Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-12 / 215. szám
1989. szeptember 12., kedd Thália templomának új arca lesz Lassan végéhez közeledik a Jókai Színház homlokzatának tatarozása és átépítése. A száztíz éve átadott épületet Halrnay Andor tervei alapján építették. Az eredeti Halmay-féle tervekből azonban — valószihűleg Békéscsaba járás akkori pénzügyi lehetőségei miatt — nem valósulhatott meg néhány, a homlokzatot díszítő elem. A korabeli (1880) dokumentumokat áttekintve hiányzott az épület tetejére tervezett — amennyire ez a metszetekből kivehető —, feltehetően antik istenséget (?!) szállító lovas hintó kompozíciója. Ugyanígy a porpi- kuszt tartó klasszicista stílusú szobrok sem láthatók az 1880-as metszeten, de magát az erkélyt sem építették meg, csak a bejárati oszlopokat. 1913-ban került sor a színház első jelentősebb felújítására. A íkésőbbi tatarozások alkalmával nem végeztek nagyobb átalakítást a homlokzaton, csupán belső szociális, raktár- és egyéb helyiségekkel bővült az épület. A mostani felújítás utáni homlokzat az 1880-aséhoz lesz hasonlítható legjobban, hiszen a tervezők ebből a mintából indultak ki. A felújításra a városi tanács költségvetési és építőipari üzeme kapott megbízást. Az eddig végzett és a még hátralevő munkákról kérdeztük a kivitelező vállalat építésvezetőjét, Endrényi Imrét. — Mikor kezdték meg a felújítást? — 1988 májusában. A terveket a Szegedi Tér és Forma Építéstervező Vállalkozó Kisszövetkezet Alföldi Irodájának építésze, Kiss István készítette az eredeti mintára azért, hogy az épület a száztíz éves arcát kapja vissza. Visszakerül a porpi- kusz-(erkély-)rész is, szintén a régi ornamentikával, csupán az oszlopokban lesznek eltérések. — Mennyi a munkálatok költsége? — Az első tervek alapján előirányzott költségvetés tízmillió forint volt, ami a munkálatok megkezdése után megváltozott. Később azonban kiderült, hogy a homlokzat nagyobb felújításra szorul: teljes vakolat- és nyílászárócserét kíván az épület, ami 24 millió 304 ezer forintra növelte a tervezett költségeket és kitolta a határidőt is. Az új időpont az eredeti, 1989. szeptember 30-a helyett november 30-a. Ennek ellenére megpróbáljuk tartani (és úgy tűnik, talán sikerül is) az elsőként megjelölt időpontot. Eddig elkészültek az ablak- és ajtócserék, valamint nagyrésziben befejeztük a vakolást, díszítést, festést. — S mi az, ami még hátra van? — A porpikusz elemeinek beépítése, ezek vakolása, díszítése és festése. Ez már a munkák kisebbik hányadát képezi. — Ki adta a felújításhoz szükséges anyagiakat, a 24 millió 304 ezer forintot? — A rekonstrukció tervezett költségeit a megyei tanács biztosítja a néhány éve kezdett úgynevezett Vigadóprogram 40 milliós keretéből. — Ügy tudom, ebben a 24 millióban nem szerepel a galambok elleni védelem, miért? — Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a vállalatunk nem kapott rá megrendelést. A kiálló peremek rézburkolást kapnak, talán ezek jelenthetnek valami védelmet a madarak ellen. — Bent a Vigadóban nem lesz átalakítás, helyreállítás? — Arra sem szól a megbízásunk. Illetve a nyílászárók cserije — ami a bálte- remnél is megtörtént — már felújításnak fogható fel bizonyos értelemben. H. A. Szövetség az olvasótáborok felkarolására Az új gondolatok, kísérletek ösztönzésére, a hátrányos helyzetű fiatalok támogatására Garabonciás Szövetség az Olvasótáborokért’ elnevezéssel új szervezet alakult a napokban. A Nagykállóban létrehozott szövetség is szószólója kíván lenni a szabad emberi gondolkodásnak, a magyar nemzeti művelődéinek, az egyén erkölcsi felemelkedésének, a hagyományőrzésnek. és a harmonikus életmódra nevelésnek. Dinnyés József, a hattagú elnökség tagja az MTI munkatársának elmondta, hogy bár nem csökken az olvasótáborok népszerűsége, az érdeklődés fenntartására szükségesnek tartották a szövetség létrehozását. Az 1972- ben újjászületett olvasótábori mozgalom nélkülözhetetlen a magyar kulturális életben. A táborvezetők véleménye szerint ugyanis a táborozás sokat tesz a gyermekek képességeinek fejlesztéséért. Miről fr a Kincskereső szeptemberi száma? Azokban az években, amikor Erdéllyel, a romániai magyarság sorsával kimond- va-kimondatlanul tilos volt foglalkozni a magyarországi sajtóban, két szegedi folyóirat — a „felnőtt” Tiszatáj és a „gyermek” Kincskereső — rendszeresen közölte klasszikus és mai erdélyi írók, költők műveit (nem feledkezve meg a jugoszláviai és szlovákiai magyar irodalomról sem). Nem előzmény nélküli tehát a szeptemberi szám ERDÉLY-összeállítása: Kányádi Sándor, Dsida Jenő verseivel, Tamási Áron, Sütő András elbeszéléseivel eddig is találkozhattak a folyóirat olvasói. Ami műveiknek szomorú aktualitást ad, az a fokozódó zsarnokság, amely elől ezrek menekültek már az anyaországba. Krúdy Gyula: Túl a Királyhágón című útirajza, mai ■költők: Balia D. Károly, Baka István és Kiss Dénes erdélyi témájú versei is e számunkra különösen kedves vidék és Pépe iránti szere- tetről, aggodalomról vallanak. Oj rovatot indít a Kincskereső, ezentúl ÍGY ÍRUNK MI címmel minden számban bemutat egy vagy több versvagy prózaíró gyereket — ezúttal a Kincskereső-tábort is megjárt budapesti Földvári/ Tamás és az előszállási Pribék Katalin verseit, valamint a szegedi Matuszka Tamás írását, mely nem véletlenül következik az ER- DÉLY-összeállítás után: témája egy brassói diák politikai öngyilkossága. A NEVETŐ IRODALOMÓRA -ban Nagy Lajos „állatrajza”, Az elefánt olvasható. Üj sorozat indul, neve: IDŐUTAZÓK KLUBJA. Ebben az 1838-as pesti árvíz hőseit mutatja be Jókai Mór (részlet a Kárpáthy Zoltánból). Ezentúl lesz levelezési rovat is (Ami a szívedet nyomja), melyben Janikovsz- ky Éva válaszol majd a gyerekeknek. A kiváló írónő egyik AZ ÜGY VOLT .. ,-ját is megtaláljuk a lapban. A szeptemberi szám költői — a felsoroltakon kívül — Markó Béla, Czegö Zoltán, Darvasi László, Donkó László és Szepesi Attila. fitven évvel a PAX-TING után Magyarországi cserkészek bajorországi táborbao ötven év telt el azóta.., 1939-ben, amikor Gödöllőn megrendezték a leánycserkészek béketalálkozóját, a mozgalom Magyarországon — nem mentesen persze vitáktól — még virágkorát élte. Bár a leánycserkészet csak másodhegedűs lehetett a fiúk mellett, a PAX-TING sikere az egész magyarországi cserkészmozgalom eredményességét mutatta fel a világ előtt. Ezután a háború, a lassú fel- morzsolódás, majd a megszüntetés következett. ÍAz ötvenes évektől a mozgalom , .szétszórt árvalányhajként” külföldön működött tovább. A nyugati szórványmagyarság körében újjászülető Magyar Cserkészszövetség központja jelenleg az USA-ban van, és európai, észak-amerikai, dél-amerikai, kanadai és ausztráliai kerületre oszlik. 1988. október 22-én itthon is .hivatalosan újjáalakult a Magyar Cserkészszövetség, amely működését folytonosnak tekinti 1910 óta. Nem sokkal később hirt adott magáról a Cserkészcsapatok Szövetsége is. Nyáron a bajorországi Mennersburg- Kastlban a Magyar Cserkészszövetség Európai Kerületében zajlott a PAX- TING ötvenéves jubileumi emléktalálkozója. A Békéscsabán nemrég működő Márton Áron cserkészcsapat hét főiskolás 'tagja is részt vett ezen az egyhetes táborozáson. Élményeikről beszélgettünk egy este a Körös Hotel teraszán ... Csúcspont a nyári tábor — Kétsopronyi fenntartóitestületünk parancsnoka, Kárpáti László lelkész nézte ki számunkra ezt a lehetőséget — mondja Szedlák Tamás, a cserkészcsapat vezetője. (Egyetlen a résztvevők közül, aki nem főiskolás. Számítógépprogramozó a Hidasháti Állami Gazdaságban.) — Sokan segítettek még: a szervezők jócskán engedtek a részvételi díjból, a tanítóképző főiskola mikrobuszt bocsátott rendelkezésünkre. A programról Kiss Pál mesél : — A cserkész számára a nyári táborozás jelenti a csúcsot. Itt ad számot az év során elsajátított tudásáról, ismereteiről. Bennünket korosztályonként osztottak el. A mostani altáborok az ötven évvel ezelőttiek nevét viselték. Életünknek volt egy kerete: zászló fel- és levonás, néhány perces elmélkedés a napostiszt vezetésével. A napiparancs szerint először főleg táborépítéssel foglalkoztunk. Egy erdő közepén laktunk, magunk készítettünk táborkaput, oltárt, konyhai eszközöket (csajkafát). Nem használhattunk egyetlen szöget sem. A tanult kötésmódokkal kellett összeállítani a magunk kivágta rönköket. — Délutánonként népdal- tanulás, a tájékozódás gyakorlása volt soron. Egy kétnapos portya alkalmával kinn is aludtunk a terepen — teszi hozzá Rózsavölgyi László. „Emberebb ember, magyarabb magyar” — Mi volt a legmeghatározóbb élmény számotokra? — Mielőtt felvettek a főv iskolára — kezdi Kovács Éva — képesítés nélkül tanítottam itt a lakótelepen. Ebben a környezetben a gyerekek úgy nőnek fel a betonban, hogy ha rájuk mosolyogtam, megijedtek tőle. Itt a táborban láttam, milyen' jó szeretni, és viszontszeretve lenmi. — Olyan testvéries volt a légkör, hogy a táborozok úgy érezhették, hazajönnek. Irigylem azokat a gyerekeket, akik ilyen körülmények között nőnek fel — folytatja Hankó Éva. — A cserkészet komplex testi-lelki-szellemi-akarati nevelési forma. Ehhez láthattunk útmutatókat. — A cserkészet életforma. Sík Sándorral valljuk: „Emberebb ember, magyarabb magyar”. Hogy ezt meg tudjuk valósítani, számtalan kibontakozási lehetőség közül választhatunk. Konkrétan itt találkoztunk először ilyenekkel. — Hogyan - folytatjátok szeptembertől a munkát? — Legfontosabb problémánk itt Békéscsabán, hogy nincs állandó helyiségünk. 1939-ben a gödöllői PAX-TING alkalmából bélyegsort adtak iki Először ezt kell megollda- nunk. Tovább szervezzük tagjainkat most már a gimnazisták körében is. Történelmileg fontos időt élünk A társaságban volt egy messziről jött vendég is: ifj. Klement Kornél, 29 éves mérnök. Maina-Frankfurt- ban lakik és az ottani 84. számú Lehel Vezér cserkészcsapat parancsnoka. — Mi, külföldön élő magyar cserkészek — kezdi — az isten, haza, embertárs jelszavát válljuk. A vallásosságot azonban nem kérjük szigorúan számon. Van egy speciális küldetésünk: baráti kört adni a szétszórtságban élő magyar fiataloknak, összetartani őket. hogy ne felejtsék el hazájukat, nyelvüket. Éppen ezért nagyon erős nálunk a regősmunka: a magyar tárgyi, szellemi, néprajzi emlékek gyűjtése, továbbadása. — Elhangzott, hogy milyen nagy problémája az ittenieknek a helyiség, a pénz... Ti hogyan teremtitek elő az anyagiakat? — Tagdíjunk minimális. A bálákban azönban mi szerlcánycserkész-béketalálkozó vezzük a tombolát. A lim- burgi püspökség jóvoltából pedig van két szobánk is. — Mi a véleményed (véleményetek) az itt folyó munkáról? — Akikkel kinn találkoztam, nagyon lelkesek. Öröm volt nézni őket. Szomorú, hogy felsőbb szinten megosztottság tapasztalható. — 1988 októbere óta hazánkban is újra dolgozik a Magyar Cserkészszövetség. Milyen a kapcsolat velük? — Történelmileg nagyon fontos időt élünk. Az emigrációnak is át kell gondolnia helyét, szerepét. Feladjuk-e központ jainkaf, és Budapestre tesszük székhelyünket? Nem tudom. Ez nagypolitikai kérdés. — Terveztek-e valamilyen magyarországi tábort a közeljövőben? — Konkrét tervünk még nincs. Esetleg két év múlva, egy regöstábort a Mátrában. Jövőre lesz 80 éves a magyar cserkészmozgalom. Már megkezdődtek az 1990-es nagy nyári tábor előkészületei, szerte a világon. Kiss Katalin 1989: együtt JVlennesburg-Kastlban
