Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-09 / 239. szám
1989. október 9., hétfő o Fock leníf: Brezsnyev nem tűrt semmilyen „kilengést” Elegáns, ősz hajú embert pillantunk meg a kongresszus szünetében, Fock Jenő volt miniszterelnököt. — Fock elvtárs, önnek, mint a reform- politika hazai elindítójának, mi a véleménye, folytatódik az a folyamat, am.it az 1960-as évek végén Nyers Rezsővel elkezdtek? — Mi annak idején, 1968 januárjában a gazdasági reformmal együtt politikai reformot is akartunk, sajnos akkor a nemzetközi körülményék korántsem kedveztek annyira, mint most. Idézzük csak visz- sza a történelmet! A magyar példát még ’68 őszén követték a csehek, s a reform- törekvéseiket akaratunkon kívül a mi segédletünkkel leverték. Majd 1970-ben Go- mulkáék kísérlete fulladt kudarcba. A szocialista tábor korlátlan lehetőségekkel bíró ura, Brezsnyev nem tűrt el semmilyen „kilengést”. Náluk, a Szovjetunióban még gazdasági reformról sem lehetett szó. Hiábavaló volt Hruscsov minden, próbálkozása. — Magyarországon mi okozta a legnagyobb áttörést a gazdaság szocialista felfogásában? — A gazdasági reform kudarcát a politika intézményrendszere, s annak megkövesedése okozta. Ezen a téren nem lehetett áttörést elérni. Mégis, a szocialista világban mi mondtuk ki először az állami és a szövetkezeti tulajdon egyenlőségét. Szemben a többi szocialista ország állami tulajdon elsőbbségét túlhangsúlyozó politikájával. Sőt, mi támogattuk a magántulajdon létjogosultságát is. — Milyenek voltak a hatalmi viszonyok a hetvenes évek elején, hiszen egy miniszterelnököt nem lehet könnyű elmozdítani a helyéről? — Ez valóban így van, engem nem is akartak leváltani. De miután Nyers Rezső és Fehér Lajos kikerült a Központi Bizottságból, én kértem a felmentésemet, amit el is fogadtak. Tehát, ha úgy tetszik, helyzetbe hoztak. így 1972-ben, a reform visszafordult. Igaz, két hét múlva kérték, hogy legyek újra miniszterelnök, mert a nép .körében népszerű vagyok. Elfogadtam, de higgye el, három évet ültem Horthy ideje alatt a szegedi Csillagbörtönben, de könnyebb dolgom volt, mint a másfél év miniszterelnökség ideje alatt. Szörnyű az, amikor az ember nem csinálhatja azt, amit szeretne. — A pártkongresszus előtt, vagy alatt konzultáltak-e valamilyen kérdésben Nyers Rezsővel? — En arra kértem őt, hogy a névváltoztatást ne elvi kérdésként kezelje. A szocialista jelző eddig is benne volt a párt nevében, most is benne maradhat. A kommunista előtte se szerepelt, most se. A munkás kifejezés — régen se csak munkások alkották a pártot, a munkás jelző maradvány, politikai kinyilatkoztatás volt. — Milyen elvi kérdéseket tart ön ma fontosnak? — Az új párt vállalja fel a régi párt múltjából mindazt, amit lehet. Ne következzenek be azok a hibák, amelyeket Rá- kosiék elkövettek a .két párt egyesülésekor. Ne kerüljön senki az üldözöttek listájára. — Mi a véleménye a Magyar Szocialista Pártról? — Zavar néhány dolog. Például mindenki népszerű akar lenni, s ezért felelőtlenül ígérget, mondjuk életszínvonal- emelkedést. Nyers Rezső azt nyilatkozta, hogy az új pártban helye van a kommunistáknak és a reformereknek is. Majd később arról beszélt, lehet hogy kommunista párt is alakul majd. Továbbá az is zavar, hogy a párttagoknak aláírásukkal kell regisztrálni az új párthoz történő csatlakozást. Taggyűléseket kell összehívni, meg kell beszélni a programot. Megzavarják az emberek gondolatait, s félmillióan fogják elhagyni a pártot. — Mennyire lehet egy kormány független, mit szól Németh Miklós beszédéhez? — Ne akarjon egy kormány se túlzottan függetlennek látszani, ilyen még nyugaton sincs. Amíg a párt hatalmon van, addig lesz befolyása is. Szerintem nagyobb a kormányban a reformretorika, mint a “tényleges reformcselekvés. Mindenki a helyén akar maradni, vagy előrébb akar jutni, s csak szónokol. Tudósok és politikusok tást kap az oktatás. Küldött-társai figyelmét arra hívta fel, hogy személyesen keressék, s nyerjék még tagtársaikat az új pártnak. Alz esti órákban a XIII. kerület küldötteként felszólaló Barabás János véleménye szerint a programnyilatkozatban vázolt legfontosabb stratégiai kérdésekben egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Az új párt létrehozásának pillanatában világosabbá, konkrétabbá, szellemi értelemben radikálisabbá kell tenni a programot, megfogalmazva, hogy az ország, a nemzet előrehaladását egy baloldali szocialista párt segítheti. * * * A programnyilatkozat általános vitáját lezárva az esti órákban megkezdődött az alapszabály-tervezet feletti részletes szavazás, amelynek keretében számos szövegmódosítást vitatnak meg a küldöttek. Az alapszabály kapcsán egyebek közt olyan lényeges kérdésről kell döntenünk, mint a párt működési alapelvei, a párt országos szervei, s az utóbbi hónapok már-már neuralgikusnak számító kérdése: kivonul-e a párt a munkahelyekről. (A küldöttek ma folytatják munkájukat.) * * * Vasárnap este egy kérdés hangzott el az MSZMP kongresszusán, amely szerint olyan híresztelések kaptak lábra, hogy kormány- válság lenne, a kormány több tagja lemondott volna. Ezt a híresztelést a plénum előtt Németh Miklós kormányfő cáfolta. A küldöttek nagy tapssal fogadták azt a bejelentését, miszerint a kormány a helyén van. egyetlen tagja sem mondott le, nincs kormány- válság. Mint megjegyezte: a miniszterek közül az esti órákban néhánvan valóban távoztak a teremből, amit azzal magyarázott a miniszterelnök, hogy készülniük kell. a hétfői munkanapjukra. Itt pártkongresszus folyik, a párt dolgaival foglalkozzon mindenki — mondta a kormányfő, aki a kormány nevében egyben sok sikert is kívánt a tanácskozás munkájához. A tudósításokat készítették: Dányi László, Kiss A. János, Papp János, Rákóczi Gabriella. Fotó: Gál Edit és Kovács Erzsébet. Nyers Rezső: megtiltani nem lehet... A már-már parttalanná való -vitát Nyers Rezső oldotta fel, aki felment az emelvényre és elmesélte, hogy nemrég beszélt egy olyan nyugati tőkéssel, aki Magyar- országon alakít vegyes vállalatot. Feltette neki a kérdést: engedné-e, hogy az üzemben pártszervezet működjön? A tőkés azt válaszolta, természetesen, kiváltképp . akkor, ha ez elősegítené a munka hatékonyságát, szer- tezettségét. 1 Egy másik példát is mondott, saját életéből. O annak idején, a Horthy-rendszerben munkahelyén a nyomdászokkal együtt politizált, s vajon miféle demokrácia az, amelyik ma megtilthatja a szabad szerveződés jogát? Ezért azt javasolta, hogy ne korlátozzák az önkéntes szerveződés elvét, a fő cél legyen a lakóterületi pártmunka, és erre ösztönözzék is az embereket, de megtiltani pem lehet a munkahelyi szerveződést, aki ott akar pártmunkát végezni, az végezhessen ott. A kongresszus nagy többséggel ezt fogadta el. 7 a kongresszus megyei visszhangja '• Madarat tolláról, pártot tagságáról Hild György, a Gyulai Városi Tanács osztályvezetője, MSZMP-tag, elhárítaná a véleménynyilvánítást, de érződik, hogy van mondanivalója az eseményekről. — Beteljesült-e várakozása a Magyar Szocialista Párt megalakulásával? — Az új pártról majd akkor lehet igazán véleményt alkotni, ha kiderül, hogy kik regisztráltatják magukat. Talán a programnál és a szervezeti szabályzatnál is többet elárul az új pártról az, ha majd látjuk, kikből tevődik össze a tagság. E pillanatban én nem érzékelek semmilyen szűrőt, vagy védekező reflexet, amellyel távol tarthatók mindazok, akik lejáratták magukat, vagy egyszerűen hiteltelenek. — ön már döntött-e a belépésről? — Időre van szükségem, tájékozódni szeretnék. Az MSZP céljai vonzanak, de előbb látni kell, hogy az új párt képes-e új módon működni. Pártértekezleteket kell tartani. A kongresszus előttiek súlyos politikai alkuval terheltek, vagy fásultságtól bénultak voltak. Üj összetételű testületekre, új vezetésre van szükség valamennyi szinten. Ez a párt akkor lesz cselekvőképes, ha olyan emberek alkotják, akik a fő kérdésekben egyetértenek, s el is hiszik egymásról ezt, — Megnyugtatja-e, hogy beszélgetésünkig elmaradt a pártszakadás? — Ha a kongresszuson nem is kerül rá sor, a regisztrálás során, illetve a pártértekezleteken a személyi elhatárolódásnak kell megvalósulnia. Mert ha az MSZMP tagságának egésze átkerül az MSZP-be, akkor bizony nem csináltunk semmit. Elefántcsonttoronyból Dr. Zsíros Gézát, a Függet- getlen Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Békés megyei elnökét, a Politikai Intézőbizottság tagját arról faggattuk, vajon mint ellenzéki és a ke- rekasztal-konszenzust aláíró párt vezető politikusa miként vélekedik a kongresszus eddigi eseményeiről. Vajon az újjáalakult Magyar Szocialista Párt, amely a reformok elkötelezettjének vallja magát, megkönnyíti-e a két párt közötti együttműködést a jövőben? — Alapvető gond számomra, hogy a párt ismét nem foglalkozik kellő súllyal a vidékkel, az itt élő emberek sorsával, jövőjével? Sajnos, a vonalvezetés továbbra is egyértelműen főváros- és ipari centrikus. Nem tudni azt sem pontosan, vajon mit akarnak konkrétan a mezőgazdasággal. Hiszen önmagában a szövetkezeti parasztsággal együttműködni még egyáltalán nem jelenti a mezőgazdasággal foglalkozó lakosságot. Mert Magyarországon több mint kétmillió ember kötődik az agrártermeléshez. Számomra az se világos, vajon milyen forrásokból próbálják előteremteni a vidéken nélkülözhetetlen infrastruktúra kiépítésének fedezetét. Egyértelműen meggyőződtem arról is, hogy ez a párt még most is csak belülről vívódik, a tagok, illetve a kongresszus küldöttei egymással vitatkoznak, ahelyett, hogy olyan programot hirdetnének, mellyel a tömegek azonosulni képesek. S hogy milyen tartalommal töltődik fel a Magyar Szocialista Párt? Erre sem tudok ma még választ adni. Mert pillanatnyilag nem látok olyan közös pontúikat, amelyekkel együtt lehetne működni. Mintha egy elefántcsonttoronyba zárták volna magukat! Pedig ideje lenne végre az emberék közé, de mindenekelőtt a mindennapok családjához közeledni... Ha vizet prédikálunk... Mint volt községi párttitkár és a mozgalomban ma is tevékeny párttag, vajon mit vár a kongresszustól — kérdeztük Balogh Józsefnét Újkígyóson. — Mindenképpen olyan döntéseket, amelyek végre egyértelműek, s legfőképpen célra- vezetőek. Szeretnék végre hinni abban, amit csinálok. Ha talán ma nem is oly divatos, de én mindenképpen nosztalgiával gondolok a valamikori pártmunkára. Arra, amelyet még büszkén végzett az ember, mert volt hite. Ezt szeretném most visszakapni. — S vajon az újjáalakult MSZP-ben regisztráltatja-e magát? — Ezen még mindenképpen el kell gondolkodnom, hiszen időre van szükségem ahhoz, hogy az ember tisztán lásson, hogyan, miként tovább. — Véleménye szerint a vidéki platform előretörése hozhat-e érdemleges változást az ország távoleső térségeiben, egyáltalán a kisebb településeken? — Sajnos egyáltalán nem vagyok meggyőződve afelől, hogy gyors és érdemleges változás lesz ezen a területen. Véleményem szerint mielőbb abba kellene hagyni párton belül az egymásra mutogatást, mert a haladást csak ösz- szefogással lehet szolgálni, és nem utolsósorban példa- mutatással. Mert ha a régi módszerekkel próbál dolgozni ismét a párt, esélye sincs arra, hogy az emberek rokon- szenvét elnyerje, névváltoztatástól, újjáalakulástól függetlenül. Nekünk egyetlen lehetőségünk maradt, nevezetesen a lakosság boldogulását szolgálni. Hiszen csak így lehet esélyünk hogy a választásokon mandátumot szerezzünk, s a tömegek nevében vállalt programunkat következetesen megvalósíthassuk. Számomra azonban a legfontosabb az, hogy ha vizet prédikálunk, vizet is igyunk.
