Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-11 / 241. szám
BÉKÉS MEGYEI II HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTÓBER 11., SZERDA Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Mai számunkból: Dr. Forrai József gyorsértékelése az MSZP kongresszusáról (3. oldal) Évadnyitó a szomorú ünnepen (4. oldal) Új igazgató az ünicon élén (5. oldal) Mikor lesz már elegendő Béres-csepp plusz? (6. oldal) Két bundamérkőzés (8. oldal) Kedden hajnalban befejeződött a Magyar Szocialista Párt kongresszusa Tájékoztató a pártvagyonról — Köszönet a Munkásőrségnek — Október 23-a legyen nemzeti emléknap—Felhívás a volt MSZMP-tagokhoz A szavazatok összeszámlá- lását követően hétfő este 11 óra után a plenáris ülésen bejelentették : a küldöttek az Országos Egyeztető Bizottság elnökévé Balogh Sándort, a Párttörténeti Intézet igazgatóját választották. A Központi pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke Szántai Sárközi Ambrus kisiparos lett. Ezután időszerű politikai kérdések tárgyalásával folytatták a tanácskozást. Kovács Imre, aki a küldöttcsoportok pártvagyonnal foglalkozó képviselőinek munkáját koordinálta, elmondotta: az MSZMP vagyonának értéke 10.3 milliárd forint. Ennek háromnegyede ingatlan, amely állami tulajdonban van. A párt kezelői jogot gyakorol, ami azt jelenti, hogy ezeket az ingatlanokat nem értékesítheti. A pártvagyonról a küldöttek részletes tájékoztatót kaptak, s döntöttek arról, hogy valamennyi vagyontárgyról lemondanak, ami nem szükséges az új ■ párt működéséhez. Éjfél is elmúlt már, amikor a küldöttek kinyilvánították véleményüket a munTegnap délben hazaérkeztek megyénk küldöttei az MSZMP- MSZP kongresszusáról. A dolog neheze, számadás az ottani munkáról, ezután következik Fotó: Gál Edit kásőrségről. Elsöprő többséggel foglaltak állást amellett, hogy az MSZP-kong- resszus köszönetét mond a Munkásőrségnek az elmúlt három évtizedben kifejtett tevékenységéért, a jövőben azonban a Munkásőrség felett a kormány, illetve az Országgyűlés rendelkezzek. Az MSZP kongresszusa javasolja a párt országgyűlési csoportjának, hogy kezdeményezze a Parlamentben a nemzeti megbékélés szellemét kifejező nyilatkozat megtételét, és október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását. Kezdeményezi továbbá, hogy a Minisztertanács a lefolytatott rehabilitációs eljárásokkal kapcsolatban a jogi és erkölcsi rehabilitáláson túl az alaptalanul elítéltek méltányos, és a társadalom által elviselhető anyagi jóvátételéről is intézkedjen. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy a törvény szolgáltasson igazságot minden, ártatlanul elítélt és meghurcolt embernek. Ezt követően a .küldöttek elfogadták a Magyar Szocialista Párt felhívását, amely csatlakozásra szólítja fel mindazokat a volt MSZMP- tagokat, akik az új párt politikai programjával és elveivel egyetértenek. Elmúlt éjjel 1 óra, amikor Nyers Rezső befejezettnek nyilvánította a Magyar Szocialista Párt kongresszusát. A küldöttek közösen elénekelték a Szózatot, majd az Internacionálét. Oz ezredik Természetes, hogy védett terület „Esőisten siratja a természetet?” — tűnődtem kesernyésen, útban a bányaréti őstölgyes felé, tegnap délután. Az eső szakadt, jó arasznyi sárban csúszkáltak- döcögtek a terepjáró kocsik az erdőben. A minden külsőséget nélkülöző ünnepség, ott, a 160-200 éves tölgyek alatt, esőben, lelkes szakemberek között, mégis lélekemelő volt. (Folytatás az 5. oldalon) Út a jövőbe a demokratikus szocializmus! Nyers Rezső beszéde „Üt a jövőbe a demokratikus szocializmus!” jelszó alatt nagygyűlést tartottak tegnap délután a Magyar Szocialista Párt Villányi úti választási központjában. A rendezvény szónoka Nyers Rezső volt. A párt újonnan megválasztott elnöke a történelmi jelentőségű pártkongresszus másnapján, most első alkalommal találkozott a párt tagságával, hogy tájékoztatást adjon a legfelsőbb pártfórum munkájáról, a kongresszus határozatairól, az új párt törekvéseiről, politikai kurzusáról. A pártelnök beszámolóját nagy érdeklődés előzte meg — több mint félezren gyűlitek össze a központ auditóriumában —, amit jórészt az magyaráz, hogy a párt életében gyökeres fordulatot hozó kongresszus után számos nyitott kérdés maradt jövőbeni tevékenységével, céljaival kapcsolatban a tagság széles rétegeiben. Érdemes magángyógyszertárat nyitni? Gyógyszerészek tanácskozása Gyulán Nyers Rezső éppen e bizonytalanságra, e kettősségre utalt, amikor úgy kezdte felszólalását, hogy a párttagság hangulata ma „keser- édes”. Keserűségét az okozza, hogy bár a pártszervezetek széles hálózata, a tagság széles köre nem volt felelős az MSZMP válságáért, a következményeket mégis neki kell viselnie. Ezzel együtt is bizakodásra ad okot, hogy a kongresszus minden nehézkessége ellenére nyílt, demokratikus légkörben tanácskozott. Ahogy a pártelnök megfogalmazta: hasonló jellegű, magas szintű tanácskozáson ilyen eleven, gondolatgazdag vita, szabad véleménynyilvánítás 1948 óta mindössze egyszer volt, az 1957-es pártértekezleten. A kongresszus pezsgése, élénk szellemisége a két munkáspárt egyesülése előtti időket idézi fel. A kongresszus egyik fontos vonása volt, hogy szabad teret engedett a különféle áramlatok kifejeződésének. A különböző platformok formájában felszínre kerülhettek a párton belül már huzamosabb ideje meglévő áramlatok, s ha ez nem történt volna meg, a párt nem maradhatott volna együtt. Ez ismét csak a párton belüli demokratikus működési formák jelentőségét emeli ki, hiszen éppen a szabad vita, az önkifejeződés lehetősége vezette rá az áramlatokat, hogy érvényesülésük érdekében nem kell feltétlenül szétszakítaniuk a pártot. A kongresszus egyik fontos vitapontja volt, miként alakuljon az MSZMP és az MSZP egymáshoz való viszonya. A radikális nézetet képviselők azt javasolták, hogy oszlassák fel az MSZMP-t, alakítsanak teljesen új pártot, teljesen új tagsági igazolvánnyal. Ez a nézet végül kisebbségben maradt. A másik póluson a teljes folyamatosság hívei helyezkedtek el, akik új párt alakítása helyett a megújulást hirdették. Éles vita alakult ki_abban is, vajon a kongresszus meddig mehet el, mire terjed ki felhatalmazása a tagság véleményének kikérése nélkül. Üjabb pártvita megrendezésére azonban már nem volt mód, hiszen ezt a mai feszült belpolitikai viszonyok nem fesziig lehetővé. A döntés elodázása a párt térvesztését, presztízsveszteségét okozta volna. A kongresszus tehát egyfajta döntési kényszerbe került. Most a legfontosabb tennivaló, hogy a határozatokat minél szélesebb körben ismertessék meg a tagsággal, és segítsék azok helyes értelmezését. Az MSZMP és az MSZP viszonyában a hangsúlyt az önkéntességre helyezik; aki vállalja az új párt politikai céljait, működési elvét, az átléphet az MSZP-be. Erre meglehetősen szűk határidőt szabott a kongresszus, de ezt indokolja, hogy nem szabad meghosszabbítani a bizonytalansággal járó átmenetet. Az új párt szervezőmunkája során nagy figyelmet kell szentelni az újonnan formálódó tagozatoknak, így például a munkásság és a vidék érdekeinek képviseletére szerveződött csoportok- tak. Életrehívásuk azt jelzi, hogy a hagyományos szervezési keretek mellett speciális, az egyes társadalmi rétegek életéhez közelebb vivő szerveződési formákra is Szükség van. Nyers Rezső végezetül azt , a meggyőződését hangoztatta, hogy az új párt tagsága által létezik. Ha elszakadások lesznek is, remélhetően új találkozások születnek, s akkor a mostani bizonytalan helyzetben is megtalálja az MSZP a helyes módszereket, célokat — ebben a párttagság lesz- a vezetés bírája. Előadása után Nyers Rezső a nagygyűlés résztvevőinek gyűrűjében válaszolt a kérdésekre, észrevételekre. Szakfelügyelő gyógyszerészek és gyógy szer készítő laboratóriumok gyógyszerészei találkoztak október 10—11- én Gyulán a SZOT-szálló- ban. A kibővített munkaértekezletre az egész országból érkeztek a gyógyszerészek. A megnyitón Dócs János, a megyei gyógyszertári központ igazgatója köszöntötte őket, majd dr. Hamvas József, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatóhelyettese tájékoztatott a gyógyszerészetet érintő aktuális kérdésekről, ezúttal a jogszabálytervezetről is, amely a magángyógyszertárak létesítéséről, üzemeltetéséről szól. A résztvevők sok izgalmas kérdést tettek fél, amelyek lényege az aggódás a szakma, a betegellátás és a vállalkozói szabadság korlátozása iránt. ' Az értekezlet egyik fontos célja éppen ez, mint dr. Hamvas József lapunk munkatársának elmondta, hogy összegyűjtve a gyakorló gyógyszerészek véleményét, azt hasznosíthassák a gyógyszerészet jövőjét meghatározó jogszabályok alkotásánál. A szakma egységét, a megfelelő betegellátást biztosítani kell akár állami, vagy akár a magángyógyszertárak (akár mindkettő) működtetésével. Napjainkban még nincs az országban magángyógyszertár, de megfelelően fel kell készülni az ilyen jellegű vállalkozások fogadására is. A szerződéses üzemeltetésű gyógyszertár létesítésének kérdése lekerült a napirendről. Ezen kívül bizonyos, hogy a magángyógyszertár nyitása, lehetőséget biztosít, de nem kötelező a gyógyszerészek számára. Mint az egyik felszólalótól hallottuk; a jelenlegi árkonstrukció mellett (a gyógyszerek árrése 20 százalék), a tisztázatlan kérdések (társadalombiztosítási támogatás mértéke, egyéni tőkés import, vállalkozói kockázat, jogszabályok sokasága) ma még nem éri meg magángyógyszertárat nyitni. Ma az értekezlet résztvevői szakterületenként folytatják munkájukat a napi gyógyszerészeti témákról, az ellenőrzés és gyógyszerkészítés kérdéseiről. B. Zs.
