos Szövetsége * * *

Az 1989. szeptember 9-én megalakult Amatőr Költők és Írók Szövetségének Szerkesztő és Kiadó Csoportja nemzetiségre, vallásra, társadalmi állásra, nemre, korra való tekintet nélkül, várja, tömöríti azokat a honfitársainkat, akik határainkon belül és kívül ez ideig, akár saját maguk, akár szőkébb környezetük örömére írtak, írnak, az írás belső kényszere folytán, de publikálásra ritkán, vagy egyáltalán nem volt lehetőségük, mert írásaikat — sokszor olvasatlanul — elnyelték a szerkesztőségek papírkosarai, az ismeretlenség, a kapcsolatnélküliség, a meg nem alkuvó elvek miatti közölhetet- lenség.

Célunk a szövetségen belül és kívül ható irodalmi tevékenység beindítása, itanulás, tanítás, szórakoztatás, sikerélménynyújtás fizikai vagy szellemi munkásoknak, népi íróknak, akik a napi élet leterhelése mellett és ellenére szabad idejükben — talán éjszaka vagy hajnalban — írták alkotásaikat, közösségi, egyéni problémáikról. élményeikről.

A szövetség szervezetére, működésére már kialakult és alapításkor elfogadott szabályzat, a belépőknek, a szimpatizánsoknak és esetleges erkölcsi és anyagi támogatóknak rendelkezésére áll, íátfogó tájékoztatást kapnak.

A szövetség megerősödése után havi folyóiratot jelentet meg a tagság írásaival, grafikáival, majd könyvkiadást is tervez, ennek első ütemében antológia kiadását a szövetség költségére. Tanácsol, nyomdák ajánlásával segíti azokat a tagokat, akik nagyobb terjedelmű munkáikat magánkiadás formájában, önfinanszírozásban kívánják megjelentetni.

Az évi tagdíj 300,—- Ft, belépésre jelentkezés Rózsavölgyi János. Budapest, Szövetség u. 28/B. III. e. 20. címen, irányító szám 1074. Onnan további részletes tájékoztatást kapnak, továbbá befizetési lapot is.

A folyóiratban megjelentetésre szánt művelhet (vers, elbeszélés, egyéb próza) a budapesti címre kell megküldeni, az antológiában való közlésre szerző által válogatott alkotásokat pedig az AKISZ Gutenberg Szerkesztő és Kiadó Csoport részére, Bálint Tibor, Gyula, 5700 Béke sugárút 53. címre.

Bálint Tibor

Tiltakozunk az elnökség azon döntése ellen, miszerint a Tele- hír felelős szerkesztője helyett, új főszerkesztőt neveztek ki. Erről a döntésükről Láng Tamást —■ az eddigi felelős szerkesztőt — hivatalosan mind a mai napig nem értesítették.

Újságunknak van egy szerkesztőbizottsága, melynek tagjait intézményünk különböző osztályai delegálták. Ezek a kollégák megbecsült, elismert tagjai televíziónknak. Mivel társadalmi bizottságként működött, feloszlatni, leváltani, helyére mást kinevezni senkinek nincs joga, ezért úgy tekintjük, hogy a szerkesztőbizottság még létezik.

Kérjük, hogy záros határidőn belül egy megbeszélést szíveskedjék tartani a szerkesztőbizottsággal, melyben tájékoztat minket döntésének hátteréről, és talán közösen megtalálnánk a legoptimálisabb megoldást a Telehír jövője szempontjából is. Budapest, 1989. október 25.

Tisztelettel: Marczali László, a Telehír Szerkesztőbizottság elnöke

Aláírók: Kardos István, György András, Várkonyi Gábor, Tóth András, Vitray Tamás, Bánki László. Sipos Tamás, Lovas György, Fodor Ágnes, Árvái Jolán, Romhányi Béla.

* * *

Ezúton is értesítjük az MSZMP azon tagjait, akik érzelmi kötődésük folytán egy megújuló MSZMP tagjaként kívánnak egy többpártrendszerű, pluralista társadalom kialakításában politikai síkon aktivizálódni, hogy regisztrálásuk céljából október 31-től kezdve minden héten kedden és pénteken 14 órától 18 óráig jelentkezzenek a Szabadság út 36. szám alatti pártszékházban.

MSZMP ügyintéző bizottsága, Szarvas

Ha fel nem is ajánlhatjuk megyénket Kohlnak...

...de van lehetőség a kapcsolatteremtésre

„— Ajánljuk fel Békés megyét Kohl kancellárnak”

— hangzott el tegnapelőtt az Ipari Minisztérium regionális egyeztető tárgyalásán Pós- teleken. Bár igaz, hogy a megyei tanács részéről nem dr. Pataki István vb-titkár

— mint ahogy azt írtuk —, hanem dr. Becsei József általános elnökhelyettes vetette fel a gondolatot.

Ám, hogy a kissé talán irreálisnak tűnő javaslat megvalósítására van-e jogi lehetőség, s ha igen, milyen formában, arról a Belügyminisztérium közigazgatási miniszterhelyettesének titkárságvezetőjét, dr. Szikinger Istvánt kérdeztük.

— Olyan értelemben felajánlani Békés- megyét a kancellárnak, hogy jogilag, mondjuk az NSZK-ból irányítsák, koordinálják a gazdaságát, nem lehetséges. De a testvérmegyei kapcsolatok kiépítésének nincs sem elvi, sem jogi akadálya. Hiszen az ilyen kapcsolat felvétele és ápolása magába foglalja a gazdaság, a politika és a kultúra területét egyaránt — mondta.

Szikinger Istvántól arról is tájékoztatást kaptunk, hogy a viharsarkiak számára mindenekelőtt egy hasonló adottságú és területű NSZK- megyét lenne célszerű keresni. S valószínű, hogy igen

könnyen számíthatunk kézzelfogható eredményre is, mivel a minisztérium véleménye szerint rendkívül nagy az érdeklődés Magyar- ország különböző térségei iránt az NSZK részéről. Természetesen a megye vezetésének, illetve a tanácsi testületnek kell ebben a kérdésben mindenekelőtt állást foglalnia. S amennyiben ez valóban közös elhatározás, úgy a Belügyminisztérium illetékes részlege szívesen nyújt segítséget a kezdeti lépésekhez. Mivel központi forrásból a kivitelezésre nincs pénzügyi fedezet, úgy a megyének kell eldöntenie, milyen nagyságrendű összeget hajlandó áldozni a kapcsolat kiépítésére.

Valószínűleg mindenekelőtt megyei kisvállalkozók és jól menő üzemek vezetőinek hozhat legkorábban konvertálható előnyt egy-egy NSZK—magyar térségi gazdasági együttműködés. S az sem elhanyagolható szempont, hogy a megye ipara és mezőgazdasága számára is elérhetővé válik a külföldi tőkeforrás. Egy fejlődő gazdaság adóbevételei pedig a jövőben mindenképpen nagyobb reményekre jogosítják fel a helyi önkormányzatú megyei tanácsot.

— rákóczi —

Tapasztalataink szerint olvasóink előszeretettel fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal az esti-éjszakai órákban működő üzenetrögzítőnkhöz. Ezért úgy döntöttünk, hogy a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket feldolgozzuk.

Mától tehát: beszél az üzenetrögzítő. Hogy milyen gyakran, az elsősorban a hívások számától függ.

„Halló! Jó napot kívánok! K. B.-né vagyok. Szeretném elmondani, hogy Békésen az ipari iskola ismerkedési bálján a fiamat ösz- szeverték. Két cigány srác 20 forintot kért tőle, ő pedig nem adott nekik. Ezért megverték, több sérülés érte a gyereket, s ráadásul mindezt végignézték a barátok és a tanárok — senki sem hívta ki a rendőrséget, senki sem törődött vele. Ezután a két illető távozott. Kérdezem: meddig mehet még ez? Ismert ez a probléma Csabán, Békésen és a falvakban is’ Szinte a Rambo jut eszembe róla. Az a Rambo, akit mem tudnak legyőzni a rendőrök. Hát itt, Békés megyében ilyen .sok van belőlük? Ennyire tehetetlenek velük szemben? A gyerekeket megfélemlítik, rettegve mennek el az iskolába, a rendezvényekre pedig már el sem járnak. Hát nem tudom, ,ki az, aki meg tudja védeni őket!”

Kovács József (Békéscsaba, Telep utca 18.): „Az

Előre Spartacus futballcsapatával kapcsolatban mondanék néhány szót. Korábban ugyanis a klub vezetésétől valaki kijelentette: szerencse, hogy nem győz a csapat, mert nem tudnák kifizetni a prémiumot. Nos, úgy gondolom, hogy ezek a nehéz fizikai munkát végző, első osztályú sportolók minden körülmények között megérdemelnék a nekik járó anyagi juttatást. Már csak azért is, mert városszerte rossz hangulatot teremtenek a sorozatos' vereségék.”

Sonkoly Márton (Szarvas, Dózsa utca 35., tel.: 13-351): „Az Erdei Dezső (békéscsabai Dégáz-üzemigazgató) által írt cikkre szeretnék reagálni. Az egész írás arról szól, mi mindent csinálhat a vállalat. Arról viszont érdemben nem esik szó, hogy miért vették el a tervezés jogát a maszekoktól, mikor az ország többi megyéjében megadatott számukra ez a lehetőség.”

Máli Gábor (Doboz, Kossuth utca 3.) : „Arra kérjük a Népújság szerkesztőségét: az MDF megyei vezetésével vegye fel a kapcsolatot avégett, hogy községünkben is megalakulhasson a Magyar Demokrata Fórum. Előre is köszönjük!”