Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-18 / 247. szám

1989. október 18., szerda EmsniEJ Levél a 90 esztendős Hegyesi Jánosnak, Füzesg var matra Kedves Barátom! A nagy történelmi időket megélted, szinte mindegyik­ben cselekvő emberként részt vettél. De jelen vagy a most folyó — hömpölygő — rendkívül mozgalmas, a ma­gyar nép szempontjából sorsfordító mában is. Lantosa, bölcs tanítója, sokunknak példaképe ! vagy. És már nem­csak a Sárrét költője, politikusa, de neved ismert e ki­csiny hazában mindenütt. Politikai költészedet több mint fél évszázada töret­len, igazítás nélkül is teljes. De életed is ilyen mind­máig. Puritán, bölcs; az igazság kimondására napjainkig jogosítványod van. Már politikai pályád elején, a Debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés tanácskozásán, mint a Nemzeti Paraszt­párt megbízottja, letetted a „névjegyed”, mikor úgy fo­galmaztál, hogy olyan parlamentre van szükség, mely nélkülünk, rólunk nem hoz törvényeket. Ezt gnost is vállalhatjuk Veled közösen. János, ötven esztendeje ismerlek, de egyszer sem csa­lódtam Benned, s talán hozzátehetem: a magyar paraszt­ság sem. Mert amikor már tisztességgel nem képvisel­hetted, lemondtál, hazajöttél övéid iközé kaszálni-kapál- ni, velük együtt megszenvedni sorsukat. Igaz baráti szeretettel kívánok jó egészséget és még számos születésnapot. Etelkával együtt Isten éltessen. Biharugra, 1989. október Mikita István Vetik a búzát, de még nem tudják az árát Az időjárás kedvez az őszi mezőgazdasági munkáknak. A gazdaságok befejezték a burgonya szedését, és a nap­raforgó betakarítását is. A nem végleges adatok szerint a napraforgó az utóbbi há­rom-négy év átlagtermésé­vel, hektáronként mintegy két tonnával fizet. A legnagyobb munkát a kukorica betakarítása adja, eddig a termőterület több, mint egyharmadáról takarí­tották be. A legutolsó ter­mésbecslés szerint a kuko­rica hektáronként 6,5 ton­nás átlagtermést ígért, je­lenleg azonban már úgy szá­molnak, hogy nem éri el ezt a hozamot. A mezőgazdá­szok szerint a növény ter­mése fajsúlytalan, mivel a mag fejlődésének utolsó sza­kaszában kevés napfény ér­te a kukoricát. A terület ki­sebb hányadát adó késői fajták úgynevezett utóérése az egy-másfél héttel ez­előtti, alacsony hajnali hő­mérséklet miatt számos táb­lán nem volt megfelelő, fő­ként az északi országrész­ben. Javában tart a cukorrépa szedése. A növény fejlődése kissé elhúzódott. ezért — két gyár kivételével — a cu­korgyártó üzemek valamivel később kezdték el a feldol­gozást. A munka most már a répatáblákon, és a gyá­rakban is folyamatos. A legfontosabb kenyér- gabonából, a búzából, 1 mil­lió 280 ezer hektár elvetésé­vel számoltak a MÉM-ben. A legutóbbi összesítés alap­ján a gazdaságok e terület felét már bevetették. Az eddigi jelzések azt mutat­ják: valószínűleg a számí­tottnál valamivel kisebb te­rületen, várhatóan 1,24—1,25 millió hektáron vetnek majd búzát. A visszafogás egyik oka, hogy bár a pénzügyi szer­vek már kilátásba helyezték a búzatermelés jövedelme­zőségének javítását, ám — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — mostanáig nem hirdették meg a búza fel- vásárlási árát: a gazdaságok még nem tudják, hogy a ke- nyérnekvalóért mennyit kapnak jövőre. mulátorát, így sóik bosszú­ságtól kímélhetik meg ma­gukat a legzordabb időben is. A klub szolgáltatásai közé tartozik még a „B” kategó­riás gépjárművezető-képzés is. Az országban — 1976­ban — Orosházán az elsők között kezdték meg a gép­járművezető-képzést. A Ma­gyar Autóklub autósiskolái­ban országosan évente 15-16 ezer tanuló végez, Békés me­gyében évente 550-560-an szereznek vezetői engedélyt az autóklubnál. Napjaink­ban hét főállású és 12 mel­lékfoglalkozású oktató vesz részt a képzésben, kihelye­zett tagozat működik Oros­házán, Gerendáson, Tótkom­lóson, Nagyszénáson, Béké­sen és Mezőberényben. S az év elején megkezdték a se- gédmotorkerékpár-vezetők képzését is, ami újdonság­számba megy. A ’80-as évek derekától az autóklub utazási irodája, az Auto Tours elsősorban a klubtagok hazai és külföldi utazásainak szervezésére hi­vatott. Emellett saját szer­vezésű utazásokat ajánl, se­gíti az autósok, motorosok egyéni útjainak tervezését, szervezését, olcsó szálláshe­lyek ajánlásával, szállásfog­lalással. — Négy-öt évvel ezelőtt az osztrák, NSZK-utak vol­tak a legkapósabbak, tavaly az'olasfc, az idén a görög és a jugoszláv utak voltak a legnépszerűbbek. Ebben az esztendőben több mint ez­ren utaztak szervezésünk­ben, két bérelhető lakóko­csink állandóan úton volt — kapcsolódik a beszélgetésbe Katsány Pálné gazdasági vezető, majd még megtold­ja: — Az autósoknak nyu­galmat, biztonságot nyújta­nak az autóklub nemzetközi hitellevelei. Ezt érzik is az útra kelők, úton lévők, mert különösen nyári szezonban nap mint nap tucatszámra voltak nálunk az igénylők. Szekeres András Tizenkétezres megyei tagsággal Klub a tagok szolgálatában Békés megyében mi jel­lemzi a magánautósokat tö­mörítő megyei szervezet éle­tét? — erről beszélgettünk Tóth Lászlóval, a MÁK Bé­kés Megyei Szervezetének titkárával, aki nyolc éve tölti be ezt a tisztséget. — Az elmúlt hat-hét év­ben a tagság dinamikus nö­vekedése az egyik figye­lemre méltó eredményünk: 1981-ben alig 2300 tagunk volt, napjainkban pedig már több mint 12 ezres a me­gyei tagságunk. Ez annyit jelent, hogy a megyében élő 60 ezer magánautósnak 20- 22 százaléka tagja a klub­nak. Országosan a klubta­gok szervezettsége 30 szá­zalék körüli. Kiemelkedik Győr-Sopron megye, ahol szinte minden második ma­gánautós tagja a MAK-nak. Békés a megyék rangsorá­ban az alsóbb régióban fog­lal helyet. Megyénk telepü­lései közül a legszervezet­tebb Békéscsaba, ahol majd­nem minden harmadik au­tós klubtag, míg ezzel szem­ben például Dunaújváros és Esztergom több mint 60 százalékos szervezettséget mondhat magáénak. A bé­késcsabai műszaki állomás átadásával dinamikus a tag­növekedésünk, való igaz, ez­zel együtt megyénk a mű­szaki szolgáltatások tekinte­tében még mindig a legellá- tatlanább — kezdi Tőth László. — Sok autóstól hallom: miért lépjek be az autó­klubba, mit nyújt az ne­kem a pénzemért, mi ebből a hasznom? — A legnagyobb baj az, hogy az autósok nem isme­rik az autóklub széles körű szolgáltatásait. Csak egyet említek: ha például egy 10 ezer kilométeres szervizszol­gáltatást vesz igénybe az ügyfél, akkor az éves tag­sági díja már megtérült. Mi 20 forinttal alacsonyabb óradíjjal számolunk, mint a szervezett javítóüzemek — hallom, s máris sorolja a titkár a klub széles körű szolgáltatásait. Békéscsabán ’82 őszén ké­szült el a hat kocsiállásos, nyújtott műszakban, 6—20 óráig hét szerelővel dolgo­zó műszaki állomás. A ja­vításokon túl a klub tagjai­nak várakozási idő nélkül végzik a járművük hatósági műszaki vizsgáztatását. A békéscsabai műszaki állo­máson kívül egy-egy főál­lású szerelővel működő „mi­ni állomás” várja a klub tagjait Békésen, Szarvason, Csabacsüdön és Üjkígyóson, míg Gerendáson félállású szerelő dolgozik a mini állo­máson. Évente kétszer, ősz­szel és tavasszal közleke­désbiztonsági felülvizsgálat­ra várják a magánautóso­kat: ingyenes fényszóró-be­állítás, fékhatás- és CO-mé- rést végeznek, illetve a hű­tőfolyadék fagyáspontját el­lenőrzik, míg csökkentett díjjal a motor diagnosztikai mérését, majd beállítását is elvégzik. S amitől az autósok ret­tegnek, még ha díjmentesen Gyorsjavitás a műszaki állomáson A szerző felvétele is, igénybe vehetik a tagok az országúti segélyszolgála­tot, népszerűbb nevükön a „Sárga Angyalokat”. ök azok, akik az elromlott au­tókat legalább annyira me­netképessé teszik, hogy a járművel az utat a legköze­lebbi szervizig, vagy hazá­ig folytatni lehessen. A me­gyei szervezet két „Sárga Angyalt” foglalkoztat, Szarvason, illetve Békéscsa­bán. Az idén eddig együt­tesen 396 esetben nyújtot­tak segítséget a bajba jutott autósoknak. S amitől ugyan­csak félnek az úton lévők, az az autómentés igénybe vétele. A megyei szervezet­nek két éve van ilyen jelle­gű szolgáltatása, a tagoknak 10 százalékos kedvezmény­nyel. Ez évben több mint 100 esetben nyújtottak se­gítséget, háromszor Bulgá­riából, egyszer pedig Jugo­szláviából szállítottak haza üzemképtelenné vált kocsit. A küszöbön a tél. A klub mini állomásain és műsza­ki állomásán megszervezte tagjainak az indító szolgá­— Inkább egy jó tanácsot adnék az autósoknak — folytatja a klub megyei tit­kára. — Még a fagyok be­köszönte előtt vizsgáltassák át autóik elektromos beren­dezéseit, hálózatát és akku­„átváltozások...” Magyarország egyik legré­gibb klubja a Magyar Autó­klub. Jogelődjét, vagyis a Királyi Magyar Automobil Clubot 1900-ban alapították. A tagfelvételhez akkor két ajánlóra, és három évi igen magas tagdíjfizetésre volt szükség. A tagság főleg a felső tízezerből, jól kereső polgárokból. katonatisztek­ből és földbirtokosokból te­vődött össze. 1912-ben pél­dául a 477 klubtag 29 szá­zaléka herceg, lovag, őr­gráf, báró, 32 százaléka pe­dig földbirtokos volt. A II. világháború után ne­vét többször átkeresztelték: Köztársasági Magyar Auto­mobil Clubként működött tovább. 1956-ban ismét név- változtatásra került sor: Ma­gyar Népköztársaság Auto­mobil Klubja néven mű­ködött 1961. március 26-ig, amikor is az országos kül­döttgyűlés megalakította a Magyar Autóklubot. Néhány hónap múlva tartja országos .küldöttközgyű­lését a 615 ezer tagot tömörítő Magyar Autóklub. Me­gyénkben két, három hét múlva kezdődnek a helyi és üzemi csoportoknál a beszámoló és választó gyűlések, s ekkor kerül a tagság elé megvitatásra a Magyar Au­tóklub új alapszabálya is. A helyi és üzemi csoportok megválasztják saját vezetőségeiket, küldötteiket a me­gyei értekezletre, majd ott a klub megyei szervezetének elnökét, ügyvezető elnökét, titkárát és a 21 tagú me­gyei vezetőséget, végül pedig az öt küldöttet az orszá­gos tanácskozásra. A vállalatfejlesztés jövője Szerkezetváltás — Humánumformálás A folyamatosan változó vi­lág és a magyar gazdaság szerkezeti változása kikény­szeríti a vállalatok átformá­lását is. A változás, a vál­tás azonban egyáltalán nem magától értetődő, vagyis nem automatikusan létrejö­vő folyamat. Mert minden olyan próbálkozás — ha még oly jó szándékú is —•, amely kívülről akarja átöltöztetni a vállalatot, kudarcra ítélt. Mert egyszerűen a vállalat vezetése, és az ott dolgozó emberek nem éreznek érde­keltséget a változtatás meg­valósításában, hiszen végső soron nem saját ügyük. Természetesen e folyamat­ban a gazdasági szabályozó- rendszer működése is meg­határozó tényező. Amennyi­re megfékezheti és korlátoz­hatja a jogi, illetve az ösz­tönzési, elvonási mechaniz­mus a vállalat folyamatos fejlődését, ugyanúgy ser­kentheti is. A figyelem kö­zéppontjában azonban most a vállalat belső világa áll. A fejlesztés nemcsak kor­szerűbb üzemeket, nem csu­pán technikai színvonalat, az új technológiák bevezetését jelenti, hanem magában fog­lalja a vezetést, így általá­ban az ember fejlesztését is. Egyre nyilvánvalóbb, hogy minden üzemgazdasági in­tézkedésnek tekintetbe kell vennie a társadalmi rend­szerek fejlődési törvénysze­rűségeit. A fejlettebb válla- laltok, vallják; „a változások által érintett ember formá­lását éppen úgy tervezni, irányítani kell, mint bár­mely fejlesztést”. A vállalat­fejlesztés stratégiájában a célok ugyanúgy a közép­pontban állnak, mint az a szándék, hogy állandóan vizsgálni kell a termelésben alkalmazott termelési tech­nológiát és a cégen belüli üzemgazdasági rendszereket, valamint a folyamatokat. A fejlesztést leggyakrabban az eszménykép, illetve vállalat­politika teljes megújításával vezetik be. Ezt növelik a technológiai, technikai újí­tások, célracionális struktú­rák, szervezeti változások bevezetése, amelyet kiegé­szíthet bizonyos üzemi esz­közök felújítása. Például a feleslegessé vált üzemcsarno­kok, raktárak eladása, új adatfeldolgozási rendszerek alkalmazása. Az előbb említett eljárás azért nem a legszerencsé­sebb, mert a vállalaton be­lül minden egyes változtatás valamiképpen megbontja az üzemek hétköznapi egyensú­lyát, kisebb-nagyobb kapcso­lati zavarok keletkeznek. Sőt érzékelhetően megugrik az ideges, kiabáló emberek szá­ma, és ez előbb-utóbb má­sokat is feszültté, türelmet­lenné tesz. Természetes vé­dekezésként mindenki a nyugalmi állapot beállításá­ra törekszik, s elindul az a folyamat, amikor az érintet­tek tényekkel alátámasztott indokokat sorakoztatnak fel. Először csak magukban, majd egyre nagyobb kört érintve egymás között is, te­hát lényegében a beindult fejlesztési folyamat ellen. Ezt a természetes reakciót rendszerint makacs, részben tudatos ellenállásként érzé­kelik azok, akik a fejleszté­si folyamat kitalálói, elindí­tói voltak. Az „ellenállók” megbélyegzése pedig újabb zavarok előidézője. Az optimális megoldás — az „ellenállók” kiiktatása he­lyett — ez a fejlesztési el­járás, amelyet a vállalatok­nál ma még ritkábban ta­pasztalhatunk. Ha a folya­matot a vállalati együttmű­ködési rendszer felülvizsgá­latával kezdik. Hiszen min­den fejlesztés a végrehijtó ember fejlődésével, együtt­működési készségének vál­tozásával kezdődik és vég­ződik. Itt válik alapelvvé az a gyakorlati próbát kiálló elmélet, amely szerint kívül­ről a vállalatba beültetett rendszerváltozás teljesen ha­tástalan, amíg a rendszer változó alanyai maguk nem változnak még. Tehát az eredményes vál­lalatfejlesztést a vállalati társadalom egésze hajtja végre, és az akkor a legha­tékonyabb, ha a változtatás szándéka magából a válla­latból, a vállalati társada­lomból nő ki. Bagó József Hitelkártyagyártó kft. A Pénzjegynyomda és a Pan- nonplast Műanyagipari Vállalat közös vállalkozást alapított mű­anyag hitelkártyák gyártására a Multicard Műanyagfeldolgozó és -Szolgáltató Kft. néven. A törzstőke 42 millió forint, amely­ből a két fél 50-50 százalékos arányban részesedik. Az alapí­tást elismerő cégbejegyzésre várhatóan az év végén, jövő év elején kerül sor, ám a kft. már megtette az első lépéseket a szükséges korszerű gépek be­szerzésére. A gépeket 1990. első negyedében szerelik fel, s ter­veik szerint egyműszakos ter­meléssel, évente mintegy 3 millió hitelkártyát, illetve ha­sonló termékeket állítanak elő. A gépekkel ugyanis — a nem­zetközi szabványoknak megfe­lelően — nemcsak mágnesszala­gos műanyag hitelkártyák, ha­nem az aláírást azonosító, mik- rochipet is tartalmazó fényké­pes igazolványok, vállalati belé­pőkártyák, telefonkártyák i* készíthetők. A sorozatgyártás a jövő év második negyedében indul. AZ AGROBANK RT. BÉKÉSCSABAI FIÓKJA munkatársakat keres: — hitelező-vállalkozói munkaterületre (feltotel: felsőfokú végzettség, saját gépkocsi, jogosítvány, pénzintézeti gyakorlattal, nyelvtudással rendelkezők előnyben) — számviteli munkaterületre (feltételi: pénzügyi-számviteli szakképesítés, PC XT-, AT-gyakorlattai rendelkezők előnyben) — pénzügyi munkaterületre (pénztáros is) (feltétel: szakirányú végzettség, pénzintézeti gyakorlattal rendelkezők előnyben) — titkárnő (feltétel: gyors- és gépírói tudás, telexkezelés) — takarítónő (4 órás, munkaidő: 16.00—20.00 óráig). önéletrajzzal ellátott pályázatokat, fizetési igény megjelölésével AGROBANK RT., 5540 Szarvas, Szabadság u. 30. címre literjük. A pályázat benyújtásának határideje: 1989. október 25. ___________________________________ ________/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom