Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-03 / 233. szám
BÉKÉS MEGYEI Il HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTÓBER 3., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Mai számunkból: Apró bonyodalom... (3. oldal) De hát meghalt egy ember! (3. oldal) Történelemtanárok — kétségek között (4. oldal) Aki meneszteni akarja a kommunistákat (3. oldal) Lovas mindenes... <s. «Man Felértékelődik a népképviseleti fórumok szerepe Magyarország formálódó társadalmi viszonyai, az állami-politikai berendezkedés demokratikus átalakításának követelményei indokolttá teszik a tanácsrendszer önkormányzati típusú reformját, ez azonban rendkívül összetett feladat — állapítja meg a helyi és megyei ön- kormányzati törvény szabályozási koncepciója, amelyet hétfői ülésén vitatott meg, Németh Miklós kormányfő elnökletével a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma. Az eszmecsere vitaalapjául szolgáló koncepció utal arra, hogy az ötvenes évek többször korrigált tanács- rendszere lényegében kimerítette tartalékait, s társadalmi és szakmai közmegegyezés született abban, hogy nem további korszerűsítge- tésre, hanem alapvető s átfogó reformra van szükség. Verebélyi Imre belügyminiszter-helyettes bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a koncepció követni kívánja azokat az alapértékeket, amelyeket az önkormányzatiság útjára lépett, fejlett demokráciák „kitermeltek”. A magyar elképzelés szorosan kapcsolódik az európai önkormányzati chartához: az önkormányzást olyan kollektív emberi jognak tekinti, amely a településeket illeti meg, kollektív emberi jogként próbálja meg beépíteni a magyar közügyi gondolkodásba. A miniszterhelyettes szerint az önkormányzati törvény megalkotása feltételezi a tanácstestületek működését túlszabályozó több mint kétezer jogszabály radikális felülvizsgálatát. Kifejezte meggyőződését, hogy amennyiben az elképzelés kormányzati koncepcióként él tovább, hozzá kell igazítani több, formálódó törvénytervezetet, amely nem önkormányzatbarát koncepcióhoz készült. Németh Miklós e gondolattal egyetértve fontosnak tartotta, hogy például az államháztartási, illetve a földtörvény. valamint a tulajdonreform vonalvezetése egyezzék az önkormányzati törvény koncepciójával, ne keresztezze azt. A kormány stratégiájának összerendező- dése e kérdésekben elengedhetetlen. Megerősítette, hogy a Minisztertanács október második felében kíván foglalkozni a törvénytervezettel. A kormányfő hangoztatta, hogy a többpártrendszer keretei között a népképviseleti fórumok szerepe felértékelődik, s e helyzetre nemcsak a kormányzatnak, hanem az államigazgatásnak is fel kell készülnie. Ugyanakkor figyelmeztetett: az államszervezet megóvása alapvető politikai érdek; ameny- nyiben meginog az állam működőképessége, az a békés átmenetet is veszélyezteti. A stabil államszervezet megbontására irányuló törekvéseket határozottan el kell utasítani — mutatott rá. A sokszínű, valamennyi résztvevőt megszólalásra késztető vitában a vélemények egybecsengtek abban, hogy megyei önkormányzatra a továbbiakban is szükség van. Egyetértés volt abban is: halaszthatatlan a jogszabályok csökkentése, a tanácsi apparátusi létszám leépítése, magasabb képzettségű, jobban megfizetett hivatalnokok foglalkoztatása. Volt, aki arra figyelmeztetett, hogy a törvénynek a tulajdontörvénnyel egyidejűleg kell megszületnie, amely kimondja az önkormányzati tulajdont, mások szükségesnek tartották, hogy a tanácsi érdekképviselet a tervezetben markánsabban fogalmazódjék meg. A vitát követően a Tanácsi önkormányzatok Országos Szövetségének megalakulásáról és eddigi működéséről Acs István, a szövetség elnöke adott tájékoztatást. Németh Miklós fontosnak tartotta, hogy a Tanácsi Kollégium és a szövetség között ne legyenek párhuzamosságok. A kormányfő egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a különféle tárcák vonj ík be a műhelymunkába a szövetségek képviselőit. A miniszterelnök kérdésekre válaszolva szólt arról, hogy a tanácsi dolgozók bérrendezését központi alapból nem tudják fedezni, a bérautomatizmus kialakítására azonban a közigazgatásban és az államigazgatásban is módot kell találni, különösen arra a 2-3 évre. amíg az inflációt nem sikerül egy- számjegyűvé tenni. A helyzetet jellemzi — mondta a kormányfő, hogy 40 800 forintos miniszterhelyettesi fizetésért már a kormány, is nehezen talál megfelelő embert. Felelősségre vonás és adókedvezmény Magyarország a szófiai, október 16-án kezdődő összeurópai környezetvédelmi találkozón kezdeményezni fogja, hogy tűzzék napirendre a határfolyók vízszennyezésének kérdését — közölte Maróthy László miniszter hétfőn, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban megtartott sajtó- tájékoztatón, amelyen több más aktuális témával is foglalkozott. Ma bizonyos alapkérdések sem rendezettek, az egyes országok eltérő elvek szerint mérik, minősítik a vízszennyezést. Keretegyezményre van tehát szükség, amely foglalkozik a szeny- nyezéskibocsátókkal szemben alkalmazott felelősségre vonás kérdésével is. Maróthy László elmondtál a KVM kezdeményezte a pénzügyi kormányzatnál, hogy a környezet- és természetvédelmi beruházások 100-százalékos adó-visszatérítésben részesüljenek. Világrekord házunk tájáról A televízió tegnap esti híradójából értesültünk arról, hogy lapunk augusztus 31-én kiadott, nyolcoldalas, 5,5X8.0 centiméteres Tevan-különszáma — megdöntve egy, az Amerikai Egyesült Államokban még 113 évvel ezelőtt felállított, igencsak szakállasnak számító világrekordot —, bekerül a Londonban évente megjelenő Guinness Books (Rekordok Könyve) nyilvántartásába. A mini újság maxi sikere a Kner Nyomdában lapunk munkatársainak közreműködésével született meg. Ez idő szerint tehát a földkerekség legkisebb méretű újságjának fejlécén ez áll: Békés Megyei Népújság. Fellendül a kereskedelem Chilével Hatékonyabb telepiiléspolitikát! A Habitat — az emberi települések — világnapja alkalmából hétfőn az ENSZ Habitat Magyar Nemzeti Bizottsága és Kelet-Európai Információs Irodája konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. Horváth István belügyminiszter bevezető beszédében elmondta, hogy a demográfiai viszonyok kedvezőtlen alakulása, a gazdálkodás feltételeinek szigorodása, a települések infrastruktúrájának fejlesztésére fordítható eszközök szűkössége kedvezőtlenül befolyásolja településeink helyzetét, lakóinak életkörülményeit. A nyolcvanas években a népességcsökkenés üteme gyorsult. A lakáshiány ennek ellenére mind égetőbb gonddá vált. Az új építkezések mellett háttérbe szorult a meglévő lakások fenntartása, korszerűsítése. A korábbi településpolitika elsősorban a gazdaságpolitikát igyekezett szolgálni. A korszerű településfejlesztési politika viszont csak akkor lehet hatékony, ha a spontán folyamatok és a tudatos irányítás törekvései nem keresztezik, hanem minél jobban kiegészítik egymást. A továbbiakban a konferencia résztvevői előadásokat hallgattak meg a városi lakásépítés területi összefüggéseiről, a falusi letelepedés alternatíváiról, valamint a Habitat szerepéről, nemzetközi kapcsolatainkban. Tizenhat év után október 1-jén ismét megnyílt San- tiagóban a chilei magyar kereskedelmi kirendeltség. Ebből az alkalomból hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a Kereskedelmi Minisztériumban, ahol elmondták: kereskedelmi kapcsolataink Chilével nem szüneteltek az alatt a 16 év alatt sem, amíg a két ország nem állt diplomáciai kapcsolatban egymással, ám most, hogy a kapcsolatok helyreálltak, a kereskedelmi forgalom és a gazdasági együttműködés fellendülése várható. A két ország közötti kereskedelmi forgalom a legutóbbi időkig mérsékelt volt, a magyar export tavaly egymillió dollárt tett ki, az import 20 milliót. A chilei importcikkek — elsősorban a réz és az állattenyésztéshez nélkülözhetetlen halliszt — európai közvetítőkön keresztül jutottak Magyarországra. A magyar exportban növekszik a Tungs- ram-fényforrások eladása, ez az összes kivitelnek több mint felét teszi ki. Cél, hogy az import és az export egyensúlyba kerüljön. Nemcsak a külkereskedelmi forgalom, hanem a gazdasági együttműködés más formáinak a bővülése is várható: több magyar és chilei vállalat már folytatja a 16 évvel ezelőtt megszakadt tárgyalásokat, egyebek között autóbuszok és más tömegközlekedési eszközök közös gyártásáról. Szó van arról, hogy tengeri kikötői berendezéseket, úszó- és portáldarukat szállíthatnak a magyar vállalatok Chilébe. Az ottani partnerek változatlanul igénylik azokat a magyar termékeket, amelyeknek exportálásáról 16 évvel ezelőtt megkezdődtek a tárgyalások; ilyenek például az oktatási berendezések és kórházi felszerelések. A Székesfehérvári Ingatlankezelő Vállalat és egy osztrák cég vegyes vállalatot alapított Alumínium Falburkoló és Szigetelő Kft. néven. A cég épületek burkolására alkalmas festett alumíniumlapokat forgalmaz majd, amelyekkel bármilyen betonblokkból épített házat be lehet burkolni. Fotó: Kabáczy Szilárd Növekvő teljesítmények Első félév után a megye ipari szövetkezetei Elnökségi ülésen értékelték a Békés megyei ipari szövetkezetek 1989. I. félévi gazdálkodásukat. Megyénkben a 71 szövetkezet közül 30 hagyományos felépítésű; 39 kisszövetkezet és két leányvállalat. A termelési mutatókat tekintve a szövetkezetek árbevétele 3,978 millió forint, 413 millió forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. A 11,6 százalékos növekmény a szövetkezetek között rendkívül nagy szóródás mellett valósult meg. Néhány (hagyományos) szövetkezet termékeire (például oxidkerámia, fémtömlő, nyílászáró, sportszőnyeg) továbbra is dinamikusan nő a bel- és külföldi kereslet. A negatívan befolyásoló tényezők közül főként a rendelésállomány csökkenését, a belföldi és import anyagok hiányát, a kisszervezetek megszűnését kell említeni. Az exportértékesítésre jellemző, hogy a meglévő problémák ellenére az I. félévi teljesítések meghaladják az előző év azonos időszakában elért értéket. Az árbevétel tőkés exportban 390 millió forint, a szocialista exportra 495 millió forint, az előbbi 103,8 százalékos, az utóbbi 105,7 százalékos növekedésnek felel meg. Az arányok csekély átrendeződése mellett az eddig is jelentős exportot adó szövetkezetek (ágazatok) értek el számottevő eredményt. Tőkés viszonylatban a fafeldolgozó, a textilruházati, a cipőipari és a háziipari ágazat; szocialista viszonylatban a fém- tömegcikk-, a villamos-, a cipő- és a háziipari ágazat exportja emelhető ki. Mindkét — tőkés és szocialista — exportra egyaránt jellemző, hogy általában alacsony az elérhető jövedelem, szigorodnak a minőségi követelmények. A szerződések sok esetben rendkívül rövid távúak, az időbeni teljesítését több esetben anyaghiány gátolta (például textilruházati iparban). A belföldi értékesítés alakulására nincs konkrét adat, ennek ellenére megállapítható, hogy az igény (kereslet) valamennyi ágazatban csökkent. A vizsgált szövetkezetek mintegy 80 százaléka jelzi, hogy a kereslet a megszokottnál visszafogottabb, s ez a rendelésállományoknál egyértelműen visz- szatükröződik. A létszám változása — hagyományos szövetkezetnél fogyás, kisszövetkezetnél növekedés — rendkívül nagy szóródás mellett következett be. A csökkenés a fizikai munkakörben dolgozókra jellemző, ezen belül is az átalányelszámolásos és a bedolgozói létszám fogyása mutatható ki. Valós problémát általában csak a szakmunkások eltávozása, illetve hiánya okozott, egyéb területeken bekövetkezett csökkenéseket — jellemző módon — nem igyekeztek pótolni. A liberalizált bérgazdálkodásnak és az egyéb szervezési intézkedéseknek köszönhetően a kieső létszám általában nem jelentette a termelés mérséklődését. A kilépések okai között a magasabb jövedelem iránti igényt lehet említeni. Az ipari szövetkezetek I. félévi nyeresége 214 millió forint (103,9 százalék), s ez lényegében az előző év eredményével azonos. 1989. december 31-ig a nyereség várhatóan 530 millió forint körül alakul. A korábbi évek tapasztalatait figyelembe véve esetleg ennél több is lehet. P. J.
