Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-06 / 210. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. SZEPTEMBER 6., SZERDA Ara: 4,30 forint XLIY. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM Mai számunkból: Igazi gyermekkort a gyermekeknek (3. oldal) Körkép a megye általános iskoláiból (4. oldal) Gyula város rendezési terve (4. oldal) Hz életveszély pénzkérdés? (5. oldal) Gondolatok „fordítottan” (5. oldal) Hz életért küzd a Békéscsabai Előre Sp. (8. oldal) Szeptember 12-ére összehívták a Központi Bizottságot Ülést tartott az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai. Intéző Bizottsága tegnap ülést tartott. Tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások állásáról, az MSZMP küldöttségének tevékenységéről. A Politikai Intéző Bizottság tájékozódott a pártkongresszus munkarendjével kapcsolatos elképzelésekről is. A testület megtárgyalta az MSZMP művelődési programjának téziseit. A vitában egyebek között megállapították: az MSZMP kritikusan viszonyul a kultúra demokratizálódásának múltbeli, ellentmondásokkal terhes folyamatához, a programjában azonban épít ezen évtizedek értékes művelődési hagyományaira is, vállalja a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség ápolását, a humanizmus eszmeiségét. Az MSZMP az oktatás és a kultúra szocialista távlatú, értékközpontú fejlesztését képviseli és támogatja. Üj művelődési programjának sarkalatos pontja a hatékony oktatási rendszer kiépítése, annak tartalmi, szerkezeti megújítása. Kiindulási alap ehhez a minőségében és feltételeiben megújított általános iskola. Támogatja a párt azt a törekvést, hogy a körzetesítés miatt iskola nélkül maradt települések kapják vissza oktatási intézményeiket. A program célul tűzi ki a kötelező középfokú oktatás megvalósítását, a felsőoktatás kiszélesítését,' a felvételi követelmények, a diploma megszerzése lehetőségeinek új alapokra helyezését. A Politikai Intéző Bizottság a téziseket széles körű pártvitára ajánlja, s teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza a pártsajtóban. A Politikai Intéző Bizottság előterjesztést hallgatott meg a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Nagyra értékelte a szövetkezetek tevékenységét, jövőbeni szerepüket kiemelkedő fontosságúnak tartja. Támogatja megújulási törekvéseiket, a szövetkezeti mozgalom másfél évszázados jól bevált elveinek, értékeinek érvényesülését. Különösen fontosnak tartja a szövetkezés szabadságát, a működésükben érvényesülő önkéntességet, autonómiát és demokratizmust, azt, hogy a szövetkezeteket minden külső beavatkozástól mentesen, demokratikusan választott testületek és vezetők irányítsák, saját sorsukról maguk dönthessenek. A testület úgy döntött, hogy a szövetkezetekkel kapcsolatos állásfoglalását bemutatja a Központi Bizottságnak, és nyilvánosságra hozza. A Politikai Intéző Bizottság áttekintette az 1989. évi gazdasági folyamatokat és a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire szóló javaslatra vonatkozó előterjesztést. Állást foglalt abban, hogy a gazdaságpolitika irányvonalának végleges meghatározása érdekében, a még nyitott kérdésekben mielőbb döntések történjenek. Az eddigi munka eredményeiről tájékoztatja a Központi Bizottságot, és egy későbbi időpontban a politikai vezető testületek ismét áttekintik az 1990. évi gazdaságpolitikai irányelveket. A Politikai Intéző Bizottság lezárta a Tabajdi Csabával kapcsolatos vizsgálatot. A testület helytelenítette Tabajdi Csaba osztályvezető-helyettesi minőségében tett megnyilatkozásainak módját, és elhatárolta magát nyilatkozataitól. Mindezekért figyelmeztetésben részesítette. A Politikai Intéző Bizottság visszaállította Tabajdi Csaba osztályvezető-helyettesi jogkörének gyakorlását. A Politikai Intéző Bizottság a Központi Bizottság soron következő ülését szeptember 12-ére hívta össze. Napirenden: a demográfiai hullám és a középiskolák Szeptember 21-én megyei tanácsülés Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Murányi Miklós megyei tanácselnök vezetésével — tegnap ülést tartott. A napirend a |következő volt: — A demográfiai hullám fogadására tett intézkedések eredményei a megye oktatási intézményeiben — A szeptemberi /megyei tanácsülés előkészítése — Békés megye tanácsa szakigazgatási szerveinek ügyrendje — Bejelentések. A megye középfokú iskoláiban az 1988/89-es tanévben a tanulók összlétszá- ma 16 673 völt. Ez mintegy 3 ezerrel több mint 1980- ban, a csúcs azonban 1991— 92-ben lesz, amikor várhatóan 18 ezer fiatal tanul a középfokú iskolákban. Ami az egyes formákat illeti, a gimnázium továbbra sem kedveit, míg a szakközépiskola fokozatosan népszerűvé válik, a legtöbb tanuló fjedig a szakmunkás- és szakiskoláikban van. A demográfiai hullám fogadására tett intézkedések között szerepelt a több tanulócsoport indítása, új szakmák bevezetése, eddigi hiányszakmák beiskolázása, a szakközépiskolák erősítése, a tanteremépítés, az iskolák, települések segítése a pedagógusok fogadására. A nagylétszámú korosztály taniteremszükséglétét már a VII. ötéves terv készítésekor figyelembe vették. Ekkor a megyei tanács 76 tanterem céltámogatását vállalta fel, eddig azonban csak 34 épült középiskolai célra. Néhány átalakítással vált alkalmassá erre, s így ösz- szesen 40 tanteremmel bővült a hálózat. A várható csúcs levezetésére feltétlenül indokolt további 35 tanterem megépítése. A szakképző intézmények gépi ellátottságának javítás sáf kiemelten: támogatták — az elmúlt 3-4 évben: 20 millió forinttal —, ám ennek a tízszeresére lenne szükség. Történt intézkedés a vállalati érdekeltség növelésére. Részben a megyei kezdeményezésnek is szerepe van abban, hogy a termelővállalatok éves béralapjuk 1-1,5 százalékát fizetik be a szakképzési alapra. Am mint a vitában is elhangzott, ez a központi költségvetésbe folyik be, és nem közvetlenül a megyéhez. Mindenképpen indokolt lenne, hogy a megyében működő vállalatok a megye oktatását segítsék ebből a pénzből. A végrehajtó bizottság az előterjesztést tudomásul vette, azzal, hogy jövőre visszatérnék a témára. A végrehajtó bizottság Békés Megye Tanácsát szeptember 21-én 9 órára összehívta. A tanácsülés — ami ezúttal is nyilvános — Békéscsabán lesz, színhelye az ifjúsági és úttörőház. A napirend: Békés Megye Tanácsa és szervei szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmények működési feltételei, a megye iparszerkezetének fejlesztése, a szerkezetváltás tapasztalatai, valamint bejelentések, interpellációk. S. F. Maróthy László választói körében Kétnapos képviselői látogatását fejezte be tegnap délután Szeghalmon dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. A képviselő összegezve tapasztalatait tudósítónknak elmondta, hogy hétfőn fogadónapot tartott Fü- zesgyarmaton, ahol érdekes tapasztalatokat szerzett. Érdeklődtek . tőle a vállalkozások feltételeiről, elpanaszol- ták a sokgyermekes családok megélhetési nehézségeit is, majd a képviselő a község vezetőivel találkozott. A beszélgetés során kirajzolódó helyzetkép — a költség- vetési gondok ellenére is — határozott fejlődést mutat. Baj viszont, hogy például a gázvezetés miatt feldúltak a község útjai, és problémák mutatkoznak a telefonbekötésnél is. Szeghalmon tegnap konzultációt tartott a különféle politikai nézetek képviselőivel. Jelenleg csak a Szeghalmi Demokrata Körrel tart fenn kapcsolatot, az MDF és a Kisgazdapárt helyi szervezetével még nem alakult ki igazi kontaktus. Szeghalmi tartózkodása idején foglalkozott több, a várost érintő kérdéssel is, többek között a Koplalókért gondjával. Ez a terület a Berettyó és a Sebes-Körös szükségtározója, ahol jelenleg több mint harminc engedély nélküli építmény áll. Hogy mi lesz ezekkel az épületekkel? A város árvíz elleni védelméhez a tározó feltétlenül szükséges. „A rombolást nem tartom jó megoldásnak — fogalmazott a miniszter —, de a jogi szabályokat sem lehet figyelmen kívül hagyni.” A néhány perces beszélgetés során kérte a képviselő, hogy említsük meg; rövid szeghalmi tartózkodása során a kézilabdás öregfiúk csapatának 30 éves jubileumi mérkőzéséről is tárgyalt. Ugyanis dr. Maróthy László középiskolásként 1958-ban a szeghalmi kézilabdacsapat alapítója volt. m. L Pozsgay Imre nyilatkozata az MTI-nek A Politikai Egyeztető Tárgyalások Jószolgálati Bizottságának tegnapi nyilatkozata az MSZMP és az EKA közös álláspontjaként a harmadik tárgyaló fél részvételének fontosságát hangsúlyozza. A szakszervezetek képviselői ugyanakkor nincsenek jelen az ülésteremben. Mi a véleménye erről Pozsgay Imrének, az MSZMP tárgyalóküldöttsége vezetőjének? — Sajnálom a szakszervezetek képviselőinek távolmaradását, hiszen a békés politikai átmenet szemszögéből is nélkülözhetetlennek tartom részvételüket ÿ.z egyeztető munkában. Hadd jegyezzem meg, hogy az MSZMP vezetése kezdettől fogva támogatta a szakszervezetek közreműködését, s ez az ■ álláspontja ma is változatlan. A tárgyalófelek egyenjogúságára utalva kijelentette: — Ezeken a bonyolult és szenvedélyes tárgyalásokon szinte természetesnek vehetők a felek közötti nézetkülönbségek. A megbeszélések történelmi jelentősége éppen abban áll, hogy sikerrel törekednek a közös nevező, az európai politikai kultúrával összhangban lévő békés átmenet megteremtésében. E feladat közös megoldásától a magyar szakszervezeti mozgalom sem maradhat távol — mondotta Pozsgay Imre. Ügyrendi kérdések a városi kerekasztal első ülésén ü gyulaiak nem vártak tovább Hat szervezet delegációinak részvételével Gyula város tanácsának vb-termében tegnap megtartotta első ülését a gyulai városi kerek- asztali A megjelenteket Gál Imre, az MSZMP városi bizottságának társadalmi titkára köszöntötte, majd javaslatot tett a kerekasztal mindenkori ülése levezető elnökének személyére. Bár a Fidesz képviselője, Gyurkó Károly politikai indíttatástól vezérelve nem értett egyet azzal, hogy a város tanácselnökét, dr. Takács Lőrincet illesse meg ez a tisztség, az MSZMP, a VISZ (Városi Ifjúsági Szövetség), a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Városi Bizottsága (SZVB) és az MDF képviselői elfogadták azt a javaslatot, hogy Takács Lőrinc legyen: a levezető elnök. Az ügyrendi kérdések tárgyalása során elsőként szóló Dömény Ferenc (SZVB) arra kérte a jelenlevőket, hogy a jövőben bővítsék a városi kerekasztal ülésein résztvevő szervezetek körét; így például az egyháznak és a nemzetiségi szervezeteknek is helyük van a város új politikai arculatának formálásában. Dr. Lipták András (MDF) konkrét javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a nemzeti kerékasztal mintájára a pártokon kívüli szervezetek Gyulán is tömörüljenek az úgynevezett „harmadik öldal”-ba. Gyurkó Károly mindehhez hozzátette: amennyiben politikai döntés születik a tanácskozásokon, abban az esetben a hatalmon levő MSZMP mellett csak a Fidesz és az MDF rendelkezzen szavazati joggal. Dr. Herjeczki János (HNF) viszont vitatta ezen álláspont létjogosultságát. Szerinte ugyanis senki sem sajátíthatja ki magának az ellenzék, illetve a hatalom szerepkörét, mindenkinek lehetőséget kell adni a politikai véleménynyilvánításra. A kerékasztal!1 végül úgy határozott, hogy valamennyi szervezet rendelkezik szavazati joggal, az ötfős delegációból hárman képviselhetik szervezetüket, ketten bedig tanácsadói szerepkörben lehetnek jelen. Abban is egyetértettek, hogy az ülésekről külön nem szükséges jegyzőkönyvet készíteni, illetve egységes dokumentumot csak abban az esetben lehet ösz- szeállítani, ha érdemi állásfoglalás születik. A tárgyalások esetleges kudarca esetén: pedig minden egyes szervezetnek lehetőséget kell adni arra, hogy saját álláspontját bármilyen módon közölje a lakossággal. Ezt követően vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakorisággal hívják össze Békés megye első városi kerékasztalának üléseit. Végül abban állapodtak meg, hogy a mindenkori politikai helyzetnek megfelelően egyedi döntés alapján határozzák meg a következő ülés időpontját, és rendkívüli ülést csak akkor lehessen összehívni, ha a hat szervezet közül legalább három szorgalmazza azt. Szóba került az is, hogy mit is értsenek nyilvánosság alatt a kerekasztal tagjai. Valamennyi résztvevő a teljes nyilvánosság mellett kardoskodott, s kifejezték reményüket is, hogy zártláncú tv segítségével a kiemelkedően fontos városi ügyek tárgyalásának menetét a gyulaiak is követhetik majd. A mintegy három és fél órán keresztül tartó tanácskozás végén bejelentették, hógy a városi kerekasztal következő ülését szeptember 25-én, hétfőn 16 órai kezdettel tartják meg. A napirenden a demokrácia országos és helyi kiépülése akadályainak felszámolása, a város adózási rendszerének feltárása, a városi tanács költségvetési helyzetének nyilvánosságra hozatala, az önkormányzati tulajdon körének meghatározása, valamint az országzászló használatára vonatkozó tanácsi rendelet tervezetének megvitatása szerepel majd. D. L.
