Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-19 / 248. szám

1989. október 19., csütörtök o izijaOll-f&j­Uszító hangú felhívás Márton János (orszá­gos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnö­ke a sarkalatosnak neve­zett törvénytervezetről úgy vélekedett, hogy an­nak elfogadásával való­ban demokratikus or­szággá válik hazánk. A többpártrendszer létre­jöttét ellenző megnyil­vánulások egyik legdur­vább dokumentumaként említette a képviselő a magyar nyilaskeresztes párt uszító hangú felhí­vását, amelyet a mosta­ni ülésen juttattak el a képviselőknek. Karvalits Ferenc (Zala m.. X. vk.) pártalkalmazott fi­gyelmeztetett: amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy. a pártok csak a tulaj­donukban álló ingatlanrésze­ket hasznosíthatják, akkor a törvény azonnali hatályba lépése az eddigi kezelőt és a bérlőt is nehéz helyzetbe hozná. Az érvényes bérleti szerződések felmondására ál­talában hat hónap türelmi időt szokás megszabni. Szűcs Gyula (Szabolcs- Szatmár m., 16. vk.) — a Népi Demokratikus Szövet­ség elnevezésű új párt vé­leményét is tolmácsolva — a Nem a szabadság Kállai Ferenc (országos lista) színművész egyetértve a többpártrendszerrel, kép­viselőtársait némi meditáció­ra biztatta annak működé­sét illetően. Ügy vélte: a mai politikai „ki mit tud- ban” a pártok nem rendel­keznek olyan programmal, vagy legalábbis nem ismere­tesek ilyenek, amelyek az emberek életét jobbá ten­nék. Most a többpártrend­szernek meg kell oldania mindazt, amit e változástól jelenlegi helyzetben elfogad­hatatlannak tartotta, hogy bármely párt vagy mozga­lom az állami költségvetés­ből nyújtott támogatásból fi­nanszírozza akár csak rész­beni működését is. Tevé­kenységük fedezete csupán a tagdíjból, illetve a nyereség- érdekeltségben működő gaz­dasági egységek támogatá­sából eredhet. Külföldről sem fogadhatnak el hozzá­járulást. illúziója kell vár a nép, tehát nemcsak a szabadság illúzióját kell biz­tosítani. Pártkoncepciókra, jól érthető, világos progra­mokra van szüksége társa­dalmunknak. Az általános vitában újabb képviselő már nem kért szót ezért az Országgyűlés" szavazással úgy dötött, hogy részletes vitára bocsátja a törvénytervezetet. Ennek so­rán Dauda Sándor (Buda­pest, 45. vk.), a MÁV moz­donyvezetője megkérdezte az igazságügyminisztertől, hogy munkahelyi kollektívák ala­píthatnak-e pártot, párto­kat. Mivel több felszólaló nem volt, Jakab Róbertné, a so­ros elnök lezárta a vitát. Felkérte a módosításokat be­nyújtó képviselőket, továb­bá a Parlament jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ságát és az igazságügymi­nisztert, hogy a szünetben foglaljanak állást az indít­ványokkal, javaslatokkal kapcsolatban. Jakab Róbert­né jelezte, hogy Márton Já­nos javaslatával az Ország- gyűlés valószínűleg testüle­tileg foglalkozik majd. Mára halasztott szavazás Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter válaszolt a tör­vényjavaslat vitájában el­hangzottakra, s ezt követő­en az Országgyűlésnek mi­nősített szavazással kellett volna döntenie a pártok mű­ködéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatról. Az alkotmányerejű törvényről azonban csak csütörtökön szavaznak, mivel a határo­zathozatal idején már sok képviselő hiányzott a terem­ből. Bár 279-en jelen voltak, s ez elegendő is lett volna a kétharmados többséghez, mégis a jelenlévők nagyobb része egyetértett Fodor Ist­ván (Pest m., 15. vk.) ha­lasztási javaslatával. A Parlament szerdai mun­kanapja — amelyen Fodor István és Jakab Róbertné felváltva elnökölt — ezzel véget ért. Csütörtökön tehát a határozathozatallal, majd az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalásá­val folytatódik az Ország- gyűlés munkája. A tudósításokat készítet­ték: László Erzsébet és Rá­kóczi Gabriella. Fotó: Gál Edit. Mi lenne, ha . .. Nyers Rezső és Szabó István AZ ORSZÁGOS SA.ITÓSZOLGALAT KÖZLEMÉNYE!! Nyílt levél az Országgyűlés elnökének és a miniszterelnöknek A magyar Országgyűlés történelmi pillanatban ült össze. Nemrég emlékeztünk meg az aradi vértanúkról, és most ké­szülünk megünnepelni az 1956-os forradalom évfordulóját. A ország demokratikus átalakulás előtt áll, az emberek békés átmenetre vágynak. Az MDF gyulai szervezete kéri önöket, hogy az Országgyűlés jelenlegi ülésén döntsön a magánszemé­lyeknél lévő önvédelmi fegyverek beszolgáltatásáról. Ügy vél­jük, ez a fontos kérdés ügyrendileg kapcsolható a Munkásőr­ség már napirendre tűzött feloszlatásához. Talán példaértékű lehet a gyulai városi kerékasztalnál 1989. szeptember 25-én történt elvi megállapodás, amely kimondja az önvédelmi fegyverek ellenőrzött, beszolgáltatását városunk­ban 1989. október 23-án. Javasoljuk, hogy ez a nap legyen or­szágosan a fegyverletétel kezdetének napja. MDF gyulai szervezete Parlamenti mozaik Az MSZP-frakció - pártonkiviilieket is vár Az ülésszak első munkanapja Hámori Csaba szavaival fejeződött be, aki bejelentette: hétfőn megalakult a Par­lament MSZP-frakciója. (Tegnap azt is megtudtuk, hogy az alakuló ülésen Nyers Rezső pártelnök javaslatára ide­iglenesen, átmenetileg Hámori Csaba, az MSZP elnök­ségi tagja látja el a frakció szervezésével kapcsolatos feladatokat.) Németh Ferenc, megyénk képviselőcsoportjának veze­tője tájékoztatásul még annyit mondott: korábban mint­egy 270 képviselő alkotta az Országgyűlés MSZMP-cso- portját, s jelenleg is folyamatosan emelkedik az MSZP- frakcióba jelentkezettek száma. így tegnap késő dél­előtt 105-en erősítették meg aláírásukkal az új frakció­ba lépési szándékukat. Egyébként — hallottuk a képvi­selőtől — a frakció nyitott, pártonkívüliek belépését, tá­mogatását is várják. Almás A késő délutáni szünetben is akadt meglepetés a már igencsak fáradó honatyák számára. Az Alagi Állami Gazdaság csodaszép, méretre válogatott, tetszetős almái kínálták magukat az exportra szánt dobozokból. Mi ta­gadás, kevés honatya tudott ellenállni a kísértésnek, legtöbben engedtek a csábításnak, s hagyták „megvesz­tegetni” magukat egy-egy gyümölccsel. Hogy vajon mit remél mindezért az Alagi Állami Gazdaság? Talán álla­mi támogatást, esetleg exportszubvenciót, de az is lehet, hogy gyorshitelt? Mindenesetre nem tudni, mi áll való­jában az hadakozás hátterében. Egy azonban bizonyos, kicsit késői az akció, mert ennél a Parlamentnél, úgy tűnik, már almás a téma. El kell fogadnunk... Talán a leghevesebb szakmai és társadalmi vita az új választójogi törvény körül bontakozott ki. A képvi­selők, de a választópolgárok egy része is úgy vélte, ha a Tisztelt Ház tagjainak 60 százaléka listás úton jut mandátumhoz, mindenképpen csökken a választópol­gárok képviselete, ha úgy tetszik, a parlament elszakad a mindennapok emberétől. Különösen a Békés megyei képviselőcsoport kifogásolta, a listás mandátumok túl­súlyát. Vajon lesz-e módosító előterjesztés a megyei csoport részéről? — kérdeztük Iványi Lajost a szünet­ben. — Ma már közel sem olyan egységes a vélemény a módosításról, mint korábban, mert a bizottsági ülése­ken mi is meggyőződhettünk arról, tulajdonképpen a választójogi törvénytervezet már egészen más alapel­vekre épül, mint a korábbi. Nevezetesen arra, hogy a következő parlament összetétele a többpárti rendszert képviselje. És erről társadalmi konszenzus született. Márpedig, ha ez így van, akkor az elveket nekünk, képviselőknek is el kell fogadni. Egyébként az alkot­mány szentesítése után, véleményem szerint a tisztelt Háznak jogalapja sincs arra, hogy a kerékasztal-tár­gyalások választójogi törvénytervezetét alapjaiban fel­borítsa. Nem beszélve arról, hogy a parlament szerepét a törvényalkotás, egyáltalán a nagy horderejű országos dolgok határozzák meg a jövőben. Hiszen a választó- polgárok helyi problémáira orvoslást majd az önkor­mányzat hozhat. Én tehát úgy vélem, az éles vitának itt, most, az alkotmány elfogadása után már aligha van értelme. Provokáció vagy párt? Vélhetően már a nyilaskeresztes párt is megalakult hazánkban, hiszen vérlázító röplapokat terjesztenek, melyek a kapun is beférkőznek. Hát ez jelentené a de­mokráciát, a többpártrendszert? A tisztelt Házban tegnap délután rendezett sajtótájé­koztatón a^ független képviselőcsoport részéről azonban megerősítést nyert az a feltételezés, hogy egyelőre csak provokációról van szó. Valószínű, nincs nyilaskeresztes párt Magyarországon. De...! — Mint csepp a tengerben, mint ahogyan a kagylóból a tenger zúgása kihallik, úgy jellemezhető az antiszemitizmus hazánkban — jelentette ki Schöner Alfréd képviselő az újságírók előtt. Majd kitért arra is, hogy egy megtisztulni szándékozó társadalomban nincs olyan szeizmográf, amely valóban mérni tudná az anti­szemitizmus mértékét. Mégis, a nyíltabb közélet várha­tóan egyre inkább felszínre hozza az ellentéteket, a szél­sőségeket. A független képviselőcsoport egyébként úgy véli, a sajtó, a közvélemény, a különböző társadalmi szervek reagálásán múlik elsősorban, hogy ezek a pár­tok életteret nyernek, avagy sem. Néhány órával a sajtótjáékoztató után viszont dr. Márton János képviselő fel is olvasta a fehívást. Kérte a parlament állásfoglalását e kérdésben, ugyanakkor ja­vasolta, hogy a Belügyminisztérium a lehető legrövi­debb időn belül vizsgálja ki az ügy hátterét. Csak re­mélni lehet, az ügy tisztázása most az egyszer nem ké­sik, mert erre aligha van időnk. „Mundérvédelem” — A miniszter félremagyarázza, félreértelmezi a ja- 1 vaslatomat — összegezte gondolatait Südi Bertalan, Bács-Kiskun megyei képviselő, az igazságügyi miniszter összefoglalója utáni szünetben. Kulcsár Kálmán ugyanis nem osztozott a képviselő álláspontjával, is elvetette az ■indítványát, miszerint a Legfelsőbb Bíróság elnökét ne zárják ki az interpellálhatok köréből. Südi Bertalan így érvelt: — Nem konkrét, egyedi peres ügyekre gondolok, ami­kor az interpelláció lehetőségét szorgalmazom, hanem arra: ha egy képviselő a bírói döntések tendenciájában érez ellentmondást, rendellenességet, igenis interpellál­hasson. — Nem érzi elegendőnek a miniszter indokát, mely szerint a bírák a Parlament által hozott törvényeknek alárendelve, saját lelkiismeretükre hallgatva hoznak ítéletet? — Nagyon szimpatikus az érvelés, de én változatlanul f azt mondom: a bírói függetlenséggel teljes mértékben összefér az interpellálhatóság, mint az ellenőrzés egyik eszköze. Koncepcionálisan is helytelen a miniszter állás- f pontja, hiszen ha az Országgyűlés választja a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az interpelláció intézményével ellen­őrizheti is. Meggyőződésem, hogy nem lehet egy hatalmi ágat ellenőrizetlenül hagyni, mert ellenkező esetben a hatalom az önkény irányába vezet. Véleményem helyes­ségét egyébként a választópolgárok közül is sokan meg­erősítették. Tudom, jó néhányan bizalmatlanok a bí­róságok jogalkalmazó munkájával szemben. Mindezek alapján úgy gondolom, a miniszter csupán védi a mun­dért, s indokaival a közvéleménnyel szemben foglal ál­lást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom