Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-08 / 238. szám
BÉKÉS MEGYEI a Haza minden előtt N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTÓBER 8., VASÁRNAP Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Megalakult a Magyar Szocialista Párt Este 8 óra 20 perckor a kongresszus elsöprő többséggel, 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta a párt jellegéről szóló állásfoglalás-tervezetet. Ezzel megalakult a Magyar Szocialista Párt. Szombaton 8.30 órakor folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A délelőtti tanácskozáson elnöklő Horn Gyula bejelentette. hogy három platform, a Népi demokratikus platform, a Reformszövetség és az Ifjúsági platform húsz perc szünet elrendelését kérte. A küldöttek egyhangú szavazással jóváhagyták a kérést. A második napra már mintegy 600 küldöttet tömörítő Reformszövetség arra használta fel a szünetet, hogy ismertesse tagjaival a Magyar Szocialista Párt megalakítására vonatkozó tézistervezetét. E tézisek szerint e párt az MSZMP programjával és szervezetével szakító, alapjaiban, programjában új típusú baloldali párt lenne, amely a közös elvi alapon szerveződő, akcióegységet vállaló platformok szövetségéből állna. Az új párt az MSZMP jogutódjaként tevékenykedne tovább, A téziseket ismertető Ágh Attila elengedhetetlennek tartotta hangsúlyozni, hogy ez nem politikai, hanem jogi folytonosságot jelentene. Akik elfogadják e téziseket, azok egy új párt megalakításának folyamatában vesznek részt. Az új típusú párt a magyar baloldali mozgalom szocialista és demokratikus hagyományainak folytatója. Szövetséget keres a hazai baloldal más pártjaival, és hiteles partnerként az összes demokratikus párttal kapcsolatot kíván kiépíteni a nemzeti megújulás érdekében. Az MSZP szoros kapcsolatra törekszik a reformelkötelezettségű szocialista pártokkal Közép- és Kelet-Európábán, s a ré- formkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártokkal, valamint a baloldali pártokkal és mozgalmakkal Nyugat-Európában. Ágh Attila hangsúlyozta: az új párt megalakítása nyilvánvalóan személyi garanciák rendszerét is feltételezi, tehát egy „pluralista, de relatíve egységes” elnökség kialakítását. Hozzátette: a személyi kérdésekben természetesen nem kívánnak dönteni a többi küldött véleményének ismerete nélkül. A reformszövetség egy másik tagja szerint az MSZMP-nek ki kellene nyilvánítania Magyar Szocialista Pártként való újjáalakulását, fenntartva jogi személyiségének folytonosságát, valamint azt, hogy az új párt letéteményese ugyanazon kezelői jogoknak, amelyeket az MSZMP kapott működéséhez. E deklaráció nélkül ugyanis jogilag támadhatóvá válhat az új párt jogutódlásának kérdése. A délelőtti vitában az MSZMP, illetve a benne kikristályosodott áramlatok több meghatározó személyisége is szót kért. Az új, baloldali szocialista párt megteremtését sürgetők véleményét erősítette hozzászólásában Vitányi Iván, aki a Reformszövetség szóvivőjeként körvonalazta a tömörülés határozott elképzeléseit e pártról, s a létrehozásával kapcsolatos feladatokról. Röviddel Vitányi Iván hozzászólása után lépett a szónoki emelvényre Németh Miklós miniszterelnök, hogy kormánya nevében is leszögezze : ez a .kormányzat a radikális reformerők szövetségese, s abban érdekelt, hogy az állampártból kormánypárt váljék. Soron kívül kért szót Be- recz János, aki ezekkel és az új párt megalakítását szorgalmazó más felszólalásokkal szállt vitába; korainak tartotta néhányak döntését a párt jövőjéről, sorsáról, amikor a kongresszus még nem foglalt állást ebben. A délelőtti vita utolsó szakaszában felszólaló Vastagh Jó úton a reform ügye Ágh Attila politológus vezetésével a kongresszusi központ előterében tanácskozott a pártkongresszus legnépesebb platformja, a Reformszövetség. — Miért reformszövetség, miért nem platform vagy reformkor? — kérdeztük a politológust. — A szövetség, mint kifejezés, tágabb tartalmú. Ügy gondoltuk, hogy így azok szimpátiáját is elnyerhetjük, akik eddig idegenkedtek vagy szélsőségeseknek tartották a reformkörök tagjait, s ezen keresztül a reformköröket is. — Jelenleg hány küldött csatlakozott a szövetséghez? — Ebben^ a pillanatban írta alá a csatlakozási ívet a 470. kongresszusi küldött. De politikai egyezséget kötöttünk a „Vidék” platformmal is, erről viszont egyelőre taktikai okbk miatt nem nyilatkozom. Pál viszont arra a megállapításra építette mondandóját, hogy a megkezdett úton már nem lehet visszafordulni, visszakanyarodni a régi intézményekhez, módszerekhez. * * * A párt céljairól, jellegéről, programjának alaptételeiről és működési elveiről folytatott vitát délután 2 órakor zárta le az elnöklő Horn Gyula. Bejelentette: a különböző platformokhoz csatlakozott küldöttek a háromórás ebédszünetben egyeztetik álláspontjukat, s kialakítják véleményüket az új párt létrehozását kimondó dokumentumtervezetről. Délután 5 órakor gyűltek egybe újra a küldöttek, ám az ülésterem csak néhány percre népesült be, mivel az elnöklő Horn Gyula bejelentette: a Reformszövetség és a Népi demokratikus platform ezekben a percekben is egyezteti közös határozattervezetét a párt jellegéről, s ezt a plénum elé kívánják terjeszteni. Ezért a küldöttek újabb szünetet hagytak jóvá. Csaknem egy óra elteltével folytatta munkáját a kongresszus, ekkor ismertette Horn Gyula a megalakítandó ú j párt — a Magyar Szocialista Párt — jellegéről szóló állásfoglalástervezetet. A beterjesztett dokumentumhoz először Nyers Rezső szólt hozzá, hitet téve az új típusú baloldali szocialista párt mellett. * * * A párt elnöke után Be- recz János kapott szót, aki támogatásáról biztosította Nyers Rezsőt, de egyúttal javasolta: ne szavazzanak addig a dokumentumról, amíg azt valamennyi küldött írásban kézhez nem kapja, hiszen nagy jelentőségű kérdésekről kell dönteni. Ezt az ügyrendi indítványt a kongresszus megszavazta, s így — a dokumentum sokszorosításának idejére — ismét szünetet rendeltek el. (Folytatás a 2. oldalról) D vidék nem adományt kér Veress Sándor, Békés város küldöttének véleménye az MSZMP programnyilatkozatáról: — Én az agrárszektorban dolgoztam, és ott is kiemeltem, hogy környezetem nemtetszésének és sérelmének adott hangot a csendes és elnyomott vidék, ezen belül az agrárágazat, a szövetkezeti mozgalom lekezelése miatt. — A vidék elmaradottságát nem a főváros, a kiemelt városok és Dunántúl rovására kérjük gyorsított ütemben megszüntetni, hanem a térségben megtermelt javak értékének reális mértéke maradjon az előállítóknál, a padlássöpréses központi elvonás helyett, így nem kérünk a másodlagos elosztás fejkvótás rendszerének morzsáiból. — Valódi önkormányzatot követelünk a vidéki kistelepüléseknek, társadalmi és gazdasági vonatkozásban. Gazdaságilag elviselhetetlen, hogy a kisvárosokban, községekben, falvakban minden infrastrukturális beruházást — víz-, gáz-, szennyvíz-, úthálózat —, nagyrészt lakossági pénzből, társulásos alapon tudunk csak megvalósítani. A tanácsi költségvetések reálértékének évenkénti csökkenésével veszélybe kerül az egészségügy, közművelődés és az oktatás alapvető ellátása. Hasonló gondjaink vannak a vidéki ipartelepítés^ területén, mivel csak gyáregységeink, letelepített üzemeink vannak — ipari szövetkezetek kivételével —, melyek gyarmati funkciót töltenek be a központi gyárak, anyavállalatok gazdaságtalan, sokszor ráfizetéses munkájának elvégzésére, az elavult gépeik kiselejtezése helyett az alacsony technikai színvonal konzerválására és a vidéki alacsony bérek megtakarításából jóval magasabb központi fejlesztésre, önállósodásuk a fent említett három szempont miatt ütközik akadályba, így szerkezetkorszerűsítésük fejlesztési alap hiányában elmarad. Az agrárágazat helyzetét elemezve, a programnyilatkozat és az agrárpolitikai állásfoglalás tervezett tükrében megállapíthatjuk, hogy az MSZMP az agrárolló további nyitását tűzi ki célul. Az agrárpolitikától várja a vidék sokoldalú fejlesztését, a városok, falvak közötti ellátottságbeli különbségek csökkentését az állam helyett. Eddig is ezt tettük, amikor gazdaságaink sokkal jobb anyagi helyzetben voltak, mint most. Megyénk szövetkezeteinek több mint 30 százaléka az életben- maradásért küzd, s nem tudom, hogyan várhatják el tőlünk, hogy támogassuk a településfejlesztést, biztosítsuk a tulajdonformák változásából következő részesedést, és bérleti díjakat. Elviseljük a túlfeszített elvonást, és még tagságunk megélhetését is garantáljuk. Ha szót kapok — fejezi be mondandóját Veress Sándor —, akkor ezeket mindenképpen elmondom; ha nem, akkor hozzászólásomat írásban fogom leadni. Eszmecsere a kongresszusi palota előtt
