Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-01 / 206. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! BÉKÉS MEGYEI 1989. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM „Tevan Undorban belső szívveréssel élt az irodalom” Tevan-centenárium Békéscsabán Pontosan çgy évszázada született a magyar nyomdászat és könyvművészet 20. századi úttörője, a békéscsabai Tevan Andor. Rá emlékeztek tegnap mindazok, akik tisztelték és szerették, akik valamilyen formában kötődnek a Tevan-ha- gyatékhoz. A centenáris rendezvény fél '.11-kor kezdődött a Kner Nyomda márvány előcsarnokában, ahol Tevan Andor emléktáblájának avatására és a munkásságát bemutató kamarakiállítás megnyitására /került sor. Avatóbeszédet Balog Miklós vezérigazgató, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület megyei elnöke tartott. Bevezetőjében szólt a századeleji Békéscsabáról, a városról, melyben akkoriban már több nyomda működött, és egy papírbolti kis nyomda bérletének megszüntetése adta meg a lehetőséget a Tevan családnak, hogy a nyomdát megvásárolja és nyomdásztevékenv- ségét elkezdje. Természetesen — folytatta megemlékezését Balog Miklós — a sikeres kezdést elősegítette az akkori Időszak iparosodásában meglévő vállalkozói kedv, a fogyasztás lassú növekedése. A vállalkozók közti éles konkurenciaharc is serkentőleg hatott a munkavégzés gyorsaságára és minőségére. Tevan Adolf fiát, Andort korán elkezdte felkészíteni a nyomdai feladatok elvégzésére. És Tevan Andor a bécsi tanulóévek után itt, az Alföld közepén — megfelelő ipari háttér hiányában Is — igényes és magas színvonalú nyomdát tudott kifejleszteni. Balog Miklós avatóbeszédében szólt a szárnypróbálgatásokról, a könyvkiadás területén elért eredményekről: a Tevan-füzetek sorozatról, mely rövid idő alatt ismertté vált az egész országban. Később, a történelmi viharok közepette a vállalkozás hosszú ideig nem készít könyvet, érdeklődésük gazdasági nyomtatványok felé irányul. A ’20-as évék vége felé és a ’30-as években a nyomda egyre több csomagolóanyagot gyárt, ezen belül is elsősorban gyógyszeripari dobozokat, gyógyszeripari ismertetőket és reklámanyagot. A második világháborúban a nyomda munkája gyakorlatilag lehetetlenné válik ... Ipartörténeti visszatekintését Balog Miklós azzal zárta, hogy az államosítás, az egész ipar szerkezetében, így a nyomdaiparéban is új helyzetet hozott létre. Lassan kialakult a mai nyomda, mely „két neves előd vállalatra és két nagy magyar nyomdászegyéniségre tekinthet vissza. Ök adták a kezdeti lendületet és alakították ki azokat a tradíciókat, melyekkel tovább lehetett lépni...” Nem véletlen, hogy e vállalatnak ma Is rangja van a magyar nyomdásztársadalomban és Európában egyaránt. Balog Miklós avatóbeszédében ezt követően a mai eredményekről szólt. Elmondta, hogy a Kner Nyomda készíti hazánkban a legtöbb „kiváló” és „jó” nyomdaipari minősítéssel kitüntetett nyomtatványt. A fő termék — mondta — ma is a könyv és a csomagolóeszköz. „Ez a tábla itt, a nyomda előcsarnokában a ma és a jövő generációját emlékeztesse, hogy a művészi igénnyel, emberi tisztességgel végzett munka meghozza gyümölcsét. Emlékeztesse a nyomdászokat arra, hogy legyen türelmük az ilyen munkához, és legyen bennük szakmai tisztesség, művészi igény és emberi kitartás.” E gondolatok jegyében leplezték le Kiss László alkotását — Tevan Andor emléktábláját —, majd a rendezvény résztvevői a Munkácsy Mihály Múzeurpban folytatták a megemlékezést. A kiállítást — mely a múzeum nagytermében Tevan Andor életművét és munkásságát mutatja be — Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója, a Tevan-emlékbizottsági elnöke nyitotta meg. „Nagy tisztesség számomra — mondotta —, hogy ezt az emlékkiállítást megnyithatom, mely híven tükrözi egy kiváló magyar nyomdász, irodalom- és művészetbarát teljes életútját, élőnkbe hozza személyes tárgyait, csa(Folytatás a 3. oldalon.) Egynapi kimenőt kapott..* Tevan Zsuzsa és Tevan Gábor az emléktáblánál Tevan Zsuzsa — Tevan Andor leánya — kapta ezt az egy nap kimenőt, méghozzá a kórházból, ahol július óta kezelik. Volt is izgalom, hogy részt vehet-e a centenáriumi ünnepségen, s ha fárasztó is számára a jövés-menés, a sok ember, azért örül, hogy Békéscsabán lehet ... — Csak megköszönni tudom Békéscsabának, s a vármegyének ezt a szép megemlékezést. Olyan ez, mintha puha kendővel törölnék végig az ember szívét... — Milyen emlékek fűzik a városhoz? 1 — _Itt voltam gyermek, itt jártam iskolé- ba,_itt éltem át az első szerelmet... Kell ennél több ? — Rég járt Békéscsabán? — Nem is olyan régen, hiszen az elmúlt évben volt az 50 éves érettségi találkozónk. Ezzel persze nem szokás dicsekedni, de hát mit tegyünk: felettünk is eljárt az idő. _■— Meddig marad körünkben? — Este hatra kellvisz- szamennem a kórházba. — Akkor szerencsés utat és jobbulást kívánunk! Balog Miklós, a Kner Nyomda vezérigazgatója mondott avatóbeszédet a Tevan-emléktábla leleplezésén Blahut Lajos lesz a tanácselnök Békéscsabán? A HNF békéscsabai bizottsága tegnap a Kiss Ernő utcai székházban ülésezett. Elsőként Tóth Jolán, a Családsegítő Központ vezetője ismertette a jelenlévőkkel intézménye terveit. Mint elmondta, a szolgálat tíz szakembere hármas feladatot tűzött maga elé. Legfontosabb feladatnak a szociálisan hátrányos helyzetű családok felderítését látják, és utalt a megelőzés, valamint a gyors segítség lehetőségeire. Ehhez kapcsolódik majd a helyszíni tanácsadás és a konkrét Intézkedés. A családsegítő, mivel nem ható; ság döntően humán jellegű feladatokat fog ellátni. Békéscsaba készülő szociális térképe alapján megfelelő képet kapnak városunk szociális helyzetéről. A központ — várhatóan szeptember közepétől — a régi Gelka helyén kezdi meg munkáját. A népfront — korábbi programjának megfelelően — e karitatív tevékenységhez a maga eszközeivel hozzájárul. Így a bizottság úgy döntött, hogy bővíti a szociális étkeztetési hálózatot. A tervek szerint a kerületi népfrontaktívákra építve. növeli a kisnyugdíjasoknak kiszállított ebédek mennyiségét. Szünet után Hankó András, a jelölőbizottság elnöke ismertette a tanácselnök-választással kapcsolatban elvégzett munkájuk eredményét. Eszerint az elmúlt hetekben a 69 városatyából 56 tanácstaggal sikerült elbeszélgetni. 13-án nem jelentek meg a körzeti találkozón. Javaslat 19 személyre érkezett, amiből Blahut Lajos — a korábbi elnökhelyettes — 26, Borbola László 16, dr. Simon Fiala János 9, Jamb- rich Mihály 8, Varga János 7 szavazatot kapott. A jelölőbizottság további feladata — megerősítve a népfront támogatásával — a szavazatnagyság sorrendjében elbeszélgetni a jelöltekkel mindaddig, amíg az első két, legtöbb szavazatot kapott személy elvállalja a jelölést. A Hazafias Népfront szeptember 12-i elnökségi ülése — amennyiben megvan a két jelölt —, várhatóan kérni fogja a tanács végrehajtó' bizottságát, hogy soron kívüli tanácsülésen válasszák meg az új „polgármestert”. Ha minden a tervek szerint halad, szeptember második harmadára gazdája lesz Békéscsabán az elnöki széknek. (Krausz) Mai számunkból: Fafaragók a Meseházban De ki védi meg a melóst? - a lakatos Gazdag lett a „szegény” diák Heti rádió- és tv-müsor (3. oldal) kérdezi (3. oldal) (4. oldal) (5—6. oldal) Miről írunk szumbaton? Fotográfiák... (8. oldal) Korszerű gazdálkodásra törekednek (9. owai) Akadémikus páiyaakadáiyok (10. oldal) Mi a közös az egyiptomi, a kubai és a magyar gazdaságban? (11. oldal) A vetközés divattörténete (12. oldal) Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága szeptember l-jére összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Központi Bizottság hallgasson meg tájékoztatót a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eddigi tapasztalatairól, az ott képviselendő álláspontokról. A Központi Bizottság e napirend keretében megvitatja a békés politikai átmenet jogi kereteit jelentő törvénytervezeteket, így az alkotmánymódosításról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló javaslatokat. A testület tájékoztatót hallgat meg az október 6-án kezdődő pártkongresszus előkészítéséről is. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén politikai konzultációt folytatott időszerű belpolitikai kérdésekről. A kormány előterjesztést hallgatott meg a menekültté nyilvánítási eljárásról és a menekültek jogállásáról. Javasolta az Elnöki Tanácsnak a menekültek jogállásáról szóló törvényerejű rendelet megalkotását. A Minisztertanács áttekintette a tölgyerdők tömeges elhalásából származó kár csökkentésének lehetőségeit. Murányi Miklós olasz üzletembereket fogadott Ne csak a vadászatban legyünk partnerek Bizonyára mindenki ismeri a gyermekmondókát: ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megfőzte, és huncut Gyurka mind megette. Alapjaiban nincs is baj a rigmussal, hacsak nem gondoljuk végig a . szemléletét. Tudniillik a logikai láncolatból — leszámítva Gyurkát — hiányzik az üzleti szellem! Vagy másként fogalmazva, sokkal többet ki lehetne hozni belőle, mint egy pocak megtömését. Lényegében ugyanez a szemlélet inspirálta a megyei tanács vezetőit, amikor megbeszéléssorozatot kezdeményeztek a külföldi bérvadászokat . hazánkba hozó nyugati utazási ős vadászat- szervező irodák képviselőivel. Az első ilyen tanácskozást tegnap tartották meg Békéscsabán. Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke, Klaukó Mátyás, a tanács ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztályának vezetője, Nagy Sándor megyei vadászati főfelügyelő és Csontos János, a Mavad megyei képviselője fogadta az olaszországi Brottini Romano úr tulajdonában levő GI. RO Caccia vadászatszervező iroda képviselőit, Rampon Luigi és Ferrazo Giovanni urakat. Megyénkben évente körülbelül 3 ezer nyugati — kétharmaduk olasz — vadász fordul meg. Legtöbbjük tehetős ember, közülük jó né- hányan vállalkozók, különböző üzleti, gazdasági, pénzügyi érdekeltségek meghatározó vezetői. A kérdés szinte magától vetődik föl: miért ne használhatná ki szűkebb hazánk azt a lehetőséget, hogy ezek az emberek rendszeresen hozzánk járnak. S ha már itt vadásznak, miért ne ismerhetnék meg turisztikai adottságainkat, termelőegységeinket, az általunk nyújtható szolgáltatásokat. Sőt, miért ne lehetne velük kölcsönösen előnyös üzleteket kötni a Békés megyei termelőegységeknek, szolgáltató cégeknek, magánvállalkozóknak?, A megyei tanács elnöke javasolta a GI. RO Caccia képviselőinek, hogy működjenek közre a körülményeink bemutatásában, vadászvendégeink közötti propagálásában. Először a vadászathoz közvetlenül kapcsolódó idegenforgal >mról esett szó, sajátos, a természetes állapotokhoz még közeli adottságainkról. Ezt követőm rövieden áttekintették az ipar és a szolgáltatás Békés megye nyújtotta kínálatát. A megbeszélés végén több konkrét feladat kidolgozásában is megállapodtak. L. S.
