Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-03 / 233. szám

BÉKÉS MEGYEI Il HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTÓBER 3., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Mai számunkból: Apró bonyodalom... (3. oldal) De hát meghalt egy ember! (3. oldal) Történelemtanárok — kétségek között (4. oldal) Aki meneszteni akarja a kommunistákat (3. oldal) Lovas mindenes... <s. «Man Felértékelődik a népképviseleti fórumok szerepe Magyarország formálódó társadalmi viszonyai, az ál­lami-politikai berendezkedés demokratikus átalakításá­nak követelményei indokolttá teszik a tanácsrendszer önkormányzati típusú reformját, ez azonban rendkívül összetett feladat — állapítja meg a helyi és megyei ön- kormányzati törvény szabályozási koncepciója, amelyet hétfői ülésén vitatott meg, Németh Miklós kormányfő elnökletével a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma. Az eszmecsere vitaalap­jául szolgáló koncepció utal arra, hogy az ötvenes évek többször korrigált tanács- rendszere lényegében kime­rítette tartalékait, s társa­dalmi és szakmai közmeg­egyezés született abban, hogy nem további korszerűsítge- tésre, hanem alapvető s át­fogó reformra van szükség. Verebélyi Imre belügymi­niszter-helyettes bevezetőjé­ben hangsúlyozta, hogy a koncepció követni kívánja azokat az alapértékeket, amelyeket az önkormányza­tiság útjára lépett, fejlett demokráciák „kitermeltek”. A magyar elképzelés szoro­san kapcsolódik az európai önkormányzati chartához: az önkormányzást olyan kollek­tív emberi jognak tekinti, amely a településeket illeti meg, kollektív emberi jog­ként próbálja meg beépíteni a magyar közügyi gondolko­dásba. A miniszterhelyettes sze­rint az önkormányzati tör­vény megalkotása feltételezi a tanácstestületek működését túlszabályozó több mint két­ezer jogszabály radikális fe­lülvizsgálatát. Kifejezte meg­győződését, hogy amennyi­ben az elképzelés kormány­zati koncepcióként él tovább, hozzá kell igazítani több, for­málódó törvénytervezetet, amely nem önkormányzat­barát koncepcióhoz készült. Németh Miklós e gondo­lattal egyetértve fontosnak tartotta, hogy például az ál­lamháztartási, illetve a föld­törvény. valamint a tulaj­donreform vonalvezetése egyezzék az önkormányzati törvény koncepciójával, ne keresztezze azt. A kormány stratégiájának összerendező- dése e kérdésekben elenged­hetetlen. Megerősítette, hogy a Minisztertanács október második felében kíván fog­lalkozni a törvénytervezet­tel. A kormányfő hangoztat­ta, hogy a többpártrendszer keretei között a népképvise­leti fórumok szerepe felér­tékelődik, s e helyzetre nem­csak a kormányzatnak, ha­nem az államigazgatásnak is fel kell készülnie. Ugyanak­kor figyelmeztetett: az ál­lamszervezet megóvása alap­vető politikai érdek; ameny- nyiben meginog az állam működőképessége, az a békés átmenetet is veszélyezteti. A stabil államszervezet meg­bontására irányuló törekvé­seket határozottan el kell utasítani — mutatott rá. A sokszínű, valamennyi résztvevőt megszólalásra késztető vitában a vélemé­nyek egybecsengtek abban, hogy megyei önkormányzat­ra a továbbiakban is szük­ség van. Egyetértés volt ab­ban is: halaszthatatlan a jogszabályok csökkentése, a tanácsi apparátusi létszám leépítése, magasabb képzett­ségű, jobban megfizetett hi­vatalnokok foglalkoztatása. Volt, aki arra figyelmezte­tett, hogy a törvénynek a tulajdontörvénnyel egyidejű­leg kell megszületnie, amely kimondja az önkormányzati tulajdont, mások szükséges­nek tartották, hogy a taná­csi érdekképviselet a terve­zetben markánsabban fogal­mazódjék meg. A vitát követően a Taná­csi önkormányzatok Orszá­gos Szövetségének megala­kulásáról és eddigi működé­séről Acs István, a szövetség elnöke adott tájékoztatást. Németh Miklós fontosnak tartotta, hogy a Tanácsi Kol­légium és a szövetség között ne legyenek párhuzamossá­gok. A kormányfő egyetér­tett azzal a felvetéssel, hogy a különféle tárcák vonj ík be a műhelymunkába a szövet­ségek képviselőit. A miniszterelnök kérdé­sekre válaszolva szólt arról, hogy a tanácsi dolgozók bér­rendezését központi alapból nem tudják fedezni, a bér­automatizmus kialakítására azonban a közigazgatásban és az államigazgatásban is módot kell találni, különö­sen arra a 2-3 évre. amíg az inflációt nem sikerül egy- számjegyűvé tenni. A hely­zetet jellemzi — mondta a kormányfő, hogy 40 800 fo­rintos miniszterhelyettesi fi­zetésért már a kormány, is nehezen talál megfelelő em­bert. Felelősségre vonás és adókedvezmény Magyarország a szófiai, október 16-án kezdődő össz­európai környezetvédelmi ta­lálkozón kezdeményezni fog­ja, hogy tűzzék napirendre a határfolyók vízszennyezé­sének kérdését — közölte Maróthy László miniszter hétfőn, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisz­tériumban megtartott sajtó- tájékoztatón, amelyen több más aktuális témával is fog­lalkozott. Ma bizonyos alapkérdé­sek sem rendezettek, az egyes országok eltérő elvek szerint mérik, minősítik a vízszennyezést. Keretegyez­ményre van tehát szükség, amely foglalkozik a szeny- nyezéskibocsátókkal szemben alkalmazott felelősségre vo­nás kérdésével is. Maróthy László elmondtál a KVM kezdeményezte a pénzügyi kormányzatnál, hogy a környezet- és termé­szetvédelmi beruházások 100-százalékos adó-visszaté­rítésben részesüljenek. Világrekord házunk tájáról A televízió tegnap esti híradójából értesültünk arról, hogy lapunk augusztus 31-én kiadott, nyolcoldalas, 5,5X8.0 centiméteres Tevan-különszáma — megdöntve egy, az Ame­rikai Egyesült Államokban még 113 évvel ezelőtt felállított, igencsak szakállasnak számító világrekordot —, bekerül a Londonban évente megjelenő Guinness Books (Rekordok Könyve) nyilvántartásába. A mini újság maxi sikere a Kner Nyomdában lapunk munkatársainak közreműködésével született meg. Ez idő szerint tehát a földkerekség legki­sebb méretű újságjának fejlécén ez áll: Békés Megyei Nép­újság. Fellendül a kereskedelem Chilével Hatékonyabb telepiiléspolitikát! A Habitat — az emberi te­lepülések — világnapja al­kalmából hétfőn az ENSZ Habitat Magyar Nemzeti Bi­zottsága és Kelet-Európai Információs Irodája konfe­renciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. Horváth István belügymi­niszter bevezető beszédében elmondta, hogy a demográ­fiai viszonyok kedvezőtlen alakulása, a gazdálkodás fel­tételeinek szigorodása, a te­lepülések infrastruktúrájá­nak fejlesztésére fordítható eszközök szűkössége kedve­zőtlenül befolyásolja telepü­léseink helyzetét, lakóinak életkörülményeit. A nyolcva­nas években a népesség­csökkenés üteme gyorsult. A lakáshiány ennek ellenére mind égetőbb gonddá vált. Az új építkezések mellett háttérbe szorult a meglévő lakások fenntartása, korsze­rűsítése. A korábbi településpoliti­ka elsősorban a gazdaságpo­litikát igyekezett szolgálni. A korszerű településfejlesz­tési politika viszont csak ak­kor lehet hatékony, ha a spontán folyamatok és a tu­datos irányítás törekvései nem keresztezik, hanem mi­nél jobban kiegészítik egy­mást. A továbbiakban a konfe­rencia résztvevői előadásokat hallgattak meg a városi la­kásépítés területi összefüggé­seiről, a falusi letelepedés alternatíváiról, valamint a Habitat szerepéről, nemzet­közi kapcsolatainkban. Tizenhat év után október 1-jén ismét megnyílt San- tiagóban a chilei magyar ke­reskedelmi kirendeltség. Eb­ből az alkalomból hétfőn saj­tótájékoztatót tartottak a Ke­reskedelmi Minisztériumban, ahol elmondták: kereskedel­mi kapcsolataink Chilével nem szüneteltek az alatt a 16 év alatt sem, amíg a két ország nem állt diplomáciai kapcsolatban egymással, ám most, hogy a kapcsolatok helyreálltak, a kereskedelmi forgalom és a gazdasági együttműködés fellendülése várható. A két ország kö­zötti kereskedelmi forgalom a legutóbbi időkig mérsékelt volt, a magyar export ta­valy egymillió dollárt tett ki, az import 20 milliót. A chilei importcikkek — első­sorban a réz és az állatte­nyésztéshez nélkülözhetetlen halliszt — európai közvetí­tőkön keresztül jutottak Ma­gyarországra. A magyar ex­portban növekszik a Tungs- ram-fényforrások eladása, ez az összes kivitelnek több mint felét teszi ki. Cél, hogy az import és az export egyensúlyba kerüljön. Nemcsak a külkereskedel­mi forgalom, hanem a gaz­dasági együttműködés más formáinak a bővülése is vár­ható: több magyar és chilei vállalat már folytatja a 16 évvel ezelőtt megszakadt tárgyalásokat, egyebek kö­zött autóbuszok és más tö­megközlekedési eszközök kö­zös gyártásáról. Szó van ar­ról, hogy tengeri kikötői be­rendezéseket, úszó- és por­táldarukat szállíthatnak a magyar vállalatok Chilébe. Az ottani partnerek válto­zatlanul igénylik azokat a magyar termékeket, ame­lyeknek exportálásáról 16 évvel ezelőtt megkezdődtek a tárgyalások; ilyenek pél­dául az oktatási berendezé­sek és kórházi felszerelések. A Székesfehérvári Ingatlankezelő Vállalat és egy osztrák cég vegyes vállalatot alapított Alumínium Falburkoló és Szigetelő Kft. néven. A cég épületek burkolására alkalmas festett alumíniumlapokat forgalmaz majd, amelyekkel bár­milyen betonblokkból épített házat be lehet burkolni. Fotó: Kabáczy Szilárd Növekvő teljesítmények Első félév után a megye ipari szövetkezetei Elnökségi ülésen értékel­ték a Békés megyei ipari szövetkezetek 1989. I. félévi gazdálkodásukat. Megyénk­ben a 71 szövetkezet közül 30 hagyományos felépítésű; 39 kisszövetkezet és két le­ányvállalat. A termelési mu­tatókat tekintve a szövetke­zetek árbevétele 3,978 millió forint, 413 millió forinttal több, mint az előző év azo­nos időszakában. A 11,6 szá­zalékos növekmény a szö­vetkezetek között rendkívül nagy szóródás mellett való­sult meg. Néhány (hagyomá­nyos) szövetkezet termékeire (például oxidkerámia, fém­tömlő, nyílászáró, sportsző­nyeg) továbbra is dinamiku­san nő a bel- és külföldi ke­reslet. A negatívan befolyá­soló tényezők közül főként a rendelésállomány csökke­nését, a belföldi és import anyagok hiányát, a kisszer­vezetek megszűnését kell említeni. Az exportértékesítésre jel­lemző, hogy a meglévő prob­lémák ellenére az I. félévi teljesítések meghaladják az előző év azonos időszakában elért értéket. Az árbevétel tőkés exportban 390 millió forint, a szocialista exportra 495 millió forint, az előbbi 103,8 százalékos, az utóbbi 105,7 százalékos növekedés­nek felel meg. Az arányok csekély átrendeződése mel­lett az eddig is jelentős ex­portot adó szövetkezetek (ágazatok) értek el számot­tevő eredményt. Tőkés vi­szonylatban a fafeldolgozó, a textilruházati, a cipőipari és a háziipari ágazat; szo­cialista viszonylatban a fém- tömegcikk-, a villamos-, a cipő- és a háziipari ágazat exportja emelhető ki. Mind­két — tőkés és szocialista — exportra egyaránt jellem­ző, hogy általában alacsony az elérhető jövedelem, szi­gorodnak a minőségi köve­telmények. A szerződések sok esetben rendkívül rö­vid távúak, az időbeni tel­jesítését több esetben anyag­hiány gátolta (például tex­tilruházati iparban). A belföldi értékesítés ala­kulására nincs konkrét adat, ennek ellenére megállapít­ható, hogy az igény (keres­let) valamennyi ágazatban csökkent. A vizsgált szövet­kezetek mintegy 80 százalé­ka jelzi, hogy a kereslet a megszokottnál visszafogot­tabb, s ez a rendelésállomá­nyoknál egyértelműen visz- szatükröződik. A létszám változása — hagyományos szövetkezetnél fogyás, kisszövetkezetnél nö­vekedés — rendkívül nagy szóródás mellett következett be. A csökkenés a fizikai munkakörben dolgozókra jel­lemző, ezen belül is az áta­lányelszámolásos és a bedol­gozói létszám fogyása mutat­ható ki. Valós problémát általában csak a szakmun­kások eltávozása, illetve hiá­nya okozott, egyéb területe­ken bekövetkezett csökke­néseket — jellemző módon — nem igyekeztek pótolni. A liberalizált bérgazdálko­dásnak és az egyéb szer­vezési intézkedéseknek kö­szönhetően a kieső létszám általában nem jelentette a termelés mérséklődését. A kilépések okai között a ma­gasabb jövedelem iránti igényt lehet említeni. Az ipari szövetkezetek I. félévi nyeresége 214 millió forint (103,9 százalék), s ez lényegében az előző év ered­ményével azonos. 1989. de­cember 31-ig a nyereség várhatóan 530 millió forint körül alakul. A korábbi évek tapasztalatait figyelem­be véve esetleg ennél több is lehet. P. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom