Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-06 / 236. szám

1989. október 6., péntek

o

IgNíHMM

1944. október 6.—1989. október 6.

Mi lesz a munkásőrséggel ?

Megnyugtatóiéig hatott a munkásőrökre a Minisztertanácsnak az a határozata, hogy a korábbi tervétől eltérően nem decemberben, hanem már októberben megtárgyalja a testület sorsát — jelentette ki az MTI munkatársának érdeklődésére Borzák Lajos, a munkásőrség szóvivője. Hozzátette: a döntés előrehozását a munkásőrök is sürgették, mert most már napi feszültségeket okoz a bizonytalanság. A testület a politikai élet egyik ütközőpontjává vált.

A szóvivő szólt arról is, hogy összegyűjtötték parancsnokok., munkásőrök véleményét, elképzelését a testület jövőjéről, s ezeket továbbítják annak a tárcaközi bizottságnak, amely előterjeszti javaslatát a kormánynak a Munkásőrség jövőjéről. Több alternatíva készül. Ezek között szerepelnek olyan feladatok, amelyek ellátásához fölösleges a fegyver, de olyanok is — például a pénzszállítmányok őrzése —, amelyekhez szükség lenne azokra a jövőben is.

Tízezer új távbeszélő-állomás a megyében

Békéscsabán ültek tárgyalóasztalhoz tegnap a Szegedi Postaigazgatóság és a megye vezetői. Először a VII. ötéves terv Békés megyére vonatkozó távközlési, fejlesztési elképzeléseinek időarányos teljesítését tekintették át, majd a Közlekedési, Hírközlési és Építési Minisztériumot képviselő Dotos Béla minriszterhelyettes ismertette a kétezerig szóló távközlési, fejlesztési program főbb elképzeléseit, illetve szólt a postatörvény

módosításának előkészületeiről.

Gyimesiné dr. Et*edy Sarolta, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője arról adott számot, hogy a jelenlegi tervidőszak 1,4 milliárd forintos megyei fejlesztési ösz- szegéből idáig 1,2 milliárdot már felhasználtak. Így — többek között — az a terv is megvalósulhat, amely a jövő év végéig Békésben 10 ezer új távbeszélő-állomás üzembelépésével számol. A vonal- és közporvtkorszerűsí- tés révén 85,5 százalékra nő

a gépi kapcsolás aránya. A fejlesztések a megye valamennyi térségét érintik, de így is maradnak megoldatlan feladatok. Orosháza helyzetéről külön is szó esett, ahol — a korábbi tervektől eltérően — először nem a postaépületet építették fel, hanem korszerű, kapacitásbővítő telefonellátást valósítottak meg.

Várható, hogy 1990 végétől a tv—2 vételét egy 150 wattos adó segíti megyénkben. Ugyanakkor az URH- sáv vételi lehetőségei változatlanok maradnak. Kisebb polémia kerekedett az asztal körül arról, hogy a Danubius rádió adását lehet-e venni Békéscsabán ...

Dr. Becsei József, a megyei tanács általános elnök- helyettese és munkatársai egyes részletkérdések tisztázása mellett igyekeztek választ kapni arra milyen garanciák adhatók a megye amúgy is elmaradott távközlésének e tervek alapján való fejlesztéséhez. A válasz azonban csak a tervek elfogadásakor fog megszületni ... A megyei tanács elnökhelyettese a megbeszélés végén mégis joggal állapíthatta meg, hogy a megye távközlésében — különösen korábbi önmagához mérten — ugrásszerű fejlődés valósult meg, s szinte minden a tervek szerint alakult.

K. A. J.

Így megyünk a csillagokig?

Két kérdésre választ várva megszólaltattuk a megyénkben tartózkodó Doros Béla közlekedési, hírközlési és építési miniszterhelyettest.

— Hírek szerint Nyugat-Európa az Astra-mühQld egy csatornájának ingyenes átadását fontolgatja Magyarország számára. Tudjuk-e már, hogy mire használnánk?

— Az igénybevétel lehetőségeit tervezik. Feltétlenül javulnának a magyar televízióprogramok vételi lehetőségei, határon belül és túl egyaránt. S talán nemcsak magyar nyelven. Más kérdés, hogy a vételhez megfelelő parabolaantennákra is szükség lenne.

— Várható-e a postamonopóliumok megszűnése?

—- A postai szolgáltatások vállalkozói végzésének lehetőségét — akár magánszemélyekről is legyen szó — a postatörvény módosítása fogja megteremteni. Ennek elfogadására a jövő év elején lehet számítani. Arra azonban ügyelni fo>gunk, hogy a szolgáltatás — például a hírlapterjesztés — ott is megfelelő színvonalú legyen, ahol az üzleti jövedelmezőség mértéke — mondjuk félreeső kistelepüléseken — erre nem ösztönözne.

Továbbképzés nemzetiségi könyvtárosoknak

— Nincs elegendő könyv, nincs elég olvasó, román irodalmi nyelvet beszélő gyermek és felnőtt; sőt, (könyvtáros sem — foglalta össze a román nemzetiség lakta települések könyvtárosainak a tegnap Gyulán kezdődött háromnapos továbbiképzést létrehozó okokat Oltean Florentina, a gyulai román báziskönyvtár vezetője. — Ízelítőt szeretnénk tehát adni nyelvünkből, kultúránkból, a szakképzetle- neknek alapokat, a többieknek új szakmai ismereteket.

A gyulai Mogyoróssy Könyvtár 1972-től látja el a román nemzetiség lakta települések könyvtárait segítő, országos feladatkörét Békés, Hajdú-Bihar és Csong- rád megye területén. A három megyében összesen 15 'községben próbálkoznak a könyvtárak az olvasóvá neveléssel. Az intézmények többnyire egyszemélyesek, munkatársaiknak nyelvi és szakmai felkészültsége változó. A lökösházi Hoffman Györgyné például csak úgy tudott eljönni, hogy a művelődési ház igazgatója vállalta, fogadja távollétében az olvasókat. A könyvtárosnő leginkább egy kis nyelvismeret megszerzésére törekszik, hisz az iskolában tanítják a gyerekeket románul, s ő nehezen tud ehhez irodalmat ajánlani. Csór bánná Szónya Kornélia Körösszegapátiból olyan ötleteket szeretne hallani, amelyek fellendíthetik a könyvtár látogatottságát. Mert mint mondta, a gyerekeket és az időseket kivéve, a felnőttek náluk nemigen olvasnak — se magyarul, se románul.

A továbbképzést Gyulán a

Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének támogatásával szervezhették meg. Martyin Györgynek, az MRDSZ titkárának megnyitó szavaiból az csendült ki, hogy bár a nemolvasás nemcsak nemzetiségi gond, a kisebbségeknél hiánya súlyosabb. A könyv sokat segíthet az identitástudat megőrzésében, s a könyvtáros feladata, hogy vonzó, érdekes és igényes irodalommal közvetítsen. Jó hírként bejelentette, a Művelődési Minisztérium támogatásával hamarosan ismét mód lesz Romániából beszerezni a könyveket. A .szövetség ugyanakkor szorgalmazza egy román, illetve kétnyelvű könyvesbolt megnyitását Gyulán, ahol minden hazai román nemzetiségi publikációt forgalmaznának.

Sz. M.

Felhívás

Békés megye választópolgáraihoz

1 kővetkező parlamenti ülésszakon: döntés október 23-ról

A Parlament október 17-én folytatódó ülésszakán, a sarkalatos törvényjavaslatok tárgyalásán kívül október 23. megünnepléséről is döntenek a képviselők. Ezzel kapcsolatban két, eltérő indítvány, illetve tervezet került a honatyák asztalára. A korábbit, amelyet Roszik Gábor, Pest megyei képviselő fogalmazott meg — s amelyhez később hárman csatlakoztak, nevezetesen: dr. Debreczeni József, dr. Marx Gyula és dr. Raffay Ernő —, szeptember 18-i keltezéssel címezték az Országgyűlés elnökének. A másik a Parlament nyilatkozattervezete. Az alábbiak- • ban a két dokumentum szövegét közöljük:

„Tisztelt Elnök Ür!

Az Országgyűlés 1/1989. (I. 24.) OGY- határozata 28. § 4. bek. alapján a képviselő önálló indítványt indokolt esetben legkésőbb az ülésszak előtt 8 nappal is benyújthat az Országgyűlés elnökéhez.

Ezzel a lehetőséggel élve indítványozom, hogy az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán napirendi pontként tárgyalja meg a következőt.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés október 23-át, az 1956-os forradalom kitörésének első napját mint a népfelség napját — nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítsa.

Tisztelettel kérem Elnök urat, hogy indítványom napirendi pontként való kitűzését elfogadja és az Országgyűlés elé vigye.

Indítványom elfogadását azzal az indokkal kérem, hogy október 23-a méltó megünneplésére az ország időben felkészülhessen.

Gödöllő, 1989. szeptember 18.

Szívélyes üdvözlettel : Roszik Gábor

országgyűlési képviselő"

„Az Országgyűlés nyilatkozata 1956. október 23-áról

(Tervezet)

A magyar Országgyűlés átérezve felelősségét és részvétele fontosságát a nemzeti megbékélés előmozdításában 1956. október 23-a közelgő évfordulójára tekintettel kötelességének érzi, hogy felhívással forduljon Magyarország valamennyi , polgárához.

‘ Az ország Választott Parlamentje eddigi működésének legnagyobb feladata előtt áll. Ezen az ülésszakán tárgyalja meg mindazokat a sarkalatos törvényeket, melyekét az ország mértékadó politikai erői több hónapos munkával alakítottak ki, de amelyek megvitatása és törvényerőre emelése az Országgyűlés .történelmi feladata. E törvények elfogadása megteremti a többpártrendszer alkotmányos kereteit, lehetővé teszi a szabad és demokratikus választásokat, biztosítja a parlamenti demokrácia kialakítását és gyakorlását.

M,a a magyar nép az elmúlt negyven év történelmének legnagyobb válságát éli át. A válság azonban termékeny erő lehet,

amely annak meghaladására, a fordulatra ösztönöz, és esélyt nyújt, hogy éljünk az adódó lehetőségekkel. A politikai kibontakozás, a jogállam kiépítésének feltételei részben már adottak, részben most teremtjük meg azokat. Céljainkat megvalósítani azonban csak nyugodt, békés körülmények között lehetünk képesek. Legyenek politikai viták, politikai küzdelmek, de ezek az újonnan kialakított alkotmányos keretek között, és ne az utcán dőljenek el,

A magyar nép — ha a demokratikus Magyarország megteremtésével nagy többségében egyet is ért — 1956. október 23- ának megítélésében ma még nem egységes. E dátum átértékelésének történelmj leckéje nem várható el ilyen rövid idő alatt mindenkitől. Ezért minden magyar maga döntse el, hogyan emlékezik erre a napra. A megemlékezés azonban olyan legyen, amely nem a sebek fel tépésével jár, hanem a megbékélés útját egyengeti. Fogadjuk megértéssel mások eltérő véleményét, azokat a megnyilvánulásokat, amelyek nem sértik a törvényes rendet.

Legyen október 23-a nemzeti emléknap.

E gondolatok jegyében hív fel ßz Országgyűlés minden magyar állampolgárt, hogy az 1956. október 23-ára emlékezés napja ne az országot megosztó, hanem a nemzeti megbékélést előmozdító nap Jje- gyen.

Budapest, 1989. szeptember 26.”

A két dokumentum közreadásával megyénk képviselői kérik választópolgáraikat, hogy az állásfoglalásokkal kapcsolatban juttassák el véleményüket ország- gyűlési képviselőjükhöz, lehetőleg mielőbb, mert a honatyák még az ülésszak előtt szeretnék összegezni a beérkezett gondolatokat, hogy egységes megyei véleményt képviseljenek majd a Parlament előtt a napirend tárgyalásakor. A véleményeket a következő címekre lehet eljuttatni írásban, szóban, esetleg telefonon:

Ancsin Károly, Csorvás, Gábor Áron u. 17. 5920.

Balogh László, Békés, Libazug u. 1.

Dr. Eleki János, Budapest II., ördögárok u. 172. 1029.

Fekete János, Budapest IL, Szpáhi u. 15.

Hankó Mihály, Békéscsaba, Egyetértés u. 1. 5600.

Dr. Iványi Lajos, Gyomaendrőd, Lenin u. 21. 5500.

Magyar Pál, Mezőberény, Ságvári u. 10 A. 5650.

Dr. Maróthy László, Budapest, PL: 2. 1357.

Németh Ferenc, Orosháza, Kossuth u. 46. 5900.

Púja Frigyes, Budapest II., Orsó u. 31.

Sebesi Lászlóné, Kétegyháza, Saljai u. 8. 5741.

Szabó Miklós, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 18. C I. em. 1.

Szarvas Andrásné, Békéscsaba, Lencsési út 21. II. 7.

Vass Józsefné, Sarkad, Hajdú u. 2. 5720.

Zahorecz József, Gádoros, Tanácsköztársaság u. 36.

Húszezer rendőr szemlesütve jár?

Rendőrért kiált, aki bajba kerül

A felgyorsult társadalmi változások új feltételeket teremtettek a rendőri munka számára. A jövőben az eddiginél nyíltabban tájékoztatják majd a lakosságot, arról, hogyan végzik feladatukat — e gondolatok jegyében nyitotta meg tegnap Békéscsabán a közrendvédelmi és közlekedési parancsnokok megyei értekezletét Mihalik György rendőr ezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője .

Ezután dr. Gál László rendőr alezredes, főkapitányhelyettes számolt be arról, milyen változásokat vár a lakosság a rendőri munkában, s hogyan álljanak helyt az új körülmények között. A Belügyminisztérium a társadalmi megújulás aktív részese kíván lenni, s a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság is támogatja a demokratikus folyamatokat. Olyan új jelenségekkel nézhetnek szembe nap mint nap rendőreink — mondta —, mint a sztrájk, az alternatív politikai megmozdulások. A gazdasági gondok — a munka- nélküliség. a romló életszínvonal — miatt növekszik a bűnözés. Épp akkor értékelődött le a rendőri munka, amikor a lakossággal együttműködve, a kölcsönös bizalomra építve kellene fellépni az egyre szaporodó súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése érdekében.

A bajba került emberek rendőrért kiáltanak, ám ha igazoltatják őket, méltatlan- kodnak, sőt, gyakran megfenyegetik az intézkedőt. Ám ők sem makulátlanok! Az ország mintegy 20 ezer rendőrének kell szemlesütve járnia azért, mert 15-20 volt kollégája durván visszaélt hivatali hatalmával. (Az utóbbi negyedévben megyénkben 4 kisebb rendőri fegyelem- sértés fordult elő.)

A közvélemény súlyosan elítéli a rend őreinek hibás lépéseit, s elvárja tőlük, hogy ismerjék, tiszteljék a törvényeket. Vagyis megfelelő szakmai tudással kell rendelkezniük, s az érvényes jogszabályoknak határozottan érvényt kell szerezniük. A iól képzett rendőri állományra nagy szüksége van a megyének, hisz az utóbbi években romlik a közbiztonsági helyzet, s a közlekedési balesetek száma is jelentősen nőtt. Az elmúlt évben mintegy 5 ezer 500 bűncselekmény történt Békésben, s ez év első felében ismét

emelkedés tapasztalható. A szervezett bűnözés jelei mutatkoznak, és soha nem tapasztalt mértékben nő a lopások száma. Az elmúlt évben a vagyon elleni bűncselekmények elkövetői 43 millió forint kárt okoztak megyénkben. Mindennapossá váltak a magánlakás-, a ví- kendház-, a butikbetörések, a gépkocsifeltörések és -lopások. gyakoriak a testi sértések, a garázdaságok. E bűncselekmények jelentős részét ittas állapotban követik el.

Nem íavult a közlekedési helyzetkép sem. Tavaly 358 közlekedési bűncselekmény volt, s a halált okozó balesetek száma 10-ről 19 százalékra emelkedett. Az idén eddig 63 halálos baleset következtében 68-an vesztették életüket. A rendőrség lelki- ismeretes munkáját jelzi, hogy általában javult a nyomozás eredményessége, felderítettsége, s gyakoribbá vált a tetten érés.

Az elhangzott beszámolóból, s a hozzászólásokból is kiderült, hogy a megye rendőrei eleget kívánnak tenni a társadalmi kívánalmaknak.

G. K.