Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
BÉKÉS MEGYEI 1 HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTÓBER 10., KEDD Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Dilemma a szavazás előtt Megválasztották a párt elnökségét Elnök: Nyers Rezső, köztársasági elnökjelölt: Pozsgay Imre A Magyar Szocialista Párt kongresszusa hétfői munkanapját is ügyrendi javaslattal kezdte, amely azt kívánta elősegíteni, hogy a tanácskozást még aznap befejezhessék. Mivel a kongresszus az elfogadott menetrendjéhez képest jelentős időhátrányba került, a megyei küldöttcsoportok vezetői azt javasolták, hogy az alapszabály és a programnyilatkozat után már csak azokat a kérdéseket vitassák meg, amelyekben a döntést, az állásfoglalást a kongresz- szus a legfontosabbnak ítéli, a többit utalják át a párt •újonnan létrehozandó vezető testületéinek hatáskörébe. Egyben azt is kérték a platformoktól: a személyi kérdésekkel kapcsolatban tájékoztassák a küldötteket, hogy milyen megegyezés, milyen politikai megfontolások alapján állítják össze a vezető posztokra jelöltek listáját. A küldöttek a továbbiakban szavaztak, hogy a munkásőrség kérdésében szükségesnek ítélik a kongresszus állásfoglalását. Ugyancsak megvitatásra fogadták el a pártvagyon, valamint október 23-a, mint a nemzeti megbékélés napja megítélésének a kérdését. Ezt követően tovább folytatták a részletes vitát a Magyar Szocialista Párt alapszabályáról. A küldöttek döntöttek arról, hogy 1989. október 31-ig az alapszervezeteket össze kell hívni. Aki az MSZP alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és azt aláírásával hitelesíti, az megerősíti elhatározását, hogy tagja a Magyar Szocialista Pártnak. Az alapszabály előírja, hogy az Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes testületi döntéseit-. Mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a Magyar Szocialista Párt alapszabályával, helyezze hatályon kívül. A párt szimbólumairól a kongresszus dönt, de első alkalommal, ideiglenes jelleggel erről az országos választmány hoz határozatot. A vitában elhangzott javaslat szerint a küldöttek egy része a vörös szegfűt ajánlja pártjelképnek. A tételes vita után az alapszabályt a küldöttek a már megszavazott módosításokkal együtt nagy többséggel elfogadták. Döntöttek az MSZP választási szabályzatáról is. Az elfogadott dokumentum szerint a párttag a választás jogával abban a politikai közösségben élhet, ahová szervezetileg tartozik. Minden párttag bármely tisztségre megválasztható. Ám kivételek is akadnak. Így az elnökségi tag nem lehet a választmány tagja, a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai a párt országos és területi szerveiben, illetve a rendőrség hivatásos állományú tagjai a szolgálati helyük szerinti közigazgatási egység területén működő párt- szervekben vezetői tisztséget csak a majdani párttörvény szabályozásával összhangban tölthetnek be. A párt tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. Ugyancsak elfogadták a küldöttek a párt tagdíjfizetési szabályzatát, amely előírja: a párttagtfíj havi ősz- szegre a párttag és az alap- szervezete közötti megállapodástól függően 50-től 150 forint lehet. Az. 5000 forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezők havi tagdíja 50 forint. A párttagok azonban ennél nagyobb összegű tag- díjfizetésre is vállalkozhatnak. Szavazás következett: a küldöttek a történelmi utunkról szóló dokumentumot tudomásul vették, s mi(Folytatás a 2. oldalon) Meghívás Nyers Rezsőnek Dankó Mihály gyomaendrődi küldött a tanácskozás szünetében Nyers Rezsőtől autogramot kért kisfia részére. Közben megyei képviselőnk meghívta őt Gyomaend- rődre. Nyers Rezső a meghívást elfogadta, hiszen emlékezett arra, hogy amikor a gyomai nyomdát új számy- nyal kibővítették, akkor ő központi bizottsági titkárként részt vett a megnyitón. Most pártelnökként térhet visz- sza. A látogatás időpontját később egyeztetik. Elfogadták az MSZP alapszabályát és programnyilatkozatát A Magyar Szocialista Párt programnyilatkozata Rövid ismertetés Az MSZP programnyilatkozata leszögezi, hogy a párt mindenekelőtt elhatárolja magát a sztálinizmus és a neosztálinizmus valamennyi változatától. Következetesen megőrzi azonban a szocialista és a kommunista mozgalom azon eszméit és értékeit, mint az emberi szabadság kiteljesedését, az alulról szerveződő társadalmi közakarat érvényesítését és az önkormányzatot, az igazi kollektivitást, a társadalmi szolidaritást és az igazságosságot, az esélyegyenlőséget és a szociális biztonságot. A párt célja a demokratikus szocializmus, amelyet békés, népi demokratikus úton a társadalom és a gazdaság működőképességét fenntartva kívánja elérni. A program célul tűzi ki a demokratikus szocializmus politikai intézményrendszerének megteremtését. Ennek jellemzői: a demokratikus jogállam, a közvetlen demokrácia intézményei, a kiegyensúlyozott hatalommegosztás a különféle szervezetek és a hatalmi központok között, a szabadon választott, a főhatalmat gyakorló és a népszuverenitást képviselő felelős parlament, a hatalmi ágak egyensúlyát megtartó köztársasági elnök és a parlamentnek felelős kormány, önálló hatalmi ágként megjelenő igazságszolgáltatás, az állampolgári szabadság, a politikai szándékok kifejeződését szolgáló többpártrendszer, a különféle politikai szervezetek és irányzatok szabad versengése, önálló szociális érdekképviseletek és szakmai érdekszervezetek, alkotmányos biztosítékok az ország valamennyi kisebbsége védelmére. Az MSZP gazdaságpolitikai céljaként a piacgazdaság kiépítését tűzi ki. Ennek egyik feltétele, hogy az alkotmány is garantálja a különböző tulajdonformák (köztük a külföldi tulajdon) gazdasági jogegyenlőségét és a tulajdonlás biztonságát. A program leszögezi, hogy a törvényadta lehetőségek közti vagyongyarapodás nem sérti mások állampolgári jogait, s nem jelent visszatérést a kapitalizmushoz. A piacgazdaság kiépítésének feltétele a tulajdonreform. Ennek keretében sor kerül az állami tulajdon társadalmasítására. Az állam kezében összpontosuló vállalkozói vagyon törvényekkel szabályozott és társadalmilag ellenőrzött módon kerüljön új tulajdonosaihoz — szögezi le a program. Meg kell akadályozni a nemzeti vagyon elherdálását, a vagyon rövid távú, munkavállalói érdekek alapján történő felélését és a menedzseri hatalommal való visszaélést. A párt célja olyan jövedelemelosztás kialakítása, amely hatékonyan ösztönzi a teljesítményeket, ugyanakkor biztonságosabbá válik a megélhetés. A jövede^ lemformák között a munkabér mellett megjelenik a tőke haszna, a vállalkozói nyereség, az innováció jutalma, az ügynöki és a közvetítői díj is. E jövedelmek jogosságát is elismeri az MSZP. A szociálpolitika alapvető feladata a szélsőséges életszínvonal-különbségek mérséklése. Hatékony szociálpolitikával is el kell kerülni a tömeges munkanélküliséget. Munkahelyteremtő gazdasági stratégiával, oktatási, átképzési programokkal, vállalkozásélénkítéssel, a külföldi munkavállalási lehetőségek kitágításával a lehető legkisebbre kell szorítani a munkanélküliek számát. A párt eltökélte, hogy aktívan fellép a szegénységet újratermelő gazdasági és társadalmi feltételek megváltoztatásáért. A program a párt jellegéről a következőket állapítja meg: az MSZP a többi párttal alkotmányosan versengő, platformok szövetségeként működő, modern szocialista politikai mozgalomként kíván tevékenykedni. Baloldali szocialista párt, amely a szocialista és kommunista alapértékek szintézisére törekszik. A nép pártja, mivel a társadalom túlnyomó többsége — mindenekelőtt a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit képviseli. A reformok pártja is, mivel a strukturális reformokra és a demokráciára való békés átmenetre összpontosítja erőfeszítéseit. Az MSZP a nemzet pártjának és demokratikus pártnak — a tagság pártjának — deklarálja magát. A programnyilatkozat végül leszögezi: az MSZP független Magyarországot akar. Támogatni kívánja azokat a külpolitikai törekvéseket, amelyek már eddig is növelték Magyarország nemzetközi tekintélyét. Magyar- ország nemzeti érdeke volt és marad a Szovjetunióhoz fűződő zavartalan és kiegyensúlyozott viszony. A programnyilatkozat megfogalmazza: „Törekvéseink hasonlósága táplálja azt a reményt, hogy kapcsolataink a társadalmi berendezkedésüket szabadon megválasztó országok önkéntes és egyenjogú együttműködésévé fejlődnek.” Az MSZP arra törekszik, hogy a ma még létező szövetségi rendszerek viszonyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként is önállóan, kezdeményezően kívánja előmozdítani a tömbök megegyezéseit, a bizalom elmélyítését. A párt támogatja azt a gondolatot, hogy minden külföldi haderő távozzék az európai államok területéről, s a leszerelési folyamat részeként vonják ki a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat is. A párt őszintén kívánja a Duna menti népek összefogását, a kapcsolatok javítását és elmélyítését. A Magyar Szocialista Párt világnézeti korlátok nélkül kész együttműködni minden demokratikus, Európa jövőjéért felelősséget érző politikai erővel, elsősorban a reformok mellett elkötelezett kommunista, szocialista, szociáldemokrata és más baloldali irányzatokkal, az új típusú környezetvédő, ifjúsági, béke- és nőmozgalmakkal. Az MSZP meg kívánja őrizni sokrétű kapcsolatait a nemzetközi kommunista mozgalom pártjaival, keresi az együttműködés lehetséges területeit a polgári politikai erőkkel is. Megkülönböztetett érdeklődést tanúsít a szociáldemokrata tapasztalatok iránt, melyet a közös hagyományok táplálnak — állapítja meg egyebek között a dokumentum.
