Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

NÉPÚJSÁG

1989. október 20., péntek

H Magyar Szocialista Párt programnyilatkozata

I

Az 1980-as évek végén a magyar társadalom történelmi ■ fordulóponthoz érkezett. A sztálini eredetű politikai rendszer felélte tartalékait, a kialakult válsághelyzet csak a társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok gyökeres átalakítása révén küzdhető le. Az MSZMP évtizedek óta — hol nyíltan, hol búvópatakként — létező reformerői, a reformokban érdekelt más hazai erők színre lépésétől is serkentve, a kedvező külső körülményeket kihasználva, megnyitották az utat az államszocializmusból a demokratikus szocializmusba való békés átmenethez.

E kezdeményezéseknek is köszönhető, hogy történelmi esély nyílt a többpártrendszerre épülő parlamenti demokrácia és a jogállam megteremtésére, a társadalmi élet önkormányzati formáinak megszilárdítására. Így válhat a hatalom forrásává a nép szabad választásokon kifejezett akarata, s így ellenőrizheti a nemzet a hatalom működését.

2 A Magyar Szocialista Párt azzal a céllal adja közre ■ programnyilatkozatát, hogy önmagát meghatározva csatlakozásra hívja mindazokat, akik elveivel és törekvéseivel egyetértve keresik a társadalom jobbításának útját. Nyilatkozatunkban átfogóam, a társadalom nagy kérdéseire összpontosítva, távlatokban is gondolkodva közelítjük meg a politikai problémákat. Állásfoglalásaink nem helyettesítik a kidolgozottabb részprogramokat, hanem azok kiindulópontjai. Programnyilatkozatunkhoz a társadalmi és a pártélet valamennyi fontos területét érintő, a ma, a holnap és a holnapután teendőit megfogalmazó dokumentumok kapcsolódnak: a párt alapszabálya, választási programja, majd a részprogramokat összegező stratégiai program is.

I. Fordulóponton

3 Hazánknak — mint a többi közepesen vagy kevéssé ■ fejlett országnak — sorsdöntő kihívással kell szembenéznie. E kihívásra halasztásaink és mulasztásaink miatt eddig elégtelen választ adtunk. A világban a tudomány, a szellemi teljesítmény, az újítás vált a növekedés motorjává, a jólét fő forrásává. A világpiacon való helytállás is ettől függ. A modern kutatás és fejlesztés óriási kockázatai kifinomult döntési és pénzügyi rendszert igényelnek, az információáramlás eddig szokatlan sebességét követelik meg. A merészség, a rugalmasság, az önálló gondolkodás, a magas fokú képzettség a siker meghatározó tényezője. Az ezeket felszabadító változások elodázhatatlanok a világfejlődéshez való alkalmazkodás szempontjából.

4 Magyarországot a bürokratikus és diktatórikus állam- ■ szocializmus válságba juttatta. A társadalom valamennyi rétegében fokozódik az elégedetlenség, a hatalom, a politika iránti bizalom megrendült. Mindez mély erkölcsi válsággal fonódik egybe. A válság aláássa a szocialista célok megvalósíthatóságába vetett hitet is.

C Elkerülhetetlen a politikai, a gazdasági, a kulturális rendszer összes lényegi elemének gyökeres átalakítása. A párt mindenekelőtt elhatárolja magát a sztálinizmus és a neosztálinizmus valamennyi változatától. Ezzel az elhatározással indul el a reformok útján, és teszi meg az első lépéseket a demokratikus szocializmus felé. Felelősséget érez a válság miatt, és kötelességének tekinti, hogy vállalja részét a válság leküzdésében. Következetesen megőrzi azonban a szocialista és kommunista mozgalom mindazon eszméit és értékeit, amelyek vonzerejét a sztálinizmus sem tudta elhalványítani: az emberi szabadság kiteljesedését, az alulról szerveződő társadalmi közakarat érvényesítését és az önkormányzatot, az igazi kollektivitást, a társadalmi szolidaritást és igazságosságot, az esélyegyenlőséget és a szociális biztonságot. A strukturális reformok során pártunk ezekből nem kevesebbet, hanem az eddigieknél lényegesen többet akar érvényre juttatni; jelszóból gyakorlattá változtatni őket.

C Célunk a demokratikus szocializmus, amelyet békés, népi demokratikus úton, a társadalom és a gazdaság működőképességét fenntartva kívánunk elérni. így kerülhetjük el a válság kezelhetetlenné válását, s teremthetjük meg a nemzeti megújulás és a világfejlődéshez való felzárkózás feltételeit. A válságból kivezető utat a társadalom energiáinak felszabadításával, a nemzet sorsáért felelősséget érző . erők versengő együttműködésével találhatjuk meg.

7 Olyan államot akarunk, amelynek fejlett és igazságos ■ szociális politikája a teljesítőképes piacgazdaság eredményein nyugszik, amelyben a szociálpolitika nem a gazdaság függeléke, hanem a társadalmi újratermelés szerves része. Olyan társadalmat, amelyben az emberek otthon érzik magukat, kibontakoztathatják képességeiket, érvényesíthetik érdekeiket, megteremthetik nyugodt életfeltételeiket, és biztosíthatják gyermekeik jövőjét. Kiemelt figyelmet érdemel a családok, a fiatalok, a nyugdíjasok és a nők helyzetének könnyítése, valamint a munkalehetőségek bővítése. Fontos célunk az életminőség javítása, amelybe az anyagi életszínvonal emelése mellett a szellemi kiteljesedés, az egészséges környezet, a közállapotok, a közbiztonság javítása, a politikai szabadságjogok, az emberi jogok érvényesülése és az emberi méltóság tiszteletben tartása is beletartozik. A válság leküzdése azonban súlyos terheket ró a társadalomra, Miközben pártunk áldozatvállalásra hívja fel a nemzetet, a többpártrendszer, a társadalmi ellenőrzés és nyilvánosság megteremtésével maga nyitja meg programja számonkérésének lehetőségét.

II. Demokratikus szocializmust

8

A demokratikus szocializmus alapja az egyéni és a kö- ■ zösségi fejlődés összhangja. Célunk olyan közösségi társadalom, amely a szabad egyének önkéntes társulásaira épül. Feladatunk a politikai és a társadalmi válság gyors meghaladása a közvetlen és közvetett demokrácia radikális ki- terjesztésével, az emberek politikai és szociális jogainak, érdekérvényesítési lehetőségeinek kiszélesítésével. A demokrácia és az emberi jogok megvalósulásának elemi feltétele mindenfajta — gazdasági, kulturális, politikai — monopólium megszüntetése, korlátozása. Pártunk határozottan fellép ennek érvényesüléséért. Hosszabb távon — adottságainkat kihasználva — szerves fejlődéssel korszerű civilizációs szintre juttatjuk hazánkat.

Q A társadalmi rendszer szocialista jellegét az egyének és a közösségek szabad fejlődésének előtérbe állításával, az elidegenített, bürokratikus és túlközpontosított, a vidéket háttérbe szorító hatalomgyakorlás felszámolásával kívánjuk biztosítani:

— dinamikus társadalmi fejlődéssel, amely történelmi távlatban az emberi szabadság kiteljesedéséhez vezet;

— a társadalmi igazságosság és méltányosság, az esély- egyenlőség és szociális biztonság szilárd rendszerével, társadalmi szolidaritással;

— a inépképviselet elvére épülő önkormányzatokkal;

— az öntevékenység, a részvételi demokrácia, a demokratikus politikai kultúra és a társadalmi ellenőrzés fejlesztésével a politikai rendszer valamennyi szintjén.

Új politikai intézményrendszert, demokratikus jogállamot

|f| Programunk a demokratikus szocializmus politikai

■ intézményrendszerének megteremtése, amelynek jellemzői:

— demokratikus jogállam széles körű nemzeti megegyezés alapján;

— a közvetlen demokrácia intézményeinek — népszavazás és népi kezdeményezés — meghonosítása;

— kiegyensúlyozott munkamegosztás a különféle szervezetek és hatalmi központok között, a hatalom túlzott összpontosításárak és az erőszak politikájának megakadályozása;

— szabadon választott, a ifőhatalmat gyakorló és a népszuverenitást képviselő felelős parlament, amelyet a demokratikus közvélemény ellenőriz, és az alkotmánybíróság őrködik a törvényhozás alkotmányossága felett;

— a hatalmi ágak egyensúlyát megtartó köztársasági elnök és a parlamentnek felelős kormány;

— önálló hatalmi ágként megjelenő igazságszolgáltatás és az állami gazdálkodást ellenőrző legfőbb számvevőszék;

— az állampolgári szabadság, a politikai szándékok kifejeződését szolgáló többpártrendszer, a különféle politikai szervezetek és irányzatok szabad-versengése;

— önálló szociális érdekképviseletek és szakmai érdek- szervezetek, alkotmányos biztosítékot az ország valamennyi — etnikai, vallási és egyéb — kisebbsége védelmére;

— nyilvános, az állampolgárok számára áttekinthető és ellenőrizhető politikai rendszer; nyilvánosság minden véleménynek, amely nem ütközik alkotmányos tilalomba;

— a hatalommegosztás önálló ágazatként működő helyi hatalom, a helyi önkormányzatok és a területi önigazgatás önállósága; a tanácsok röpködésében a népképviselet elsőbbsége az államhatalmi funkciókkal szemben.

Vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaságot

n

A demokratikus szocializmusba való átmenetben a ■ gazdasági megújulás alapvető feltétele a tulajdon reformja. A tulajdonszerzés és a tulajdonnal való rendelkezés szabadságát kívánjuk. Meggyőződésünk, hogy a törvény adta lehetőségek közti vagyongyarapodás nem sérti mások állampolgári jogait, s nem jelent visszatérést a kapitalizmushoz. Olyan tulajdonrendszerre van szükség, amely egyszerre szolgálja a gazdasági fejlődésünket és a szociális biztonságot. E tulajdonszerkezet alapelemei gazdaságunkban már jelen vannak. Közszolgáltatásokat nyújtó állami tulajdon, szövetkezeti és társadalmi formákba szervezett közösségi tulajdon, a szociális intézmények és önkormányzatok tulajdona és a magántulajdon együtt alkotja a sokszínű tulajdonszerkezetet. E tulajdonrendszer a piaci versenynek köszönhetően a fejlődés motorjává válik.

|0 Az állami tulajdont az elmúlt időszakban tévesen !£■ társadalmi tulajdonnak tekintettük, valójában azonban államigazgatási tulajdon volt, s minthogy gazdaságon kívüli szempontok irányították, nem működhetett hatékonyan. A tulajdonreform feladata az állami tulajdon társadalmasítása. Az állam kezében összpontosuló vállalkozói vagyon törvényekkel szabályozott és társadalmilag ellenőrzött módon kerüljön új tulajdonosaihoz. A vállalatok állami tulajdonának átalakításakor meg kell határozni és törvényes előírásokkal el kell választani egymástól egyrészt a tőkék gyarapításában érdekelt vagyonkezelőik, másrészt a vállalatokat működtető, a tőkét hasznosító vállalkozók és menedzserek, harmadrészt a munkások és alkalmazottak feladatkörét. Meg kell akadályozni a nemzeti vagyon elherdálását, a vagyon rövid távú munkavállalói érdekek alapján történő felélését és a menedzseri hatalommal való visszaélést egyaránt. Emellett lehetővé kell tenni munkás-alkalmazotti tulajdonban levő vállalatok létrejöttét is.

fq A közösségi tulajdon is több formában él gazdasá- gunkban, s formáit a tulajdonreform során szaporítani kívánjuk. Az állami gyámkodás alól felszabaduló, a szabad és önkéntes szövetkezésen alapuló szövetkezeti tulajdon fontos formája. Az államigazgatási tulajdon reformja során kezd kialakulni a települések tulajdona, amelyeknél a tulajdonosi funkciókat a helyi népképviseletek, ónkormányzatok gyakorolják. Bővíti e formák körét a különféle egyesülések, szervezetek és alapítványok tulajdona is. Ezt a folyamatot erősíteni kell.

M

A létbiztonság szempontjából különös jelentőségű a ■ társadalombiztosítási intézmények tulajdonának megjelenése. A befizetésekből felhalmozódó tulajdonnal az intézmények a biztosítottak javára maguk rendelkezzenek. A társadalombiztosítási alapok vállalati részvényekbe fektetése egyik módja lehet az intézményi vagyon gyarapításának.

*

IC A magántulajdon a növekedés egyik nélkülözhetetlen hajtóereje. Az együttműködés szükségszerűen erősödik a modem gazaságban, s ez a magántulajdont is bekapcsolhatja a közösségi tulajdonrendszerekbe, biztosítva hasznosulását nemcsak tulajdonosa, hanem az egész társadalom javára. Egy-egy tulajdonreform valóságos jelentőségét, elfogadhatóságát azon kell lemérnünk, hogy működésével mennyire járul hozzá a közösség boldogulásához.

Elkötelezzük magunkat a tulajdonformák sokszínü- '»• sége mellett, alkotmányosan is garantálni kívánjuk a különböző formák (köztük a külföldi tulajdon) gazdasági jogegyenlőségét és a tulajdonlás biztonságát. A gyorsan változó világhoz való alkalmazkodás új meg új formák létrejöttét igényli. Az embereknek és közösségeiknek legyen joguk a tulajdonforma szabad megválasztásához és változtatásához. Fontosnak tartjuk az új közösségi tulajdonformák kibontakoztatását. Az egyenlő esélyű formák versenyében minden területen győzzön a hatékonyabb és selejteződjék ki az alkalmatlan. A hatékonyságot a hozam és az anyagi, illetve szellemi vagyon hosszú távú gyarapodása méri. A tőketulajdonosok és vállalkozók megjelenése, szerepük növekedése mellett is biztosítani kell a munkások és alkalmazottak értelmes részvételét a gazdálkodás ügyeiben. A dolgozók érdekeit a szakszervezetek, illetve más típusú szakmai munkásképviseletek védik. Tevékenységüket pártunk támogatja.

|^ Gazdaságunknak piacgazdasággá kell válnia. Emel- lett szükség van nem nyereségelvű gazdálkodásra is. A piacnak nemcsak a termékekre, hanem a termelés alapvető tényezőire: a munkaerőre, a tőkére (részvények, kötvények). a földre és az információkra is ki kell terjednie. A föld tényleges értékén alapuló földpiac és a földbérlet felszabadítása az agrárszektor fellendülésének nélkülözhetetlen feltétele. A modern piac számos vonatkozásban önmagát szervezi és javítja, ha szereplői kizárólag a fogyasztók és felhasználók igényeinek kielégítése révén élhetnek meg. A piac kibontakoztatásának fontos feltétele ezért az indokolatlan állami támogatások leépítése, rendszerük átalakítása, a megmérettetés alóli kibúvók felszámolása. A gazdasági hatalom káros koncentrációja ellen a verseny élénkítésével és szabályozásával kell védekezni. Az elszegényedés és nem a gazdagodás ellen küzdünk. Pártunk harcol a versenyben alulmaradt vállalatok dolgozóinak gazdaságon kívüli megsegítéséért, az oktatás és átképzés fejlesztéséért, új munkahelyek létesítéséért. A piacgazdaság helyreállítása során kapjanak különös figyelmet a piac erkölcsi értékei: az együttműködési készség, a jó hírnév, a szavahihetőség és a megbízhatóság. Álljon helyre az értékteremtő munka becsülete, legyen újra erény a takarékosság.

W

Meg kell teremteni a fejlett piacgazdaság alapvető ■ feltételét: a korszerű, kiszámítható, stabil és rugalmas pénzügyi rendszert. A pénzpiac és egyben az egész gazdaság hatékony működésének záloga a forint átválthatósága. Átváltható pénz nélkül nincs megfelelő kölcsönhatás a külső és a belső piac között, külpiaci nyitás nélkül pedig nem alakulhat ki valóságos belső piac sem.

|A A gazdaság tengelyében a különböző tulajdonú vál- I®» tozásoknak kell állniuk, sokasodásukhoz vállalkozás- barát politikára van szükség. Gazdasági és jogi eszközökkel egyaránt elő kell mozdítani a kis- és középvállalatok térnyerését, miközben nem szabad korlátozni az eredményes nagyvállalatok fejlődését sem. Gazdasági esélyegyenlőséget kell biztosítani az agrárszféra gazdaságainak, vállalatainak is. Hazánk adottságainak megfelelően az élelmiszer-gazdaság progresszív területeinek nagyobb fejlődési lehetőségre van szükségük. Ezért az ésszerűtlen szabályozási kötöttségeket és a kiuzsorázó elvonási rendszert haladéktalanul meg kell szüntetni. A magas feldolgozottsági fokú és jó minőségű élelmiszerek exportja támogatást érdemel. Ösztönözni kell a mezőgazdasági kistermelők tevékenységét, amely nemcsak a lakosság ellátásához járul hozzá, hanem a külkereskedemi mérleg javításához is.

Őrt a piac kiépülésével meg kell változnia az állam sze- repének. Az államnak — miként a világ összes fejlett országában — a piaci fettételek megteremtését, az űj technológiák ösztönzését, a piac káros hatásainak kivédését kell magára vállalnia. A modem állam és a piacgazdaság kölcsönösen feltételezik és korlátozzák is egymást. A társadalom érdekét kifejező állami gazdaságpolitika nem áll ellentétben a piacgazdaság kiterjesztésével, sőt elősegíti a társadalmi célok érvényesítését, garantálja a gazdasági helyzet stabilitását és átláthatóságát. Az állami költségvetés elsőrleges gazdasági funkciója az infrastruktúra fejlődésének előmozdítása.

A| A XXI. század küszöbén a műszaki, tudományos, *1« piaci és pénzügyi információ válik a gazdaságot tápláló fő energiaforrássá. Szakítani kell ezért a régi, nehézipari-energetikai, a tömegtermelésre épülő szerkezettel, és meg kell kezdeni az átmenetet az információkon és a modern szolgáltatásokon nyugvó gazdaságba. Olyan körülményeket kell teremtenünk, hogy a társadalom befogadja az újdonságokat, a szellemi értékeket. Kívánatos, hogy felgyorsuljon az információk áramlása a gazdasági, kulturális és politikai élet minden területén. Az ipar, a mezőgazdaság és más termelő területek fejlődése egyaránt függ az infrastruktúra állapotától. Elmaradásunk mielőbbi felszámolása nemzeti érdek, a nemzetközi integráció alapvető feltétele.

Afl Gazdaságunk ma súlyos helyzetben van. Egyszerre íún kell eleget tennünk a modernizáció és a válságelhárítás feladatainak. Ehhez a gazdaság szerkezetét — a világ- gazdaság fő áramlataihoz igazodva — meg kell változtatni Ugyanakkor gátat kell vetni az inflációnak és a munkanélküliségnek, de nem mondhatunk le a nemzetközi fizető- képesség megőrzéséről, az adósságállomány kezelésének újszerű módszereiről sem. Bővítenünk, kell kapcsolatainkat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és gazdasági csoportosulásokkal. A kapcsolatok piaci alapokra helyezésével hatékonyan kell érvényesíteni nemzeti érdekeinket a KGST- partnereinkkel folytatott együttműködésben is.

Igazságos jövedelemelosztást

M Célunk az, hogy a jövedelemelosztás — az egyéni ■ érdekeltséget megerősítve — hatékonyan ösztönözze a teljesítményeket, ugyanakkor biztonságosabbá tegye a megélhetést. Értékeljük reálisan a nemzeti jövedelmet alkotó tényezőket: a munkát, a tőkét, a földet, az információt és az innovációt. A jövedelemformák között a munkabér mellett megjelenik a tőke haszna, a vállalkozói nyereség,

(Folytatás a 8. oldalon)