Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-11 / 241. szám

1989. október XI., szerda o Egyenlőtlen verseny a vt kegyeiéit Új igazgató az Unicon élén Az exkluzív Garzon Szál­lóban tegnap délelőtt Békés­csabán három igazgatójelölt is versengett az Unicon vál­lalati tanácsának kegyeiért. — Nevetséges lenne igaz­gató nélkül ismét elmen­nünk — jelentette ki Laczó Pálné vt-tag. Balogh Mi- hályné megbízott igazgató is úgy vélekedett, végre dönte­ni kell, nem lehet tovább té­továzni. A három pályázó, Ha­tos Istvánné, az Unicon meg­bízott termelési főmérnöke, Máté László, a Békéscsabai Szőrme és Kézműipari Vál­lalat igazgatója és dr. Szo- boszlai Attila, az Üjpesti Cérnagyár igazgatója min­denekelőtt ismertette a be­nyújtott pályázat lényegét a tanács tagjaival. Igencsak izgalmas percek következtek, amikor a pályázók tudásuk legjavát próbálták bemutat­ni a tanácsnak. Dr. Szobosz- lai Attila higgadt, kiegyen­súlyozott okfejtésével tíz perc után érzékelhetően el­nyerte a hallgatók bizalmát. Sőt, még a rivális hazai je­lölt. Hatos Istvánné is kér­déseket tett föl a pályázó­nak, aki arról beszélt, hogy tervei szerint az Unicon orosházi részlegét önállósí­taná. Az egyedül házon belüli jelölt, Hatos Istvánné sem volt könnyű helyzetben, hi­szen mindössze három hó­napja dolgozik Békéscsabán, korábban az orosházi részleg vezetője volt. Előadásából fény derült arra is, hogy az éppen bíráló vállalati tanács döntéseivel, amikor Békés­csabára került, nem mindig értett egyet. — Ennek elle­nére felveszem a harcot, mert az én szívemhez áll legközelebb az Unicon vál­lalat — jelentette ki, miután a vállalat gazdálkodásával kapcsolatos terveit elemez­gette. __ M áté László, a harmadik pályázó talán akkor veszí­tett pozíciójából, amikor a vt egyik tagja arról faggat­ta, vajon a szőrmeipari vál­lalat, melynek élén dolgo­zik, milyen eredménnyel zár­ta az első félévet. Mert ugyanis, a szőrmeiparban, így többek között a békés­csabai vállalatnál is, óriási készletek állnak raktáron, s várhatóan veszteséges lesz az év végi mérleg. Ámbátor meg kell jegyezni azt is, hogy a közgazdasági felté­telek sem a legelőnyösebbek a drága, és igencsak gyenge minőségű hazai bőralap­anyagból dolgozó cégek szá­mára. A pályázók személyéről nyilván a beadott anyagok és az előadások alapján élénk vita bontakozott ki a tagok között még akkor is, ha ez kevésbé volt látvá­nyos. Bencsikné vt-tag vi­szont sejtetni engedte, hogy dolgozói azzal bízták meg, külső igazgató mellett tegye le a voksol Kijelentette azonban, hogy személy sze­rint neki egészen eltérő a véleménye. Viszont tolmá­csolta a munkások arra vo­natkozó igényét, miszerint mindenképpen szerették vol­na a pályázókat személyesen is megismerni. S kérik a vállalati tanácsot, hogy amennyiben ismét sor kerül­ne igazgatóválasztásra, úgy tegyék lehetővé, hogy a dol­gozók is részt vehessenek a döntésben. Végül is a várakozásnak megfelelően a 15 tagú vál­lalati tanács úgy döntött (12 igen és 3 ellenszavazattal), hogy Hatos Istvánné kerül­jön az Unicon élére, dr. Szo- boszlai Attila ellenében. Persze felmerül ezek után jogos kérdésként az is, hogy vajon Máté László, a Szőrme és Kézműipari Vállalat igaz­gatója miért nem kapott szavazatot? Komplikált a magyarázat. Ugyanis a pá­lyázatokat értékelő bíráló bizottság döntése hozta fa­ramuci helyzetbe tegnap a vállalati tanácsot. Mert olyan határozatot hoztak, amely szerint csupán egy jelölt kerülhet a listára. Ám végül is a vt kérte dr. Szo- boszlai Attila felvételét is. Igencsak különös azonban, hogy hivatalosan kreált házi jogszabállyal meg lehet ma­gyarázni, miért vehet részt vállalati tanácsi ülésen sza­vazati joggal az a tag, aki egyben felölt is. Végighall­gathatja ellenfelei előadását, voksolhat saját sorsára, eset­leg versenytársai ellen. Hi­szen a két külső pályázó a tanácsülés ideje alatt csu­pán az előtérben várakozha­tott. Rákóczi Gabriella Hz ezredik Természetes, hogy védett terület (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik tölgy szomszéd­ságában áll a szépen fara­gott új oszlopon a három új tábla, .az egyik a jól ismert, ovális, „Természetvédelmi terület”, a másikon az áll, hogy „az 1000. természetvé­delmi terület”, s alattuk a (harmadik azt tudatja, hogy „Ebben az erdőben létesült hazánk ezredik természetvé­delmi területe 1989-ben, az első természetvédelmi terü­letünk, a Debreceni Nagyer­dő védetté nyilvánításának 50. évfordulóján.” Nos, ezen emléktábla ava­tására gyűltek egybe a meg­hívottak tegnap délután Mályvád-Bányaréten, azon Békés megyei tájak egyikén, amely szemet-lelket gyö­nyörködtető, s amelyet — és még számosat — oly kevés­sé ismerünk. De hol is fek­szik ez a természetvédelmi terület? Gyuláról indulva Gyulavárin és Dénesmajo- ron át lehet megközelíteni — Dénesmajortól kanyargós (földút vezet a mályvádi er­dőbe. Ez a mályvád—bányaréti őstölgyes, amelyet 63 más területtel — fasorral, facso­porttal, egyedi fával, termé­szeti emlékkel együtt — az idén nyilvánítottak megyei védettségű területté, mint­egy 1,8 hektáron fekszik. Szerencsés véletlen, hogy éppen ez Magyarország ez­redik védett területe. A ré­gi Körös-árterület őstölgyes maradványai között még lát­Az Országgyűlés mezőgazda­sági bizottsága Dobi Ferenc­nek, a testület titkárának el­nökletével a Parlamentben ülést tartott. A bizottság az adóre­form jövő évi teendőit elemez­ható húsz-egynéhány öreg tölgy, közöttük 160-200 éve­sek is, körülöttük pedig fia­tal, 60 éves tölgyek. A terü­letet a Dél-alföldi Erdőgaz­daság kezeli, fenntartására a megyei tanács biztosít pénzt. A tegnapi avatóünnepsé­gen — amelyen részt vett Rakonczay Zoltán környe­zetvédelmi és vízgazdálko­dási miniszterhelyettes — dr. Becsei József, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese üdvözölte a meghívot­takat, majd Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisz­térium főosztályvezetője be­szélt — többek között arról —, hogy az elkövetkező idő­szakban egy új feladat előtt áll a magyar természetvéde­lem, nevezetesen: az 50 év alatt kialakult mintegy ezer természetvédelmi területnek a fejlesztése és fenntartása vár a szakemberekre. El­mondta, hogy a minisztéri­umban és annak területi szerveinél most a kialakított védett területek állapotának javítására terv készül, s bíz­nak benne, hogy ehhez pénz is lesz. Magyarországon évente mintegy 150 millió forintot fordítanak egyéb­ként természetvédelemre — más ágazatok * ennél nagy­ságrendekkel többet használ­nak fel, remélhető tehát, hogy ilyen célra is jut va­lamivel több majd a 150 milliónál. De nemcsak pénz­zel, hanem szakmai tudás­sal is lehet és kell is szül­te. Az ülésen Nagy István pénzügyminiszter-helyettes el­mondotta: a költségvetés jelen­legi helyzetében csak úgy le­het az átlagos adószintet csök­kenteni, ha a társadalmi közös gálni ezt az ügyet, mégpe­dig a természetvédelemben és a tudományos intézmé­nyekben, múzeumokban, egyetemeken dolgozók össze­fogásával. Réthy Zsigmond, a Békés Megyei Munkácsy Múzeum természettudományi osztá­lyának vezetője azokról a kutatási feladatokról és eredményekről szólt, ame­lyeket Békés megyében vé­geznek természeti környeze­tünk jobb megismeréséért és azért, hogy az arra érdeme­seket a természetvédelem vegye oltalmába. Szólt a „Békés megye természeti képe” című, 1980-tól szer­vezett természettudományos kutatási programról, mely­nek elsődleges célja, hogy a megye, illetve a természet- földrajzi értelemben vett ré­gió növény- és állatvilágát felmérje. E program koránt­sem befejezett. Puskás Lajos, a Defag he­lyettes erdészetvezetője a tölgyek alatt az erdőről me­sélt: „Ez a hely, ahol most állunk, ez a gyönyörű bá­nyaréti őstölgyes egy íratlan emléke ennek a régi erdő­történeti helynek. De van­nak erre vonatkozó írott em­lékek is, a legkorábbi egy 1225-ből való adományozó irat, amelyet II. András ki­rályunk állított ki, s amely- lyel Csák Miklós tulajdoná­ba került e terület” — a történelmi múlttal kezdte, s eljutott napjainkig. T. I. Fotó: Kovács Erzsébet kiadásokat is sikerül mérsékel­ni. Az utóbbinak azonban je­lentős akadályai vannak, így például az, hogy a közös ki­adásokat is terheli az infláció. A vitában felszólaló képvise­lők éppen azokkal a törvény- javaslatokkal foglalkoztak, ame­lyekről úgy látják, hogy hatá­sukra romlana a belföldi el­látás és az export is mérsék­lődne. mivel újabb megpróbál­tatásoknak tennék ki az élel­miszergazdaság jövedelmezősé­gét, s veszélyeztetnék a gazda­ságilag gyenge üzemek talpon- maradását. Napirenden az adóreform Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Nyugdíjba vonul az „öreg” A kora ősái pára fátyol­ként omlik szinte az egész Körös-völgyre. A Hármas- Körös mozdulatlan, a gyo­mai vasúti hídnál időnként vonatok zaja veri fel a vi­dék csendjét. A Békéscsaba Budapest fővonalon a me­gyeszékhely és a főváros, va­lamint Dévaványa—Gyoma között menetrend szerint dü­börögnek át a folyó felett a szerelvények. A Dévaványa —gyomai vonalon épült vas­úti híd 96 éves szolgálat után nyugdíjba vonult, meg­érett a bontásra. Éppen 100 éve, az Arad—Budapest vas­útvonal építése idején kezd­tek alapozásához, s 1893-ban már át is adták a forgalom­nak. Helyén korábban már állt a tégla hídfőkön és fa­cölöpökön nyugvó fahíd, melynek helyén készült a terméskő pilléren a három­nyílású acélhídszerkezet. Forgalomba helyezését kö­vető évtizedben, 1911-ben a mozdonyok növekedésével megerősítették a szerkezetet. A II. világháborúban, 1944- ben a németek felrobban­tották az acélhidat, mely csaknem háromnegyed rész­ben megsérült. Előbb provi­zórikusán, majd 1950-ben az eredeti tervek szerint állí­tották helyre. Az elmúlt év­tizedben, amint korosodott, egyre többször szorult gyó­gyításra, végül néhány esz­tendővel ezelőtt döntés szü­letett az „öreg” nyugdíjazá­sáról. — A hídépítők a nyáron láttak munkához, igaz, előt­te már hónapokkal dolgoztak a munkaterület elkészítésén — magyarázza Hrabovszki András, a MÁV Pályafenn­tartási Főnökség szakasz­mérnöke. A folyó felét lere- kesztették, kővel és földdel feltöltötték, betonlapokkal leburkolták azért, hogy le­hetőleg minél kevesebb le­gyen a víz feletti munkate­rület. — Ez a félmilliárdnyi be­ruházás az elmúlt év őszén, a mederfeltöltéssel kezdő­A hídszerkezet „metszetben” dött, a híd bontására csak ezután, egy hónapja kerül­hetett sor. Az acélszerkeze­tet elbontjuk, újrahasznosí­tásra elszállítjuk, a pillérek 16 egyenként 1,2 m átmérőjű vasbetoncölöp-erősítést kap­nak, melyek átlagosan 20-21 méterre kerülnek a vízszint alá. Ezután a pillérek köré vasbeton köpenyt építünk. Erre jön majd ezután az új acélszerkezet — kapcsolódik a beszélgetésbe Vince József, a munkálatok műszaki ellen­őre, aki állandóan a hely­színen tartózkodik. — Miért kell új híd a már meglevő mellé? — faggatom Hrabovszki Andrást. — A Szajol—Lökösháza közötti fővonal rekonstruk­ciója folyik, kétvágányúra épül a pálya, melynek egy része már elkészült. A régi vasúti híd már nem felel meg a mai követelmények­nek, nevezetesen a sebesség­nek és a tengelynyomásnak — hallom. A munkálatok generál ki­vitelezője a Ganz-Mávag Acélszerkezeti Vállalat, mely csaknem tucatnyi alvállalko­zóval dolgozik, koordinálja a teendőket. A legnagyobb alvállalkozó a Hídépítő Vál­lalat és a Körkövizig, mely két cég mélyépítési felada­tokra vállalkozott. A víz felett átívelő, csak­nem 38 tonnás részt már lebontották. Csörlőkkel, a Körkövizig két, egyenként 60 tonna teherbírású uszályára engedték, majd darabolás után darukkal partra tették. — Érdekes munka, az em­ber életében ritkán adódik ilyen — int az uszályról a felettünk levő acélmonst­rumra Suszter István, a „Bö- kény” vontatómotoros hajó vezetője. — Alvállalkozóként veszünk részt a beruházás­ban a két uszállyal, a Szent Borbással és a Szigetvárral. — Az utóbbi hónapokban a munkaterülethez, a pillé­rek bevédéséhez több mint 8 ezer tonna követ és sok ezer tonna földet szállítot­tunk, az új híd elkészülté­vel azután a követ és a földet újra visszanyerjük, vagyis felszedjük és elszál­lítjuk — sorolja Kovács Já­nos matróz. — A beruházás utolsó ütemében eredeti formájá­ban visszaállítjuk a Körös­nek ezt a szakaszát, így a környezet, a természet nem szenved kárt — nyugtázza Vincze József, majd még megtoldja : — A Hármas Kö­rösön úszódaru nem tud fel­jönni, ezért kellett a meder­szűkítés, vagyis a folyó egy részét fel kellett tölteni. A körülmények kényszerítettek erre a megoldásra. S milyen lesz az új híd? Két-két hídfőn és pilléren nyugszik majd a három, egyenként 66 méteres szer­kezet, mely Ganz-termék, s az év végéig Budapesten ké­szítik el, majd ott összesze­relve, az első terhelési pró­ba után elemeire szedve vasúton érkezik végleges he­lyére. A folyó túlpartján már kész a rakodótér, épül a be­húzó pálya és a szerelőtér, ahonnan ismételt összeszere­lés után csörlőkkel húzzák helyére az ezer tonnányi szerkezetet. Elkészültével — várhatóan 1991 tavaszától, mely idő­pontot az árvizek módosít­hatják — a két híd teljesen egyenértékű lesz majd, s az elképzelések szerint újabb 100 esztendőre megnyugta­tóan oldják meg a vasúti közlekedést a folyó felett. Persze, addig le kell bonta­ni még a teljes szerkezetet, be kell építeni sok ezer köb­méter betont, pillérpáron­ként 55 tonna különféle át­mérőjű és minőségű beton­acélt. Szekeres András Szállítják a szétbontott elemeket a szerző felvételét

Next

/
Oldalképek
Tartalom